{"id":5005781,"date":"2008-11-10T17:03:03","date_gmt":"2008-11-10T16:03:03","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2008\/11\/10\/nem_ertik_3_genetika_es_makroevolucio"},"modified":"2008-11-10T17:03:03","modified_gmt":"2008-11-10T16:03:03","slug":"nem_ertik_3_genetika_es_makroevolucio","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005781","title":{"rendered":"Nem \u00e9rtik 3. &#8211; Genetika \u00e9s makroevol\u00faci\u00f3"},"content":{"rendered":"<p>\n<img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200811\/nem_ertik.jpg\" align=\"left\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/><i>(Vend\u00e9gmunk\u00e1sunk, SexComb, \u00fajra les\u00fajt.)<\/i>\n<\/p>\n<p>\nCikksorozatunk harmadik r\u00e9sz\u00e9hez<br \/>\n\u00e9rkezett (el\u0151zm\u00e9nyek <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200811\/\">itt<\/a> \u00e9s <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200811\/\">itt<\/a>), szerencs\u00e9re az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei ell\u00e1tnak b\u0151ven<br \/>\nelemeznival\u00f3val. A ma boncasztalra fektetett cikk <a href=\"http:\/\/ertem.hu\/content\/view\/169\/16\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">itt<\/a><br \/>\ntal\u00e1lhat\u00f3, a jel\u00f6letlen id\u00e9zetek ebb\u0151l az \u00edr\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaznak.\n<\/p>\n<p>\nMendelt nem v\u00e9letlen\u00fcl tartjuk<br \/>\na genetika atyj\u00e1nak. Az \u0151\u00e1ltala v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rleteket a mai napig<br \/>\ntan\u00edtj\u00e1k az egyetemeken, \u00e9ppen az\u00e9rt, mert tiszta k\u00eds\u00e9rleti rendszert<br \/>\nhozott l\u00e9tre, adatokat gy\u0171jt\u00f6tt, majd az eredm\u00e9nyeket megfelel\u0151en<br \/>\n\u00e9rt\u00e9kelte ki. Mit is csin\u00e1lt ez a szerzetes? El\u0151sz\u00f6r is megfelel\u0151<br \/>\nmodellszervezetet keresett, amelynek v\u00e9g\u00fcl is a bors\u00f3, azaz a <i><br \/>\nPisum sativum<\/i> bizonyult. A bors\u00f3 ugyanis k\u00e9pes \u00f6nmegterm\u00e9keny\u00edt\u00e9sre,<br \/>\ngyorsan n\u0151, kev\u00e9s helyet ig\u00e9nyel, r\u00e1ad\u00e1sul, mivel termesztett n\u00f6v\u00e9ny,<br \/>\nrengeteg v\u00e1ltozata ismert. Mendel harminck\u00e9t bors\u00f3t\u00f6rzsb\u0151l k\u00e9t<br \/>\n\u00e9v alatt v\u00e1lasztotta ki azt a n\u00e9h\u00e1ny vonalat, amellyel k\u00eds\u00e9rletezni<br \/>\nkezdett. Ezek ut\u00e1n h\u00e9t tulajdons\u00e1got v\u00e1lasztott ki, a tov\u00e1bbi munk\u00e1ja<br \/>\nsor\u00e1n ezek \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lta.\n<\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<p>\n<img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200811\/nem_ertik.jpg\" align=\"left\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/><i>(Vend\u00e9gmunk\u00e1sunk, SexComb, \u00fajra les\u00fajt.)<\/i>\n<\/p>\n<p>\nCikksorozatunk harmadik r\u00e9sz\u00e9hez<br \/>\n\u00e9rkezett (el\u0151zm\u00e9nyek <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200811\/\">itt<\/a> \u00e9s <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200811\/\">itt<\/a>), szerencs\u00e9re az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei ell\u00e1tnak b\u0151ven<br \/>\nelemeznival\u00f3val. A ma boncasztalra fektetett cikk <a href=\"http:\/\/ertem.hu\/content\/view\/169\/16\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">itt<\/a><br \/>\ntal\u00e1lhat\u00f3, a jel\u00f6letlen id\u00e9zetek ebb\u0151l az \u00edr\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaznak.\n<\/p>\n<p>\nMendelt nem v\u00e9letlen\u00fcl tartjuk<br \/>\na genetika atyj\u00e1nak. Az \u0151\u00e1ltala v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rleteket a mai napig<br \/>\ntan\u00edtj\u00e1k az egyetemeken, \u00e9ppen az\u00e9rt, mert tiszta k\u00eds\u00e9rleti rendszert<br \/>\nhozott l\u00e9tre, adatokat gy\u0171jt\u00f6tt, majd az eredm\u00e9nyeket megfelel\u0151en<br \/>\n\u00e9rt\u00e9kelte ki. Mit is csin\u00e1lt ez a szerzetes? El\u0151sz\u00f6r is megfelel\u0151<br \/>\nmodellszervezetet keresett, amelynek v\u00e9g\u00fcl is a bors\u00f3, azaz a <i><br \/>\nPisum sativum<\/i> bizonyult. A bors\u00f3 ugyanis k\u00e9pes \u00f6nmegterm\u00e9keny\u00edt\u00e9sre,<br \/>\ngyorsan n\u0151, kev\u00e9s helyet ig\u00e9nyel, r\u00e1ad\u00e1sul, mivel termesztett n\u00f6v\u00e9ny,<br \/>\nrengeteg v\u00e1ltozata ismert. Mendel harminck\u00e9t bors\u00f3t\u00f6rzsb\u0151l k\u00e9t<br \/>\n\u00e9v alatt v\u00e1lasztotta ki azt a n\u00e9h\u00e1ny vonalat, amellyel k\u00eds\u00e9rletezni<br \/>\nkezdett. Ezek ut\u00e1n h\u00e9t tulajdons\u00e1got v\u00e1lasztott ki, a tov\u00e1bbi munk\u00e1ja<br \/>\nsor\u00e1n ezek \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lta.  \n<\/p>\n<p>\nA kiv\u00e1laszott tulajdons\u00e1gok:\n<\/p>\n<ul>\n<li>\n\tbors\u00f3szem alakja: kerek vagy  sz\u00f6gletes;\n\t<\/li>\n<li>\n\tsziklev\u00e9l sz\u00edne: s\u00e1rga vagy z\u00f6ld;\n\t<\/li>\n<li>a vir\u00e1g sz\u00edne: b\u00edbor vagy feh\u00e9r;\n\t<\/li>\n<li>\n\th\u00fcvely alakja: felf\u00fajt vagy  szemre simul\u00f3;\n\t<\/li>\n<li>\n\th\u00fcvely sz\u00edne: z\u00f6ld vagy s\u00e1rga;\n\t<\/li>\n<li>\n\tvir\u00e1gok helyzete: axi\u00e1lis vagy termin\u00e1lis;\n\t<\/li>\n<li>\n\tsz\u00e1r hossza: hossz\u00fa vagy r\u00f6vid. \n\t<\/li>\n<\/ul>\n<ul>\n<\/ul>\n<p>\nEzek ut\u00e1n az egyes t\u00f6rzseket<br \/>\naddig keresztezte, am\u00edg az ut\u00f3dok t\u00f6bb nemzed\u00e9ken \u00e1t, nagy mintasz\u00e1m<br \/>\neset\u00e9n is egyform\u00e1k voltak, azaz m\u00e1r nem hasadtak (szegreg\u00e1ltak)<br \/>\ntov\u00e1bb. \u0150 ezeket tiszta vonalaknak nevezte, a mai sz\u00f3haszn\u00e1lattal<br \/>\nhomozig\u00f3t\u00e1knak h\u00edvjuk \u0151ket. Egy diploid \u00e9l\u0151l\u00e9ny ugyanis minden<br \/>\nkromosz\u00f3m\u00e1j\u00e1b\u00f3l k\u00e9t p\u00e9ld\u00e1nnyal rendelkezik, az egyiket az egyik,<br \/>\na m\u00e1sikat a m\u00e1sik sz\u00fcl\u0151j\u00e9t\u0151l kapja, \u00edgy minden egyes g\u00e9n\u00fcnkb\u0151l<br \/>\nis k\u00e9t p\u00e9ld\u00e1nnyal rendelkez\u00fcnk. Egy g\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozatait<br \/>\nall\u00e9loknak nevezz\u00fck. Mendel a k\u00eds\u00e9rleteiben minden egyes g\u00e9n k\u00e9t-k\u00e9t<br \/>\nall\u00e9lj\u00e1t vizsg\u00e1lta. Az \u00e1ltala tiszta vonalaknak nevezett homozig\u00f3ta<br \/>\nn\u00f6v\u00e9nyek teh\u00e1t az adott g\u00e9nnek az egyik all\u00e9lj\u00e1t \u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u00e9k<br \/>\nmindk\u00e9t sz\u00fcl\u0151j\u00fckt\u0151l, \u00edgy ut\u00f3daiknak is csak ezt adhatt\u00e1k \u00e1t,<br \/>\n\u00edgy a tiszta vonal egyedein bel\u00fcl keresztezve nem hoztak l\u00e9tre m\u00e1s<br \/>\nfenot\u00edpus\u00fa ut\u00f3dokat, azaz az ut\u00f3dnemzed\u00e9kek nem hasadtak, azaz<br \/>\nszegreg\u00e1ltak.\n<\/p>\n<p>\nMendel a k\u00eds\u00e9rleteiben pontosan<br \/>\nnyomon k\u00f6vette az egyes egyedek lesz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1t, amit \u00fagy v\u00e9gzett,<br \/>\nhogy az \u00e9retlen bors\u00f3vir\u00e1gokb\u00f3l elt\u00e1vol\u00edtotta a porz\u00f3kat, majd<br \/>\negy kis pap\u00edrt\u00f6lcs\u00e9rrel lefedte \u0151ket, hogy idegen vir\u00e1gpor ne szennyezhesse<br \/>\na k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t. A k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben haszn\u00e1lt tiszta vonalakat, azaz<br \/>\nhomozig\u00f3t\u00e1kat nevezte P, azaz sz\u00fcl\u0151i (Parentes) nemzed\u00e9knek, m\u00edg<br \/>\naz \u0151 ut\u00f3daikat F1, az F1 nemzed\u00e9k egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti keresztez\u00e9s\u00e9b\u0151l<br \/>\nsz\u00e1rmaz\u00f3 ut\u00f3dait F2 nemzed\u00e9knek nevezte el.\n<\/p>\n<p>\nEzek ut\u00e1n tiszta vonal\u00fa (!)<br \/>\npiros vir\u00e1g\u00fa bors\u00f3t keresztezett tiszta vonal\u00fa feh\u00e9r vir\u00e1g\u00fa bors\u00f3val<br \/>\n(P \u2013 sz\u00fcl\u0151i nemzed\u00e9k). Azt tapasztalta, hogy az ut\u00f3daik, az F1<br \/>\nnemzed\u00e9k egy\u00f6ntet\u0171en piros vir\u00e1g\u00faak lettek. Erre magyar\u00e1zatot<br \/>\nis adott, a k\u00e9t sz\u00fcl\u0151 a vir\u00e1gsz\u00ednt meghat\u00e1roz\u00f3 g\u00e9nnek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151<br \/>\nall\u00e9lj\u00e1t hordozta, \u00e1m mindkett\u0151 ugyanabb\u00f3l az all\u00e9lb\u00f3l kett\u0151t.<br \/>\nAz ut\u00f3daik mindk\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 all\u00e9lb\u0151l egyet \u2013 egyet kaptak,<br \/>\n\u00edgy egyform\u00e1k lettek, mivel a piros vir\u00e1gsz\u00edn domin\u00e1ns a feh\u00e9r<br \/>\nfelett, \u00edgy a n\u00f6v\u00e9nyek fenot\u00edpus\u00e1t ez hat\u00e1rozza meg. Gregor Mendel<br \/>\njel\u00f6l\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve: A tiszta vonal\u00fa, piros vir\u00e1g\u00fa sz\u00fcl\u0151 AA, m\u00edg<br \/>\na tiszta vonal\u00fa, feh\u00e9r vir\u00e1g\u00fa sz\u00fcl\u0151 aa all\u00e9lokat hordozott. Az<br \/>\nF1 ut\u00f3dnemzed\u00e9k egyedei az egyik sz\u00fcl\u0151t\u0151l egy A all\u00e9lt kaptak,<br \/>\nmivel nem kaphattak m\u00e1st, m\u00edg a m\u00e1sik sz\u00fcl\u0151t\u0151l egy a all\u00e9lt kaptak,<br \/>\nhiszen t\u0151le sem \u00f6r\u00f6k\u00f6lhettek m\u00e1st. \u00cdgy az F1 nemzed\u00e9k genot\u00edpusa<br \/>\nAa lett. Ez alapj\u00e1n k\u00f6nny\u0171 meghat\u00e1rozni azt is, hogy ugyanannak<br \/>\na g\u00e9nnek k\u00e9t all\u00e9lja k\u00f6z\u00fcl melyik a domin\u00e1ns \u00e9s melyik a recessz\u00edv: domin\u00e1ns az, amely a heterozig\u00f3t\u00e1k fenot\u00edpus\u00e1t meghat\u00e1rozza, recessz\u00edv<br \/>\naz, amely fenot\u00edpusa csak homozig\u00f3ta form\u00e1ban jelentkezik. \n<\/p>\n<p>\n<img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200811\/Fig-1.jpg\" align=\"right\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/>Ezek ut\u00e1n az F1 nemzed\u00e9k<br \/>\negyedeit egym\u00e1ssal keresztezte \u00e9s meglep\u0151dve tapasztalta, hogy a<br \/>\nk\u00f6r\u00fckben ism\u00e9t megjelentek feh\u00e9r vir\u00e1g\u00fa egyedek is. Mendel l\u00e1ngelm\u00e9je<br \/>\nott mutatkozott meg, hogy meg is sz\u00e1molta az ut\u00f3dokat, azaz statisztikai<br \/>\nalapon elemezte \u0151ket! 705 darab piros vir\u00e1g\u00fa \u00e9s 224 darab feh\u00e9r<br \/>\nvir\u00e1g\u00fa n\u00f6v\u00e9nyt kapott. Ezt az ar\u00e1nyt \u0151 3:1 \u2013nek m\u00e9rte. Ezek<br \/>\nut\u00e1n k\u00edv\u00e1ncsi volt r\u00e1, hogy az ut\u00f3dok vajon tiszta vonal\u00faak \u2013e?<br \/>\nAz F2 nemzed\u00e9k egyedeit \u00f6nmegterm\u00e9keny\u00edt\u00e9ssel szapor\u00edtotta \u00e9s<br \/>\nmegvizsg\u00e1lta az ut\u00f3daikat (F3 nemzed\u00e9k). Azt tapasztalta, hogy a<br \/>\ndomin\u00e1ns fenot\u00edpust mutat\u00f3 egyedek harmada tiszta vonal\u00fa, azaz ebben<br \/>\naz esetben az ut\u00f3daik is piros vir\u00e1g\u00faak lesznek, m\u00edg a k\u00e9tharmaduk<br \/>\nnem tiszta vonal\u00fa, azaz az ut\u00f3daik k\u00f6z\u00f6tt feh\u00e9r vir\u00e1g\u00faak is felbukkannak,<br \/>\nm\u00edg a feh\u00e9r vir\u00e1g\u00faak mind tiszta vonal\u00faak. Arra k\u00f6vetkeztetett,<br \/>\nhogy a piros vir\u00e1g\u00faak egyharmada, azaz az \u00f6sszes ut\u00f3d egynegyede<br \/>\nAA genot\u00edpus\u00fa, azaz tiszta vonal\u00fa, k\u00e9tharmada, azaz az \u00f6sszes ut\u00f3d<br \/>\nfele Aa genot\u00edpus\u00fa, azaz fenot\u00edpusosan piros vir\u00e1g\u00fa, \u00e1m az ut\u00f3daik<br \/>\nk\u00f6z\u00f6tt feh\u00e9r vir\u00e1g\u00faak is megjelennek, m\u00edg a feh\u00e9r vir\u00e1g\u00faak<br \/>\naa genot\u00edpus\u00faak, term\u00e9szetesen tiszta vonal\u00faak.\n<\/p>\n<p>\nEzzel a keresztez\u00e9ssel Mendel<br \/>\n&quot;belel\u00e1tott&quot; az F2 nemzed\u00e9k piros vir\u00e1g\u00fa egyedeinek a<br \/>\ngenomj\u00e1ba, meg tudta \u00e1llap\u00edtani, mi volt a genot\u00edpusuk. Az ut\u00f3dok<br \/>\nmegoszl\u00e1sa pontosan k\u00f6vette a modell alapj\u00e1n sz\u00e1molt matematikai<br \/>\nes\u00e9lyeket. A piros vir\u00e1g\u00fa F1 nemzed\u00e9k tagjai mind Aa genot\u00edpus\u00faak<br \/>\nvoltak, azaz az ut\u00f3daik fele az A, m\u00e1sik fele az a all\u00e9lt \u00f6r\u00f6k\u00f6lte<br \/>\nt\u0151l\u00fck. \u00cdgy a modell alapj\u00e1n megj\u00f3solhat\u00f3 az F2 nemzed\u00e9k tagjainak<br \/>\na fenot\u00edpusa. (Az \u00e1bra <a href=\"http:\/\/genetika.bio.u-szeged.hu\/GenBS\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">innen<\/a> sz\u00e1rmazik.)\n<\/p>\n<p>\nMivel az F2 nemzed\u00e9k tagjai<br \/>\negyenl\u0151 es\u00e9llyel \u00f6r\u00f6klik a sz\u00fcl\u0151i all\u00e9leket, azaz mindk\u00e9t sz\u00fcl\u0151j\u00fckt\u0151l<br \/>\n1\/2 es\u00e9llyel kapj\u00e1k meg az A vagy az a all\u00e9lt. Teh\u00e1t ha az els\u0151<br \/>\nt\u00e1rsas\u00e1got n\u00e9zz\u00fck, mi az es\u00e9lye, hogy AA genot\u00edpus\u00fa egyed j\u00f6jj\u00f6n<br \/>\nl\u00e9tre? 1\/2 es\u00e9llyel \u00f6r\u00f6kli az egyik sz\u00fcl\u0151j\u00e9t\u0151l az A all\u00e9lt,<br \/>\n1\/2 es\u00e9llyel \u00f6r\u00f6kli a m\u00e1sik sz\u00fcl\u0151j\u00e9t\u0151l is az A all\u00e9lt. Mivel<br \/>\na mindk\u00e9t esem\u00e9ny v\u00e9letlennek tekinthet\u0151, az egy\u00fcttes bek\u00f6vetkez\u00e9s\u00fck<br \/>\nval\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9hez az egyes val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9geket \u00f6ssze kell szorozni.<br \/>\n1\/2X1\/2=1\/4, azaz a matematikai modell alapj\u00e1n az F2 nemzed\u00e9k egynegyede<br \/>\nlesz tiszta vonal\u00fa piros vir\u00e1g\u00fa, azaz AA genot\u00edpus\u00fa. Ugyan\u00edgy<br \/>\nkisz\u00e1molhat\u00f3, hogy az F2 nemzed\u00e9k egyedei k\u00f6z\u00fcl h\u00e1nyan lesznek<br \/>\nfeh\u00e9r vir\u00e1g\u00faak, azaz aa genot\u00edpus\u00faak: 1\/2X1\/2=1\/4. Ezek ut\u00e1n kisz\u00e1molhat\u00f3,<br \/>\nhogy 1\/2 az es\u00e9lye az Aa genot\u00edpus kialakul\u00e1s\u00e1nak.\n<\/p>\n<p>\nMendel k\u00eds\u00e9rletei pontosan<br \/>\nk\u00f6vett\u00e9k a matematikai modellt, azaz tiszta vonal\u00fa sz\u00fcl\u0151k (P) AA<br \/>\nX aa keresztez\u00e9sekor az F1 ut\u00f3dok egy\u00f6ntet\u0171en Aa genot\u00edpus\u00faak,<br \/>\nfenot\u00edpusukra n\u00e9zve a domin\u00e1ns all\u00e9l \u00e1ltal meghat\u00e1rozott fenot\u00edpust<br \/>\nmutatj\u00e1k, azaz piros vir\u00e1g\u00faak. Az \u0151 belteny\u00e9szt\u00e9s\u00fckb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3<br \/>\nut\u00f3dok 1\/4 \u2013e AA azaz homozig\u00f3ta piros vir\u00e1g\u00fa, 1\/2 \u2013e Aa azaz<br \/>\nheterozig\u00f3ta piros vir\u00e1g\u00fa \u00e9s 1\/4 \u2013e aa genot\u00edpus\u00fa azaz feh\u00e9r<br \/>\nvir\u00e1g\u00fa. Azaz az F2 nemzed\u00e9k fenot\u00edpus\u00e1ra n\u00e9zve 3\/4 \u2013\u00fck piros<br \/>\n(AA+Aa), 1\/4 \u2013\u00fck feh\u00e9r vir\u00e1g\u00fa (aa).\n<\/p>\n<p>\nEzek ut\u00e1n megism\u00e9telte a<br \/>\nk\u00eds\u00e9rletet az \u00e1ltala vizsg\u00e1lt tulajdons\u00e1gokkal \u00e9s mindegyikkel<br \/>\nhasonl\u00f3 eredm\u00e9nyt kapott.<br \/>\nEbb\u0151l arra k\u00f6vetkeztetett, hogy az \u00e1ltala felt\u00e1rt t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gek<br \/>\nnem egyedi, elszigetelt p\u00e9ld\u00e1k, hanem a n\u00f6v\u00e9nyek \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s\u00e9re<br \/>\n\u00e1ltal\u00e1nosan jellemz\u0151k. Az\u00f3ta beigazol\u00f3dott, hogy az \u00e1ltala felt\u00e1rt<br \/>\nfolyamatok nem csak a n\u00f6v\u00e9nyek \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s\u00e9re igazak, hanem minden<br \/>\ndiploid szervezet\u00e9re.\n<\/p>\n<p><a name=\"0.1_table01\" title=\"0.1_table01\"><\/a><\/p>\n<div align=\"left\">\n<table border=\"2\" cellspacing=\"0\" width=\"467\">\n<tbody>\n<tr valign=\"top\">\n<td height=\"27\"><strong>Sz\u00fcl\u0151i<br \/>\n\t\t\tfenot\u00edpusok <\/strong><\/td>\n<td><strong>F1<\/strong><\/td>\n<td><strong>F2<\/strong><\/td>\n<td><strong>F2 ar\u00e1ny<\/strong><\/td>\n<\/tr>\n<tr valign=\"top\">\n<td height=\"24\">Piros x feh\u00e9r vir\u00e1g<\/td>\n<td>mind piros<\/td>\n<td>705 piros : 224 feh\u00e9r<\/td>\n<td>3,15 : 1<\/td>\n<\/tr>\n<tr valign=\"top\">\n<td height=\"24\">S\u00e1rga<br \/>\n\t\t\tx z\u00f6ld szem<\/td>\n<td>mind s\u00e1rga<\/td>\n<td>6022 s\u00e1rga : 2001 z\u00f6ld<\/td>\n<td>3,01 : 1<\/td>\n<\/tr>\n<tr valign=\"top\">\n<td height=\"27\">Felf\u00fajt<br \/>\n\t\t\tx bef\u0171z\u00f6tt h\u00fcvely<\/td>\n<td>mind felf\u00fajt<\/td>\n<td>882 felf\u00fajt : 299 bef\u0171z\u00f6tt<\/td>\n<td>2,95 : 1<\/td>\n<\/tr>\n<tr valign=\"top\">\n<td height=\"24\">Z\u00f6ld<br \/>\n\t\t\tx s\u00e1rga h\u00fcvely<\/td>\n<td>mind z\u00f6ld<\/td>\n<td>428 z\u00f6ld : 152 s\u00e1rga<\/td>\n<td>2,82 : 1<\/td>\n<\/tr>\n<tr valign=\"top\">\n<td height=\"27\">Axi\u00e1lis<br \/>\n\t\t\tx termin\u00e1lis vir\u00e1g<\/td>\n<td>mind axi\u00e1lis<\/td>\n<td>651 axi\u00e1lis : 207 termin\u00e1lis<\/td>\n<td>3,14 : 1<\/td>\n<\/tr>\n<tr valign=\"top\">\n<td height=\"24\">Hossz\u00fa<br \/>\n\t\t\tx r\u00f6vid sz\u00e1r<\/td>\n<td>mind hossz\u00fa<\/td>\n<td>787 hossz\u00fa : 277 r\u00f6vid<\/td>\n<td>2,84 : 1<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n<p><\/p>\n<p>\nMendel \u00e9ppen azt igazolta,<br \/>\nhogy az egyes all\u00e9lok \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9se matematikai es\u00e9lyeket k\u00f6vet,<br \/>\na recessz\u00edv all\u00e9lok nem lappanganak valamilyen var\u00e1zslatos m\u00f3don<br \/>\nn\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z nemzed\u00e9ken \u00e1t, hogy azt\u00e1n l\u00e1tsz\u00f3lag a semmib\u0151l<br \/>\n\u00fajra el\u0151t\u00f6rjenek. Az all\u00e9lek &quot;\u00fajrakevered\u00e9se&quot; szigor\u00fa<br \/>\nstatisztikai t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geket k\u00f6vet. K\u00e9t heterozig\u00f3ta keresztez\u00e9sekor<br \/>\naz ut\u00f3dok negyede a recessz\u00edv fenot\u00edpust mutatja. Ha egy adott fenot\u00edpus\u00e9rt<br \/>\nk\u00e9t f\u00fcggetlen\u00fcl \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u0151 g\u00e9n recessz\u00edv all\u00e9lja a felel\u0151s,<br \/>\naz ut\u00f3dok 1\/16 \u2013oda akkor is a recessz\u00edv fenot\u00edpust mutatja (1\/4X1\/4),<br \/>\nha h\u00e1rom g\u00e9n recessz\u00edv all\u00e9lja felel\u0151s \u00e9rte, akkor 1\/64 \u2013ede<br \/>\n(1\/4X1\/4X1\/4) \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Az egyes egyedek genot\u00edpusa egyszer\u0171<br \/>\nkeresztez\u00e9si k\u00eds\u00e9rletekkel vizsg\u00e1lhat\u00f3, \u00edgy a &quot;rejtett&quot;<br \/>\nrecessz\u00edv all\u00e9lek megl\u00e9te egy\u00e9rtelm\u0171en igazolhat\u00f3 vagy c\u00e1folhat\u00f3.<br \/>\nMendel \u00e9ppen azt igazolta, hogy megfelel\u0151 k\u00eds\u00e9rleti rendszerben<br \/>\naz egyes egyedek genot\u00edpusa \u00e9ppen \u00fagy vizsg\u00e1lhat\u00f3, mint a fenot\u00edpusa.\n<\/p>\n<p>\nVizsg\u00e1ljuk meg Gregor Mendel<br \/>\neredm\u00e9nyeinek f\u00e9ny\u00e9ben az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edveinek \u00e1ll\u00edt\u00e1sait: \n<\/p>\n<p>\n<i>&quot;A legt\u00f6bb vari\u00e1ci\u00f3<br \/>\na megl\u00e9v\u0151 g\u00e9nek rekombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1val (\u00fajra-elrendez\u0151d\u00e9s\u00e9vel)<br \/>\nkeletkezik.&quot; <br \/>\n<\/i>\n<\/p>\n<p>\n<i>&quot;Az<br \/>\n\u201e\u00faj\u201d jelleg, ami l\u00e1tsz\u00f3lag a semmib\u0151l bukkan el\u0151, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg<br \/>\nnem is \u00faj, csup\u00e1n egy recessz\u00edv g\u00e9n kifejez\u0151d\u00e9se, amely mindv\u00e9gig<br \/>\njelen volt. Amikor a teny\u00e9szt\u0151 \u00fajfajta kuty\u00e1t vagy h\u00fasosabb marh\u00e1t<br \/>\nhoz l\u00e9tre, val\u00f3j\u00e1ban csak a g\u00e9neket keveri meg egy kicsit, hogy<br \/>\na recessz\u00edv g\u00e9nt kifejez\u00e9sre juttassa.&quot; <\/i>\n<\/p>\n<p>\nAlighanem Mendel eredm\u00e9nyeinek<br \/>\na f\u00e9ny\u00e9ben el kell, hogy vess\u00fck azt a felt\u00e9telez\u00e9st, hogy \u00e9vsz\u00e1zadokon<br \/>\n\u00e1t, t\u00f6bb sz\u00e1zezer egyed genomj\u00e1ban sz\u00e1zsz\u00e1mra lappanghatn\u00e1nak<br \/>\nfel nem ismert recessz\u00edv all\u00e9lok, an\u00e9lk\u00fcl, hogy egyetlen homozig\u00f3ta<br \/>\nrecessz\u00edv egyed is sz\u00fcletett volna. Egy all\u00e9l hi\u00e1ba recessz\u00edv,<br \/>\naz ut\u00f3doknak \u00e1tad\u00e1sa szigor\u00fa matematikai t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geket<br \/>\nk\u00f6vet, ezek m\u00e9rhet\u0151ek, sz\u00e1zal\u00e9kos es\u00e9lyek form\u00e1j\u00e1ban kifejezhet\u0151ek,<br \/>\nezek alapj\u00e1n az egyes recessz\u00edv jellegek fenot\u00edpusbeli megjelen\u00e9se<br \/>\npontosan megj\u00f3solhat\u00f3. Hol vannak a tacsk\u00f3l\u00e1b\u00fa farkasok? Hol vannak<br \/>\na bulldogpof\u00e1j\u00fa farkasok? Mi\u00e9rt nem sz\u00fcletnek pincsim\u00e9ret\u0171 farkasok?<br \/>\nHa ezek az all\u00e9lek olyan gyakoriak, hogy a teny\u00e9szt\u0151k &quot;vakon&quot;,<br \/>\nazaz a domin\u00e1ns fenot\u00edpust mutat\u00f3 egyedek teny\u00e9szt\u00e9s\u00e9vel is mintegy<br \/>\n&quot;v\u00e9letlen\u00fcl&quot; begy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k a teny\u00e9sztett kuty\u00e1k k\u00f6z\u00e9,<br \/>\na vadonban mi\u00e9rt nem figyelhet\u0151ek meg a recessz\u00edv all\u00e9lekre homozig\u00f3ta<br \/>\negyedek? Rengeteg farkast tartanak \u00e1llatkertekben, m\u00e9gsem sz\u00fcletnek<br \/>\nk\u00f6zt\u00fck a szerz\u0151 \u00e1ltal felt\u00e9telezett recessz\u00edv jellegeket hordoz\u00f3<br \/>\negyedek, pedig, ha ezek a g\u00e9nek ott lappangan\u00e1nak a genomjukban, id\u0151nk\u00e9nt<br \/>\nmindenk\u00e9ppen kellene sz\u00fcletnie egy-egy recessz\u00edv fenot\u00edpust is mutat\u00f3<br \/>\negyednek. Viszont legjobb tudom\u00e1som szerint nem \u00edrt\u00e1k le a farkasokr\u00f3l,<br \/>\nhogy ilyen elk\u00e9peszt\u0151 formagazdags\u00e1got mutatn\u00e1nak, m\u00e1rpedig, ha<br \/>\nezek a recessz\u00edv all\u00e9lek ott lenn\u00e9nek a farkas genomban, \u00e9ppen a<br \/>\nmendeli genetika szab\u00e1lyai szerint kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 es\u00e9llyel sz\u00fcletni\u00fck<br \/>\nkellene a recessz\u00edv fenot\u00edpusokat mutat\u00f3 egyedeknek. Viszont valami\u00e9rt<br \/>\nm\u00e9gis hi\u00e1nyoznak a recessz\u00edv all\u00e9lekre homozig\u00f3ta egyedek. Hogyan<br \/>\nlehets\u00e9ges ez? A legval\u00f3sz\u00edn\u0171bb magyar\u00e1zat annyi, hogy a teny\u00e9szt\u00e9s<br \/>\nsor\u00e1n bizony \u00faj mut\u00e1ci\u00f3k is keletkeztek, nem csak a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151<br \/>\nall\u00e9lek keveredtek \u00fajra. \n<\/p>\n<p>\nAm\u00fagy \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9s, hogy<br \/>\na felt\u00e9telezett \u00e9rtelmes tervez\u0151 minek tervezett ennyi f\u00f6l\u00f6sleges,<br \/>\ns\u0151t, k\u00e1ros all\u00e9lt az egyes g\u00e9nekre, ha am\u00fagy sem nyilv\u00e1nulnak<br \/>\nmeg soha a vad\u00e1llatok fenot\u00edpus\u00e1ban? Felt\u00e9telezem az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s<br \/>\nnem az\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az ebteny\u00e9szt\u0151k egyes\u00fcleti tagjainak legyen<br \/>\nmegfelel\u0151 alapanyaga majdan, sz\u00e1zezer \u00e9vekkel k\u00e9s\u0151bb. \n<\/p>\n<p>\n<i>&quot;Vegy\u00fck szem\u00fcgyre<br \/>\na zsir\u00e1fot: t\u00falm\u00e9retezett v\u00e9gtagok, megny\u00falt nyak, esetlen testtart\u00e1s<br \/>\n\u2013 l\u00e1tsz\u00f3lag minden \u00fcgyetlen\u00fcl ar\u00e1nytalan. Ennek ellen\u00e9re a zsir\u00e1f<br \/>\ntestr\u00e9szei b\u00e1mulatos \u00f6sszhangban<br \/>\n\u00e1llnak egym\u00e1ssal: az \u00e1llat eleg\u00e1ns k\u00f6nnyeds\u00e9ggel mozog,<br \/>\n\u00e9s olyan er\u0151s a r\u00fag\u00e1sa, hogy kev\u00e9s term\u00e9szetes ellens\u00e9ge van.&quot; <\/i>\n<\/p>\n<p>\nA zsir\u00e1f nagy m\u00e9ret\u0171, vadon<br \/>\n\u00e9l\u0151, lassan szaporod\u00f3 afrikai \u00e1llat. Szinte mindenki ismeri, viszont<br \/>\nt\u00f6k\u00e9letesen alkalmatlan genetikai modellszervezetnek. T\u00f6bb mint egy<br \/>\n\u00e9vig vemhes, a n\u0151st\u00e9ny h\u00e1rom-n\u00e9gy\u00e9vesen v\u00e1lik ivar\u00e9rett\u00e9, azaz<br \/>\negyetlen nemzed\u00e9kv\u00e1lt\u00e1st kb. \u00f6t \u00e9v alatt lehetne megfigyelni, r\u00e1ad\u00e1sul<br \/>\nrendszerint egyetlen egyet borjadzik, \u00edgy az ut\u00f3dok statisztikai elemz\u00e9se<br \/>\nis el\u00e9g neh\u00e9zkes. Ennek f\u00e9ny\u00e9ben nem meglep\u0151, hogy tudom\u00e1som szerint<br \/>\nm\u00e9g soha senki sem v\u00e9gzett egyetlen genetikai k\u00eds\u00e9rletet sem zsir\u00e1fon.<br \/>\nVitaind\u00edt\u00f3nak viszont t\u00f6k\u00e9letes egy alapvet\u0151en genetikai t\u00e1rgy\u00fa<br \/>\ncikkben, hiszen mivel egyetlen sornyi adat sincs az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l,<br \/>\na szabad elm\u00e9letalkot\u00e1st nem zavarj\u00e1k holmi t\u00e9nyek \u00e9s k\u00eds\u00e9rleti<br \/>\neredm\u00e9nyek. (N\u00e9h\u00e1ny elsz\u00f3rt vizsg\u00e1lat t\u00f6rt\u00e9nt, mikroszatellita<br \/>\nmerkereket, mitokondri\u00e1lis DNS-t vizsg\u00e1ltak, illetve egy interferon<br \/>\ng\u00e9nt, azonban a zsir\u00e1f \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l nincsenek adatok.)  \n<\/p>\n<p>\n<img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200811\/Fig-2.jpg\" align=\"left\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/>N\u00e9zz\u00fcnk meg ink\u00e1bb egy p\u00e9ld\u00e1t,<br \/>\nahol a h\u00e1zias\u00edt\u00e1s folyamata j\u00f3l k\u00f6vethet\u0151 s\u0151t, m\u00e9g az egyes<br \/>\ntulajdons\u00e1gok \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9se is ismert. Gondolom nem kell bemutatnom<br \/>\na sz\u00edriai aranyh\u00f6rcs\u00f6g\u00f6t, amely kedvelt h\u00e1zi\u00e1llat n\u00e1lunk is.<br \/>\nLatin neve <i>Mesocricetus auratus<\/i>. Magyar nyelven is b\u0151s\u00e9ges<br \/>\nforr\u00e1sanyag \u00e1ll a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre r\u00f3la (pl. <a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Sz%C3%ADriai_aranyh%C3%B6rcs%C3%B6g\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">itt<\/a>,<br \/>\n<a href=\"http:\/\/horcsoglak.freeweb.hu\/hori\/szarany.html\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">itt<\/a>, <a href=\"http:\/\/free.x3.hu\/jookati\/aranyhorcsog.html\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">itt<\/a>, vagy<br \/>\n<a href=\"http:\/\/www.haziallat.hu\/cikkek\/kisemlos\/aranyhorcsog\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">itt<\/a>), \u00edgy nem f\u00e1radn\u00e9k<br \/>\na bemutat\u00e1s\u00e1val.\n<\/p>\n<p>\nMi\u00e9rt ilyen k\u00fcl\u00f6nleges ez<br \/>\na r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3? Az els\u0151 aranyh\u00f6rcs\u00f6g\u00f6t 1930\u2013ban fogt\u00e1k be, ez<br \/>\negy anya\u00e1llat volt az \u00e9ppen megl\u00e9v\u0151 alm\u00e1val egy\u00fctt. A fiatalok<br \/>\nk\u00f6z\u00fcl mind\u00f6ssze h\u00e1rom egyedet, egy n\u0151st\u00e9nyt \u00e9s k\u00e9t h\u00edmet teny\u00e9sztettek<br \/>\ntov\u00e1bb, a ma fogs\u00e1gban \u00e9l\u0151 aranyh\u00f6rcs\u00f6g\u00f6k ett\u0151l a h\u00e1rom egyedt\u0151l<br \/>\nsz\u00e1rmaznak (K\u00e9s\u0151bb alap\u00edtottak n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s teny\u00e9sz\u00e1llom\u00e1nyt<br \/>\nis, \u00fajabb befogott egyedekb\u0151l, de ezekkel a popul\u00e1ci\u00f3kkal nem foglalkozn\u00e9k.).<br \/>\nA vad t\u00edpus\u00fa h\u00f6rcs\u00f6g \u2013 meglep\u0151 m\u00f3don &#8211; aranysz\u00edn\u0171 bund\u00e1j\u00fa,<br \/>\n\u00e1m az id\u0151k sor\u00e1n a teny\u00e9szt\u0151k t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00ednv\u00e1ltozatot<br \/>\nalak\u00edtottak ki. Ezek k\u00f6z\u00fcl csak n\u00e9h\u00e1nyat t\u00e1rgyaln\u00e9k, term\u00e9szetesen<br \/>\na teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl.\n<\/p>\n<p>\nL\u00e9tezik egy halv\u00e1nysz\u00fcrke<br \/>\nsz\u00ednv\u00e1ltozat, amelyet az lg g\u00e9n domin\u00e1ns all\u00e9lja (Lg) okoz.<br \/>\nIsmert egy ez\u00fcstsz\u00fcrke v\u00e1ltozat, amelyet az sg g\u00e9n domin\u00e1ns<br \/>\nall\u00e9lja (Sg) okoz. A s\u00e1rga sz\u00ednt az X kromosz\u00f3m\u00e1hoz k\u00f6t\u00f6tt<br \/>\nto g\u00e9n domin\u00e1ns all\u00e9ja (To) alak\u00edtja ki. Ezeken k\u00edv\u00fcl l\u00e9teznek<br \/>\na bunda mint\u00e1zat\u00e1t m\u00f3dos\u00edt\u00f3 g\u00e9nek is. A ragyog\u00f3 szat\u00e9n sz\u00ednt<br \/>\naz sa g\u00e9n domin\u00e1ns all\u00e9lja (Sa) okozza. Ezeken k\u00edv\u00fcl domin\u00e1ns<br \/>\njelleg a h\u00e1ton v\u00e9gigfut\u00f3 feh\u00e9r cs\u00edk (ba g\u00e9n Ba all\u00e9lja),<br \/>\nilletve a bunda feh\u00e9r foltoss\u00e1ga (ds g\u00e9n Ds all\u00e9lja), valamint<br \/>\na feh\u00e9r has is (wh g\u00e9n Wh all\u00e9lja). Mivel az \u00f6sszes szel\u00edd\u00edtett<br \/>\naranyh\u00f6rcs\u00f6g att\u00f3l a nyolcvan \u00e9ve \u00e9lt h\u00e1rom j\u00f3sz\u00e1gt\u00f3l sz\u00e1rmazik,<br \/>\nkijelenthetj\u00fck, hogy ezek az all\u00e9lok bizony mind a szel\u00edd\u00edt\u00e9s sor\u00e1n<br \/>\njelentek meg, \u00faj mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9nyek nyom\u00e1n, egyszer\u0171en az\u00e9rt,<br \/>\nmert domin\u00e1nsan \u00f6r\u00f6kl\u0151dnek, azaz az alap\u00edt\u00f3 egyedek nem hordozhatt\u00e1k<br \/>\n\u0151ket a genomjukban \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl, mindenk\u00e9ppen megjelent volna<br \/>\na fenot\u00edpusukban is, azaz l\u00e1tni kellett volna, ha ezeket az all\u00e9lokat<br \/>\nhordozz\u00e1k. Az aranyh\u00f6rcs\u00f6g eset\u00e9ben kiz\u00e1rhatjuk, hogy vad popul\u00e1ci\u00f3kkal<br \/>\nt\u00f6rt\u00e9nt volna valamilyen kevered\u00e9s, hiszen fogs\u00e1gban teny\u00e9sztik,<br \/>\nr\u00e1ad\u00e1sul vadon csak a vil\u00e1g egy sz\u0171k ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l. Ezzel a r\u00f6vidke<br \/>\np\u00e9ld\u00e1val azt hiszem a boncolgatott cikk minden kiindul\u00e1si \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t<br \/>\nsiker\u00fclt c\u00e1folnom, egy megfelel\u0151 modell\u00e1llat seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel:\n<\/p>\n<ul>\n<li>\n\tEzek az all\u00e9lek domin\u00e1nsak,<br \/>\n\tazaz nem minden, a teny\u00e9szt\u00e9s sor\u00e1n megjelen\u0151 tulajdons\u00e1g \u00f6r\u00f6kl\u0151dik<br \/>\n\trecessz\u00edven.\n\t<\/li>\n<li>\n\tEzek az all\u00e9lek a popul\u00e1ci\u00f3<br \/>\n\talap\u00edt\u00f3egyedeib\u0151l biztosan hi\u00e1nyoztak, ha meglettek volna, a fenot\u00edpusban<br \/>\n\tis jelentkezni\u00fck kellett volna, teh\u00e1t sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen \u00faj mut\u00e1ci\u00f3s<br \/>\n\tesem\u00e9nyek sor\u00e1n alakultak ki.\n\t<\/li>\n<li>\n\tA teny\u00e9szt\u00e9s sor\u00e1n l\u00e1that\u00f3lag<br \/>\n\tnem csak a recessz\u00edv all\u00e9lok \u00fajrakever\u00e9se t\u00f6rt\u00e9nt, hanem bizony<br \/>\n\t\u00faj domin\u00e1ns (!) all\u00e9lok is megjelentek.  <\/li>\n<\/ul>\n<p>\n&nbsp;\n<\/p>\n<p>\n<i>&quot;Ezzel szemben a mendeli<br \/>\nmodellben a g\u00e9nek sokkal ink\u00e1bb k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3<br \/>\nr\u00e9szecsk\u00e9khez hasonl\u00edtanak, amelyek az<br \/>\n\u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s folyam\u00e1n nem v\u00e1ltoznak.&quot; <br \/>\n<\/i>\n<\/p>\n<p>\n<i>&quot; Elfogadhat\u00f3<br \/>\nbecsl\u00e9s, ha azt mondjuk, hogy egy 1000 f\u0151s popul\u00e1ci\u00f3ban<\/i>\n<\/p>\n<p>\n<i>egyetlen egyedben egyetlen<br \/>\nmut\u00e1ci\u00f3 fordul el\u0151.&quot; <br \/>\n<\/i>\n<\/p>\n<p>\n<i>&quot;Hogyan megy v\u00e9gbe<br \/>\na v\u00e1ltoz\u00e1s a mendeli genetika keretein bel\u00fcl?&quot; <\/i>\n<\/p>\n<p>\nDrake J. W. \u00e9s munkat\u00e1rsai<br \/>\n1998\u2013as cikk\u00e9ben tal\u00e1lunk n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekes adatot az egyes szervezetekben<br \/>\nmegfigyelt spont\u00e1n, azaz minden k\u00fcls\u0151 beavatkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl bek\u00f6vetkez\u0151<br \/>\nmut\u00e1ci\u00f3k gyakoris\u00e1g\u00e1r\u00f3l. A spont\u00e1n mut\u00e1ci\u00f3k bek\u00f6vetkez\u00e9s\u00e9nek<br \/>\nes\u00e9lye egy szervezeten bel\u00fcl az egyes g\u00e9nek eset\u00e9ben sem egyforma,<br \/>\np\u00e9ld\u00e1ul kukoric\u00e1ban a spont\u00e1n mut\u00e1ci\u00f3k bek\u00f6vetkez\u00e9s\u00e9nek es\u00e9lye<br \/>\na t\u00f6bb g\u00e9n \u00e1tlag\u00e1ban: 7,7X10-5 . Ennek f\u00e9ny\u00e9ben az<br \/>\n1X10-3 becsl\u00e9s, amit a szerz\u0151 hoz \u00e9ppen csak sz\u00e1zszor-ezerszer<br \/>\nt\u00f6bb, mint a val\u00f3s\u00e1gban bek\u00f6vetkez\u0151 mut\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1ma. Ezzel meg<br \/>\nis fejtett\u00fck az ok\u00e1t, mi\u00e9rt bizonyultak olyan \u00e1lland\u00f3nak a g\u00e9nek<br \/>\nMendel kezeiben: \u0150 a k\u00eds\u00e9rleteiben n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z n\u00f6v\u00e9nyt vizsg\u00e1lt<br \/>\nv\u00e9gig, a legnagyobb egyedsz\u00e1mot is a bors\u00f3szemek vizsg\u00e1latakor elemezte,<br \/>\nk\u00f6r\u00fclbel\u00fcl nyolcezer egyedet. Kukoric\u00e1ban \u00e1tlagosan k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl<br \/>\nminden h\u00e9tsz\u00e1zhetvenezredik egyedben t\u00f6rt\u00e9nik mut\u00e1ci\u00f3 egy adott<br \/>\ng\u00e9nben, teh\u00e1t matematikai es\u00e9lye akkor lett volna, hogy Mendel egyetlen<br \/>\negy mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9nyt megfigyeljen a bors\u00f3szem sz\u00edn\u00e9ben, ha k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl<br \/>\nsz\u00e1zszor ennyi egyedet vizsg\u00e1lt volna a k\u00eds\u00e9rletben, a t\u00f6bbi tulajdons\u00e1g<br \/>\nvizsg\u00e1latakor pedig m\u00e9g enn\u00e9l is kisebb mintasz\u00e1mmal dolgozott.<br \/>\nEzek alapj\u00e1n el\u00e9g k\u00f6nny\u0171 megfejteni ezt a rejt\u00e9lyt: Spont\u00e1n mut\u00e1ci\u00f3k<br \/>\nl\u00e9nyegesen ritk\u00e1bban t\u00f6rt\u00e9nnek, mintsem hogy Mendelnek es\u00e9lye lett<br \/>\nvolna megl\u00e1tni \u0151ket a n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z egyeddel v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rleteiben,<br \/>\n\u00edgy lehet, hogy \u0151 a g\u00e9neket megv\u00e1ltoztathatatlan egys\u00e9gnek l\u00e1tta.<br \/>\nEgyszer\u0171en t\u00fal kev\u00e9s egyedet vizsg\u00e1lt ahhoz, hogy mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9nyeket<br \/>\nfigyelhessen meg. Ugyanezen cikk szerint egy eg\u00e9rben 6,6X10-6<br \/>\necetmuslic\u00e1ban 8X10-6 es\u00e9llyel t\u00f6rt\u00e9nnek mut\u00e1ci\u00f3k.<br \/>\nEz alapj\u00e1n ak\u00e1rhogyan is n\u00e9zz\u00fck, a szerz\u0151 becsl\u00e9se l\u00e9nyegesen<br \/>\nt\u00f6bb mut\u00e1ci\u00f3val sz\u00e1mol, mint amennyi a val\u00f3s\u00e1gban megt\u00f6rt\u00e9nik. \n<\/p>\n<p>\n<i>&quot; Tov\u00e1bb\u00e1<br \/>\na belteny\u00e9szt\u00e9s a hib\u00e1s jellegek koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t eredm\u00e9nyezheti,<br \/>\n\u00e9s ahogy a faj \u00e1tlagos morfol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t\u00f3l egyre<br \/>\nt\u00e1volabb ker\u00fcl\u00fcnk, egyre t\u00f6bb disszonanci\u00e1t, stresszt<br \/>\n\u00e9s cs\u00f6kken\u0151 term\u00e9kenys\u00e9get tapasztalunk.<br \/>\nAz ilyen t\u00falteny\u00e9sztett popul\u00e1ci\u00f3<br \/>\ngyakran hajlamos visszafejl\u0151dni a faj<br \/>\n\u00e1tlagos morfol\u00f3giai ir\u00e1ny\u00e1ba.&quot; <\/i>\n<\/p>\n<p>\nHa a szerz\u0151 maga sz\u00f6gezi<br \/>\nle, hogy \u00faj all\u00e9lok nem keletkeznek, csak a megl\u00e9v\u0151ek eloszl\u00e1sa<br \/>\nv\u00e1ltozik, hogyan fejl\u0151dhetn\u00e9nek vissza a belteny\u00e9sztett popul\u00e1ci\u00f3k?<br \/>\nA szerz\u0151 \u2013 nem mellesleg teljesen alaptalan &#8211; \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint<br \/>\nminden egyes teny\u00e9sztett \u00e1llatban megl\u00e9v\u0151 minden egyes jelleg recessz\u00edven<br \/>\n\u00f6r\u00f6kl\u0151dik, a teny\u00e9szt\u0151k mind\u00f6ssze ezeket a recessz\u00edv all\u00e9leket<br \/>\nhordoz\u00f3 egyedekb\u0151l hoznak l\u00e9tre tiszta vonalakat, azaz \u00e1ll\u00edtj\u00e1k<br \/>\nhomozig\u00f3ta \u00e1llapotba. Amennyiben az adott, t\u00falteny\u00e9sztett jelleget<br \/>\nokoz\u00f3 tulajdons\u00e1g recessz\u00edven \u00f6r\u00f6kl\u0151dik, akkor nem v\u00e1ltozhat<br \/>\nmeg mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl, hiszen az egyed homozig\u00f3ta, azaz<br \/>\n&quot;aa&quot; genot\u00edpus\u00fa, onnan tudjuk biztosan, mert k\u00fcl\u00f6nben<br \/>\na domin\u00e1ns fenot\u00edpust mutatn\u00e1. Ebben az esetben teljesen \u00e9rthetetlen,<br \/>\nhogyan &quot;hajlamos az ilyen t\u00falteny\u00e9sztett popul\u00e1ci\u00f3<br \/>\nvisszafejl\u0151dni a faj \u00e1tlagos morfol\u00f3giai ir\u00e1ny\u00e1ba&quot;, hiszen<br \/>\nehhez az egyedeknek valahonnan var\u00e1zslatos m\u00f3don g\u00e9nenk\u00e9nt egy domin\u00e1ns<br \/>\nall\u00e9lt k\u00e9ne szerezni\u00fck a semmib\u0151l, hiszen az \u0151 genomjukban ez nem<br \/>\nlehet meg. Hogyan lehets\u00e9ges ez? Mert ugye ha ez bek\u00f6vetkezne, akkor<br \/>\n\u00e9ppen az a hasznos mut\u00e1ci\u00f3 lenne, amely az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei<br \/>\nszerint nem is l\u00e9tezik.  \n<\/p>\n<p>\n<i>&quot; A mut\u00e1ci\u00f3k l\u00e9trehozhatnak<br \/>\np\u00e9ld\u00e1ul \u00f6sszegy\u0171r\u0151d\u00f6tt, t\u00fal- vagy<br \/>\nalulm\u00e9retezett sz\u00e1rnyakat. Eredm\u00e9nyezhetnek megdupl\u00e1z\u00f3dott sz\u00e1rnyakat<br \/>\nis, de nem eredm\u00e9nyeznek \u00fajfajta sz\u00e1rnyakat,<br \/>\n\u00e9s f\u0151leg nem alak\u00edtj\u00e1k \u00e1t a gy\u00fcm\u00f6lcslegyet egy<br \/>\n\u00fajfajta rovarr\u00e1.&quot; <br \/>\n<\/i>\n<\/p>\n<p>\n<i>&quot; Nincs azonban az<br \/>\na mennyis\u00e9g\u0171 finombe\u00e1ll\u00edt\u00e1s, ami a jelenlegi testfel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l<br \/>\negy teljesen \u00faj testfel\u00e9p\u00edt\u00e9st tudna l\u00e9trehozni.&quot; <\/i>\n<\/p>\n<p>\nAz ilyen kijelent\u00e9sek el\u0151tt<br \/>\n\u00e9rdemes lenne tiszt\u00e1zni, mi sz\u00e1m\u00edt &quot;\u00fajfajta&quot; sz\u00e1rnynak?<br \/>\nHa az nem, ami nagyobb, az sem ami kisebb, az sem amib\u0151l kett\u0151 helyett<br \/>\nn\u00e9gy van? Nem tudom, nekem az, hogyha a l\u00e9gynek k\u00e9t sz\u00e1rnya helyett<br \/>\nn\u00e9gy n\u0151, el\u00e9gg\u00e9 \u00faj testfel\u00e9p\u00edt\u00e9s. P\u00e9ld\u00e1ul ha egy ember n\u00e9gy<br \/>\nkarral sz\u00fcletne, vagy a k\u00e9zfejei k\u00f6zvetlen\u00fcl a v\u00e1ll\u00e1b\u00f3l \u00e1lln\u00e1nak<br \/>\nki, esetleg a karjai le\u00e9rn\u00e9nek a f\u00f6ldig, vagy a karjai helyett is<br \/>\nl\u00e1bai n\u0151n\u00e9nek, nem mondan\u00e1m r\u00e1, hogy ez teljesen olyan, mint a<br \/>\nt\u00f6bbi, semmi \u00faj nincs benne. Sokkal de sokkal k\u00f6nnyebb lenne \u00e9rdemi<br \/>\nvit\u00e1t folytatni, ha az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei meghat\u00e1rozn\u00e1k az<br \/>\nelv\u00e1r\u00e1saikat. Ha eld\u00f6nten\u00e9k, hogy mi sz\u00e1m\u00edt &quot;\u00fajfajt\u00e1nak&quot;,<br \/>\nakkor lehetne r\u00e1 p\u00e9ld\u00e1t hozni. A jelenlegi helyzet az, hogy az &quot;\u00fajfajta&quot;<br \/>\nmeghat\u00e1roz\u00e1sa annyi: Amilyen mut\u00e1ci\u00f3t valaha is le\u00edrtak, az \u00e9ppen<br \/>\nnem &quot;\u00fajfajta&quot;. Mikor lenne elfogadhat\u00f3 az eredm\u00e9ny, azaz<br \/>\nmik az &quot;\u00fajfajta&quot; k\u00f6vetelm\u00e9nyei? Sajnos erre semmilyen elfogadhat\u00f3<br \/>\nmeghat\u00e1roz\u00e1st sem kapunk, ami, ha meggondoljuk val\u00f3ban k\u00e9nyelmes,<br \/>\nhiszen \u00edgy ak\u00e1rmilyen p\u00e9ld\u00e1t hozna is egy biol\u00f3gus, arra r\u00e1 lehet<br \/>\nmondani, hogy pont nem az.  \n<\/p>\n<p>\n<i>&quot;M\u00e1sk\u00e9ppen fogalmazva,<br \/>\na teny\u00e9szt\u0151k \u00e9desebb kukoric\u00e1t, h\u00fasosabb tehenet tudnak produk\u00e1lni,<br \/>\nde nem tudj\u00e1k a kukoric\u00e1t m\u00e1s n\u00f6v\u00e9nny\u00e9<br \/>\nvagy a marh\u00e1t m\u00e1s \u00e1llatt\u00e1 alak\u00edtani.&quot;<\/i> \n<\/p>\n<p>\n\u00c9rdemes megvizsg\u00e1lni a <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Raphanobrassica\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\"><i>Raphanobrassica<\/i><br \/>\nnev\u0171 <\/a> n\u00f6v\u00e9nyt.  Ezt<br \/>\nGregorij Karpecsenk\u00f3 szovjet tud\u00f3s hozta l\u00e9tre 1928\u2013ban, teh\u00e1t<br \/>\nnem igaz\u00e1n \u00faj eredm\u00e9ny. Retek \u00e9s k\u00e1poszta n\u00f6v\u00e9nyeket keresztezett,<br \/>\n\u00e1m \u00fagy, hogy mindkett\u0151t kolhicinnel kezelte, \u00edgy a kromosz\u00f3m\u00e1k<br \/>\nnem v\u00e1ltak sz\u00e9t az ivarsejtk\u00e9pz\u00e9skor \u00e9s az ut\u00f3dba mindk\u00e9t n\u00f6v\u00e9ny<br \/>\nteljes genomja beker\u00fclt. A retek \u00e9s a k\u00e1poszta diploid kromosz\u00f3masz\u00e1ma<br \/>\negyar\u00e1nt 18, az \u00faj n\u00f6v\u00e9ny diploid sejtjeiben 36 kromosz\u00f3ma tal\u00e1lhat\u00f3.<br \/>\nAmi\u00e9rt \u00e9rdekes: Ez a n\u00f6v\u00e9ny egy\u00e1ltal\u00e1n nem term\u00e9ketlen, ivarsejteket<br \/>\nk\u00e9pez, magot hoz, \u00edgy minden tov\u00e1bbi n\u00e9lk\u00fcl termeszthet\u0151, azonban<br \/>\negyik sz\u00fcl\u0151i fajjal sem k\u00e9pes term\u00e9keny ut\u00f3dot l\u00e9trehozni. Sajnos<br \/>\na n\u00f6v\u00e9ny gy\u00f6kere a k\u00e1poszt\u00e1\u00e9ra, levele pedig a retek\u00e9re hasonl\u00edt,<br \/>\n\u00edgy nem igaz\u00e1n ehet\u0151, de k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl ez egy olyan eset, amikor<br \/>\na teny\u00e9szt\u0151k k\u00e9t fajt egy teljesen m\u00e1s fajj\u00e1 alak\u00edtottak, amelyik<br \/>\nk\u00fcls\u0151-bels\u0151 tulajdons\u00e1gaiban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik mindk\u00e9t sz\u00fcl\u0151i fajt\u00f3l.<br \/>\nM\u00e1sik, k\u00e9s\u0151bb v\u00e9gzett n\u00f6v\u00e9nynemes\u00edt\u00e9si munka a  <i><a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Triticale\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Triticale<\/a>,<\/i> azaz<br \/>\na b\u00faza \u00e9s a rozs teljes genomj\u00e1t hordoz\u00f3 gabona megalkot\u00e1sa, az<br \/>\n\u00f6tvenes \u00e9vekben. A termesztett b\u00faza diploid kromosz\u00f3masz\u00e1ma 42,<br \/>\na rozs\u00e9 14, nem csoda, hogy a <i>Triticale<\/i> <a href=\"http:\/\/www.kutdiak.kee.hu\/diak\/nzs\/ntrit.htm\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">diploid kromosz\u00f3masz\u00e1ma 56<\/a>.<br \/>\nA Triticale mindk\u00e9t sz\u00fcl\u0151i faj jellegzetess\u00e9geit mag\u00e1n viseli.<br \/>\nA teny\u00e9szt\u0151k igenis k\u00e9pesek egyes n\u00f6v\u00e9nyeket &quot;m\u00e1s n\u00f6v\u00e9nny\u00e9&quot;<br \/>\nalak\u00edtani. \n<\/p>\n<p>\n<i>&quot;Ezzel szemben a mendeli<br \/>\nmodellben a g\u00e9nek sokkal ink\u00e1bb k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3<br \/>\nr\u00e9szecsk\u00e9khez hasonl\u00edtanak, amelyek az<br \/>\n\u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s folyam\u00e1n nem v\u00e1ltoznak.&quot; <br \/>\n<\/i>\n<\/p>\n<p>\n<i><br \/>\n&quot;A mut\u00e1ci\u00f3k szerencs\u00e9re<br \/>\nel\u00e9gg\u00e9 ritk\u00e1k, mert t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck<br \/>\n\u00e1rtalmas, \u00e9s csak n\u00e9h\u00e1ny<br \/>\n<\/i>\n<\/p>\n<p>\n<i><br \/>\nsemleges.&quot; <br \/>\n<\/i>\n<\/p>\n<p>\n<i><br \/>\n&quot;Ugyan\u00edgy a<br \/>\nmut\u00e1ci\u00f3k is csak elv\u00e9tve jav\u00edtj\u00e1k a DNS<br \/>\n\u00fczenet min\u0151s\u00e9g\u00e9t, \u00e9s t\u00fal s\u0171r\u0171<br \/>\nel\u0151fordul\u00e1suk ak\u00e1r hal\u00e1los is lehet a szervezetre n\u00e9zve.&quot; <br \/>\n<\/i>\n<\/p>\n<p>\n<i><br \/>\n&quot;A g\u00e9nek rekombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1val<br \/>\nill. mut\u00e1ci\u00f3kkal gener\u00e1lt kicsiny v\u00e1ltoz\u00e1sok el\u0151seg\u00edthetik ugyan<br \/>\na term\u00e9szetes kiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1s \u00e1ltal a szervezet<br \/>\n\u201efinombe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t\u201d, lehet\u0151v\u00e9<br \/>\nt\u00e9ve, hogy \u00f6kol\u00f3giai k\u00f6rnyezet\u00e9hez<br \/>\njobban alkalmazkodj\u00e9k.&quot; <br \/>\n<\/i>\n<\/p>\n<p>\n<i><br \/>\n&quot;Ezek a behat\u00e1rolt<br \/>\nv\u00e1ltoz\u00e1sok nem akkumul\u00e1l\u00f3dnak, ahogy a darwini evol\u00faci\u00f3s te\u00f3ria<br \/>\nmegk\u00edv\u00e1nn\u00e1 az \u00faj makrov\u00e1ltoz\u00e1sok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz.&quot; <\/i>\n<\/p>\n<p>\nHa a cikk elej\u00e9n azt \u00e1ll\u00edtja,<br \/>\nhogy Mendel igazolta a g\u00e9nek \u00e1lland\u00f3s\u00e1g\u00e1t, mi\u00e9rt \u00edr folyton mut\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l?<br \/>\nMost akkor mut\u00e1ci\u00f3k egy\u00e1ltal\u00e1n l\u00e9teznek, vagy nem? M\u00e1r csak az\u00e9rt,<br \/>\nmert a mut\u00e1ci\u00f3k l\u00e9t\u00e9t el\u00e9g neh\u00e9z lenne tagadni. Majd a szerz\u0151<br \/>\nmaga is elismeri, hogy l\u00e9teznek el\u0151ny\u00f6s mut\u00e1ci\u00f3k, amelyek &quot;jav\u00edtj\u00e1k<br \/>\na DNS \u00fczenet min\u0151s\u00e9g\u00e9t&quot;, \u00e1m n\u00e9h\u00e1ny sorral feljebb hat\u00e1rozottan<br \/>\n\u00e1ll\u00edtja, hogy mindegyik mut\u00e1ci\u00f3 k\u00e1ros, vagy semleges. Akkor most<br \/>\nl\u00e9teznek el\u0151ny\u00f6s mut\u00e1ci\u00f3k, vagy nem? Ha a mut\u00e1ci\u00f3k el\u0151seg\u00edthetik<br \/>\na szervezet &quot;finombe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t&quot;, akkor ezek szerint m\u00e9gis<br \/>\nvannak el\u0151ny\u00f6s mut\u00e1ci\u00f3k. Ha \u00e1ll\u00edtja, hogy az egyes el\u0151ny\u00f6s mut\u00e1ci\u00f3k<br \/>\nnem halmoz\u00f3dnak fel, mi\u00e9rt besz\u00e9l \u00e9ppen a &quot;g\u00e9nek&quot; &quot;finombe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l&quot;,<br \/>\n\u00edgy t\u00f6bbes sz\u00e1mban? Ezek szerint akkor a hasznos mut\u00e1ci\u00f3k m\u00e9gis<br \/>\ncsak felhalmoz\u00f3dhatnak? Az el\u0151ny\u00f6s mut\u00e1ci\u00f3k felhalmoz\u00f3d\u00e1sa nem<br \/>\n\u00e9ppen az az evol\u00faci\u00f3, ami a szerz\u0151 szerint nem is l\u00e9tezik? Mi\u00e9rt<br \/>\nennyi az \u00f6nellentmond\u00e1s ebben az alig n\u00e9h\u00e1ny oldalas r\u00f6vid sz\u00f6vegben?  <\/p>\n<p>\nMi a legnagyobb bajom ezzel<br \/>\na cikkel? Az, hogy egyetlen egy adat sincs benne. \u00cdr a zsir\u00e1fr\u00f3l,<br \/>\namely \u00e1llat genetik\u00e1j\u00e1t soha senki sem vizsg\u00e1lta, valamint a kuty\u00e1kr\u00f3l,<br \/>\namelynek \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9se el\u00e9g kev\u00e9ss\u00e9 tanulm\u00e1nyozott, de egyetlen<br \/>\nadatot sem hoz a kutya g\u00e9njeir\u0151l sem. Egyetlen tulajdons\u00e1g \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l<br \/>\nsem \u00edr, csak hom\u00e1lyos \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gokat eml\u00edt. R\u00e1ad\u00e1sul a cikk<br \/>\n\u00e1ll\u00edt\u00e1sai minden alapot n\u00e9lk\u00fcl\u00f6znek, egyszer\u0171en vonz\u00f3 k\u00f6zhelyek.<br \/>\nMi\u00e9rt van az, hogy az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei, akik az evol\u00faci\u00f3s<br \/>\nelm\u00e9letek elemz\u00e9sekor a legapr\u00f3bb r\u00e9szletekre is k\u00eds\u00e9rletes bizony\u00edt\u00e9kot<br \/>\nk\u00f6vetelnek, a saj\u00e1t elm\u00e9leteik eset\u00e9ben ett\u0151l nagyvonal\u00faan eltekintenek?<br \/>\nA szerz\u0151 teljesen alaptalan t\u00e9nyeket sz\u00f6gez le, majd ezekb\u0151l von<br \/>\nle messzemen\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9seket. Mint b\u00f6lcseleti munka vagy sz\u00e9pirodalmi<br \/>\nalkot\u00e1s tal\u00e1n meg\u00e1llja a hely\u00e9t, de semmilyen kapcsolatban sincs<br \/>\na val\u00f3s\u00e1ggal. Olvassuk el, mit is jelent pontosan <a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Tudom%C3%A1nyos_m%C3%B3dszer\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">a tudom\u00e1nyos m\u00f3dszertan<\/a>! \n<\/p>\n<ol>\n<li>l\u00e9p\u00e9s: Megfigyel\u00e9s \u00e9s<br \/>\n\tk\u00eds\u00e9rletez\u00e9s &#8211; Adatgy\u0171jt\u00e9s \n\t<\/li>\n<li>\n\tl\u00e9p\u00e9s: Felt\u00e9telez\u00e9s<br \/>\n\t\u2013 Az adatok magyar\u00e1zata \n\t<\/li>\n<li>\n\tl\u00e9p\u00e9s: El\u0151rejelz\u00e9s \u2013<br \/>\n\tA felt\u00e9telez\u00e9s alapj\u00e1n a rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re \u00e9s j\u00f6v\u0151beli v\u00e1ltoz\u00e1saira<br \/>\n\tvonatkoz\u00f3 &quot;j\u00f3slatok&quot; megt\u00e9tele. \n\t<\/li>\n<li>\n\tl\u00e9p\u00e9s: Ellen\u0151rz\u00e9s \u2013<br \/>\n\tA felt\u00e9telez\u00e9s talaj\u00e1n \u00e1ll\u00f3 el\u0151rejelz\u00e9sek \u00f6sszevet\u00e9se a val\u00f3s\u00e1ggal. \n\t<\/li>\n<\/ol>\n<p>\nAz \u00e9ppen vizsg\u00e1lt cikk a<br \/>\ntudom\u00e1nyos m\u00f3dszer melyik l\u00e9p\u00e9s\u00e9t tartja be? Teljesen alaptalan,<br \/>\negym\u00e1snak r\u00e9szben ellentmond\u00f3 felt\u00e9telez\u00e9sekb\u0151l \u00e9s minden k\u00eds\u00e9rleti<br \/>\nbizony\u00edt\u00e9kot n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 kijelent\u00e9sekb\u0151l indul ki. Adatgy\u0171jt\u00e9st<br \/>\nnem v\u00e9gez. Felt\u00e9telez\u00e9seit val\u00f3ban kibontja, \u00e1m ezek adatok h\u00edj\u00e1n<br \/>\nteljesen \u00e9rt\u00e9kelhetetlenek, csak l\u00f3gnak a leveg\u0151ben. El\u0151rejelz\u00e9seket<br \/>\nnem tesz, \u00e9s nem ellen\u0151rzi, hogy az \u00e1ltala fel\u00e9p\u00edtett felt\u00e9telez\u00e9sek<br \/>\nmilyen viszonyban \u00e1llnak a val\u00f3s\u00e1ggal. Ahol az \u00e1ll\u00edt\u00e1sai ellen\u0151rizhet\u0151ek,<br \/>\nazaz egy megfelel\u0151 modellrendszerben, p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00edriai aranyh\u00f6rcs\u00f6g<br \/>\neset\u00e9ben, ellent is mondanak a term\u00e9szetben megfigyelt t\u00e9nyeknek,<br \/>\nazaz az ellen\u0151rz\u00e9s sor\u00e1n elbuknak. Ki kell hogy jelents\u00fck, hogy<br \/>\ntetszet\u0151s elm\u00e9let, \u00e1m a val\u00f3s\u00e1ghoz semmi k\u00f6ze sincs.  \n<\/p>\n<hr \/>\n<p><font size=\"1\"><br \/>\n<strong>Drake J. W., Charlesworth B.,<br \/>\nCharlesworth D., Crow J. F.<\/strong> (1998) Rates of spontaneous mutation. <i>Genetics<\/i><br \/>\n<strong>148(4)<\/strong>: 1667-1686.<br \/>\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>(Vend\u00e9gmunk\u00e1sunk, SexComb, \u00fajra les\u00fajt.) Cikksorozatunk harmadik r\u00e9sz\u00e9hez \u00e9rkezett (el\u0151zm\u00e9nyek itt \u00e9s itt), szerencs\u00e9re az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei ell\u00e1tnak b\u0151ven elemeznival\u00f3val. A ma boncasztalra fektetett cikk itt tal\u00e1lhat\u00f3, a jel\u00f6letlen id\u00e9zetek ebb\u0151l az \u00edr\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaznak. Mendelt nem v\u00e9letlen\u00fcl tartjuk a genetika &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005781\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3,1],"tags":[28,33,23,22,19],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005781"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005781"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005781\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005781"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005781"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005781"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}