{"id":5005779,"date":"2008-11-02T10:04:51","date_gmt":"2008-11-02T09:04:51","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2008\/11\/02\/latni_es_lattatni_1"},"modified":"2008-11-02T10:04:51","modified_gmt":"2008-11-02T09:04:51","slug":"latni_es_lattatni_1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005779","title":{"rendered":"L\u00e1tni \u00e9s l\u00e1ttatni &#8211; 2."},"content":{"rendered":"<p><img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200811\/pundamilia.jpg\" class=\"imgleft\" \/>Mint p\u00e1r hete a <i>Xiphophorus<\/i> nemzetts\u00e9gbe tartoz\u00f3 halak, \u00e9s a benn\u00fck lev\u0151 onkog\u00e9n kapcs\u00e1n <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200811\/\">sz\u00f3ba ker\u00fclt<\/a>, a val\u00f3s\u00e1g n\u00e9ha k\u00edn\u00e1l olyan eseteket, amikor a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 \u00e9s a szexu\u00e1lis szelekci\u00f3 egym\u00e1ssal ellent\u00e9tes \u00e9redekeket k\u00e9pviselnek.<\/p>\n<p>Azonban ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171, s gyakran a szexu\u00e1lis szelekci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netesen r\u00e1j\u00e1tszik a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 \u00e1ltal favoriz\u00e1lt v\u00e1ltoz\u00e1sokra. Hogy erre j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1t mutassunk, el\u00e9g egy m\u00e1sik halnemzetts\u00e9gre tekinten\u00fcnk.<\/p>\n<p>A Vikt\u00f3ria-t\u00f3ban \u00e9l\u0151 b\u00f6lcs\u0151sz\u00e1j\u00fa halakr\u00f3l van sz\u00f3, pontosabban azok k\u00f6z\u00fcl is a <i>Pundamilia<\/i> fajokr\u00f3l. Ezek a halak a part k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9lnek, viszonylag \u00e1tfed\u0151 \u00e9letterekben (szaksz\u00f3val \u00e9lve <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Sympatric_speciation\">szimpatrikus fajok<\/a>), \u00e9s b\u00e1r a fajok tipikus egyedei k\u00f6nnyen elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151ek, a kin\u00e9zeti-sz\u00f3r\u00e1s el\u00e9g nagy, \u00e9s lesznek olyan egyedek, amelyekr\u0151l puszt\u00e1n kin\u00e9zet alapj\u00e1n neh\u00e9z megmondani, hogy hova is tartoznak.\u00a0<\/p>\n<p>A baloldali k\u00e9pen a <i>P. pundamilia<\/i> \u00e9s a <i>P. nyererei<\/i> &#8220;n\u00e1szruh\u00e1ba&#8221; \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt\u00a0 tipikus h\u00edm egyedei l\u00e1that\u00f3ak, fel\u00fcl illetve alul, valamint a kev\u00e9sb\u00e9 tipikus h\u00edmek (a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek elker\u00fcl\u00e9se v\u00e9gett: ezek nem hibridek, hanem nagyon is az egyik, vagy a m\u00e1sik fajhoz tartoznak, molekul\u00e1ris szinten ez azonos\u00edthat\u00f3). A <i>P. nyererei<\/i> egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e1tlagosan a m\u00e9lyebb vizeket kedveli, \u00e9s ez adta az \u00f6tletet a kutat\u00f3knak, hogy egy k\u00e9zenfekv\u0151 hipot\u00e9zist teszteljenek: mivel a Vikt\u00f3ria-t\u00f3ban, a m\u00e9lys\u00e9g n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel ar\u00e1nyosan egyre cs\u00f6kken a lejut\u00f3 f\u00e9ny k\u00e9k komponens\u00e9nek a mennyis\u00e9ge &#8211; ez a v\u00edzben \u00faszk\u00e1l\u00f3 r\u00e9szecsk\u00e9knek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 &#8211; \u00a0 (vagyis relat\u00edven a piros komponens mennyis\u00e9ge n\u0151), elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a tipikusan itt \u00e9l\u0151 halak eset\u00e9ben a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9rt felel\u0151s <a href=\"http:\/\/www.sulinet.hu\/termeszetvilaga\/archiv\/2000\/0004\/10.html\">opszin<\/a> feh\u00e9rj\u00e9ket k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nek \u00fagy v\u00e1ltoztak, hogy a halak l\u00e1t\u00e1s\u00e1nak \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge eltol\u00f3dott ennek a hosszabb hull\u00e1mhossz\u00fa (piros) sz\u00edntartom\u00e1nynak az ir\u00e1ny\u00e1ba. Ez pedig hosszabb t\u00e1von a h\u00edmek n\u00e1sz\u00f6lt\u00f6zet\u00e9t is megv\u00e1ltoztatta, hiszen ha a n\u0151st\u00e9nyek jobban l\u00e1tj\u00e1k a pirosat, akkor jobban meg\u00e9ri ilyen sz\u00ednekben pomp\u00e1zni el\u0151tt\u00fck.<\/p>\n<p><img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200811\/pundamilia_distr.jpg\" class=\"imgright\" \/>Hogy az elm\u00e9letet tesztelj\u00e9k, k\u00f6zel ezer h\u00edmet vizsg\u00e1ltak meg a Vikt\u00f3ria-t\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny szigete k\u00f6zel\u00e9ben. Az eredm\u00e9ny el\u00e9g meggy\u0151z\u0151. El\u0151sz\u00f6r is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a fokozatosan m\u00e9ly\u00fcl\u0151 helyeken, j\u00f3l megfigyelhet\u0151, mint adja \u00e1t a hely\u00e9t a f\u00e9mes-k\u00e9k forma, a piros sz\u00edn\u0171nek, a partt\u00f3l egyre t\u00e1volodva. Ha el\u00e9g fokozatos a m\u00e9ly\u00fcl\u00e9s (pl. Makobe est\u00e9ben &#8211; a f\u00fcgg\u0151leges tengely a m\u00e9lys\u00e9get jel\u00f6li), szinte nincs is \u00e1tmeneti forma, csak a k\u00e9t &#8220;sz\u00e9ls\u0151 \u00e9rt\u00e9k&#8221; fedezhet\u0151 fel, j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fclve . (Ezt hivatottak \u00e1br\u00e1zolni a fekete-feh\u00e9r oszlopdiagrammok a m\u00e1sodik sorban.)<\/p>\n<p>Ha pedig ezeknek a halaknak az opszin g\u00e9njeit is g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1 vessz\u00fck akkor azt l\u00e1thatjuk, hogy a hossz\u00fa hull\u00e1mhossz\u00fa f\u00e9ny \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9\u00e9rt felel\u0151s \u00fan. <i>LWS<\/i> <i>opszin<\/i> g\u00e9n eset\u00e9ben a k\u00e9k sz\u00edn\u0171 popul\u00e1ci\u00f3ikban egy k\u00e9k-sz\u00ednre \u00e9rz\u00e9kenyebb all\u00e9l az elterjedtebb, m\u00edg a v\u00f6r\u00f6s n\u00e1szruh\u00e1s halak eset\u00e9ben a piros sz\u00ednre \u00e9rz\u00e9kenyebb all\u00e9lok (l\u00e1sd harmadik sor,\u00a0 k\u00f6rdiagrammok).<\/p>\n<p>A Makobe sziget melletti popul\u00e1ci\u00f3k eset\u00e9ben, egy m\u00e1sik opszin g\u00e9n, a r\u00f6vid hull\u00e1mhossz \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben szerepet j\u00e1tsz\u00f3 <i>SWS2<\/i> is hasonl\u00f3an v\u00e1ltozott (ezt az utols\u00f3 sorban l\u00e1that\u00f3, kisebb k\u00f6rdiagrammok mutatj\u00e1k &#8211; egy\u00e9bk\u00e9nt a sz\u00e1mok, azt jel\u00f6lik, hogy adott g\u00e9nt h\u00e1ny egyedben szekven\u00e1lt\u00e1k meg): a part menti popul\u00e1ci\u00f3ban kiz\u00e1r\u00f3lag a k\u00e9k sz\u00ednre \u00e9rz\u00e9ken all\u00e9lja van jelen, m\u00edg a m\u00e9lyebb ter\u00fcleteken \u00e9l\u0151, egyedekben m\u00e1r olyan all\u00e9likus vari\u00e1nsok is megjelentek, amelyek a v\u00f6r\u00f6s sz\u00ednre \u00e9rz\u00e9kenyebbek (a fekete \u00e9s sz\u00fcrke, az &#8220;m\u00e1s&#8221; all\u00e9lvari\u00e1nsokat jel\u00f6l &#8211; se nem tipikusan &#8220;k\u00e9k-\u00e9rz\u00e9keny&#8221;, se nem tipikusan &#8220;piros-\u00e9rz\u00e9keny&#8221;).<\/p>\n<p>J\u00f3l l\u00e1that\u00f3 teh\u00e1t, hogy a fokozatosan m\u00e9lyebb vizek koloniz\u00e1l\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan zajl\u00f3 speci\u00e1ci\u00f3 egy v\u00e1rhat\u00f3 (\u00e9s hasznos) \u00e9lettani v\u00e1ltoz\u00e1ssal j\u00e1rt: a szem m\u00e1s hull\u00e1mhosszra val\u00f3 &#8220;hangol\u00e1s\u00e1val&#8221;. Ez azonban, egy olyan fajban, ahol a h\u00edmek n\u00e1sz\u00f6lt\u00f6zete kulcsfontoss\u00e1g\u00fa reprodukci\u00f3s sikere szempontj\u00e1b\u00f3l,\u00a0 \u00a0 szinte &#8220;menetrendszer\u0171en&#8221; mag\u00e1val hozta a h\u00edmek sz\u00edn\u00e9nek megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t is.\u00a0 \u00a0 \u00a0<\/p>\n<p>Ha teljesen \u0151szint\u00e9k vagyunk, az eredm\u00e9ny az\u00e9rt nem sokkol\u00f3an \u00fajszer\u0171: sz\u0171k k\u00e9t \u00e9ve ugyanez a csoport valami <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200811\/\">nagyon hasonl\u00f3t \u00edrt le<\/a> k\u00e9t m\u00e1sik faj eset\u00e9ben &#8211; b\u00e1r ott a m\u00e9lys\u00e9g helyett a v\u00edz zavaross\u00e1ga volt az opszin g\u00e9nek \u00e9s a n\u00e1szmint\u00e1zat evol\u00faci\u00f3j\u00e1t hajt\u00f3 er\u0151.<\/p>\n<hr \/>\n<p><span size=\"1\" style=\"font-size: xx-small;\"> <strong>Seehausen O, Terai Y, Magalhaes IS, Carleton KL, Mrosso HD, et al.<\/strong> (2008) Speciation through sensory drive in cichlid fish. <i>Nature<\/i> <strong>455<\/strong>: 620-626. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Mint p\u00e1r hete a Xiphophorus nemzetts\u00e9gbe tartoz\u00f3 halak, \u00e9s a benn\u00fck lev\u0151 onkog\u00e9n kapcs\u00e1n sz\u00f3ba ker\u00fclt, a val\u00f3s\u00e1g n\u00e9ha k\u00edn\u00e1l olyan eseteket, amikor a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 \u00e9s a szexu\u00e1lis szelekci\u00f3 egym\u00e1ssal ellent\u00e9tes \u00e9redekeket k\u00e9pviselnek. Azonban ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171, s &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005779\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3,1],"tags":[212,91,94,25],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005779"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005779"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005779\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005779"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005779"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005779"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}