{"id":5005777,"date":"2008-10-30T10:57:43","date_gmt":"2008-10-30T09:57:43","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2008\/10\/30\/ertelmes_tervezes_a_p_elem"},"modified":"2008-10-30T10:57:43","modified_gmt":"2008-10-30T09:57:43","slug":"ertelmes_tervezes_a_p_elem","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005777","title":{"rendered":"\u00c9rtelmes tervez\u00e9s? – A P-elem"},"content":{"rendered":"

\n(A poszt ism\u00e9t csak vend\u00e9gmunk\u00e1sunk, SexComb<\/strong> toll\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik.)<\/i>\n<\/p>\n

\nGyakori
\nv\u00e1d, hogy Darwin \u00f3ta sem siker\u00fclt semmilyen
\nevol\u00faci\u00f3s folyamatot sem megfigyelni. Ezt a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st
\nszeretn\u00e9m eloszlatni \u00e9s egy nagyon is j\u00f3l
\nmegfigyelhet\u0151 evol\u00faci\u00f3s folyamatot szeretn\u00e9k
\nbemutatni, amelynek gyakorlatilag minden l\u00e9nyeges eleme
\nismert, \u00e9ppen az\u00e9rt, mert a k\u00f6zelm\u00faltban
\nt\u00f6rt\u00e9nt, r\u00e1ad\u00e1sul \u00e9ppen az egyik
\ngenetikai modellszervezetben, a Drosophila melanogaster<\/a><\/i>-ben,
\nazaz az ecetmuslic\u00e1ban. Maga az ecetmuslica egy, az eg\u00e9sz
\nvil\u00e1gon elterjedt apr\u00f3 rovar, amelyet szaporas\u00e1ga,
\nig\u00e9nytelens\u00e9ge tesz hasznos modell\u00e1llatt\u00e1.
\nA genetika eredm\u00e9nyeinek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t<\/a>
\n\u00e9ppen az \u0151 vizsg\u00e1lat\u00e1val \u00e9rt\u00fck
\nel, a teljes genomj\u00e1t megszekven\u00e1ltuk, r\u00e1ad\u00e1sul
\nelk\u00e9pzelhetetlen mennyis\u00e9g\u0171 genetikai eszk\u00f6z \u00e1ll a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre<\/a> a vizsg\u00e1lat\u00e1hoz.<\/p>\n

<\/p>\n

\n(A poszt ism\u00e9t csak vend\u00e9gmunk\u00e1sunk, SexComb<\/strong> toll\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik.)<\/i>\n<\/p>\n

\nGyakori
\nv\u00e1d, hogy Darwin \u00f3ta sem siker\u00fclt semmilyen
\nevol\u00faci\u00f3s folyamatot sem megfigyelni. Ezt a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st
\nszeretn\u00e9m eloszlatni \u00e9s egy nagyon is j\u00f3l
\nmegfigyelhet\u0151 evol\u00faci\u00f3s folyamatot szeretn\u00e9k
\nbemutatni, amelynek gyakorlatilag minden l\u00e9nyeges eleme
\nismert, \u00e9ppen az\u00e9rt, mert a k\u00f6zelm\u00faltban
\nt\u00f6rt\u00e9nt, r\u00e1ad\u00e1sul \u00e9ppen az egyik
\ngenetikai modellszervezetben, a\u00a0Drosophila melanogaster<\/a><\/i>-ben,
\nazaz az ecetmuslic\u00e1ban. Maga az ecetmuslica egy, az eg\u00e9sz
\nvil\u00e1gon elterjedt apr\u00f3 rovar, amelyet szaporas\u00e1ga,
\nig\u00e9nytelens\u00e9ge tesz hasznos modell\u00e1llatt\u00e1.
\nA genetika eredm\u00e9nyeinek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t<\/a>
\n\u00e9ppen az \u0151 vizsg\u00e1lat\u00e1val \u00e9rt\u00fck
\nel, a teljes genomj\u00e1t megszekven\u00e1ltuk, r\u00e1ad\u00e1sul
\nelk\u00e9pzelhetetlen mennyis\u00e9g\u0171 genetikai eszk\u00f6z \u00e1ll a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre<\/a> a vizsg\u00e1lat\u00e1hoz.\n<\/p>\n

\nEzt a fajt
\nm\u00e1r legal\u00e1bb sz\u00e1z \u00e9ve tartjuk fogs\u00e1gban
\n\u00e9s mind a mai napig megvannak az akkor alap\u00edtott vad
\nt\u00f6rzsek. Egy vad t\u00f6rzs alap\u00edt\u00e1sa annyit
\njelent, hogy kimegy\u00fcnk a szabadba, fogunk n\u00e9h\u00e1ny
\necetmuslic\u00e1t, majd egy \u00fcvegbe helyezz\u00fck \u0151ket,
\namit vatt\u00e1val ledug\u00f3zunk. Innent\u0151l ezek az \u00e1llatok
\ncsak egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt szaporodhatnak, m\u00e1s legyek
\nnem ker\u00fclnek k\u00f6z\u00e9j\u00fck, az \u00fcveg alj\u00e1n
\ntal\u00e1lhat\u00f3 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot eszik
\n(R\u00e9gebben f\u0151tt krumplit haszn\u00e1ltak, ma egy
\nkukoricalisztb\u0151l cukorb\u00f3l \u00e9leszt\u0151b\u0151l \u00e9s
\nagar-agarb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 kocsony\u00e1s t\u00e1pot.)
\n\u00e9s havonta – hat hetente, ahogy az adott k\u00eds\u00e9rlet
\nig\u00e9nyei megszabj\u00e1k, az eg\u00e9sz t\u00e1rsas\u00e1got
\nfriss t\u00e1ptalajjal ell\u00e1tott \u00faj \u00fcvegbe r\u00e1zz\u00e1k
\n\u00e1t. Ez egy-egy vad t\u00edpus\u00fa l\u00e9gyt\u00f6rzs,
\nt\u00f6bb ezer ilyet alap\u00edtottak az \u00e9vek sor\u00e1n,
\na legr\u00e9gebbiek m\u00e1r t\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9ve
\nszaporodnak maguk k\u00f6zt laborat\u00f3riumi \u00fcveged\u00e9nyekben,
\nminden k\u00fcls\u0151 hat\u00e1st\u00f3l elz\u00e1rtan.\n<\/p>\n

\nA m\u00falt
\nsz\u00e1zad hatvanas \u00e9veiben esz\u00e9be jutott valakinek,
\nhogy mi lenne, ha frissen befogott legyeket keresztezn\u00e9nek az
\nekkor is m\u00e1r j\u00f3 p\u00e1r \u00e9vtizede fogs\u00e1gban
\ntartott laborat\u00f3riumi t\u00f6rzsekkel? Az eredm\u00e9ny
\nmindenkit meglepett (T\u00f6bb hasonl\u00f3 k\u00eds\u00e9rletet
\nis v\u00e9geztek, \u00e9n itt Engels W. R. \u00e9s Preston C.
\nR. 1978 \u2013as cikk\u00e9t k\u00f6vetem.): A frissen befogott,
\negy\u00e9bk\u00e9nt ebben az esetben \u00e9ppen a Wisconsini
\negyetem f\u00fcv\u00e9szkertj\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3
\nn\u0151st\u00e9nyek laborh\u00edmekkel keresztezve \u00e9letk\u00e9pes,
\nterm\u00e9keny ut\u00f3dokat eredm\u00e9nyeztek, semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6s
\nsem l\u00e1tszott rajtuk. Azonban, ha laborn\u0151st\u00e9nyt
\nkereszteztek frissen befogott h\u00edmekkel, az ut\u00f3daik egy
\nr\u00e9sze a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klettel egyenesen ar\u00e1nyos
\nmedd\u0151s\u00e9get mutatott. A laborn\u0151st\u00e9ny \u00e9s
\nvad h\u00edm keresztez\u00e9sb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3
\nn\u0151st\u00e9nyek 21 C-on m\u00e9g pet\u00e9znek
\n\u00e9s ezen pet\u00e9k t\u00f6bb mint kilenctizede ki is kel, \u00e1m
\nhuszon\u00f6t fokon m\u00e1r csak harmadannyi pet\u00e9t raknak,
\nmint az alacsonyabb h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten tartott t\u00e1rsaik,
\nhuszonkilenc fokon pedig k\u00e9ptelenek pet\u00e9t rakni. Ezen
\nk\u00edv\u00fcl a mut\u00e1ci\u00f3s gyakoris\u00e1g az
\negekbe sz\u00f6kik az ut\u00f3daikban, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg
\nez az oka annak is, hogy nem tudtak pet\u00e9zni, hisz egy bizonyos
\nmennyis\u00e9g\u0171 mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9ny
\nelszenved\u00e9se ut\u00e1n a pet\u00e9b\u0151l m\u00e1r nem
\nfejl\u0151dik \u00e9letk\u00e9pes embri\u00f3. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen
\ngyakoriak k\u00f6r\u00fckben a kromosz\u00f3mat\u00f6r\u00e9sek
\n\u00e9s a funkci\u00f3veszt\u00e9ses mut\u00e1ci\u00f3k.\n<\/p>\n

\nEzt a
\njelens\u00e9get hibrid diszgenezisnek nevezt\u00e9k el \u00e9s
\nsok\u00e1ig teljesen \u00e9rtetlen\u00fcl \u00e1lltak el\u0151tte
\na genetikusok. Megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k t\u00e9rk\u00e9pezni
\na jelens\u00e9get okoz\u00f3 g\u00e9nt, vagy g\u00e9neket, de
\nazt tapasztalt\u00e1k, hogy ennek a jellegnek az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9se
\nfittyet h\u00e1ny a mendeli genetik\u00e1ra. Amit siker\u00fclt
\nmeg\u00e1llap\u00edtani, hogy a t\u00f6rzsek k\u00e9t csoportra
\noszthat\u00f3ak, l\u00e9teznek P \u00e9s M t\u00edpus\u00fa
\nlegyek. Mindk\u00e9t t\u00edpus\u00fa \u00e1llat a Drosophila
\nmelanogaster<\/i> fajba tartozik, t\u00f6rzs\u00f6n bel\u00fcl
\nkorl\u00e1tlanul szapor\u00edthat\u00f3ak, sohasem jelentkezik
\na hibrid diszgenezis jelens\u00e9ge. A P t\u00edpus\u00fa
\nt\u00f6rzsek P t\u00edpus\u00fa t\u00f6rzsekkel keresztezve nem
\nmutatt\u00e1k a hibrid diszgenezis fenot\u00edpust, m\u00edg az
\nM t\u00edpus\u00fa t\u00f6rzsek M t\u00edpus\u00fa t\u00f6rzsekkel
\nkeresztezve sem mutatt\u00e1k a hibrid diszgenezis fenot\u00edpust.
\nEgyed\u00fcl a P t\u00f6rzsek h\u00edmjei az M t\u00f6rzsek
\nn\u0151st\u00e9nyeivel keresztezve mutatt\u00e1k ezt az \u00e9rdekes
\njelens\u00e9get, r\u00e1ad\u00e1sul a labort\u00f6rzsek
\nt\u00f6bbs\u00e9ge M t\u00edpus\u00fa, m\u00edg a szabadban
\nfogott t\u00f6rzsek t\u00f6bbs\u00e9ge P t\u00edpus\u00fanak
\nbizonyult.\n<\/p>\n

\nK\u00e9s\u0151bbi
\nkutat\u00e1sok felt\u00e1rt\u00e1k, hogy a jelens\u00e9g oka
\negy ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elem, amely a P t\u00edpus\u00fa
\nlegyek genomj\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3. Mi is egy ilyen
\nelem? Maga a P-elem<\/a> valamivel kevesebb, mint h\u00e1romezer
\nb\u00e1zisp\u00e1r m\u00e9ret\u0171, egyetlen egy g\u00e9nt
\ntartalmaz, amely a kromosz\u00f3m\u00e1n a t\u00f6bbi g\u00e9n
\nk\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e1m mindk\u00e9t
\noldalr\u00f3l egy-egy jellegzetes, harmincegy b\u00e1zisp\u00e1r
\nhossz\u00fas\u00e1g\u00fa ford\u00edtottan ism\u00e9tl\u0151d\u0151
\nDNS szekvencia hat\u00e1rolja. A P-elem egyetlen g\u00e9nje egy
\ntranszpoz\u00e1z nev\u0171 enzimet k\u00f3dol, amely miut\u00e1n
\nfeh\u00e9rj\u00e9v\u00e9 ford\u00edt\u00f3dik, "megkeresi"
\na genomban a P-elemre jellemz\u0151 ford\u00edtott ism\u00e9tl\u0151d\u00e9seket
\ntartalmaz\u00f3 szekvenci\u00e1kat, majd a kiv\u00e1gja a
\ngenomb\u00f3l a P-elemet, DNS t\u00f6r\u00e9st hozva l\u00e9tre
\nk\u00f6zben \u00e9s valahov\u00e1 beilleszti a genomba. A
\ntranszpoz\u00e1z enzimnek mindegy, mi a k\u00e9t ford\u00edtottan
\nism\u00e9tl\u0151d\u0151 szekvencia k\u00f6zti DNS szakasz
\nb\u00e1zissorrendje, kiv\u00e1gja \u00e9s \u00e1thelyezi a
\ngenomban, azaz a jelszekvenci\u00e1k k\u00f6zti szakasz
\ninform\u00e1ci\u00f3tartalm\u00e1t egy\u00e1ltal\u00e1n nem
\nvizsg\u00e1lja. Mindez az \u00e1thelyez\u0151d\u00e9s –
\ninnent\u0151l "ugr\u00e1s" – kiz\u00e1r\u00f3lag az
\nivarsejtekben j\u00e1tsz\u00f3dik le, ez\u00e9rt nyilv\u00e1nul
\nmeg nagyobbr\u00e9szt term\u00e9ketlens\u00e9gben, mivel a
\nkeresztez\u00e9s nyom\u00e1n megterm\u00e9keny\u00fcl\u0151
\npet\u00e9kben az embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s korai
\nszakasz\u00e1ban kialakul\u00f3 ivarsejtekben a P-elemek szabadon
\nugr\u00e1ltak, elrontva azokat a g\u00e9neket, amelyekbe be\u00fcltek,
\n\u00edgy azok az ivarsejtek, amelyek el\u00e9g mut\u00e1ci\u00f3t
\nszedtek \u00f6ssze, m\u00e1r k\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1ltak
\n\u00e9letk\u00e9pes l\u00e9gy l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra.
\nA testi sejtekben az\u00e9rt nem ugrik a P-elem, mert itt
\nugyanerr\u0151l a g\u00e9nr\u0151l ezekben a sejtekben egy r\u00f6videbb
\nfeh\u00e9rje ford\u00edt\u00f3dik le, a transzpoz\u00e1z
\nenzim egy m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen v\u00e1ltozata,
\namely g\u00e1tolja a P-elem ugr\u00e1s\u00e1t.\n<\/p>\n

\nA P-elem
\nszerkezete az al\u00e1bbi \u00e1br\u00e1n l\u00e1that\u00f3.
\nK\u00f6z\u00e9pen a transzpoz\u00e1z feh\u00e9rj\u00e9t
\nk\u00f3dol\u00f3 g\u00e9n exonjai l\u00e1that\u00f3ak, t\u0151le
\nbalra \u00e9s jobbra a P-elemre jellemz\u0151 r\u00f6vid,
\nford\u00edtottan ism\u00e9tl\u0151d\u0151 szekvenci\u00e1j\u00fa
\nDNS szakaszok (A k\u00e9p Castro J. P. \u00e9s Carareto C. M. A.
\n2004-es cikk\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik). Mivel a P-elem
\nnemzed\u00e9kr\u0151l-nemzed\u00e9kre v\u00e1ltoztathatja a
\nhely\u00e9t a genomban, r\u00e1ad\u00e1sul egy \u00e1tlagos P
\nt\u00edpus\u00fa l\u00e9gy h\u00fasz-\u00f6tven p\u00e9ld\u00e1nyt
\nhordoz bel\u0151le a genomj\u00e1ban nem csoda, hogy nem siker\u00fclt
\nt\u00e9rk\u00e9pezni \u00e9s nem a Mendeli genetik\u00e1t
\nk\u00f6veti. Az \u00e1ltala okozott mut\u00e1ci\u00f3k oka
\nroppant egyszer\u0171: Ha egy g\u00e9nbe v\u00e9letlenszer\u0171
\nhelyre be\u00e9p\u00fcl majd' h\u00e1romezer b\u00e1zisp\u00e1rnyi
\nidegen szekvencia, az nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel
\nelrontja, mert igen kicsi az es\u00e9lye, hogy m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes
\nfeh\u00e9rje \u00edr\u00f3djon \u00e1t r\u00f3la.\n<\/p>\n


\n
\n<\/center><\/p>\n

\nA P-elem
\nmegismer\u00e9se r\u00f6gt\u00f6n nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1
\ntette a hibrid diszgenezis jelens\u00e9g\u00e9t is: Az M t\u00edpus\u00fa
\nlabort\u00f6rzsek nem tartalmaznak P-elemeket, m\u00edg a szabadb\u00f3l
\nbefogott, P t\u00edpus\u00fa t\u00f6rzsek igen, azonban \u0151k
\negy olyan g\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9t is termelnek,
\namely akad\u00e1lyozza a P-elem ugr\u00e1s\u00e1t az
\nivarsejtjeikben. \u00cdgy azok a P t\u00edpus\u00fa n\u0151st\u00e9nyek,
\namelyek pet\u00e9iben jelen van a g\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rje,
\nv\u00e9dettek a P-elemek ugr\u00e1sa ellen, az \u0151 genomjukban
\nnyugodtan \u00fclnek ezek az ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemek,
\n\u00edgy nem hoznak l\u00e9tre \u00fajabb mut\u00e1ci\u00f3kat
\nsem az ivarsejtekben, a legyek term\u00e9kenyek maradnak, elker\u00fclik
\na hibrid diszgenezist, ak\u00e1rmilyen h\u00edmmel keresztezz\u00fck
\nis \u0151ket. Az M t\u00edpus\u00fa legyekben sem P-elem sem
\ng\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rje nincs, az \u0151 genomjukban nincs
\nami ugorjon, \u00edgy \u00f6nmagukban term\u00e9kenyek. A P h\u00edm
\n\u00e9s M n\u0151st\u00e9ny keresztez\u00e9sekor az anya
\npet\u00e9ibe nem ker\u00fcl a g\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9b\u0151l,
\nmivel az \u0151 genomja nem k\u00f3dol ilyesmit, \u00edgy az \u0151
\nut\u00f3daikban megfigyelhet\u0151 a hibrid diszgenezis jelens\u00e9ge,
\nmivel az apai eredet\u0171 P-elemek mozg\u00e1s\u00e1t semmi sem
\ng\u00e1tolja meg. A P n\u0151st\u00e9ny \u00e9s M h\u00edm
\nut\u00f3daiban az any\u00e1t\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3
\ng\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rje f\u00e9ken tartja a P-elemeket,
\n\u00edgy ebben az esetben sem figyelhet\u0151 meg a hibrid
\ndiszgenezis fenot\u00edpus.\n<\/p>\n

\nAmikor
\nmegvizsg\u00e1lt\u00e1k ezeket a g\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9ket,
\nkider\u00fclt, hogy ezek tulajdonk\u00e9ppen a P-elem \u00e1ltal
\nk\u00f3dolt transzpoz\u00e1z enzim mut\u00e1ns v\u00e1ltozatai,
\nr\u00e1ad\u00e1sul az egyes t\u00f6rzsek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151
\nmut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9nyek sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt
\ng\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9ket tartalmaznak, amelyeket
\nmut\u00e1ns P-elemek k\u00f3dolnak. Az al\u00e1bbi \u00e1br\u00e1kon
\nn\u00e9gy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, g\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9t
\nk\u00f3dol\u00f3 P-elem l\u00e1that\u00f3, az A12, KP, D50 \u00e9s
\naz SP, ezek mind k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 del\u00e9ci\u00f3s
\nmut\u00e1ci\u00f3kkal j\u00f6ttek l\u00e9tre egy-egy \u00e9p
\nP-elemb\u0151l (Nem csak ez a n\u00e9gy g\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9t
\nk\u00f3dol\u00f3 P-elem l\u00e9tezik.). Az els\u0151 \u00e1bra
\nGloor G. B \u00e9s munkat\u00e1rsai 1993 \u2013as cikk\u00e9b\u0151l
\nsz\u00e1rmazik, a m\u00e1sodik \u00e1br\u00e1t Rasmusson K.
\nE. \u00e9s munkat\u00e1rsai 1993 \u2013as cikk\u00e9b\u0151l
\nvettem. Az els\u0151 \u00e1br\u00e1n a be nem rajzolt r\u00e9szek
\njelzik a del\u00e9ci\u00f3val t\u00f6rl\u0151d\u00f6tt DNS
\nszakaszokat, a m\u00e1sodik \u00e1br\u00e1n a feh\u00e9r
\nszakaszok jelzik a hi\u00e1nyz\u00f3 DNS szekvenci\u00e1kat.
\nEgyr\u00e9szt itt megfigyelhetj\u00fck azt a ritka esem\u00e9nyt,
\namikor egyetlen mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9ny megv\u00e1ltoztatja
\negy feh\u00e9rje m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, ugyanis ezek a
\nfeh\u00e9rj\u00e9k a transzpoz\u00e1z enzim mut\u00e1ns
\nform\u00e1i, \u00e1m \u00e9ppen hogy g\u00e1tolj\u00e1k a
\nP-elem ugr\u00e1s\u00e1t, az ivarsejtekben, m\u00e9g m\u0171k\u00f6d\u0151
\ntranszpoz\u00e1z enzim jelenl\u00e9t\u00e9ben is. Azaz, ha egy
\nsejtben jelen van egy ilyen, g\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9t
\nk\u00f3dol\u00f3 P-elem \u00e9s egy m\u0171k\u00f6d\u0151
\ntranszpoz\u00e1zt k\u00f3dol\u00f3 P-elem, egyik\u00fck sem
\nk\u00e9pes megv\u00e1ltoztatni a hely\u00e9t, mindketten nyugv\u00f3
\n\u00e1llapotban maradnak. M\u00e1sr\u00e9szt figyelj\u00fck
\nmeg, hogy egy \u0151si feh\u00e9rj\u00e9b\u0151l t\u00f6bb
\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mut\u00e1ci\u00f3 is hasonl\u00f3
\nm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u0171 g\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9t
\nalak\u00edtott ki amely a mellett, hogy egy\u00e9rtelm\u0171en
\nm\u00e1sk\u00e9ppen m\u0171k\u00f6dik, mint az \u0151si feh\u00e9rje,
\nnyilv\u00e1nval\u00f3an hasznos az adott egyednek, mert megv\u00e9di
\na P-elemek k\u00e1ros hat\u00e1s\u00e1t\u00f3l, r\u00e1ad\u00e1sul
\naz egyes k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozatok egy\u00e9rtelm\u0171en
\np\u00e1rhuzamos folyamatok eredm\u00e9nyek\u00e9nt alakultak
\nki, mivel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 popul\u00e1ci\u00f3kban
\ntal\u00e1lhat\u00f3ak meg a term\u00e9szetben \u00e9s
\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 del\u00e9ci\u00f3s mut\u00e1ci\u00f3k
\neredm\u00e9nyek\u00e9ppen j\u00f6ttek l\u00e9tre egy-egy m\u0171k\u00f6d\u0151
\ntranszpoz\u00e1z enzimet k\u00f3dol\u00f3 P-elemb\u0151l.
\nFigyelj\u00fck meg azt is, hogy az egyes g\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9k
\nm\u00e9rete nagy v\u00e1ltozatoss\u00e1got mutat, azaz egy
\nadott feladatra, p\u00e9ld\u00e1ul a transzpoz\u00e1z enzim
\ng\u00e1tl\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a P-elem ugr\u00e1s\u00e1nak
\nmegakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra nem csak egyetlen adott
\nfeh\u00e9rje k\u00e9pes, hanem az itt \u00e1br\u00e1zolt
\n\u00f6sszes v\u00e1ltozat. Az els\u0151 k\u00e9pen a t\u00e9glalapok
\njelentik a g\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9v\u00e9 alakult
\negykori transzpoz\u00e1z enzim exonjait, a m\u00e1sodik k\u00e9pen
\na P-elemet jelk\u00e9pez\u0151 ny\u00edl al\u00e1 h\u00fazott
\nvonalak. Az A12 \u00e9s az SR elemeket szoktuk I. t\u00edpus\u00fa
\ng\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9nek nevezni, m\u00edg a D50
\n\u00e9s a KP elemet II. t\u00edpus\u00fa g\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9nek
\nnevezz\u00fck. A megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s az \u00e1ltaluk
\nk\u00f3dolt feh\u00e9rje m\u00e9rete alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik.\n<\/p>\n

\nAz \u00e1br\u00e1n
\nalul l\u00e1that\u00f3 SP elem a P-elem ugr\u00e1s\u00e1nak
\ner\u0151s g\u00e1tl\u00f3ja, ami a szerkezete alapj\u00e1n
\nmeglep\u0151, hiszen egy mind\u00f6sszesen tizenn\u00e9gy aminosav
\nhossz\u00fas\u00e1g\u00fa feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dol.
\nA m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00fagy tartj\u00e1k,
\nhogy nem az \u00e1ltala k\u00f3dolt feh\u00e9rje g\u00e1tolja
\na transzpoz\u00e1z enzim m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, hanem
\nr\u00f3la ford\u00edtott ir\u00e1nyban \u00edr\u00f3dik \u00e1t
\na messenger RNS, \u00edgy a m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes
\ntranszpoz\u00e1z enzimet k\u00f3dol\u00f3 messenger RNSt
\nr\u00e9szben kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 RNS molekula keletkezik,
\namely k\u00e9pes kett\u0151ssz\u00e1l\u00fa RNS molekul\u00e1v\u00e1
\nalak\u00edtani a m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes transzpoz\u00e1z
\nenzimet k\u00f3dol\u00f3 messenger RNSt. A kett\u0151ssz\u00e1l\u00fa
\nRNS szerkezet ellen a sejt fell\u00e9p, \u00edgy elbontja a
\nkeletkez\u0151, m\u0171k\u00f6d\u0151 transzpoz\u00e1zt k\u00f3dol\u00f3
\nmessenger RNSt is. \u00cdgy ez az SP elem nem a feh\u00e9rje
\nszintj\u00e9n g\u00e1tolja a transzpoz\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t,
\nhanem a transzpoz\u00e1zt k\u00f3dol\u00f3 RNS molekul\u00e1t
\nteszi m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9, \u00edgy a
\nfeh\u00e9rje termel\u0151d\u00e9s\u00e9t akad\u00e1lyozza
\nmeg, ez\u00e1ltal a P-elemek ugr\u00e1s\u00e1t g\u00e1tolja.
\nEz a folyamat j\u00f3l ismert jelens\u00e9g, RNS inhib\u00edci\u00f3nak
\nnevezt\u00e9k el, ismereteink szerint minden t\u00f6bbsejt\u0171
\n\u00e9l\u0151l\u00e9nyben m\u0171k\u00f6dik, r\u00e1ad\u00e1sul
\nel\u00e9g j\u00f3l ismert, mivel a molekul\u00e1ris biol\u00f3gusok
\negyik gyakran haszn\u00e1lt eszk\u00f6ze.\n<\/p>\n

\nA P-elem
\nmozg\u00e1sa teljesen v\u00e9letlenszer\u0171, vannak helyek a
\ngenomban ahov\u00e1 kisebb es\u00e9llyel ugrik, vannak, ahov\u00e1
\nnagyobb es\u00e9llyel, a tal\u00e1lati gyakoris\u00e1g f\u0151leg
\naz adott DNS szakasz kromatinszerkezet\u00e9t\u0151l f\u00fcgg, a
\nlaz\u00e1bban csomagolt helyekre k\u00f6nnyebben ugrik be a P-elem,
\nm\u00edg a szorosabban csomagolt kromosz\u00f3maszakaszokba
\nnehezebben, de egyetlen olyan ter\u00fclete sem ismert a genomnak,
\namely v\u00e9dett lenne a P-elemt\u0151l. Ezt biztosan \u00e1ll\u00edthatjuk,
\nugyanis a P-elem a genetikusok egyik eszk\u00f6ze, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt
\nmut\u00e1ci\u00f3k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra is
\nhaszn\u00e1lj\u00e1k, \u00edgy hatalmas m\u00e9ret\u0171
\ngenetikai vizsg\u00e1latokat v\u00e9geztek m\u00e1r a
\nseg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Egy-egy ilyen k\u00eds\u00e9rletben
\nt\u00f6bb ezer, nem ritk\u00e1n t\u00f6bb t\u00edzezer egyedi
\nP-elem ugr\u00e1s eredm\u00e9ny\u00e9t vizsg\u00e1lj\u00e1k
\nmeg, nem csoda, ha a P-elem a legalaposabban kutatott ugr\u00e1l\u00f3
\ngenetikai elem, \u00fagyhogy megfelel\u0151en nagy mintasz\u00e1m
\ntanulm\u00e1nyoz\u00e1sa ut\u00e1n kijelenthetj\u00fck, hogy az
\nugr\u00e1sa v\u00e9letlenszer\u0171, semmilyen fels\u0151bb
\nakarat sem ir\u00e1ny\u00edtja. Semmi ilyesminek sem tal\u00e1lt\u00e1k
\nnyom\u00e1t az ut\u00f3bbi harminc \u00e9vben, pedig nyilv\u00e1n
\nsz\u00e9d\u00edt\u0151en sok P-elem ugr\u00e1si esem\u00e9nyt
\nvizsg\u00e1ltak v\u00e9gig, mivel j\u00f3 p\u00e1r laborban
\nk\u00eds\u00e9rleteznek P-elemekkel. L\u00e9teznek
\nt\u00f6rzsk\u00f6zpontok, ahonnan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, a
\ngenomban ismert helyen \u00fcl\u0151 P-elem be\u00e9p\u00fcl\u00e9sek
\nrendelhet\u0151ek meg, p\u00e9ld\u00e1ul egy ilyen m\u0171k\u00f6dik Szegeden<\/a>, Bloomingtonban<\/a>, Kyot\u00f3ban<\/a>. Ezeken a helyeken
\nt\u00f6bb sz\u00e1zezer k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, egyedi
\nP-elem be\u00e9p\u00fcl\u00e9st hordoz\u00f3 t\u00f6rzset
\ntartanak fenn, amelyekb\u0151l szabadon rendelhet b\u00e1rki,
\njelk\u00e9pes \u00f6sszeg befizet\u00e9s\u00e9nek fej\u00e9ben.
\nCsak gondoltam, ha l\u00e9gylabort szeretn\u00e9l ind\u00edtani,
\nkedves olvas\u00f3, tudd, hol kezdd el.\n<\/p>\n

\nNo most
\nilyenkor szokt\u00e1k \u00e1ltal\u00e1ban feltenni a k\u00e9rd\u00e9st,
\nhogy tulajdonk\u00e9ppen mi\u00e9rt j\u00f3 a l\u00e9gynek a
\nP-elem? A v\u00e1lasz egyszer\u0171en annyi, hogy a P-elem
\n\u00f6nmag\u00e1ban nem j\u00f3 a l\u00e9gynek, amikor g\u00e1tolt
\naz ugr\u00e1sa akkor is csak f\u00f6l\u00f6sleges, egy\u00e9bk\u00e9nt
\npedig egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00e1ros, mint ezt a hibrid
\ndiszgenezis fenot\u00edpus is mutatja. Egyed\u00fcl az ugr\u00e1s\u00e1t
\ng\u00e1tl\u00f3 feh\u00e9rje jelenl\u00e9te el\u0151ny\u00f6s,
\n\u00e1m ez is csak akkor, ha az ezt hordoz\u00f3 egyed p\u00e1rosodhat
\nolyannal, amelyik P-elemeket is hordoz a genomj\u00e1ban, mivel \u00edgy
\naz ut\u00f3dait megv\u00e9di a hibrid diszgenezist\u0151l.
\nTulajdonk\u00e9ppen a P-elem az\u00e9rt van, hogy \u00f6nmag\u00e1t
\nszapor\u00edtsa \u00e9s az\u00e9rt szapor\u00edtja \u00f6nmag\u00e1t,
\nhogy legyen. A P-elem semmit sem "csin\u00e1l", nincs az
\n\u00e9gvil\u00e1gon semmilyen c\u00e9lja sem. Semmit sem
\ntartalmaz, csak egy transzpoz\u00e1z enzimet k\u00f3dol\u00f3
\ng\u00e9nt \u00e9s a k\u00e9t v\u00e9g\u00e9n egy-egy
\njelszekvenci\u00e1t. Az enzim mind\u00f6ssze annyit tesz, hogy
\nfelismeri a jelk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 ford\u00edtottan
\nism\u00e9tl\u0151d\u0151 szekvenci\u00e1kat \u00e9s kiv\u00e1gja
\n\u0151ket, valamint a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 DNS szakaszt
\n\u00e9s \u00e1thelyezi a genom m\u00e1sik pontj\u00e1ra. Az
\nugr\u00e1s v\u00e9letlenszer\u0171, minden ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st
\nn\u00e9lk\u00fcl\u00f6z. A P-elem ezen k\u00edv\u00fcl semmi m\u00e1st
\nsem tartalmaz, m\u00e1s genetikai inform\u00e1ci\u00f3t nem
\nhordoz, m\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9se nincs, az \u00e1ltala
\nokozott hibrid diszgenezis fenot\u00edpus is tulajdonk\u00e9ppen
\ncsak mell\u00e9kterm\u00e9ke a helyv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak.
\nKijelenthetj\u00fck, hogy a P-elem egy\u00e9rtelm\u0171en
\n\u00f6ntudatlan folyamatok term\u00e9ke.\n<\/p>\n

\nA
\nk\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9s az, hogy tulajdonk\u00e9ppen
\nmi\u00e9rt nincs P-elem a laborban tartott t\u00f6rzsekben? Bel\u0151l\u00fck
\nkipusztult? Tal\u00e1n valami\u00e9rt az \u00fcvegben val\u00f3
\n\u00e9let kedvez az ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemek
\nelveszt\u00e9s\u00e9nek? Ha labort\u00f6rzsekbe egy-egy, P-elemet
\ntartalmaz\u00f3 genom\u00fa egyedet juttattak, a P-elem gyorsan
\nelterjedt az eg\u00e9sz \u00fcvegben, mivel egy ilyen fel\u00e1ll\u00e1sban
\naz \u00faj egyed genomj\u00e1ban k\u00f3dolt g\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rje,
\namely f\u00e9ken tartja a P-elem ugr\u00e1s\u00e1t hat\u00e1rozottan
\nel\u0151nyt jelent a hordoz\u00f3j\u00e1nak, hiszen az \u0151
\nut\u00f3daiban nem jelentkezik a hibrid diszgenezis, ha egy
\nP-elemet hordoz\u00f3 genom\u00fa egyeddel p\u00e1rosodnak, \u00edgy
\nsokkal nagyobb es\u00e9llyel szaporodnak. Viszont a g\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9vel
\n\u00e1ltal\u00e1ban egy-k\u00e9t P-elem is beker\u00fcl a P
\nt\u00edpus\u00fa egyed kromosz\u00f3m\u00e1in, mivel egy-egy
\negyed 30-50 darab P-elemet hordoz a n\u00e9gy apai \u00e9s n\u00e9gy
\nanyai kromosz\u00f3m\u00e1j\u00e1n, \u00edgy a P-elemek
\ngyorsan elterjednek egy adott popul\u00e1ci\u00f3ban. Kidwell M.
\nG. \u00e9s munkat\u00e1rsai 1988 \u2013as cikk\u00e9nek adatai
\nszerint mesters\u00e9gesen bejuttatott P-elemeket egym\u00e1st\u00f3l
\nf\u00fcggetlen\u00fcl, 20-40 nemzed\u00e9k alatt "megszel\u00edd\u00edtettek"
\na P-elemeket kor\u00e1bban nem tartalmaz\u00f3 labort\u00f6rzsek
\n\u00e9s ezt a tulajdons\u00e1gukat meg is tartott\u00e1k. Maga
\na P-elem nem jelent el\u0151nyt, viszont az ellene val\u00f3
\nv\u00e9delem igen.\n<\/p>\n

\nViszont
\nakkor megmarad az eredeti k\u00e9rd\u00e9s, nevezetesen, hogy
\nmi\u00e9rt nincs a labort\u00f6rzsekben P-elem? Kidwell M. G 1983
\n\u2013as cikk\u00e9ben \u00e9ppen erre ad magyar\u00e1zatot.
\nEgyszer\u0171en azt vizsg\u00e1lta, hogy az egyes, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151
\neredet\u0171 t\u00f6rzsekben van \u2013e P-elem, azaz P, vagy M
\nt\u00edpus\u00faak \u2013e? Kidwell megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet
\negy Q t\u00edpust is, ezek a t\u00f6rzsek csak a P-elem
\ng\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9t termelik, ugr\u00e1sra
\nk\u00e9pes, \u00e9p P-elem nem tal\u00e1lhat\u00f3 benn\u00fck,
\n\u00edgy nem k\u00e9pesek hibrid diszgenezist okozni egyetlen
\nkeresztez\u00e9sben sem, \u00e1m v\u00e9dettek ellene. A
\nvizsg\u00e1lt t\u00f6rzsek az eg\u00e9sz vil\u00e1gr\u00f3l
\nsz\u00e1rmaztak \u00e9s az alap\u00edt\u00e1suk ideje is
\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt, a legfiatalabbak frissek voltak
\n(1983 \u2013ban), a legid\u0151sebbek k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl
\nhatvan \u00e9vesek. Az eredm\u00e9ny meglep\u0151, \u00e1m sok
\nmindent megmagyar\u00e1z. A
\nv\u00edzszintes tengelyen a t\u00f6rzsek alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak
\naz \u00e9ve l\u00e1tszik, a f\u00fcgg\u0151leges tengelyen pedig
\naz, hogy az akkor alap\u00edtott t\u00f6rzsek h\u00e1ny sz\u00e1zal\u00e9ka
\nP \u00e9s M t\u00edpus\u00fa. Az eredm\u00e9ny \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt
\nbesz\u00e9l: A negyvenes \u00e9vek el\u0151tt alap\u00edtott
\nt\u00f6rzsek mind M t\u00edpus\u00faak, azaz nem tartalmaznak
\nP-elemeket, m\u00edg az egyre fiatalabb t\u00f6rzsek egyre nagyobb
\nes\u00e9llyel tartalmazz\u00e1k ezt az ugr\u00e1l\u00f3
\ngenetikai elemet, \u00edgy a hatvanas \u00e9vekben m\u00e9g a
\nbefogott t\u00f6rzsek harmada tartalmazott P-elemet, m\u00edg a
\nnyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n m\u00e1r kilenctizede.
\nAnxolab\u00e9h\u00e8re D. \u00e9s munkat\u00e1rsai 1988 \u2013ban
\naz egyes t\u00f6rzsek t\u00e9rbeli \u00e9s id\u0151beli
\neloszl\u00e1s\u00e1t is megvizsg\u00e1lt\u00e1k. Az
\neredm\u00e9nyek az al\u00e1bbi t\u00e9rk\u00e9peken
\nl\u00e1that\u00f3ak.\n<\/p>\n

\nA
\nnegyvenes \u00e9vekig alap\u00edtott t\u00f6rzsekb\u0151l
\nhi\u00e1nyzik a P-elem, azut\u00e1n pedig megjelenik Amerik\u00e1ban
\n\u00e9s Ausztr\u00e1li\u00e1ban, majd robban\u00e1sszer\u0171en
\nelterjed az eg\u00e9sz vil\u00e1gon. A nyolcvanas \u00e9vekben
\nAmerik\u00e1ban, Afrik\u00e1ban, Ausztr\u00e1li\u00e1ban m\u00e1r
\nszinte kiz\u00e1r\u00f3lag P \u00e9s Q t\u00edpus\u00fa
\nt\u00f6rzseket fogtak be, m\u00edg Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s
\n\u00c1zsi\u00e1ban M t\u00edpus\u00fa legyeket is tal\u00e1ltak.
\nEzeken a t\u00e9rk\u00e9peken nyomon k\u00f6vethet\u0151 a P-elem
\nelterjed\u00e9se, amint a vil\u00e1g egyre t\u00f6bb
\nl\u00e9gypopul\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban megjelent. \u00dagy
\nt\u0171nik, valahonnan Amerik\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik,
\nmivel itt jelentek meg el\u0151sz\u00f6r a P t\u00edpus\u00fa
\nt\u00f6rzsek \u00e9s itt ker\u00fcltek el\u0151sz\u00f6r t\u00f6bbs\u00e9gbe.\n<\/p>\n

\n\u00cdgy
\na rejt\u00e9ly megold\u00e1sa egyszer\u0171: A P-elemnek
\nelnevezett ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elem valamikor a negyvenes
\n\u00e9vek el\u0151tt ker\u00fclt be a Drosophila melanogaster<\/i>
\nfaj genomj\u00e1ba, j\u00f3val az ut\u00e1n, hogy az els\u0151
\nlaborat\u00f3riumi t\u00f6rzseket alap\u00edtott\u00e1k, azaz
\negyszer\u0171en az\u00e9rt hi\u00e1nyzik a genomjukb\u00f3l,
\nmert akkor m\u00e9g a f\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 Drosophila
\nmelanogaster<\/i> egyedek egyik\u00e9ben sem volt meg. Ahogy
\nbejutott az ecetmuslica genomj\u00e1ba, fut\u00f3t\u0171zk\u00e9nt
\nterjedni kezdett a szabadon \u00e9l\u0151 popul\u00e1ci\u00f3k
\nk\u00f6z\u00f6tt, \u00e1m mivel ezek nem keveredhettek a
\nlabort\u00f6rzsekkel, azokba nem jutott be, azonban term\u00e9szetesen
\nhamarosan megjelent a frissen alap\u00edtott t\u00f6rzsek k\u00f6z\u00f6tt,
\nmajd harminc-negyven \u00e9v alatt gyakorlatilag minden amerikai
\npopul\u00e1ci\u00f3ban elterjedt, r\u00e1ad\u00e1sul
\ngyakorlatilag megh\u00f3d\u00edtotta a vil\u00e1got, eljutott
\naz \u00e1zsiai, ausztr\u00e1liai, afrikai popul\u00e1ci\u00f3kba
\nis. Negyven \u00e9v alatt! \u00dagy, hogy a P-elem k\u00e9ptelen
\nfeln\u0151tt \u00e1llatokat "fert\u0151zni", kiz\u00e1r\u00f3lag
\nivaros szaporod\u00e1s sor\u00e1n jut \u00e1t az ut\u00f3dokba.
\nEz alatt a negyven \u00e9v alatt alakult ki az eredeti, auton\u00f3m
\nP-elemb\u0151l az \u00f6sszes megszekven\u00e1lt mut\u00e1ns
\nv\u00e1ltozat. Ez alatt a negyven \u00e9v alatt a muslica
\n"megszel\u00edd\u00edtette" ezt az ugr\u00e1l\u00f3
\ngenetikai elemet, hiszen a P \u00e9s a Q t\u00edpus\u00fa
\negyedekben m\u00e1r nem ugranak a P-elemek, v\u00e9dettek a
\nhibrid diszgenezist\u0151l. Gondoljunk csak bele, negyven \u00e9v
\negy\u00e1ltal\u00e1n nem nagy id\u0151, m\u00e9g egy ember\u00f6lt\u0151
\nsincs. Hol van ez a f\u00f6ldi \u00e9let j\u00f3 h\u00e1rommilli\u00e1rd
\n\u00e9v\u00e9hez?\n<\/p>\n

\nHonnan
\nsz\u00e1rmazik a P-elem? Azokat az elm\u00e9leteket, miszerint
\nmindig is megvolt a muslica genomban egy\u00e9rtelm\u0171en
\nc\u00e1folja, hogy akkor eddig mi\u00e9rt nem terjedt el a
\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 popul\u00e1ci\u00f3kban? Az \u00fajonnan
\nkialakul\u00e1sa ellen sz\u00f3l, hogy a labort\u00f6rzsek
\ngenomj\u00e1ban hasonl\u00f3 szekvenci\u00e1kat nem tal\u00e1ltak,
\namelyekb\u0151l valamilyen mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9ny
\nsor\u00e1n kialakulhatott volna a P-elem. Viszont, ha megvizsg\u00e1lunk
\na Drosophila melanogasteren k\u00edv\u00fcl m\u00e1s fajokat is,
\n\u00e9rthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik a rejt\u00e9ly: A
\nDrosophila willistoni <\/i>\u00e9s a Drosophila sturtevanti
\n<\/i>genomja is tartalmaz P-elemeket (Silva J. C., Kidwell M. G.
\n2004.). Ezek azonban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l.
\nA D. willistoni<\/i> P-elemei nagym\u00e9rt\u00e9kben
\nhasonl\u00edtanak a D. melanogaster<\/i> P-elemeihez, az egyik D.
\nwillistoni<\/i>b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, megszekven\u00e1lt
\nugr\u00e1l\u00f3 genetikai elem p\u00e9ld\u00e1ul mind\u00f6ssze
\negy b\u00e1zisnyi elt\u00e9r\u00e9st tartalmazott a D.
\nmelanogaster<\/i> P-elem\u00e9hez k\u00e9pest. Term\u00e9szetesen
\ne mellett sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mut\u00e1ns
\nP-elem v\u00e1ltozatot is azonos\u00edtottak a term\u00e9szetb\u0151l
\ngy\u0171jt\u00f6tt t\u00f6rzsek genomj\u00e1ban, a D.
\nmelanogaster<\/i> P-elemeihez hasonl\u00f3an, \u00e1m a teljes
\nhossz\u00fas\u00e1g\u00fa, auton\u00f3m P-elemek
\ngyakorlatilag azonosak voltak. A D. sturtevanti<\/i> genomban
\ntal\u00e1lhat\u00f3 P-elemek viszont az eddigiekben
\nmegismertekn\u00e9l sokkal t\u00f6bb mut\u00e1ci\u00f3t
\nhordoztak, jelent\u0151sen elt\u00e9rtek a D. melanogaster<\/i>
\n\u00e9s a D. willistoni<\/i> genomban tal\u00e1lhat\u00f3
\nP-elemekt\u0151l. R\u00e1ad\u00e1sul a D. sturtevanti<\/i>
\ngenomban tal\u00e1lhat\u00f3 P-elemek egym\u00e1shoz k\u00e9pest
\nis nagy v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1got mutattak, sz\u00e1mos
\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9ny
\nnyom\u00e1t viselt\u00e9k magukon. Ebb\u0151l egy\u00e9rtelm\u0171en
\nlevonhat\u00f3 a k\u00f6vetkeztet\u00e9s, hogy a D.
\nsturtevanti <\/i>genomba sokkal r\u00e9gebben ker\u00fclt be a
\nP-elem, mint a D. willistoni<\/i>ba \u00e9s a D.
\nmelanogaster<\/i>be, \u00edgy egyszer\u0171en t\u00f6bb id\u0151
\n\u00e1llt rendelkez\u00e9sre, hogy a "megszel\u00edd\u00edtett",
\nm\u00e1r nyugv\u00f3 P-elemekben mut\u00e1ci\u00f3k
\nt\u00f6rt\u00e9njenek, mint a m\u00e1sik k\u00e9t faj eset\u00e9ben,
\namelyek genomj\u00e1ban viszonylag fiatal j\u00f6vev\u00e9ny a
\nP-elem, \u00edgy ez alatt az id\u0151 alatt j\u00f3val kevesebb
\nmut\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nt a nyugv\u00f3
\nP-elemekben. A cikk becsl\u00e9se szerint a D. sturtevanti <\/i>genom
\nk\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egymilli\u00f3 \u00e9ve tartalmazhat
\nP-elemeket, a D. willistoni<\/i> P-elemek olyan fiatalok, hogy erre
\nnem \u00e9rdemes becsl\u00e9seket adni, m\u00edg a D.
\nmelanogaster<\/i> genomba mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizede
\nker\u00fclt be a P-elem, ez a labort\u00f6rzsek vizsg\u00e1lat\u00e1val
\negy\u00e9rtelm\u0171en meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3. \u00c9rdemes
\nmegjegyezni, hogy k\u00e9t faj Amerik\u00e1ban \u00e9l, egyed\u00fcl
\na D. melanogaster<\/i> honos az eg\u00e9sz F\u00f6ld\u00f6n. A
\nP-elem t\u00f6rt\u00e9nete teh\u00e1t visszafejthet\u0151: Ez az
\nugr\u00e1l\u00f3 genetikai elem m\u00e1r megvolt t\u00f6bb,
\nAmerik\u00e1ban honos faj genomj\u00e1ban is, amikor valahogyan
\n\u00e1tker\u00fclt az ecetmuslica genomba A D. willistoni<\/i>b\u00f3l,
\nvalamikor a m\u00falt sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben. Mint
\nl\u00e1ttuk, fajon bel\u00fcl nagyon gyorsan k\u00e9pes terjedni,
\nviszont fajok k\u00f6z\u00f6tt nagyon lassan, mivel \u0151k egym\u00e1ssal
\nnem k\u00e9pesek term\u00e9keny ut\u00f3dokat l\u00e9trehozni,
\n\u00edgy az \u00e1tjut\u00e1s m\u00f3dj\u00e1t illet\u0151en
\ncsak felt\u00e9telez\u00e9sek l\u00e9teznek. Mivel a P-elem kis
\nhat\u00e9konys\u00e1ggal sejtplazma \u00e1tolt\u00e1s\u00e1val
\nis \u00e1tker\u00fclhet egy addig P-elem mentes egyedbe, a
\nlegval\u00f3sz\u00edn\u0171bb elm\u00e9let az atka \u00e1ltali
\nk\u00f6zvet\u00edt\u00e9s. Azaz egy atka megharapott egy D.
\nwillistoni<\/i> egyedet, majd nem sokkal ut\u00e1na egy D.
\nmelanogaster<\/i> egyedet is, \u00e9s a sz\u00e1jszerv\u00e9n
\nmaradt sejtt\u00f6rmel\u00e9kben maradt el\u00e9g transzpoz\u00e1z
\nenzim, hogy az egyik P-elem \u00e1tugorjon a m\u00e1sik faj
\negyed\u00e9be, aki azt\u00e1n tov\u00e1bbadta az ut\u00f3dainak.
\nFelt\u00e9telezhet\u0151en a k\u00e9t faj egyedei egy helyre
\ntojtak n\u00e9h\u00e1ny pet\u00e9t, mondjuk egy romlott
\ngy\u00fcm\u00f6lcsbe, amelyekbe azt\u00e1n ugyanaz az atka r\u00e1gott
\nbele. Nyilv\u00e1n ez el\u00e9g val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen
\nesem\u00e9nysor, de k\u00f6zel sem lehetetlen, \u00e9s a
\nmegfigyel\u00e9sek szerint az ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemek
\nmozg\u00e1sa fajok k\u00f6z\u00f6tt kiv\u00e9telesen ritka
\nesem\u00e9ny, k\u00fcl\u00f6nleges szerencse, hogy egy \u00e9ppen
\na szem\u00fcnk el\u0151tt j\u00e1tsz\u00f3dott le. A D.
\nwillistoni<\/i> \u00e9s a D. melanogaster<\/i> el\u00e9g hasonl\u00f3
\nfaj ahhoz, hogy ez az ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elem v\u00e1ltozatlan
\nszekvenci\u00e1val m\u0171k\u00f6dhessen benn\u00fck, \u00edgy
\nelvi akad\u00e1lya nincs egy ilyenfajta ugr\u00e1l\u00f3
\ngenetikai elem \u00e1tvitel\u00e9nek. Ezt az elm\u00e9letet
\ner\u0151s\u00edti, hogy a P-elem l\u00e1that\u00f3an Amerik\u00e1b\u00f3l
\nkiindulva terjedt sz\u00e9t az eg\u00e9sz vil\u00e1gon, \u00e9ppen
\nonnan sz\u00e1rmazik, ahol a vizsg\u00e1lt h\u00e1rom faj
\negym\u00e1s mellett \u00e9l, ugyanazon az \u00e9l\u0151helyen.
\nKijelenthetj\u00fck, hogy a P-elem nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel
\na Drosophila willistoni <\/i>fajb\u00f3l ker\u00fclt \u00e1t az
\necetmuslica genomba.\n<\/p>\n

\nAz ugr\u00e1l\u00f3
\ngenetikai elemek egy\u00e1ltal\u00e1n nem ritk\u00e1k a
\nterm\u00e9szetben. Tulajdonk\u00e9ppen eddig minden egyes fajban
\ntal\u00e1ltak ilyeneket, ahol vett\u00e9k a f\u00e1radts\u00e1got,
\nhogy keressenek (Igen, az emberben is.). Csak a Drosophila
\nmelanogaster<\/i> genomban t\u00f6bb tucat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151
\nugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemet azonos\u00edtottak, a
\nP-elemekhez hasonl\u00f3kat, de t\u0151le teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ket
\nis. Ez az eset, vagyis, hogy egy ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elem
\n"fert\u0151zi" egy faj genomj\u00e1t, majd elterjed,
\nv\u00e9g\u00fcl a faj megszel\u00edd\u00edti, azaz nyugv\u00f3
\n\u00e1llapotba ker\u00fcl, a term\u00e9szetben gyakoribb lehet,
\nmint gondoln\u00e1nk.\n<\/p>\n

\nEbben az
\nesetben a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151pontokban \u00e9s
\nhelyeken alap\u00edtott \u00e9s az\u00f3ta meg\u0151rz\u00f6tt
\nt\u00f6rzsek mintegy ablakot nyitnak a m\u00faltra, mind egy-egy
\npillanatfelv\u00e9tel az ecetmuslica akkori genomj\u00e1r\u00f3l.
\nEzen t\u00f6rzsek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel nyomon
\nk\u00f6vethet\u0151ek a muslica genom ut\u00f3bbi sz\u00e1z \u00e9vben
\nbek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1sai, p\u00e9ld\u00e1ul
\negy, a k\u00f6zelm\u00faltban lezajlott evol\u00faci\u00f3s
\nfolyamat egyes l\u00e9p\u00e9sei is. A Drosophila melanogaster
\n<\/i>genomj\u00e1ba az ut\u00f3bbi sz\u00e1z \u00e9vben jutott
\nbe az ut\u00f3bb P-elemnek elnevezett ugr\u00e1l\u00f3
\ngenetikai elem, majd elterjedt az eg\u00e9sz vil\u00e1gon. Ezt az
\nugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemet a muslica viharos gyorsas\u00e1ggal
\n"megszel\u00edd\u00edtette", a ma \u00e9l\u0151
\nlegyekben k\u00e1ros hat\u00e1sai m\u00e1r nem \u00e9szlelhet\u0151ek,
\na P-elem nyugv\u00f3 \u00e1llapotba ker\u00fclt, ugr\u00e1sa
\ng\u00e1tolt. A P-elem az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert itt az
\nevol\u00faci\u00f3 folyamat\u00e1t eg\u00e9szen pontosan
\nvizsg\u00e1lhatjuk, elv\u00e9gre ez az ugr\u00e1l\u00f3
\ngenetikai elem megszekven\u00e1lhat\u00f3, minden egyes mut\u00e1ci\u00f3
\n\u00e9szlelhet\u0151 benne, ak\u00e1r matematikai m\u00f3dszerekkel
\nis elemezhet\u0151, \u00edgy a folyamat egyetlen l\u00e9p\u00e9se
\nsor\u00e1n sem kell tal\u00e1lgat\u00e1sokra hagyatkoznunk, a
\nP-elem alig h\u00e1rom kilob\u00e1zisnyi m\u00e9rete lehet\u0151v\u00e9
\nteszi a k\u00f6zvetlen vizsg\u00e1lat\u00e1t. Ebben az esetben
\nnincsenek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k\u00e9ppen \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151,
\nfenot\u00edpusv\u00e1ltoz\u00e1sok, ismeretlen genetikai
\nfolyamatok, bonyolult szervek, ismeretlen eredet\u0171 v\u00e9rvonalak,
\naz eg\u00e9sz folyamat egy genetikai modellszervezetben zajlott le,
\nr\u00e1ad\u00e1sul ennek a szabad term\u00e9szetben \u00e9l\u0151
\negyedeiben, gyakorlatilag a szem\u00fcnk el\u0151tt. Megfigyelhet\u0151,
\nahogy egy \u00faj feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9n
\nker\u00fclt a muslica genomba, azaz \u00faj genetikai inform\u00e1ci\u00f3val
\nb\u0151v\u00fclt. A P-elem megszel\u00edd\u00edt\u00e9se sor\u00e1n
\nmegfigyelhet\u0151 az a ritka eset is, amikor egy le\u00edrhat\u00f3
\nm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u0171 feh\u00e9rje egy teljesen m\u00e1s,
\n\u00e1m \u00e9pp \u00edgy hasznos m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u0171
\nfeh\u00e9rj\u00e9v\u00e9 alakult \u00e1t, nevezetesen a
\nP-elem helyv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t kataliz\u00e1l\u00f3
\ntranszpoz\u00e1z enzim mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9nyek
\nnyom\u00e1n a P-elem ugr\u00e1s\u00e1t g\u00e1tl\u00f3
\nfeh\u00e9rj\u00e9v\u00e9 alakult \u00e1t. T\u00f6bb
\np\u00e1rhuzamos mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9ny is hasonl\u00f3,
\n\u00e1m ugyan\u00fagy m\u0171k\u00f6d\u0151 g\u00e1tl\u00f3feh\u00e9rj\u00e9ket
\neredm\u00e9nyezett, r\u00e1ad\u00e1sul legal\u00e1bb h\u00e1rom
\nfajta k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k\u00e9ppen m\u0171k\u00f6d\u0151,
\nP-elem ugr\u00e1s\u00e1t g\u00e1tl\u00f3 mut\u00e1ns
\nP-elemet is ismer\u00fcnk. Ak\u00e1rhogyan is n\u00e9zem, ez
\negy\u00e9rtelm\u0171en hasznos mut\u00e1ci\u00f3, r\u00e1ad\u00e1sul
\negyszerre nem is egy, hanem \u00f6t. Ha ez nem evol\u00faci\u00f3s
\nfolyamat, akkor mi az? Nem kellettek hozz\u00e1 \u00e9vmilli\u00e1rdok,
\ncsak egy sz\u0171k ember\u00f6lt\u0151. Ak\u00e1rhogyan is n\u00e9zz\u00fck,
\na P-elem egy apr\u00f3 ablak az evol\u00faci\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re.\n<\/p>\n

\n(A legels\u0151 \u00e1bra innen<\/a> sz\u00e1rmazik.) <\/i>\n<\/p>\n

\n


\n<\/font>http:\/\/engels.genetics.wisc.edu\/Pelements\/Pt.html<\/a>
\n<\/font>http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/P_element<\/a>
\n<\/font>http:\/\/www.ndsu.nodak.edu\/instruct\/mcclean\/plsc431\/transelem\/trans4.htm
\n<\/a>
\n
\n<\/font>http:\/\/www.sulinet.hu\/termeszetvilaga\/archiv\/2001\/0104\/03.html<\/a>
\n<\/font>http:\/\/www.termeszetvilaga.hu\/tv2001\/tv0104\/maroy.html
\n<\/a>
\n
\nAnxolab\u00e9h\u00e8re
\nD., Kidwell M. G., Periquet G.<\/strong> (1988): Molecular characteristics of
\ndiverse populations are consistent with the hypothesis of a recent
\ninvasion of Drosophila melanogaster by mobile P elements; Molecular
\nBiology and Evolution<\/i> 5(3)<\/strong>: 252-69.
\n
\nCastro
\nJ. P. , Carareto C. M. A.<\/strong> (2004): Drosophila melanogaster<\/i> P
\ntransposable elements: mechanisms
\nof transposition and regulation. Genetica<\/i> 121<\/strong>: 107\u2013118.
\nEngels W.
\nR. \u00e9s Preston C. R.<\/strong> (1978): HYBRID DYSGENESIS IN DROSOPHILA
\nMELANOGASTER: THE BIOLOGY OF FEMALE AND MALE STERILITY. Genetics<\/i> 92<\/strong>:
\n161-174.
\nGamo S.,
\nSakajo M., Ikeda K., Inoue Y. H., Sakoyama Y., Nakashima-Tanaka E.<\/strong>
\n(1990): Temporal distribution of P elements in Drosophila
\nmelanogaster<\/i> strains from natural populations in Japan. Japan
\nJournal of Genetics<\/i> 65(5)<\/strong>: 277-285.
\nGloor G.
\nB., Preston C. R., Johnson-Schlitz D. M., Nassif N. A., Phillis R.
\nW., Benz W. K., Robertsons H. M., Engelst W. R.<\/strong> (1993): Type I
\nRepressors of P Element Mobility. Genetics<\/i> 135<\/strong>: 81-95.
\n
\nKIDWELL M.
\nG.<\/strong> (1983): Evolution of hybrid dysgenesis determinants in Drosophila
\nmelanogaster<\/i>. PNAS<\/i> 80<\/strong>: 1655-1659.
\nKidwell M.
\nG., Kimura K., Black D. M.<\/strong> (1988): Evolution of Hybrid Dysgenesis
\nPotential Following P Element Contamination in Drosophila
\nmelanogaster<\/i>. Genetics<\/i> 119: 815-828.
\nPinsker
\nW., Haring E., Hagemann S., Miller W. J.<\/strong> (2001): The evolutionary life
\nhistory of P transposons: from horizontal invaders to domesticated
\nneogenes. Chromosoma<\/i> 110<\/strong>: 148\u2013158.
\nRasmusson
\nK. E., Raymond J. D., Simmons M. J.<\/strong> (1993): Repression of Hybrid
\nDysgenesis in Drosophila melanogaster<\/i> by Individual Naturally
\nOccurring P Elements. Genetics<\/i> 133<\/strong>: 605-622.
\nSilva J.
\nC., Kidwell M. G.<\/strong> (2004): Evolution of P Elements in Natural
\nPopulations of Drosophila
\nwillistoni<\/i> and D. sturtevanti<\/i>. Genetics<\/i> 168<\/strong>: 1323\u20131335.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(A poszt ism\u00e9t csak vend\u00e9gmunk\u00e1sunk, SexComb toll\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik.) Gyakori v\u00e1d, hogy Darwin \u00f3ta sem siker\u00fclt semmilyen evol\u00faci\u00f3s folyamatot sem megfigyelni. Ezt a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st szeretn\u00e9m eloszlatni \u00e9s egy nagyon is j\u00f3l megfigyelhet\u0151 evol\u00faci\u00f3s folyamatot szeretn\u00e9k bemutatni, amelynek gyakorlatilag minden l\u00e9nyeges eleme … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005777"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005777"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005777\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005777"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005777"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005777"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}