{"id":5005771,"date":"2008-10-06T21:12:38","date_gmt":"2008-10-06T19:12:38","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2008\/10\/06\/nem_ertik_2_a_polip_szeme"},"modified":"2008-10-06T21:12:38","modified_gmt":"2008-10-06T19:12:38","slug":"nem_ertik_2_a_polip_szeme","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005771","title":{"rendered":"Nem \u00e9rtik 2. – A polip szeme"},"content":{"rendered":"

(Sorozatunk <\/i>el\u0151z\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben<\/a> azt vett\u00fck szem\u00fcgyre, val\u00f3ban sz\u00fcks\u00e9ges-e egy \u00c9rtelmes Tervez\u0151 l\u00e9t\u00e9t felt\u00e9telezni ahhoz, hogy a nejlonbont\u00f3 bakt\u00e9riumok l\u00e9t\u00e9t megmagyar\u00e1zzuk, vagy megteszi-e a j\u00f3 \u00f6reg evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9let is. Ez alkalommal vend\u00e9gmunk\u00e1sunk, SexComb<\/strong>, az \u00c9RTEM egy <\/i>\u00fajabb \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak<\/a> ered a nyom\u00e1ba, mely ez\u00fattal a polipok szem\u00e9ben v\u00e9li egy fels\u0151bb, intelligens terv nyomait felfedezni.) <\/i><\/p>\n

Az \u00e1llatvil\u00e1gban rengeteg f\u00e9le szem tal\u00e1lhat\u00f3, itt a CriticalBiomass<\/i> blogon is volt ez m\u00e1r sz\u00e1mos alkalommal t\u00e9ma (legut\u00f3bb l\u00e1sd itt<\/a>). S\u0151t, az \u00edr\u00e1som t\u00e9m\u00e1j\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3, polip szem szerkezet\u00e9r\u0151l is jelent m\u00e1r meg \u00edr\u00e1s errefele<\/a>, \u00edgy ezt sem kell nagyon r\u00e9szleteznem, mint ahogy az emberi szemmel val\u00f3 \u00f6sszevet\u00e9st sem.<\/p>\n

<\/p>\n

De tulajdonk\u00e9ppen mir\u0151l is sz\u00f3l ez a par\u00e1zs vita? A k\u00e9rd\u00e9s l\u00e9nyege \u00e9ppen az, hogy b\u00e1r megejt\u0151 a k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 hasonl\u00f3s\u00e1g, a gerincesek szeme egy inverz szem, azaz a retina f\u00e9ny fel\u0151li oldal\u00e1n idegsejtek tal\u00e1lhat\u00f3ak, amelyek az \u00e9rz\u00e9ksejtekben a f\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1ra keletkezett inger\u00fclet elvezet\u00e9s\u00e9t v\u00e9gzik, m\u00edg alattuk, a f\u00e9nyt\u0151l t\u00e1volabb tal\u00e1lhat\u00f3ak maguk a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny sejtek. Ez\u00e9rt nevezik ezt az elrendez\u00e9st “inverz”, azaz ford\u00edtott szemnek. Ezzel szemben a polip szeme everz szem, itt a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny sejtek \u00e1llnak a be\u00e9rkez\u0151 f\u00e9ny fel\u00e9, alattuk helyezkednek el a f\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1ra keletkez\u0151 inger\u00fcletet elvezet\u0151 idegsejtek. A polip everz szeme \u00e9s az ember inverz szeme m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben, fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben meglehet\u0151sen hasonl\u00f3, \u00e1m ez az alapvet\u0151 szervez\u0151d\u00e9sbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171en elk\u00fcl\u00f6n\u00edti \u0151ket. Ez a kett\u0151ss\u00e9g, azaz a szemek m\u0171k\u00f6d\u00e9sbeli hasonl\u00f3s\u00e1ga, de szerkezetbeli elt\u00e9r\u00e9se az evol\u00faci\u00f3 elm\u00e9let\u00e9vel egyszer\u0171en magyar\u00e1zhat\u00f3, egyszer\u0171en ugyanaz a szelekci\u00f3s nyom\u00e1s hatott mindk\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9nycsoportra, azaz a sz\u00edneket l\u00e1t\u00f3, egy pontra \u00e9les\u00edthet\u0151 szemek nagy el\u0151nyt jelentenek, \u00edgy az ilyen jelleg\u0171 l\u00e1t\u00f3szervekkel rendelkez\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek jobban elszaporodnak. Viszont az egyes \u00e9l\u0151l\u00e9nycsoportok k\u00f6z\u00f6s \u0151seinek a szeme elt\u00e9r\u0151 alapszerkezet\u0171 l\u00e1t\u00f3szerv volt, \u00edgy ugyanazt a feladatot ell\u00e1t\u00f3 szerv egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl k\u00e9t, elt\u00e9r\u0151 alapszerkezet\u0171 v\u00e1ltozatban alakult ki a k\u00e9t elt\u00e9r\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nycsoportban.<\/p>\n

Nyilv\u00e1n az everz \u00e9s az inverz szem fel\u00e9p\u00edt\u00e9se k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, nyilv\u00e1n a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck sem t\u00f6k\u00e9letesen azonos. De nem is ez a k\u00e9rd\u00e9s. A k\u00e9rd\u00e9s az, hogy az azonos \u00e9l\u0151helyen, azonos \u00e9letm\u00f3dot folytat\u00f3 m\u00e9lytengeri polipnak mi\u00e9rt van everz szeme \u00e9s a vele egy k\u00f6rnyezetben \u00e9l\u0151 m\u00e9lytengeri halnak mi\u00e9rt van inverz szeme (hiszen, b\u00e1r err\u0151l az boncolgatott cikk \u00edr\u00f3ja elfeledkezik, az \u00f6sszes gerincesnek az ember\u00e9hez hasonl\u00f3 szerkezet\u0171 szeme van)? Pontosan ugyanazon az \u00e9l\u0151helyen \u00e9lnek, a tenger m\u00e9ly\u00e9n, akaratlagosan egyik\u00fck sem emelkedik soha a felsz\u00ednre, bel\u00e1that\u00f3, hogy pontosan ugyanolyan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, ugyanarra haszn\u00e1lj\u00e1k a szem\u00fcket. Odalent nem kell tartaniuk a t\u00fal er\u0151s f\u00e9nyt\u0151l, r\u00e1ad\u00e1sul sz\u00ednek sem igaz\u00e1n l\u00e1tszanak, hiszen gyakorlatilag az egyetlen f\u00e9nyforr\u00e1s az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00e1ltal termelt halv\u00e1ny dereng\u00e9s. Ha, mint azt az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei sugallj\u00e1k, a l\u00e1t\u00e1s min\u0151s\u00e9ge az ember \u00e9s polip szem k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g egyetlen oka \u00e9s magyar\u00e1zata, mi\u00e9rt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik m\u00e9gis az egyar\u00e1nt m\u00e9lytengeri k\u00f6rnyezetben, azonos f\u00e9nyviszonyok k\u00f6zt \u00e9l\u0151, de k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rendszertani csoportba tartoz\u00f3 fajok l\u00e1t\u00f3szerve? A tengerben a felsz\u00edn k\u00f6zel\u00e9ben, p\u00e9ld\u00e1ul a korallz\u00e1tonyokon is \u00e9lnek egym\u00e1s mellett polipok \u00e9s halak, gyakorlatilag nappali f\u00e9nyben. M\u00e9gis a felsz\u00edn k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9l\u0151 halaknak is inverz szem\u00fck van, m\u00edg a felsz\u00edn k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9l\u0151 polipok is everz szemmel rendelkeznek. Itt bizony ragyog\u00f3 f\u00e9nyben \u00e9lnek mindketten, sz\u00edneket is l\u00e1tni. Mi\u00e9rt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik m\u00e9gis a l\u00e1t\u00f3szerv\u00fck? Ugyan\u00edgy feltehetj\u00fck a k\u00e9rd\u00e9st, hogy a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 csig\u00e1nak mi\u00e9rt van everz szeme, amikor a mellette \u00e9l\u0151 b\u00e9ka inverz szemmel rendelkezik? Ugyanolyan k\u00f6rnyezetben \u00e9lnek, m\u00e9gis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 a szem\u00fck. Az evol\u00faci\u00f3 talaj\u00e1n \u00e1ll\u00f3 magyar\u00e1zat egy\u00e9rtelm\u0171: a csiga puhatest\u0171, nyilv\u00e1n a szeme is a t\u00f6bbi puhatest\u0171\u00e9re hasonl\u00edt, m\u00edg a b\u00e9ka gerinces, a szeme a t\u00f6bbi gerinces\u00e9re hasonl\u00edt. Ha v\u00e9gign\u00e9zz\u00fck, kider\u00fcl, hogy a puhatest\u0171ek, b\u00e1rhol \u00e9ljenek is, everz szemmel rendelkeznek (m\u00e1r amennyiben van szem\u00fck), m\u00edg a gerincesek, b\u00e1rhol \u00e9ljenek is, inverz szemmel rendelkeznek. Neh\u00e9z itt az \u00e9rtelmes tervez\u0151 k\u00e9znyom\u00e1t felfedezni vagy gondolatmenet\u00e9t k\u00f6vetni…. Mi\u00e9rt adott az \u00e9rtelmes tervez\u0151 minden gerincesnek egyforma alapszerkezet\u0171 szemet \u00e9s mi\u00e9rt kaptak a puhatest\u0171ek azonos szerkezet\u0171, de a gerincesek\u00e9t\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szemet?\u00a0 Hogy a felt\u00e9telezett \u00e9rtelmes tervez\u0151 mi\u00e9rt tartja mag\u00e1t a lesz\u00e1rmaz\u00e1si kapcsolatokhoz, rejt\u00e9ly.<\/p>\n

“A digit\u00e1lis f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151 m\u00e1sf\u00e9le k\u00e9pet k\u00e9sz\u00edt, mint amilyet a Szmena tud. Az ilyen t\u00edpus\u00fa \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00e9pek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek pedig m\u00e1sok a m\u0171szaki felt\u00e9telei, mint a kisg\u00e9p k\u00e9peinek. M\u00e1sf\u00e9le alkatr\u00e9szeket is biztos\u00edtani kell hozz\u00e1, \u00e9s azokat egy meghat\u00e1rozott m\u00f3don kell \u00f6sszeszerelni.”<\/i><\/p>\n

Vegy\u00fck szem\u00fcgyre egy m\u00e1sik gerinces szervezet inverz szem\u00e9t! A varangy l\u00e1t\u00e1s\u00e1t el\u00e9g alaposan vizsg\u00e1lt\u00e1k, az \u0151 szeme az ember\u00e9t\u0151l elt\u00e9r\u0151 k\u00e9pet ad: gyakorlatilag csak a mozg\u00e1st l\u00e1tja<\/a>, de azt kev\u00e9s f\u00e9nyn\u00e9l<\/a> is, viszont sz\u00ednl\u00e1t\u00e1sa gyenge, \u00edgy az \u0151 l\u00e1t\u00e1sa<\/a> megfeleltethet\u0151 a polip l\u00e1t\u00e1s\u00e1nak, ahhoz lehetne hasonl\u00edtani, amit mi a “szem\u00fcnk sark\u00e1b\u00f3l l\u00e1tunk”. M\u00e9gis inverz szeme van, mint minden gerincesnek. Adja mag\u00e1t a k\u00e9rd\u00e9s: mi\u00e9rt hasonl\u00edt az ember \u00e9s a b\u00e9ka szem\u00e9nek alapszerkezete, ha a b\u00e9ka l\u00e1t\u00e1sa a polip \u00e1ltal l\u00e1tott k\u00e9phez hasonl\u00edt? Tal\u00e1n m\u00e9gsem az\u00e9rt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a k\u00e9t szem, mert m\u00e1sf\u00e9le k\u00e9pet k\u00e9sz\u00edt? Mi\u00e9rt tervezett a felt\u00e9telezett \u00e9rtelmes tervez\u0151 a digit\u00e1lis f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151b\u0151l is egy lebut\u00edtott v\u00e1ltozatot, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl Szmena f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151 min\u0151s\u00e9g\u0171t? Mi\u00e9rt haszn\u00e1lta ehhez a “digit\u00e1lis f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151” alkatr\u00e9szeit, ha az ilyen k\u00e9p k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek m\u00e1sok a m\u0171szaki felt\u00e9telei \u00e9s m\u00e1sf\u00e9le alkatr\u00e9szek kellenek hozz\u00e1?<\/p>\n

\u00c9rdemes azon is elgondolkodni, hogy az\u00e9rt a b\u00e9k\u00e1k szeme kicsit m\u00e1sk\u00e9ppen m\u0171k\u00f6dik, mint az eml\u0151s\u00f6k\u00e9. Nevezetesen \u0151k nem \u00fagy \u00e9les\u00edtik a l\u00e1t\u00e1sukat egy pontra, hogy a szemlencs\u00e9j\u00fck alakj\u00e1t v\u00e1ltoztatj\u00e1k meg, hanem a szemlencs\u00e9j\u00fcket mozgatj\u00e1k<\/a> a szemen bel\u00fcl. Akkor most ez hogy is van, nem csak “egy meghat\u00e1rozott m\u00f3don” lehet \u00f6sszeszerelni ezt az inverz szemet? Tal\u00e1n ez m\u00e9gsem egy egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett rendszer? M\u00e9giscsak van n\u00e9mi tere az evol\u00faci\u00f3nak?<\/p>\n

“A tervez\u00e9si szeml\u00e9letet k\u00f6vet\u0151i azonban meg vannak gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy az \u00e9l\u0151vil\u00e1g egy \u00e9rtelem m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e1rulkodik, ez\u00e9rt a biol\u00f3giai szervezetekben tal\u00e1lhat\u00f3 elrendez\u00e9seknek \u00e9sszer\u0171 indokai vannak.”<\/i><\/p>\n

A vizsg\u00e1lt cikkben tal\u00e1lunk egy v\u00e1zlatos \u00e1br\u00e1t az emberi szem szerkezet\u00e9r\u0151l, amelynek csak egyetlen elem\u00e9t emeln\u00e9m ki, ez a “l\u00e1t\u00f3g\u00f6d\u00f6r”. B\u00e1r az \u00e1br\u00e1n szerepel, a sz\u00f6vegben nem tal\u00e1ltam nyom\u00e1t. Mi is ez a l\u00e1t\u00f3g\u00f6d\u00f6r? H\u00edvj\u00e1k m\u00e9g s\u00e1rgafoltnak is, vagy \u00fcnnepl\u0151s nev\u00e9n macula lute\u00e1nak. Ez az a pont az emberi szemben, ahol az \u00e9lesl\u00e1t\u00e1s keletkezik, azaz ha valamire r\u00e1n\u00e9z\u00fcnk, akkor a be\u00e9rkez\u0151 f\u00e9ny \u00e9ppen ide esik, ezt a ter\u00fcletet haszn\u00e1ljuk, ha valamire figyel\u00fcnk, p\u00e9ld\u00e1ul jelen pillanatban is a s\u00e1rgafoltodra vet\u00fcl e sz\u00f6veg k\u00e9pe, kedves olvas\u00f3. Itt a legs\u0171r\u0171bbek a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny sejtek az emberi szemben, az ezen k\u00edv\u00fcl es\u0151 ter\u00fcletek a mozg\u00e1s \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben j\u00e1tszanak szerepet, cs\u00fanya sz\u00f3val a perif\u00e9ri\u00e1s l\u00e1t\u00e1sban. Mi\u00e9rt h\u00edvj\u00e1k m\u00e9gis ezt a ter\u00fcletet \u00e9ppen l\u00e1t\u00f3g\u00f6d\u00f6rnek? Ugyanis itt a keresztmetszeti k\u00e9pen a retina mintegy “elv\u00e9konyodik”, egy apr\u00f3 bev\u00e1g\u00e1s, g\u00f6d\u00f6r figyelhet\u0151 meg benne. Mi\u00e9rt is van ez? Ha mikroszk\u00f3ppal vizsg\u00e1ljuk ezt a ter\u00fcletet, valami ilyesmit l\u00e1tunk (A k\u00e9p innen<\/a> sz\u00e1rmazik.)<\/p>\n

Ezen a ter\u00fcleten ugyanis az idegsejtek mintegy “elh\u00faz\u00f3dnak” a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u0151 sejtek f\u00f6l\u00fcl, \u00edgy t\u00e9ve lehet\u0151v\u00e9 az \u00e9les l\u00e1t\u00e1st. Itt az\u00e9rt felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy az emberi szem mi\u00e9rt inverz szem, ha azon a ponton, ahol az \u00e9les k\u00e9p keletkezik, az idegsejtek k\u00e9nytelenek elhajolni a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny sejtek f\u00f6l\u00fcl? Az idegsejtek l\u00e9te val\u00f3ban sz\u00fcks\u00e9ges a szem m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez, \u0151k tov\u00e1bb\u00edtj\u00e1k a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny sejtekben keletkez\u0151 inger\u00fcletet, de akkor mi\u00e9rt \u00e9ppen arr\u00f3l a ter\u00fcletr\u0151l h\u00faz\u00f3dnak el (term\u00e9szetesen nem hi\u00e1nyoznak, a l\u00e1t\u00f3g\u00f6d\u00f6r k\u00f6r\u00fcli idegsejtek ny\u00falv\u00e1nyai tov\u00e1bb\u00edtj\u00e1k az itt tal\u00e1lhat\u00f3 f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny sejtek inger\u00fclet\u00e9t), ahol a legjobban kellen\u00e9nek, hiszen nyilv\u00e1n itt a legnagyobb az ig\u00e9ny az adatfeldolgoz\u00e1sra \u00e9s a legt\u00f6bb inger\u00fclet is itt keletkezik. Milyen magyar\u00e1zatot tal\u00e1ltak az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei a s\u00e1rgafolt fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re? Mi\u00e9rt kell az idegsejteknek szabadon hagyni a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny sejteket \u00e9ppen azon a ponton, ahol \u00e9les k\u00e9pet \u00e9s sz\u00edneket is l\u00e1tunk, ha az emberi szem az\u00e9rt inverz szem, mert m\u00e1sk\u00e9ppen nem adhatna ilyen min\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00e9pet? Mi ennek az \u00e9sszer\u0171 indoka? A boncolgatott cikkben mi\u00e9rt nem eml\u00edtik meg az emberi szemnek ezt a meglehet\u0151sen fontos jellegzetess\u00e9g\u00e9t, ha m\u00e1r a polip szem\u00e9nek hasonl\u00f3 ter\u00fclet\u00e9t r\u00e9szletesen t\u00e1rgyalj\u00e1k? Els\u0151 pillant\u00e1sra l\u00e1tszik, hogy ez egy \u00e9rtelmesen tervezett szerv?<\/p>\n

Vizsg\u00e1ljunk meg egy m\u00e1sik p\u00e9ld\u00e1t is! L\u00e9teznek vak eml\u0151s\u00f6k is, p\u00e9ld\u00e1ul itt a f\u00f6ldikutya<\/a>, vagy Spalax ehrenbergi<\/i>. Ez egy vakondszer\u0171 \u00e9letm\u00f3dot folytat\u00f3, f\u00f6ld alatt \u00e9l\u0151 j\u00f3sz\u00e1g, amely a k\u00f6zel-keleten elterjedt \u00e9s a mi szempontunkb\u00f3l az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert b\u00e1r a genomj\u00e1t nem szekven\u00e1lt\u00e1k meg, n\u00e9mi molekul\u00e1ris munk\u00e1t az\u00e9rt v\u00e9geztek rajta. A f\u00f6ldikuty\u00e1k szeme elcs\u00f6kev\u00e9nyesedett, valahogy \u00fagy, mint a vakond\u00e9, \u00e1m ez a folyamat j\u00f3 huszon\u00f6tmilli\u00f3 \u00e9ve lej\u00e1tsz\u00f3dott. Azonban a f\u00f6ldikuty\u00e1k nem \u00e9lnek teljesen f\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl: B\u00e1r a szem\u00fckkel nem l\u00e1tnak, az\u00e9rt a nap f\u00e9ny\u00e9hez igaz\u00edtj\u00e1k az \u00e9let\u00fcket, \u00edgy b\u00e1r k\u00e9palkot\u00e1sra nem alkalmas a szem\u00fck, az\u00e9rt a f\u00e9ny er\u0151ss\u00e9g\u00e9t \u00e9rz\u00e9keli. Maga ez a szem egy millim\u00e9tern\u00e9l valamivel kisebb, l\u00e1that\u00f3an cs\u00f6kev\u00e9nyes szerv, ami r\u00e1ad\u00e1sul egy b\u0151rred\u0151 alatt tal\u00e1lhat\u00f3. A j\u00f3sz\u00e1g agy\u00e1ban a l\u00e1t\u00f3k\u00e9reg jelent\u0151sen cs\u00f6kkent m\u00e9ret\u0171, \u00e9lettani vizsg\u00e1latok semmilyen nyom\u00e1t sem tal\u00e1lt\u00e1k l\u00e1t\u00e1snak, \u00e1m azt felt\u00e1rt\u00e1k, hogy a f\u00f6ldikutya a biol\u00f3giai \u00f3r\u00e1j\u00e1t a nappali f\u00e9nyhez \u00e9s az \u00e9jszakai s\u00f6t\u00e9ts\u00e9ghez igaz\u00edtja. Ezt egyszer\u0171en igazolt\u00e1k: Ha \u00e9jjel vil\u00e1g\u00edtott\u00e1k meg a f\u00f6ldikuty\u00e1kat \u00e9s nappal els\u00f6t\u00e9t\u00edtett\u00e9k \u0151ket, akkor hamar \u00e1tszoktak erre az \u00e9letm\u00f3dra, szok\u00e1sos nappali tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket \u00e9jjel v\u00e9gezt\u00e9k. Azonban ha a szem\u00fcket elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k, ez az alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00fck elt\u0171nt. Ezzel \u00f6sszhangban a cs\u00f6kev\u00e9nyes szemb\u0151l kiindul\u00f3 idegrostok az agyban tal\u00e1lhat\u00f3 szuprakiazmatikus magba<\/a> futnak be, amely ter\u00fclet az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t k\u00f6rforg\u00e1s\u00e1t szab\u00e1lyozza eml\u0151s\u00f6kben.<\/p>\n

Jannsen J. W. H. \u00e9s munkat\u00e1rsai 2000\u2013ben a f\u00f6ldikutya f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u0151 szerv\u00e9t vizsg\u00e1lt\u00e1k. Minden cs\u00f6kev\u00e9nyess\u00e9ge ellen\u00e9re a f\u00f6ldikutya retin\u00e1ja csap- \u00e9s p\u00e1lcika sejteket is tartalmaz, ami meglep\u0151 bonyolults\u00e1g, ahhoz k\u00e9pest, hogy nem l\u00e1t vele. A genomja egy rodopszint k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nt is tartalmaz, amely \u00e1ltal k\u00f3dolt feh\u00e9rje 91-95% -ban hasonl\u00f3 m\u00e1s, l\u00e1t\u00f3 eml\u0151s\u00f6k rodopszin feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9hez, s\u0151t, hasonl\u00f3an is m\u0171k\u00f6dik mint m\u00e1s eml\u0151s\u00f6k rodopszinja. Ezek ut\u00e1n megvizsg\u00e1lt\u00e1k a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a f\u00f6ldikutya szem\u00e9ben \u00e9s azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy ott is f\u00e9nyt \u00e9rz\u00e9kel. Mit jelent mindez? A nappalok-\u00e9jszak\u00e1k hossza sok eml\u0151s \u00e9let\u00e9ben fontos, mivel ezen adat seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00f6vetik az \u00e9vszakokat, a nappalok id\u0151tartam\u00e1hoz igaz\u00edtj\u00e1k t\u00e9li \u00e1lmukat, szaporod\u00e1si id\u0151szakukat, vagyis \u00e9let\u00fck sz\u00e1mos fontos mozzanat\u00e1t. Viszont a f\u00f6ldikutya ehhez egy meglep\u0151en bonyolult szervet haszn\u00e1l, amely az eml\u0151s\u00f6k szem\u00e9nek elcs\u00f6kev\u00e9nyesedett v\u00e1ltozata. Itt \u00e9ppen annak a p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t l\u00e1tjuk, amikor egy szerv m\u00e1sikk\u00e1 alakul \u00e1t, \u00e1m szerkezet\u00e9ben, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben m\u00e9g felismerhet\u0151 eredeti szerepe, \u0151si form\u00e1ja. Hogyan t\u00f6rt\u00e9nhet mindez? Az evol\u00faci\u00f3 alapj\u00e1n adhat\u00f3 magyar\u00e1zat egyszer\u0171: a f\u00f6ld alatt a l\u00e1t\u00e1s szerepe lecs\u00f6kkent, \u00edgy a szem is f\u00f6l\u00f6slegess\u00e9 v\u00e1lt, \u00e1m azon egyetlen m\u0171k\u00f6d\u00e9se, amire a k\u00f6znapi \u00e9letben nem sokat gondolunk m\u00e9gis megmaradt, mert az adott \u00e1llatnak ez fontos. Az \u00faj szerkezet\u0171 szerv a megl\u00e9v\u0151, eml\u0151s\u00f6kre jellemz\u0151 szem v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val alakult ki, ez\u00e9rt hasonl\u00edt annyira a f\u00f6ldikutya f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u0151 szerve a t\u00f6bbi eml\u0151s l\u00e1t\u00f3 szem\u00e9hez. Erre mi az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s talaj\u00e1n nyugv\u00f3 magyar\u00e1zat? Mi\u00e9rt hasonl\u00edt a f\u00f6ldikutya f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u0151 szerve ennyire a t\u00f6bbi eml\u0151s szem\u00e9re, ha nyilv\u00e1nval\u00f3an nem l\u00e1t vele? Mi\u00e9rt nem kapott a felt\u00e9telezett \u00e9rtelmes tervez\u0151t\u0151l egy n\u00e9h\u00e1ny sejtes szemfoltot, mint amilyen p\u00e9ld\u00e1ul a laposf\u00e9rgeknek van? \u00c9s a m\u00e1sik, nem kev\u00e9sb\u00e9 fontos k\u00e9rd\u00e9s, hogy akkor tal\u00e1n az eml\u0151s szem m\u00e9gsem egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett? Egyes elemei \u00f6nmagukban is hasznosak \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pesek lehetnek…?<\/p>\n

Sanyal S. \u00e9s munkat\u00e1rsai 1990. \u00edr\u00f3dott cikk\u00e9ben szeml\u00e9letes \u00e1bra tal\u00e1lhat\u00f3 a f\u00f6ldikutya szem\u00e9nek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l. A szem a l\u00e1t\u00f3 eml\u0151s\u00f6k\u00e9hez hasonl\u00f3an kezd fejl\u0151dni, a korai szem (a) minden szempontb\u00f3l egy t\u00edznapos eg\u00e9rembri\u00f3\u00e9hoz hasonl\u00f3. Megjelenik a szemlencse (L), \u00e9s a (b) \u00e1br\u00e1n l\u00e1that\u00f3ak a sziv\u00e1rv\u00e1nyh\u00e1rtya \u00e9s a sug\u00e1rtest kezdem\u00e9nyei is (nyilak). Majd ezek ut\u00e1n az embri\u00f3 szem\u00e9nek fejl\u0151d\u00e9se teljesen m\u00e1s ir\u00e1nyt vesz: a szemlencse m\u00e9rete lecs\u00f6kken, gyakran v\u00e9rerek nyomulnak bele, \u00e1tl\u00e1tszatlann\u00e1 v\u00e1lik, a szem m\u00e9rete messze nem \u00e9ri el a hasonl\u00f3 testt\u00f6meg\u0171, l\u00e1t\u00f3 gerincesek szemm\u00e9ret\u00e9t, a fejl\u0151d\u00e9snek indult szemlencse a szemfen\u00e9kre tapad, ezzel a m\u00e1s gerincesek szem\u00e9ben bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9re alkalmatlann\u00e1 v\u00e1lik. Az (f) k\u00e9p a f\u00f6ldikutya retin\u00e1j\u00e1t mutatja, amelyben tiszt\u00e1n felismerhet\u0151 a l\u00e1t\u00f3 eml\u0151s\u00f6k szem\u00e9re jellemz\u0151 szervez\u0151d\u00e9s. PE \u2013 az annyit emlegetett pigmentr\u00e9teg; RE \u2013 f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u0151 sejtek; ON, IN GC \u2013 a retina idegsejtjei. Ha megfigyelj\u00fck, a f\u00f6ldikutya szeme is inverz szem, mint az \u00f6sszes t\u00f6bbi eml\u0151s\u00e9, itt is tiszt\u00e1n felismerhet\u0151ek a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny sejtek \u00e9s a be\u00e9rkez\u0151 f\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3 idegsejtek. Hogy kicsit visszautaljak a cikk elej\u00e9re: neki nem teljesen mindegy? Maga az \u00e1llat vak, az \u0151 f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny sejtjei ak\u00e1rhogyan \u00e1llhatn\u00e1nak, m\u00e9gis tiszt\u00e1n felismerhet\u0151 az \u00f6sszes t\u00f6bbi eml\u0151s szem\u00e9re is jellemz\u0151 szerkezet. Ennek a magyar\u00e1zata az evol\u00faci\u00f3 talaj\u00e1n maradva egyszer\u0171: egy, a t\u00f6bbi eml\u0151s\u00e9hez hasonl\u00f3 szem elcs\u00f6kev\u00e9nyesed\u00e9s\u00e9vel alakult ki ez a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u0151 szerv, \u00edgy b\u00e1r eredeti feladat\u00e1t m\u00e1r nem t\u00f6lti be, alapszerkezete m\u00e9gis tiszt\u00e1n felismerhet\u0151. Mint kor\u00e1bban m\u00e1r eml\u00edtettem, itt \u00e9ppen megfigyelhet\u0151 egy \u00faj szerv kialakul\u00e1sa egy m\u00e1r megl\u00e9v\u0151b\u0151l. Mi az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s talaj\u00e1n nyugv\u00f3 magyar\u00e1zat? Els\u0151 pillant\u00e1sra l\u00e1tszik hogy ez egy \u00e9rtelmesen tervezett szerv? Ez egy egyszer\u0171s\u00edthetetlen\u00fcl \u00f6sszetett szerv? P\u00e9ld\u00e1ul mi\u00e9rt alakul ki a szemlencse, ha l\u00e1that\u00f3an nem m\u0171k\u00f6dik? Mi\u00e9rt vannak meg a sz\u00ednl\u00e1t\u00e1s elemei is ebben a cs\u00f6kev\u00e9nyes szemben, ha csak a f\u00e9ny er\u0151ss\u00e9g\u00e9t \u00e9rz\u00e9keli? Mi\u00e9rt azonos a f\u00f6ldikutya \u00e9s az ember retin\u00e1j\u00e1nak alapszerkezete? (Szerk. megj: r\u00e9szben hasonl\u00f3 szem-sorvad\u00e1s zajlik a mexik\u00f3i vaklazacban is<\/a>.<\/i>)<\/p>\n

Kijelenthetj\u00fck, hogy \u00e9rtelmes tervez\u00e9snek ez esetben sem tal\u00e1ltuk nyom\u00e1t. A puhatest\u0171ek egyforma alapszerkezet\u0171 szemmel rendelkeznek, nyilv\u00e1n az\u00e9rt, mert az \u0151 k\u00f6z\u00f6s \u0151s\u00fcknek everz szeme volt, ez m\u00f3dosult az egyes lesz\u00e1rmaz\u00e1si vonalak ment\u00e9n a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 nyom\u00e1s\u00e1nak megfelel\u0151en. A gerincesek szeme is azonos szerkezet\u0171, m\u00e9g ott is, ahol semmi k\u00f6ze sincs a l\u00e1t\u00e1shoz, nyilv\u00e1n az \u0151 eset\u00fckben is evol\u00faci\u00f3s folyamatok m\u0171k\u00f6dtek, az azonos \u0151st\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek szeme itt is hasonl\u00f3. Ellenben a k\u00e9t szem alapszerkezete k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l, a k\u00e9t csoport k\u00f6zti \u00e1tfed\u00e9seket nem ismer\u00fcnk. Egyetlen puhatest\u0171nek sincs olyan szeme mint egy eml\u0151snek \u00e9s ford\u00edtva, egyetlen eml\u0151s sem rendelkezik a puhatest\u0171ek szem\u00e9hez hasonl\u00f3 l\u00e1t\u00f3szervvel. Kijelenthetj\u00fck, hogy az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s elm\u00e9lete erre az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9sre, vagyis, hogy a felt\u00e9telezett \u00e9rtelmes tervez\u0151 mi\u00e9rt tartja mag\u00e1t a lesz\u00e1rmaz\u00e1si vonalakhoz semmilyen magyar\u00e1zatot sem ad, ellenben az evol\u00faci\u00f3 talaj\u00e1n maradva mindez \u00e9rthet\u0151 \u00e9s k\u00f6nnyed\u00e9n magyar\u00e1zhat\u00f3.<\/p>\n

A cikk fejteget\u00e9sei, miszerint az emberi szem egyes elemeinek seb\u00e9szi \u00faton val\u00f3 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa vagy m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9 tenn\u00e9 mind\u00f6ssze az alapk\u00e9rd\u00e9s teljes f\u00e9lre\u00e9rtelmez\u00e9se. Mint l\u00e1ttuk, a legfontosabb k\u00e9rd\u00e9seket nem is \u00e9rinti \u00e9s tulajdonk\u00e9ppen mit bizony\u00edt mindez? Ha egy embernek lev\u00e1gn\u00e1nk mindk\u00e9t karj\u00e1t \u00e9s l\u00e1b\u00e1t, k\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy jelent\u0151s h\u00e1tr\u00e1nyt szenvedne, bizony\u00e1ra alulmaradna a l\u00e9t\u00e9rt foly\u00f3 verseng\u00e9sben egy karokkal-l\u00e1bakkal rendelkez\u0151 emberrel szemben. De akkor ez azt jelenti, hogy megc\u00e1foltuk a v\u00e9gtag n\u00e9lk\u00fcli gerincesek pl. a k\u00edgy\u00f3k \u00e9s a l\u00e1batlan gy\u00edkok l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t…?<\/p>\n

Z\u00e1rsz\u00f3k\u00e9nt elmondhat\u00f3, hogy a k\u00e9rd\u00e9s nem az, hogy az emberi szem t\u00f6k\u00e9letes\u2013e, vagy hogy mit kellene rajta v\u00e1ltoztatni. Az emberi szem olyan, amilyen, amire haszn\u00e1ljuk, arra t\u00f6k\u00e9letesen megfelel. Tudom\u00e1som szerint egyetlen biol\u00f3gus sem fanyalog azon, hogy milyen rossz is az \u0151 szeme, vagy hogy meg akarn\u00e1 m\u0171ttetni. A k\u00e9rd\u00e9s az, hogy az emberi szem fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l k\u00f6vetkeztetni lehet \u2013e az eredet\u00e9re?<\/p>\n

\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong> <\/span><\/p>\n

http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Compound_eye#Compound_eyes<\/a>
http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Macula<\/a>
http:\/\/www.neurocomputing.org\/FrogEye.aspx<\/a>
Janssen J. W. H., Bovee-Geurts P. H. M., Peeters Z. P. A., Bowmaker J. K., Cooper H. M., David-Gray Z. K., Nevoi E., DeGrip W. J.<\/strong> (2000) A Fully Functional Rod Visual Pigment in a Blind Mammal. J Biol Chem<\/i> 275(49)<\/strong>
Sanyal S., Jansen H. G., de Grip W. J., Nevo E., de Jongt W. W.<\/strong> (1990) The Eye of the Blind Mole Rot, Spalax ehrenbergi <\/i>Rudiment With Hidden Function? Invest Ophthalmol Vis Sci<\/i> 31(7)<\/strong>: 1398-1404. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(Sorozatunk el\u0151z\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben azt vett\u00fck szem\u00fcgyre, val\u00f3ban sz\u00fcks\u00e9ges-e egy \u00c9rtelmes Tervez\u0151 l\u00e9t\u00e9t felt\u00e9telezni ahhoz, hogy a nejlonbont\u00f3 bakt\u00e9riumok l\u00e9t\u00e9t megmagyar\u00e1zzuk, vagy megteszi-e a j\u00f3 \u00f6reg evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9let is. Ez alkalommal vend\u00e9gmunk\u00e1sunk, SexComb, az \u00c9RTEM egy \u00fajabb \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak ered a nyom\u00e1ba, … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[28,33,23,22,19,25],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005771"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005771"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005771\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005771"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005771"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005771"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}