{"id":5005770,"date":"2008-10-04T14:03:17","date_gmt":"2008-10-04T12:03:17","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2008\/10\/04\/mehen_belul_1"},"modified":"2008-10-04T14:03:17","modified_gmt":"2008-10-04T12:03:17","slug":"mehen_belul_1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005770","title":{"rendered":"M\u00e9hen bel\u00fcl"},"content":{"rendered":"<p>\n<img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200810\/dolphin-womb.jpg\" align=\"left\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/>L\u00e9v\u00e9n j\u00f3magunk is a m\u00e9hlep\u00e9nyes eml\u0151s\u00f6k n\u00e9pes (\u00e9s sikeres) csoportj\u00e1ba tartozunk, m\u00e1r a szem\u00e9lyes \u00e9rintetts\u00e9g ok\u00e1n is, \u00e9rdemes k\u00fcl\u00f6nleges figyelmet\u00a0 szenteln\u00fcnk a csoport n\u00e9vad\u00f3 szerv\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1ra.\n<\/p>\n<p>\nA m\u00e9h bels\u0151 fala, az \u00fan. <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Endometrium\">endometrium<\/a>, a terhess\u00e9g folyam\u00e1n drasztikus v\u00e1ltoz\u00e1sokon megy \u00e1t, hogy v\u00e9d\u0151 \u00e9s t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 funkci\u00f3j\u00e1t egyar\u00e1nt ell\u00e1thassa. Ezek k\u00f6z\u00fcl egyik sem trivi\u00e1lis &#8211; ami n\u00e9mik\u00e9pp magyar\u00e1zatot ad arra, hogy mi\u00e9rt nem gyakori egy ef\u00e9le szerv kialakul\u00e1sa, noha <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200810\/\">nemcsak<\/a> az eml\u0151s\u00f6kben van erre p\u00e9lda. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben ugyanis, egy olyan v\u00e9kony fel\u00fclet kell sz\u00fclessen a sz\u00fcl\u0151 \u00e9s a fejl\u0151d\u0151 ut\u00f3d kering\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt, amelyen kereszt\u00fcl a t\u00e1panyagok gondtalalnul \u00e1tjuthatnak, ugyanakkor az embri\u00f3 m\u00e9gsem v\u00e1lik t\u00fals\u00e1gosan kitett\u00e9 az anyai szervezet sz\u00e1m\u00e1ra. Az embri\u00f3 ugyanis &quot;idegen&quot; az anya immunrendszere szempontj\u00e1b\u00f3l, s hogy ebb\u0151l az alapvet\u0151 t\u00e9nyb\u0151l ne egy kiad\u00f3s immunv\u00e1lasz k\u00f6vetkezzen, apr\u00f3 tr\u00fckk\u00fck sorozat\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g. Az egyik ilyen, a gyullad\u00e1sk\u00e9pz\u0151 apr\u00f3 jel\u00e1tviteli molekul\u00e1k, az interleukinek &quot;elhallgattat\u00e1sa&quot; a m\u00e9h ter\u00fclet\u00e9n. Ebben a folyamatban kiemelked\u0151 szerepe van a <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Prolactin\">prolaktin<\/a> nev\u0171 hormonnak, amelyet a terhess\u00e9g sor\u00e1n az endometrium sejtjei termelnek. (A m\u00e9hben a prolaktin emellett olyan g\u00e9neket is g\u00e1tol, amelyek a progenszteron nev\u0171 hormon lebont\u00e1s\u00e1\u00e9rt feleln\u00e9nek, \u00edgy biztos\u00edtva, hogy a terhes m\u00e9hben nem cs\u00f6kken a progeszteron koncentr\u00e1ci\u00f3, ami menstru\u00e1ci\u00f3hoz vezetne).\u00a0\n<\/p>\n<p>\nA prolaktin &quot;k\u00f6zismert&quot; funkci\u00f3ja a mellben a tejtermel\u00e9s serkent\u00e9se, &quot;k\u00f6zismert&quot; keletkez\u00e9si helye pedig az <a href=\"http:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Agyalapi_mirigy\">agyalapi mirigy<\/a>, \u00edgy n\u00e9mileg furcs\u00e1nak t\u0171nhet endometri\u00e1lis megjelen\u00e9se, de m\u00e9g miel\u0151tt r\u00e9szletezn\u00e9nk, hogy ez mik\u00e9nt alakult ki, el\u0151bb egy kis &quot;funkcion\u00e1lis kit\u00e9r\u0151&quot;. Ugyanis a prolaktin egy sokkal sokoldal\u00fabb hormon, mint azt tank\u00f6nyveink sejteni engedik: k\u00f6zel 300 funkci\u00f3j\u00e1t sz\u00e1molt\u00e1k \u00f6ssze eddig gerincesekben, \u00e9s megtal\u00e1lhatjuk \u00e9pp\u00fagy halakban, k\u00e9t\u00e9lt\u00faekben, h\u00fcll\u0151kben \u00e9s madarakban, mint az anyatejes t\u00e1pl\u00e1l\u00e1st <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200810\/\">t\u00f6k\u00e9lyre fejleszt\u0151<\/a> eml\u0151s\u00f6kben. Ez pedig sejtetni engedi, hogy neve ellen\u00e9re a hormon eredetileg valami m\u00e1s funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6tt be a szervezetben (pl. halakban az <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Osmoregulation\">ozmoregul\u00e1ci\u00f3\u00e9rt<\/a> felel\u0151s), csak k\u00e9s\u0151bb v\u00e1lt fontoss\u00e1 a szaporod\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra.\n<\/p>\n<p>\nAhhoz, hogy az emberi m\u00e9hben bet\u00f6lthesse mai funkci\u00f3j\u00e1t logikusan arra van sz\u00fcks\u00e9g, hogy a g\u00e9n valamik\u00e9ppen kifejez\u00e9sre ker\u00fclj\u00f6n az eml\u00edtett sz\u00f6vetekben. A <i>prolactin<\/i> g\u00e9n szab\u00e1lyoz\u00f3 r\u00e9gi\u00f3j\u00e1nak vizsg\u00e1lata fel is t\u00e1rta, hogy hol rejt\u0151znek az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges szekvenciadarabok, \u00e9s arra is f\u00e9nyt der\u00edtett, hogy ezek egy \u0151si &quot;ugr\u00e1l\u00f3 g\u00e9n&quot;, egy MER20 nev\u0171 transzpozon r\u00e9szei (kicsit m\u00e1sk\u00e9pp fogalmazva: a transzpozon ideugr\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben hirtelen olyan szekvenci\u00e1k ker\u00fcltek a <i>prolactin<\/i> k\u00f6zel\u00e9be, amelyek r\u00e9v\u00e9n teljesen \u00faj helyeken is \u00e1t\u00edr\u00f3dhatott).\u00a0\n<\/p>\n<p>\nA megfelel\u0151 szab\u00e1lyoz\u00f3r\u00e9gi\u00f3k megjelen\u00e9se fontos, de nem el\u00e9gs\u00e9ges r\u00e9sze az endometri\u00e1lis <i>prolactin<\/i> expresszi\u00f3nak. Ut\u00f3bbihoz arra is sz\u00fcks\u00e9g volt, hogy a n\u0151i nemi traktus kialakul\u00e1s\u00e1ban egy\u00e9bk\u00e9nt is szerepet j\u00e1tsz\u00f3 HoxA11 nev\u0171 feh\u00e9rje &quot;affinit\u00e1st&quot; kapjon a szab\u00e1lyoz\u00f3 r\u00e9gi\u00f3hoz. Mivel a <i>HoxA11<\/i>, mint a legt\u00f6bb Hox g\u00e9n, igen sokfajta feladatot l\u00e1t el a szervezet kialakul\u00e1sa sor\u00e1n, csak \u00fagy alak\u00edthat ki \u00faj funkci\u00f3kat, ha k\u00f6zben m\u00e1s feladatai nem s\u00e9r\u00fclnek. Ez jelen esetben kb. 21 darab aminosav megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1st jelentette (egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e9rdekes, hogy ezek nem egym\u00e1s mellett, hanem viszonylag elsz\u00f3rva tal\u00e1lhat\u00f3k, a feh\u00e9rje elej\u00e9n), s ezt onnan tudjuk, hogy ezek az aminosavak minden m\u00e9hlep\u00e9nyes eml\u0151s HoxA11-\u00e9ben jelen vannak, de hi\u00e1nyoznak az ersz\u00e9nyesek, madarak \u00e9s h\u00fcll\u0151k homol\u00f3g feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9b\u0151l. S\u0151t, ut\u00f3bbiak, a sz\u00f3banforg\u00f3 aminosavak hi\u00e1ny\u00e1ban, nem is k\u00e9pesek prolaktin termel\u00e9st kiv\u00e1ltani endometri\u00e1lis sejtekb\u0151l.\n<\/p>\n<p>\nA t\u00f6rt\u00e9net pikant\u00e9ri\u00e1ja, hogy egy \u00faj tulajdons\u00e1g kialakul\u00e1s\u00e1t egyszerre k\u00f6ti g\u00e9nregul\u00e1ci\u00f3s \u00e9s feh\u00e9rjeszekvenciabeli v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz, r\u00e1mutatva, mennyire f\u00f6l\u00f6sleges napjaink egyik leg\u00e9l\u00e9nkebb (biol\u00f3giai vonatkoz\u00e1s\u00fa) vit\u00e1ja. Ut\u00f3bbiban a k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1si forma drukkerei fesz\u00fclnek egym\u00e1snak, azt keresve melyik v\u00e1ltoz\u00e1st\u00edpus a &quot;fontosabb&quot; az evol\u00faci\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra. A v\u00e1lasz az, hogy mindkett\u0151 n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen, nem lehet sorrendet fel\u00e1ll\u00edtani.\u00a0 \u00a0 \u00a0\n<\/p>\n<p>\n<i>(Az illusztr\u00e1ci\u00f3 a NatGeo \u00e9s Channel4 &quot;Animals in the womb&quot; c. <a href=\"http:\/\/channel.nationalgeographic.com\/episode\/in-the-womb-animals-2864\/Overview\">filmj\u00e9b\u0151l<\/a> sz\u00e1rmazik.)<\/i>\u00a0\n<\/p>\n<hr \/>\n<p><font size=\"1\"><br \/>\n<strong>Lynch VJ, Tanzer A, Wang Y, Leung FC, Gellersen B, Emera D, Wagner GP<\/strong> (2008) Adaptive changes in the transcription factor HoxA-11 are essential for the evolution of pregnancy in mammals. <i>PNAS<\/i> <strong>105(39)<\/strong>: 14928-14933.<br \/>\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>L\u00e9v\u00e9n j\u00f3magunk is a m\u00e9hlep\u00e9nyes eml\u0151s\u00f6k n\u00e9pes (\u00e9s sikeres) csoportj\u00e1ba tartozunk, m\u00e1r a szem\u00e9lyes \u00e9rintetts\u00e9g ok\u00e1n is, \u00e9rdemes k\u00fcl\u00f6nleges figyelmet\u00a0 szenteln\u00fcnk a csoport n\u00e9vad\u00f3 szerv\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1ra. A m\u00e9h bels\u0151 fala, az \u00fan. endometrium, a terhess\u00e9g folyam\u00e1n drasztikus v\u00e1ltoz\u00e1sokon megy \u00e1t, &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005770\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005770"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005770"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005770\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005770"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005770"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005770"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}