{"id":5005767,"date":"2008-09-21T09:03:11","date_gmt":"2008-09-21T07:03:11","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2008\/09\/21\/nem_ertik_1_a_nejlonevo_bakterium"},"modified":"2021-10-12T08:16:00","modified_gmt":"2021-10-12T08:16:00","slug":"nem_ertik_1_a_nejlonevo_bakterium","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005767","title":{"rendered":"Nem \u00e9rtik 1. – A nejlonev\u0151 bakt\u00e9rium"},"content":{"rendered":"

(Amikor k\u00f6zel h\u00e1rom \u00e9ve elindult a blog, l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek egyik c\u00e9lja az volt, hogy magyarul tegy\u00fck el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 \u00e9s em\u00e9szthet\u0151v\u00e9 mindazt a tudom\u00e1nyos irodalmat, amit a kreacionista k\u00f6r\u00f6k (magyar sz\u00ednekben els\u0151sorban az \u00c9RTEM) el\u0151szeretettel ignor\u00e1lnak. S b\u00e1r csak a posztok t\u00f6red\u00e9ke vette k\u00f6zvetlen\u00fcl g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1<\/a> a magyar “\u00e9rtelmes tervez\u00e9s” h\u00edvek “\u00e9rveit”, ez nem azt jelentette\/jelenti, hogy ne lelhetn\u00e9nk a <\/i>honlapjukon<\/a> tengernyi p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t a pszeudotudom\u00e1nyos \u00e9rveknek, a f\u00e9ligazs\u00e1gokb\u00f3l vagy teljes hamiss\u00e1gokb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3, nagy\u00edv\u0171 levezet\u00e9seknek. Most egyik olvas\u00f3nk, SexComb v\u00e1llalkozott r\u00e1, hogy kives\u00e9z n\u00e9h\u00e1ny \u00c9RTEM klasszikust, mi pedig term\u00e9szetesen \u00f6r\u00f6mmel biztos\u00edtjuk ehhez a platformot.)<\/i><\/p>\n

Mostan\u00e1ban egyre nagyobb n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend egy n\u00e9zet, amelyet h\u00edvei bizony\u00edt\u00e9kokkal al\u00e1t\u00e1masztott, komoly tudom\u00e1nyos elm\u00e9letnek akarnak be\u00e1ll\u00edtani. Ez az elm\u00e9let az \u00c9rtelmes Tervez\u00e9s, avagy angol nev\u00e9n az Intelligent Design, esetleg f\u00e9lig leford\u00edtva intelligens tervez\u00e9s . Ebben a cikkben szeretn\u00e9m megvizsg\u00e1lni az elm\u00e9let egyik “bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t”, t\u00e1rgyilagosan, a mai biol\u00f3gia szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l, hogy az olvas\u00f3 maga vonhassa le a megfelel\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9seket.<\/p>\n

Maga az elm\u00e9let az \u00c9RTEM honlapj\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3<\/a>, a jel\u00f6letlen id\u00e9zetek ebb\u0151l az \u00edr\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\n

<\/p>\n

Mir\u0151l is van sz\u00f3 tulajdonk\u00e9ppen? A Nylon 6 az egyik els\u0151 mesters\u00e9ges polimer, 1935-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k el\u0151. Nagy mennyis\u00e9gben haszn\u00e1lja az ipar, \u00edgy rengeteg ker\u00fcl bel\u0151le a szem\u00e9tbe is. Magyar neve nejlon, b\u00e1r az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai olvas\u00f3k\u00f6nyvemben m\u00e9g “nylon” \u2013nak \u00edrt\u00e1k. Az\u00e9rt nevezz\u00fck polimernek, mert azonos alapszerkezet\u0171, r\u00f6videbb molekul\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll, amelyekb\u0151l sokat \u2013 legal\u00e1bb sz\u00e1zat \u2013 kovalens k\u00e9miai k\u00f6t\u00e9sekkel kapcsolnak egym\u00e1shoz, \u00edgy fon\u00e1lszer\u0171, sz\u00e1las szerkezet\u0171 anyagot nyernek.\u00a0 A nejlont e-kaprolakt\u00e1mb\u00f3l \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151, k\u00e9sz\u00edt\u00e9sekor a hexametil\u00e9n diamin \u00e9s adipinsav monomerek, dimerek (kovalens k\u00e9miai k\u00f6t\u00e9ssel \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00e9t\u00a0 hexametil\u00e9n diamin molekula) \u00e9s k\u00f6rk\u00f6r\u00f6ss\u00e9 z\u00e1r\u00f3dott, fon\u00e1lszer\u0171 szerkezetet fel nem vev\u0151 oligomerek is k\u00e9pz\u0151dnek. Ezek a gy\u00e1rt\u00e1s mell\u00e9kterm\u00e9kei, amelyekr\u0151l sok\u00e1ig azt gondolt\u00e1k, hogy egyetlen \u00e9l\u0151l\u00e9ny sem k\u00e9pes lebontani \u0151ket, \u00edgy ezen szennyez\u0151 anyagok eltakar\u00edt\u00e1sa komoly k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt.<\/span><\/p>\n

Jap\u00e1n kutat\u00f3k meglep\u0151 felfedez\u00e9st tettek a hetvenes \u00e9vekben, vegyi \u00fczemek hullad\u00e9k\u00e1ban olyan bakt\u00e9riumokat tal\u00e1ltak, amelyek k\u00e9pesek voltak egyed\u00fcl ezen a nejlonhullad\u00e9kon \u00e9lni, nem ig\u00e9nyeltek m\u00e1s sz\u00e9n vagy nitrog\u00e9nforr\u00e1st. Ennek a jelent\u0151s\u00e9ge nyilv\u00e1nval\u00f3, a nejlonhullad\u00e9k neh\u00e9zkes vegyi lebont\u00e1sa helyett sokkal egyszer\u0171bb lenne v\u00edzbe \u00e1ztatni, hozz\u00e1adni a bakt\u00e9riumokat \u00e9s egyszer\u0171en megv\u00e1rni, am\u00edg azok megeszik a szemetet. Nyilv\u00e1n eleg\u00e1ns, k\u00f6rnyezetk\u00edm\u00e9l\u0151 megold\u00e1s, \u00edgy azonnal kutatni is kezdt\u00e9k a nejlonev\u0151 bakt\u00e9riumokat. A k\u00e9t csodabaci a Flavobacterium sp<\/i>. K172 (IFO14590) \u00e9s a Pseudomonas sp.<\/i> NK87. (Ez az elnevez\u00e9s annyit jelent, hogy egyik bakt\u00e9riumot sem siker\u00fclt fajba sorolni, egyszer\u0171en meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k a nemzets\u00e9g\u00fcket \u00e9s kaptak egy-egy t\u00f6rzssz\u00e1mot, ez\u00e9rt \u00e1ll a fajn\u00e9v helyett “sp.”.) Ezek a bakt\u00e9riumok nem \u00e1llnak egyed\u00fcl ezzel a k\u00fcl\u00f6nleges k\u00e9pess\u00e9g\u00fckkel, tal\u00e1ltak az\u00f3ta egy Pseudomonas aeruginosa<\/i> t\u00f6rzset, amely k\u00e9pes az e-kaprolakt\u00e1mot em\u00e9szteni \u00e9s egy korhaszt\u00f3 gomb\u00e1t is, amely k\u00e9pes megem\u00e9szteni a nejlonhullad\u00e9kot.
\nH\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 feh\u00e9rj\u00e9t azonos\u00edtottak, egy EI nev\u0171t, (\u00fcnnepl\u0151s nev\u00e9n: 6-aminohexanoate cyclic dimer hidrolase), amely a gy\u0171r\u0171v\u00e9 z\u00e1r\u00f3dott dimereket em\u00e9szti, egy EII nev\u0171t, (\u00fcnnepl\u0151s nev\u00e9n 6-aminohexanoate dimer hidrolase) amely\u00a0 a hosszabb polimer l\u00e1ncok v\u00e9g\u00e9r\u0151l has\u00edt le egy-egy egys\u00e9get \u00e9s az EIII jel\u0171t (\u00fcnnepl\u0151s nev\u00e9n 6-aminohexanoate oligomer hyrolase), amely a gy\u0171r\u0171v\u00e9 z\u00e1r\u00f3d\u00f3 mell\u00e9kterm\u00e9ket k\u00e9pes em\u00e9szteni. A jobboldali \u00e1br\u00e1n van egy \u00f6sszefoglal\u00f3 \u00e1bra a v\u00e1zlatos m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fckr\u0151l (Negoro S. 2000):<\/p>\n

Ezek k\u00f6z\u00fcl az enzimek k\u00f6z\u00fcl az Acromobacter guttatus-<\/i>b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 EI t\u00edpus\u00fa feh\u00e9rj\u00e9t \u00e9s a Flavobacterium sp.<\/i> K172 EII t\u00edpus\u00fa feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9t vizsg\u00e1lt\u00e1k r\u00e9szletesen, kipr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k, hogyan em\u00e9szt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nejlonsz\u00e1rmaz\u00e9kokat, antibiotikumokat, n\u00e9h\u00e1ny mesters\u00e9gesen el\u0151\u00e1ll\u00edtott amidot, tejfeh\u00e9rj\u00e9t, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 peptideket (A peptidek tulajdonk\u00e9ppen r\u00f6vid feh\u00e9rj\u00e9k, n\u00e9h\u00e1ny tucatn\u00e1l kevesebb aminosavb\u00f3l \u00e1llnak.), amelyekr\u0151l val\u00f3ban meg kellett, hogy \u00e1llap\u00edts\u00e1k, hogy ezeket nem em\u00e9szti. Ebb\u0151l azonban nem lehet levonni a k\u00f6vetkeztet\u00e9st:<\/p>\n

” Ezek egyike sem rendelkezett katalitikus aktivit\u00e1ssal a term\u00e9szetben el\u0151fordul\u00f3 amid-vegy\u00fcletek kapcs\u00e1n, ami azt sugallta, hogy ezek az enzimek teljesen \u00fajak, \u00e9s nem csup\u00e1n a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 enzimek m\u00f3dosult form\u00e1i.”<\/i><\/p>\n

Ugyan val\u00f3ban t\u00f6bb mint sz\u00e1z\u00a0 vegy\u00fcletet megvizsg\u00e1ltak, azonban ezek nagy r\u00e9sze vegyipari sz\u00e1rmaz\u00e9k, m\u0171anyaggy\u00e1rt\u00e1s sor\u00e1n keletkez\u0151 term\u00e9k, amelyeket vagy vegyipari c\u00e9gekt\u0151l, gy\u00f3gyszergy\u00e1rakt\u00f3l v\u00e1s\u00e1roltak vagy maguk \u00e1ll\u00edtottak el\u0151, \u00edgy ebben a k\u00eds\u00e9rletben az egyetlen term\u00e9szetes anyag a tejfeh\u00e9rje volt, illetve a n\u00e9h\u00e1ny k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 peptid, amelyeket ez az enzim nem bont le. \u00c9s? A term\u00e9szetben e mellett nyilv\u00e1n m\u00e9rhetetlen\u00fcl sok amidvegy\u00fclet l\u00e9tezik, amelyeket egy\u00e1ltal\u00e1n nem vizsg\u00e1ltak.<\/strong> A f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s oka val\u00f3sz\u00edn\u0171leg Kakudo S. \u00e9s munkat\u00e1rsai 1993 \u2013as cikke, amelyben az EIII enzimet vizsg\u00e1lt\u00e1k \u00e9s szerepel benne egy el\u00e9g hom\u00e1lyos kit\u00e9tel:<\/p>\n

“However the EIII enzyme, at a concentration of 0,9 mg\/ml showed no activity towards any of the naturally occouring peptides tested to date\u2026” <\/i><\/p>\n

Azaz az EIII enzim egyik eddig vizsg\u00e1lt term\u00e9szetes peptidet sem em\u00e9sztette. No most ebben\u00a0 cikkben nem r\u00e9szletezik, mik voltak ezek a vizsg\u00e1lt peptidek, viszont a cikk szerz\u0151i k\u00f6z\u00f6tt ott van egy bizonyos Seiji Negoro \u00e9s Hirosuke Okada, akik a t\u00e9m\u00e1ban eml\u00edtett \u00f6sszes cikk t\u00e1rsszerz\u0151i, \u00edgy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151en az els\u0151 k\u00e9t alkalommal kipr\u00f3b\u00e1lt peptidekr\u0151l, azaz r\u00f6vidke feh\u00e9rj\u00e9kr\u0151l van itt sz\u00f3, mivel ugyanabban a laborban v\u00e9gezt\u00e9k a k\u00eds\u00e9rleteket. Amennyiben elt\u00e9rtek volna a szok\u00e1sos elj\u00e1r\u00e1st\u00f3l, azt le\u00edrt\u00e1k volna, azonk\u00edv\u00fcl teljesen val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen, hogy valaki a term\u00e9szetben megtal\u00e1lhat\u00f3 \u00f6sszes peptidet vizsg\u00e1ln\u00e1, nyilv\u00e1n p\u00e9nze, ideje sem lenne r\u00e1, hiszen itt t\u00f6bb milli\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vegy\u00fcletr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, amelyek nagy r\u00e9sze kereskedelmi forgalomban nem kaphat\u00f3, \u00edgy a rem\u00e9nybeli kutat\u00f3nak mag\u00e1nak kellene \u0151ket tiszt\u00edtania. Azonk\u00edv\u00fcl felt\u00e9telezhet\u0151en nem ismerj\u00fck a term\u00e9szetben el\u0151fordul\u00f3 \u00f6sszes peptidet. Ami kijelenthet\u0151: ennek az enzimnek nem tal\u00e1lt\u00e1k meg a term\u00e9szetes szubsztr\u00e1tj\u00e1t, de ett\u0151l m\u00e9g nyugodtan lehet ilyen, hiszen alig n\u00e9h\u00e1ny vegy\u00fcletet vizsg\u00e1ltak meg, a term\u00e9szetben l\u00e9tez\u0151 sz\u00e9d\u00edt\u0151en sokb\u00f3l.<\/p>\n

Megvizsg\u00e1lt\u00e1k, azt is, hogy egyes bakt\u00e9riumok mely g\u00e9njei k\u00f3dolj\u00e1k ezt a h\u00e1rom feh\u00e9rj\u00e9t. A Flavobacterium sp.<\/i> K172 t\u00f6rzs\u00e9nek vizsg\u00e1lata sor\u00e1n kider\u00fclt, hogy ezek a g\u00e9nek (EI-nylA, EII-nylB, EIII-nylC<\/i>) egy plazmidon tal\u00e1lhat\u00f3ak, ez a pOAD2. A plazmidok olyan k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s DNS molekul\u00e1k, amelyek b\u00e1r feh\u00e9rj\u00e9ket k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9neket tartalmazhatnak, m\u00e9gis a bakt\u00e9riumsejtekben a kromosz\u00f3m\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl l\u00e9teznek \u00e9s szaporodnak. A bakt\u00e9riumok nagy gyakoris\u00e1ggal k\u00e9pesek kicser\u00e9lni plazmidjaikat, r\u00e1ad\u00e1sul az egyes fajok k\u00f6z\u00f6tt is k\u00e9pesek \u00e1tj\u00e1rni, \u00edgy egy-egy plazmidon hordozott, el\u0151ny\u00f6s g\u00e9n gyorsan elterjedhet a mikr\u00f3b\u00e1k k\u00f6r\u00e9ben.<\/p>\n

A pOAD2 plazmid a m\u00e1r eml\u00edtett h\u00e1rom g\u00e9n mellett m\u00e9g egy, a mi szempontunkb\u00f3l \u00e9rdekes g\u00e9nt, a nylB’<\/i> \u2013t,\u00a0 amely egy EII’ nev\u0171, az EII -h\u00f6z nagyon hasonl\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dolt. (392 aminosavb\u00f3l csak 46 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt az EII \u2013hez viszony\u00edtva.) Az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edvei sajn\u00e1latos m\u00f3don ki szokt\u00e1k felejteni ezt a feh\u00e9rj\u00e9t, \u00e1m szer\u00e9ny v\u00e9lem\u00e9nyem szerint m\u00e9giscsak fontos. Megvizsg\u00e1lt\u00e1k ugyanis, \u00e9s kider\u00fclt, hogy ez az EII’ enzim is k\u00e9pes a nejlonszemetet em\u00e9szteni, hasonl\u00f3 mechanizmussal, mint az EII, viszont k\u00e9tsz\u00e1zszor kisebb aktivit\u00e1ssal. Itt ugye f\u00f6lmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi\u00e9rt tesz a felt\u00e9telezett \u00e9rtelmes tervez\u0151 egy teljesen \u00fajonnan tervezett, nyilv\u00e1n rokon n\u00e9lk\u00fcli feh\u00e9rje mell\u00e9 egy m\u00e1sikat, amely nagy m\u00e9rt\u00e9kben hasonl\u00edt r\u00e1, ugyanazt a nejlont bontja, \u00e1m k\u00e9tsz\u00e1zszor rosszabbul m\u0171k\u00f6dik?<\/strong> Ennek f\u00e9ny\u00e9ben \u00e9rdekes Don Batten kijelent\u00e9se:<\/p>\n

“A kutat\u00f3knak nem siker\u00fclt kimutatniuk semmilyen felt\u00e9telezett, \u0151si nylon-lebont\u00f3 g\u00e9nt”.<\/i><\/p>\n

Nem lehet, hogy \u00e9ppen azt l\u00e1tjuk a szem\u00fcnk el\u0151tt? R\u00e9szletesen megvizsg\u00e1lt\u00e1k ezt az EII’ feh\u00e9rj\u00e9t \u00e9s arra jutottak, hogy ha mind\u00f6ssze k\u00e9t aminosavat megv\u00e1ltoztatnak rajta, az aktivit\u00e1sa el\u00e9ri az EII enzim\u00e9t. (Ez k\u00e9s\u0151bb m\u00e9g fontos lesz!) Az \u00e9n magyar\u00e1zatom sokkal egyszer\u0171bb, l\u00e9tezett egy EII’ feh\u00e9rje ebben a j\u00f3sz\u00e1gban, amely valamilyen, a bakt\u00e9rium \u00e9l\u0151hely\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 vegy\u00fcletet bontott. A feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9n duplik\u00e1l\u00f3dott (megkett\u0151z\u0151d\u00f6tt), majd az egyik v\u00e1ltozatban mut\u00e1ci\u00f3k szaporodtak fel, amivel kialakult egy enzim, amely az eredeti szubsztr\u00e1tot m\u00e1r nem em\u00e9sztette, \u00e1m elbontotta a nejlonhullad\u00e9kot.<\/p>\n

“Ezek egyike sem rendelkezett katalitikus aktivit\u00e1ssal a term\u00e9szetben el\u0151fordul\u00f3 amid-vegy\u00fcletek kapcs\u00e1n, ami azt sugallta, hogy ezek az enzimek teljesen \u00fajak, \u00e9s nem csup\u00e1n a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 enzimek m\u00f3dosult form\u00e1i.” <\/i><\/p>\n

Viszont tal\u00e1ltak egy enzimet, amely meglehet\u0151sen rosszul, de em\u00e9sztette a nejlonhullad\u00e9kot. Nem azt sugallja \u00e9ppen ez, hogy ez az enzim, amely eredetileg valamilyen teljesen m\u00e1s vegy\u00fcletet bontott le, kis v\u00e1ltoz\u00e1sok ut\u00e1n (k\u00e9t aminosav cser\u00e9je) k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lt egy \u00faj anyag hat\u00e9kony em\u00e9szt\u00e9s\u00e9re? A nejlon a term\u00e9szetben ezertonnasz\u00e1m hever szabadon, \u00e1ld\u00e1sos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnk nyom\u00e1n, \u00edgy ak\u00e1rhogyan is de jelent\u0151s kihaszn\u00e1latlan t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kforr\u00e1st jelent.<\/p>\n

Ebben a magyar\u00e1zatban k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra fura lehet “az egyik v\u00e1ltozatban mut\u00e1ci\u00f3k szaporodtak fel” kit\u00e9tel, de hadd magyar\u00e1zzam meg: Mi\u00e9rt csak az egyik v\u00e1ltozat “gy\u0171jt\u00f6tt” mut\u00e1ci\u00f3kat, a m\u00e1sik mi\u00e9rt nem? Tegy\u00fck fel, hogy az EII’ enzim ebben az esetben az \u0151sibb alak, amely valami olyasmit bont, ami a bakt\u00e9rium fontos t\u00e1pl\u00e1l\u00e9ka a term\u00e9szetben. A feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9n megkett\u0151z\u0151dik valamilyen mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9ny sor\u00e1n. (Az ilyen duplik\u00e1ci\u00f3k j\u00f3l ismertek szinte minden vizsg\u00e1lt fajban.) Ezek ut\u00e1n a bakt\u00e9riumnak k\u00e9t g\u00e9nje k\u00f3dol k\u00e9t egyforma feh\u00e9rj\u00e9t, mindk\u00e9t g\u00e9n \u00e1t\u00edr\u00f3dik, mindkett\u0151 feh\u00e9rje m\u0171k\u00f6dik. Ha az egyik egy mut\u00e1ci\u00f3t szenved el, amelyik elrontja, vagy csak lecs\u00f6kkenti az aktivit\u00e1s\u00e1t, a sejt azonnal a m\u00e1sik p\u00e9ld\u00e1nyra szorul, ha nem akar \u00e9henhalni, \u00edgy ekkor csak az egyik feh\u00e9rje m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes, de ez is el tudja l\u00e1tni a feladat\u00e1t. Az a sejt, amelyikben mut\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nik a m\u0171k\u00f6d\u0151 EII’ v\u00e1ltozatban is, megd\u00f6glik, mert hi\u00e1nyozni fog egy fontos enzimje, \u00edgy ezt a v\u00e1ltozatot nem \u00f6r\u00f6k\u00edti \u00e1t ut\u00f3daira, m\u00edg ha a m\u00e1r egyszer elromlott p\u00e9ld\u00e1nyban szenved mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9nyeket, semmi sem t\u00f6rt\u00e9nik, az a feh\u00e9rje m\u00e1r \u00fagysem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt rendesen. \u00cdgy lehet, hogy az egyik g\u00e9n viszonylag gyorsan v\u00e1ltozik, mondhatni felszabadul a szelekci\u00f3s nyom\u00e1s al\u00f3l, m\u00edg a m\u00e1sik meg\u0151rzi a m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

No most, hogy ne csak a leveg\u0151be besz\u00e9ljek, felk\u00e9rlek, kedves olvas\u00f3, hogy te is n\u00e9zz ut\u00e1na az \u00e1ll\u00edt\u00e1saimnak! A www.uniprot.org<\/a> c\u00edmen tal\u00e1lhat\u00f3 a legnagyobb egys\u00e9ges feh\u00e9rje-adatb\u00e1zis, amely elm\u00e9letileg minden azonos\u00edtott feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 g\u00e9n term\u00e9k\u00e9t tartalmazza, aminek az aminosavszekvenci\u00e1j\u00e1t valaha is k\u00f6zreadt\u00e1k. El\u0151sz\u00f6r is \u00edrjuk be a keres\u0151ablakba, hogy “6-aminohexanoate”! Az adatb\u00e1zisban t\u00f6bb mint sz\u00e1znyolcvan feh\u00e9rje tal\u00e1lhat\u00f3, amelyek a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb bakt\u00e9riumokb\u00f3l sz\u00e1rmaznak, \u00e9s amelyek mind a fentebb t\u00e1rgyalt nejlonem\u00e9szt\u0151 enzimekhez hasonl\u00f3ak.<\/strong> (“A kutat\u00f3knak nem siker\u00fclt kimutatniuk semmilyen felt\u00e9telezett, \u0151si nylon-lebont\u00f3 g\u00e9nt.”<\/i> \u2013 Az\u00e9rt ez m\u00e9giscsak j\u00f3 p\u00e1r hasonl\u00f3 feh\u00e9rje, rengeteg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mikr\u00f3b\u00e1b\u00f3l.) Ha kijel\u00f6lj\u00fck a keresett \u00f6t feh\u00e9rj\u00e9t, amelyek a Flavobacterium sp.<\/i> K172 t\u00f6rzs\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 h\u00e1rom feh\u00e9rj\u00e9t, (EI, EII, EII’ \u2013 Ezeket a nylA<\/i>, nylB<\/i> \u00e9s nylB<\/i>‘ g\u00e9nek k\u00f3dolj\u00e1k) \u00e9s a Pseudomonas sp.<\/i> NK87 t\u00f6rzs\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00e9t feh\u00e9rj\u00e9t (EI \u00e9s EII \u2013 nylA, nylB), akkor megvizsg\u00e1lhatjuk magukat a feh\u00e9rj\u00e9ket is. (L\u00e1sd a k\u00e9pet!)<\/p>\n


\n<\/a>
\n(Klikk a k\u00e9pere a nagy\u00edt\u00e1shoz.)<\/i><\/center><\/p>\n

Ha oldalt a kis dobozba egy pip\u00e1t tesz\u00fcnk a minket \u00e9rdekl\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k mell\u00e9 \u00e9s megnyomjuk a jobb als\u00f3 sarokban tal\u00e1lhat\u00f3 “Align” felirat\u00fa gombot, akkor a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u00f6sszehasonl\u00edtja nek\u00fcnk a kiv\u00e1lasztott feh\u00e9rj\u00e9ket. N\u00e9zz\u00fck meg el\u0151sz\u00f6r a k\u00e9t faj EI enzimj\u00e9t! (nylA) A g\u00e9p a t\u00f6m\u00f6rs\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt egy aminosavat egy bet\u0171vel jel\u00f6l (ennek a r\u00f6vid\u00edt\u00e9si m\u00f3dnak a megfejt\u00e9s\u00e9t l\u00e1sd itt<\/a>) \u00e9s s\u00f6t\u00e9tsz\u00fcrk\u00e9re sz\u00ednezi a k\u00e9t feh\u00e9rj\u00e9ben azonos aminosavakat.<\/p>\n


\n<\/center><\/p>\n

Azt hiszem meglep\u0151 az eredm\u00e9ny, a k\u00e9t j\u00f3sz\u00e1g EI feh\u00e9rj\u00e9je alig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l. Miel\u0151tt az \u00e9rtelmes tervez\u0151 munk\u00e1j\u00e1ra kezden\u00e9nk gyanakodni, az\u00e9rt hasonl\u00edtsuk \u00f6ssze m\u00e1s fajok EI enzimjeit is (nylA)! (\u00c9n \u00e9ppen a Myxococcus xanthus<\/i>; Burkholderia mallei<\/i>; Silicibacter pomeroyi<\/i> t\u00e1rsas\u00e1got v\u00e1lasztottam, hasra\u00fct\u00e9ses alapon.) Ami l\u00e1tszik, az az, hogy az els\u0151k\u00e9nt vizsg\u00e1lt k\u00e9t fajnak az EI enzimje valami\u00e9rt nagyon hasonl\u00edt egym\u00e1sra, \u00e1m a t\u00f6bbi vizsg\u00e1lt fajban tal\u00e1lhat\u00f3 hasonl\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9kre nem. Felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy ha l\u00e9tezik \u00e9rtelmes tervez\u0151, mi\u00e9rt k\u00e9sz\u00edt ennyi v\u00e1ltozatot a nem is olyan r\u00e9gen \u00e9rtelmesen tervezett feh\u00e9rj\u00e9b\u0151l?<\/strong> F\u0151leg annak f\u00e9ny\u00e9ben, hogy maga a nejlon nem v\u00e1ltozott, a feltal\u00e1l\u00e1sa \u00f3ta ugyanaz a szerkezete. Ezt biztosan tudjuk, mert mi emberek gy\u00e1rtjuk.<\/p>\n


\n<\/center><\/p>\n

Hasonl\u00edtsuk \u00f6ssze az eredeti k\u00e9t faj (Flavobacterium sp.<\/i> K172; Pseudomonas sp.<\/i> NK87) EII feh\u00e9rj\u00e9it is (nylB<\/i>)! Itt m\u00e1r eg\u00e9szen m\u00e1s a helyzet, ez a k\u00e9t feh\u00e9rje el\u00e9gg\u00e9 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l. Nyilv\u00e1n felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi\u00e9rt tervez az \u00e9rtelmes tervez\u0151 ennyire k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 enzimeket ugyanarra a feladatra? R\u00e1ad\u00e1sul felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi\u00e9rt van az, hogy a k\u00e9t, els\u0151k\u00e9nt felfedezett nejlonszemetet bontani k\u00e9pes bakt\u00e9riumnak mi\u00e9rt azonos szinte az EI enzimje, de mi\u00e9rt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik ennyire az EII enzimje? A felt\u00e9telezett \u00e9rtelmes tervez\u0151 mi\u00e9rt viselkedett ennyire k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k\u00e9ppen a k\u00e9t szervezet eset\u00e9ben?<\/p>\n


\n<\/center><\/p>\n

Ezen k\u00edv\u00fcl tal\u00e1ltam m\u00e9g egy cikket (Deguchi T. \u00e9s munkat\u00e1rsai 1998.), ahol egy IZU-154 nev\u0171 korhaszt\u00f3 gomb\u00e1t vizsg\u00e1ltak, amely szint\u00e9n k\u00e9pes nejlont bontani. E gomba azonban egy mang\u00e1n peroxid\u00e1z nev\u0171 enzimet haszn\u00e1l erre a feladatra, amely minden m\u00e9rhet\u0151 \u00e9s nem m\u00e9rhet\u0151 tulajdons\u00e1g\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az eddig megismert enzimekt\u0151l, r\u00e1ad\u00e1sul a feh\u00e9rje aminosavszekvenci\u00e1ja sem eml\u00e9keztet az eddig t\u00e1rgyalt Flavobacterium<\/i> \u00e9s a Pseudomonas<\/i> feh\u00e9rj\u00e9k egyik\u00e9re sem. Felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy a felt\u00e9telezett \u00e9rtelmes tervez\u0151 mi\u00e9rt tervezett ugyanarra a feladatra m\u00e9g egy, az el\u0151z\u0151t\u0151l teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rendszert? R\u00e1ad\u00e1sul mi\u00e9rt \u00e9ppen egy olyan feh\u00e9rj\u00e9t, amelyik egy\u00e9rtelm\u0171en egy mang\u00e1n peroxid\u00e1z enzim, amelynek ismert a term\u00e9szetes szubsztr\u00e1tja is: a faanyagban tal\u00e1lhat\u00f3 lignin, ami egy term\u00e9szetes polimer, szinte minden f\u00e1s n\u00f6v\u00e9ny nagy mennyis\u00e9gben termeli. Val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edti ez a mang\u00e1n peroxid\u00e1z enzim \u00e9rtelmes tervezetts\u00e9g\u00e9t? Ha pedig azt is hozz\u00e1teszem, hogy ennek az egy gomb\u00e1nak legal\u00e1bb n\u00e9gy mang\u00e1n peroxid\u00e1z enzimet k\u00f3dol a genomja, ez a t\u00e9ny m\u00e9g nagyobb teret hagy az evol\u00faci\u00f3nak, mert az egyik kies\u00e9se, mut\u00e1ci\u00f3ja nem okoz t\u00fal nagy h\u00e1tr\u00e1nyt a gazdaszervezetnek. Nyilv\u00e1n ez m\u00e9g kev\u00e9ss\u00e9 teszi val\u00f3sz\u00edn\u0171v\u00e9 ezen enzimek \u00e9rtelmesen tervezett volt\u00e1t. Ha ez az enzim, amelynek a term\u00e9szetben megtal\u00e1lhat\u00f3 szubsztr\u00e1tja ismert, bizonyos mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9nyek nyom\u00e1n alkalmass\u00e1 v\u00e1lhat az \u00faj t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kforr\u00e1sk\u00e9nt megjelen\u0151 nejlon em\u00e9szt\u00e9s\u00e9re, nem val\u00f3sz\u00edn\u0171bb ink\u00e1bb, hogy a Flavobacterium<\/i>-ok <\/i>\u00e9s a Pseudomonas<\/i>-ok eset\u00e9ben is ez t\u00f6rt\u00e9nt?<\/strong> Ugyanennek a folyamatnak a le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz az \u0151 eset\u00fckben egyed\u00fcl annyi hi\u00e1nyzik, hogy nem ismerj\u00fck ezen enzimek eredeti szubsztr\u00e1tj\u00e1t, ami nyilv\u00e1n nem jelenti azt, hogy ilyen nincs, csak annyit, hogy senki sem vizsg\u00e1lta. Ennek f\u00e9ny\u00e9ben mennyire hihet\u0151 a nejlonem\u00e9szt\u0151 enzimek \u00e9rtelmes tervezetts\u00e9ge? (Az \u00e1bra a gomba nejlonbont\u00f3 enzimje \u00e1ltal megmart nejlonsz\u00e1lakat mutat, ugyanebb\u0151l a cikkb\u0151l sz\u00e1rmazik.)<\/p>\n

Az ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemekr\u0151l<\/strong><\/p>\n

A Flavobacterium<\/i> pOAD2 plazmidja ezen k\u00edv\u00fcl tartalmaz m\u00e9g ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemeket, \u00fcnnepl\u0151s nev\u00fck\u00f6n transzpozonokat, amelyek valami\u00e9rt k\u00f6zponti helyre ker\u00fcltek az \u00e9rtelmes tervez\u0151k \u00e9rvel\u00e9s\u00e9ben. \u0150szint\u00e9n sz\u00f3lva nem tudom, mennyire ismertek ezek az elemek az \u00e1tlagembernek, \u00edgy mindenk\u00e9ppen szeretn\u00e9m megvil\u00e1g\u00edtani, hogy ezek nem valamilyen soseml\u00e1tott, teljesen egyedi jellegzetess\u00e9gei ennek a rendszernek, hanem szok\u00e1sos, minden \u00e9l\u0151l\u00e9nyben jelen l\u00e9v\u0151 alkot\u00f3elemek. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemeket eddig minden fajban tal\u00e1ltak, ahol csak kerestek, ezek olyan DNS szekvenci\u00e1k, amelyek k\u00e9pesek v\u00e1ltoztatni a hely\u00fcket a genomon bel\u00fcl. A l\u00e9nyeg\u00fck el\u00e9g nehezen megragadhat\u00f3, tal\u00e1n legjobban egy v\u00edrushoz hasonl\u00edthat\u00f3ak, viszont nincs semmilyen fert\u0151z\u0151, vagy k\u00fcls\u0151 alakjuk, a sejten bel\u00fcl egyik DNS szakaszb\u00f3l a m\u00e1sikba ker\u00fclnek \u00e1t. Igaz\u00e1b\u00f3l nem vil\u00e1gos, hogy ezek l\u00e9te vagy nem l\u00e9te mi\u00e9rt ennyire fontos ebben az esetben, valami\u00e9rt az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontosak, de igazs\u00e1g szerint nem \u00e9rtem mi\u00e9rt. Egy plazmid DNS szekvenci\u00e1j\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa tulajdonk\u00e9ppen egy pillanatfelv\u00e9tel arr\u00f3l az egy plazmidr\u00f3l abb\u00f3l az egyid\u0151pontb\u00f3l. Mivel az ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemek nemzed\u00e9kek alatt k\u00e9pesek megv\u00e1ltoztatni a hely\u00fcket (egy nemzed\u00e9k egy k\u00f3libakt\u00e9riumn\u00e1l p\u00e9ld\u00e1ul f\u00e9l \u00f3ra.), \u00edgy egy\u00e1ltal\u00e1n nem biztos, hogy ha egy m\u00e1sik id\u0151pillanatban is megszekven\u00e1lt\u00e1k volna, akkor is ugyanitt lettek volna, \u00edgy sajnos ebben az esetben az ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemek elhelyezked\u00e9s\u00e9t nagyon \u00f3vatosan kell, hogy kezelj\u00fck \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vigy\u00e1znunk kell az ezekb\u0151l levont k\u00f6vetkeztet\u00e9sekkel.<\/p>\n

“Negoro szerint a transzpozonok csak \u201ek\u00e9sei toldal\u00e9kok\u201d. Erre vonatkoz\u00f3lag azonban nincs val\u00f3di bizony\u00edt\u00e9k.”<\/i><\/p>\n

“A pOAD2 plazmidon \u00f6t transzpozon tal\u00e1lhat\u00f3. Amikor ezek aktiv\u00e1l\u00f3dnak, akkor a rajtuk k\u00f3dolodott transzpoz\u00e1z enzim genetikai rekombin\u00e1ci\u00f3t okoz. K\u00fcls\u0151 stressz, mint p\u00e9ld\u00e1ul a magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet, a m\u00e9rgez\u0151 anyagok, vagy a t\u00e1panyaghi\u00e1ny aktiv\u00e1lhatja a transzpoz\u00e1zokat. A plazmidon ilyen sz\u00e1mban jelenlev\u0151 transzpoz\u00e1zok arra utalnak, hogy a plazmid arra lett tervezve, hogy adapt\u00e1l\u00f3djon, amikor a bakt\u00e9riumot stresszhat\u00e1s \u00e9ri.”<\/i><\/p>\n

“S ezt az eredm\u00e9nyt mind\u00f6ssze 9 nap alatt \u00e9rt\u00e9k el!”<\/i><\/p>\n

“Ilyen rekombin\u00e1ci\u00f3s mechanizmus azonban ismeretlen, de nagyon val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a transzpoz\u00e1z g\u00e9nek szerepet j\u00e1tszanak ebben.”<\/i><\/p>\n

Ha Don Batten nem hiszi el, hogy ezek a transzpozonok “k\u00e9sei toldal\u00e9kok”, akkor mi\u00e9rt sz\u00e1mol komolyan azzal a lehet\u0151s\u00e9ggel, hogy ugranak? Amennyiben nem v\u00e1ltoztatt\u00e1k meg a hely\u00fcket az \u00e1ltala felt\u00e9telezett \u00e9rtelmes tervez\u00e9s \u00f3ta (legal\u00e1bb t\u00edzezer \u00e9ve) mi\u00e9rt \u00e9ppen most tenn\u00e9k? El\u0151sz\u00f6r \u00e1ll\u00edtja, hogy nincs bizony\u00edt\u00e9k arra, hogy ezek az ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemek valaha is m\u00e1shogyan helyezkedtek volna el a plazmidon, majd meg\u00e1llap\u00edtja, hogy stresszhat\u00e1sra gyakran helyet v\u00e1ltoztatnak, s\u0151t, mindez kilenc nap alatt lej\u00e1tsz\u00f3dik, s\u0151t egy rekombin\u00e1ci\u00f3s rendszer r\u00e9szei.<\/strong> Ez a k\u00e9t \u00e1ll\u00edt\u00e1s er\u0151sen ellentmond egym\u00e1snak. Nem mellesleg ebben a szervezetben ennek a transzpozonnak az ugr\u00e1s\u00e1t senki sem vizsg\u00e1lta, teh\u00e1t arra sincs \u00e9ppen semmilyen bizony\u00edt\u00e9k sem, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n k\u00e9pes megv\u00e1ltoztatni a hely\u00e9t. Akkor a k\u00e9t-h\u00e1rom egym\u00e1st kiz\u00e1r\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1s melyike sugallja ennek a plazmidnak az \u00e9rtelmesen tervezett eredet\u00e9t?<\/p>\n

A helyzet az, hogy ezen ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemeket r\u00e9szletesen megvizsg\u00e1lt\u00e1k. A Flavobacterium sp.<\/i> K172\u00a0 t\u00f6rzs\u00e9ben ilyen ugr\u00e1l\u00f3 genetikei elemek egyed\u00fcl a pOAD2 plazmidon tal\u00e1lhat\u00f3ak, a m\u00e1sik k\u00e9t plazmidon \u00e9s a kromosz\u00f3m\u00e1n nem. Ebben a j\u00f3sz\u00e1gban ez a plazmid hordozza az EI, EII EIII \u00e9s az EII’ enzimeket k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9neket is. R\u00e1ad\u00e1sul az EII enzimet k\u00f3dol\u00f3 nylB<\/i> \u00e9s az EII’ enzimet k\u00f3dol\u00f3 nylB’ <\/i>g\u00e9nek is egy-egy ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elem belsej\u00e9ben foglalnak helyet, \u00edgy ezek a g\u00e9nek elm\u00e9letileg szabadon v\u00e1ltoztathatj\u00e1k a hely\u00fcket a genomban, ugyanis az ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elem helyv\u00e1ltoztat\u00e1sakor ezen g\u00e9neket is mag\u00e1val viszi (Kato \u00e9s munkat\u00e1rsai 1994.). Ez a j\u00f3l ismert, sz\u00e1mtalan esetben megfigyelt folyamat, azaz egy ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elem helyv\u00e1ltoztat\u00e1sa \u00e9ppen felel\u0151s lehet a nylB’ g\u00e9n megkett\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9\u00e9rt de a g\u00e9n szekvenci\u00e1j\u00e1t, azaz inform\u00e1ci\u00f3tartalm\u00e1t, \u00edgy az \u00e1ltala k\u00f3dolt enzimet semmik\u00e9ppen sem v\u00e1ltoztatja meg.<\/p>\n

A Pseudomonas sp.<\/i> NK87 t\u00f6rzsnek egyed\u00fcl a pNAD2 plazmidja tartalmaz IS6100 t\u00edpus\u00fa ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemeket, amelyik az EI enzimet is k\u00f3dolja, m\u00edg a t\u00f6bbi \u00f6t plazmidja \u00e9s a kromosz\u00f3m\u00e1ja mentes ezekt\u0151l. A pNAD2 plazmid szekvenci\u00e1ja ismeretlen, mivel soha senki sem szekven\u00e1ltatta meg, \u00edgy mind\u00f6ssze annyit tudunk r\u00f3la, hogy ezen van a Flavobacterium-<\/i>\u00e9hoz rendk\u00edv\u00fcl hasonl\u00f3 nylA<\/i> g\u00e9n \u00e9s hogy van rajta valahol IS6100 ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elem. Sajnos ezen inform\u00e1ci\u00f3k alapj\u00e1n el\u00e9g kev\u00e9s megalapozott k\u00f6vetkeztet\u00e9s vonhat\u00f3 le err\u0151l a plazmidr\u00f3l, \u00edgy nem is nagyon bocs\u00e1jtkozn\u00e9k tal\u00e1lgat\u00e1sokba az eredet\u00e9r\u0151l, illetve a Flavobacterium<\/i> pOAD2 plazmidj\u00e1hoz val\u00f3 hasonl\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l. Tal\u00e1lhat\u00f3 rajta egy nylA<\/i> g\u00e9n \u00e9s IS6100 ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elem, ennyiben hasonl\u00edt a pOAD2 \u2013h\u00f6z, viszont nem tal\u00e1lhat\u00f3 rajta m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dol\u00f3 nylB, nylB’, nylC<\/i> g\u00e9n, ennyiben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik t\u0151le. Ami \u00e9rdekes, hogy ez a j\u00f3sz\u00e1g az EII enzimj\u00e9t k\u00f3dol\u00f3 nylB<\/i> g\u00e9nt egy m\u00e1sik plazmidon, a pNAD6 \u2013jel\u0171n tartalmazza, amely viszont mentes az IS6100 t\u00edpus\u00fa ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemekt\u0151l (Kato K. \u00e9s munkat\u00e1rsai 1994.), teh\u00e1t ennek a j\u00f3sz\u00e1gnak a nylB<\/i> g\u00e9nje nem ugr\u00e1l\u00f3 genetikai elemben \u00fcl, azaz jelent\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a Flavobacterium-<\/i>\u00e9t\u00f3l , r\u00e1ad\u00e1sul a Don Batten \u00e1ltal felt\u00e9telezett rekombin\u00e1ci\u00f3s rendszer elemei nem is tal\u00e1lhat\u00f3ak meg a k\u00f6zel\u00e9ben. \u00dajra felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy ugyanannak a feladatnak a megold\u00e1s\u00e1ra mi\u00e9rt k\u00e9sz\u00edt a felt\u00e9telezett \u00e9rtelmes tervez\u0151 k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n rendszert?<\/p>\n

Az egyik szervezetben egy pOAD2 t\u00edpus\u00fa plazmidra tesz h\u00e1rom nejlonbont\u00f3 enzimet, meg egy olyat, ami a nejlonszemetet rosszul bontja, de hasonl\u00edt az egyik nejlonbont\u00f3 enzimre. A m\u00e1sik fajban egy, a pOAD2 \u2013re hasonl\u00edt\u00f3 plazmidra tesz egy nejlonbont\u00f3 enzimet, amely 99% -ban hasonl\u00edt a m\u00e1sik szervezet egyik nejlonbont\u00f3 enzim\u00e9re, \u00e9s egy m\u00e1sik, az els\u0151re nem igaz\u00e1n hasonl\u00edt\u00f3 plazmidra tesz egy m\u00e1sik nejlonbont\u00f3 enzimet, amely csak 35% -ban hasonl\u00edt az els\u0151 szervezetben ugyanezt a feladatot ell\u00e1t\u00f3 enzimre, a harmadik enzimet pedig lefelejti. Mi\u00e9rt van az, hogy az egym\u00e1sra ink\u00e1bb hasonl\u00edt\u00f3 plazmidok mindk\u00e9t esetben meglep\u0151en hasonl\u00f3 enzimet k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nt tartalmaznak, m\u00edg az erre nem hasonl\u00edt\u00f3 (IS6100 elemeket nem tartalmaz\u00f3) plazmidon a Flavobacterium-<\/i>\u00e9t\u00f3l elt\u00e9r\u0151 enzimet k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3? Az\u00e9rt ak\u00e1rhogyan is n\u00e9zz\u00fck, ezek a t\u00e9nyek nem t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1 ezen feh\u00e9rj\u00e9k \u00e9rtelmes tervezetts\u00e9g\u00e9t, hanem ink\u00e1bb v\u00e9letlenszer\u0171 folyamatokra utalnak. <\/strong><\/p>\n

“\u00dagy t\u0171nik, hogy minden egyes szekvenci\u00e1ban a kodonok (b\u00e1zisp\u00e1r tripletek) rekombin\u00e1ci\u00f3ja \u2013 nem pedig egyedi b\u00e1zisok\u00e9 \u2013 t\u00f6rt\u00e9nt meg a \u201estart\u201d \u00e9s a \u201estop\u201d kodonok k\u00f6z\u00f6tt. Ez lenne a legegyszer\u0171bb m\u00f3dja annak, hogy az antiszenz-sz\u00e1lon ne j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre \u201estop\u201d kodon.”<\/i><\/p>\n

“Ilyen rekombin\u00e1ci\u00f3s mechanizmus azonban ismeretlen, de nagyon val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a transzpoz\u00e1z g\u00e9nek szerepet j\u00e1tszanak ebben.”<\/i><\/p>\n

Azt szeretn\u00e9m megk\u00e9rdezni, hogy ez a m\u00f3dszer mi\u00e9rt ne eredm\u00e9nyezne STOP kodont? Az Aszparagint jelent\u0151 AAT kodon visszafel\u00e9 olvasva TAA, azaz STOP, az Aszparaginsavat jelent\u0151 GAT visszafel\u00e9 olvasva TAG, azaz STOP, a Szerint jelent\u0151 AGT visszafel\u00e9 olvasva TGA, azaz STOP. Amennyiben Don Batten\u00a0 a m\u00e1sik sz\u00e1lra gondolt, azaz ezen szekvenci\u00e1k reverz komplementer\u00e9re, akkor sem v\u00e1ltozik a k\u00e9p, a Leucint jelent\u0151 TTA kodon reverz komplementje TAA, azaz STOP, a Leucint jelent\u0151 CTA reverz komplementje TAG, azaz STOP, m\u00edg a Szerint jelent\u0151 TCA reverz komplementje TGA, azaz STOP. Hi\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9nik a mut\u00e1ci\u00f3 nem b\u00e1zisok, hanem tripletek szintj\u00e9n, az eredm\u00e9ny ugyanaz, \u00edgy is lehetnek benne STOP kodonok, azaz Don Batten felt\u00e9telezte ismeretlen rekombin\u00e1ci\u00f3s rendszer egyszer\u0171en nem m\u0171k\u00f6dne, mert ugyan\u00fagy eredm\u00e9nyezne STOP kodonokat is<\/strong>. \u00cdgy az\u00e9rt nem csoda, hogy soha nem tal\u00e1lt\u00e1k nyom\u00e1t m\u00e9g hasonl\u00f3nak sem.<\/p>\n

A Bakt\u00e9riumok v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00e1r\u00f3l<\/strong><\/p>\n

“A jap\u00e1n kutat\u00f3k kimutatt\u00e1k, hogy a nylon-lebont\u00f3 k\u00e9pess\u00e9get de novo<\/i> is ki lehet mutatni. Olyan Pseudomonas aeruginosa<\/i> POA t\u00f6rzs laborat\u00f3riumi teny\u00e9szet\u00e9ben tapasztalt\u00e1k ezt, amely eredetileg nem tartalmazott nylon oligomerek lebont\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges enzimeket.”<\/p>\n

Itt Prijambada I. D. \u00e9s munkat\u00e1rsai 1994 \u2013es cikk\u00e9re hivatkozik Don Batten. De mir\u0151l is sz\u00f3l ez a cikk? Azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy egy Pseudomonas aeruginosa<\/i> t\u00f6rzs k\u00e9pes \u2013e \u00e1tszokni a nejlonszem\u00e9tre. Ez a vad t\u00edpus\u00fa Pseudomonas aeruginosa<\/i> k\u00e9ptelen volt nejlonszem\u00e9ten \u00e9lni, \u00e1m hogyha megfelel\u0151en sok sejtet sz\u00e9lesztettek sz\u00e9nforr\u00e1sk\u00e9nt kiz\u00e1r\u00f3lag nejlonszemetet tartalmaz\u00f3 t\u00e1ptalajra, kilenc nap alatt ezen a t\u00e1ptalajon is bakt\u00e9riumtelepek jelentek meg.<\/strong> 10-3<\/sup> es\u00e9llyel kaptak nejlont is em\u00e9szteni k\u00e9pes sejteket, ami annyit jelent, hogy csak minden ezredik sejt tudta megem\u00e9szti a nejlont, kilenc napnyi szenved\u00e9s \u00e1r\u00e1n, a t\u00f6bbi kilencsz\u00e1zkilencvenkilenc egyszer\u0171en \u00e9hen halt. Ezeket a nejlonon is \u00e9lni k\u00e9pes bakt\u00e9riumokat felszapor\u00edtott\u00e1k, majd fagyaszt\u00e1ssal \u00f6sszet\u00f6rt\u00e9k a sejtfalukat, a sejtplazm\u00e1jukat kicsorgatt\u00e1k \u00e9s m\u00e9rt\u00e9k, em\u00e9szti \u2013e a nejlonszemetet? Csod\u00e1k csod\u00e1ja, a j\u00f3sz\u00e1gok az \u00e1tszoktat\u00e1s el\u0151tt nem em\u00e9sztett\u00e9k a nejlont, ut\u00e1na pedig igen. Azonban ha a kiindul\u00e1si t\u00f6rzsb\u0151l eredetileg is csak minden ezredik volt k\u00e9pes nejlonbont\u00f3 enzimet termelni (tekints\u00fcnk el att\u00f3l, hogy kilenc nap alatt is t\u00f6rt\u00e9nhettek mut\u00e1ci\u00f3k, m\u00e1rpedig minden bizonnyal t\u00f6rt\u00e9ntek), ez val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egyszer\u0171en t\u00fal kev\u00e9s ahhoz, hogy ki lehessen mutatni, \u00edgy nem csoda, ha nem l\u00e1tt\u00e1k, hogy em\u00e9szten\u00e9 a nejlont, mivel itt n\u00e9h\u00e1ny milli\u00f3 dar\u00e1lt sejtet haszn\u00e1ltak fel a m\u00e9r\u00e9shez mindk\u00e9t esetben.<\/p>\n

A kiindul\u00e1si Pseudomonas<\/i> t\u00f6rzs genomj\u00e1r\u00f3l, plazmidjair\u00f3l igaz\u00e1b\u00f3l semmit sem tudunk, mivel ezt nem vizsg\u00e1lt\u00e1k. Ha megn\u00e9zz\u00fck a Uniprot adatb\u00e1zis\u00e1ban (“pseudomonas aminohexanoate”), akkor h\u00e9t hasonl\u00f3 enzimet tal\u00e1lunk, amelyeket k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 Pseudomonas <\/i>fajokb\u00f3l \u00edrtak le:
\nEI: P. sp.<\/i> NK87; P. mallei<\/i>; P. syringae pv. tomato<\/i>;
\nE II: P. solanaceum<\/i>; P. putida<\/i> (strain W619); Pseudomonas aeruginosa<\/i> (strain PA7); P. sp.<\/i> NK87
\nA Pseudomonas<\/i> fajokb\u00f3l kimutatott hasonl\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9k jelzik, hogy ezek a bakt\u00e9riumok igenis tartalmaznak a nejlonlebont\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges enzimekhez hasonl\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9ket, \u00edgy ez a fajta alkalmazkod\u00e1s igenis lehet egyszer\u0171 szelekci\u00f3s nyom\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nye, mivel a sejteknek csak nagyon kis r\u00e9sze k\u00e9pes r\u00e1 egy\u00e1ltal\u00e1n, r\u00e1ad\u00e1sul van “alapanyag” is a mut\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz.\u00a0 <\/strong><\/p>\n

“Az adapt\u00e1ci\u00f3 (alkalmazkod\u00e1s) ilyen gyorsas\u00e1ga egy speci\u00e1lis mechanizmus l\u00e9t\u00e9re utal, nem pedig olyan v\u00e9letlenszer\u0171 folyamatokra, mint a random mut\u00e1ci\u00f3 \u00e9s szelekci\u00f3.”<\/i><\/p>\n

No most, ha ennek a j\u00f3sz\u00e1gnak egy \u00e9ppen erre k\u00e9sz\u00fclt rendszere lenne, akkor mi\u00e9rt csak minden ezredik volt k\u00e9pes alkalmazkodni az \u00faj t\u00e1pl\u00e1l\u00e9khoz? A t\u00f6bbi kilencsz\u00e1zkilencvenkilenc mi\u00e9rt nem? Azokban mi\u00e9rt nem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt ez a rendszer? Nem t\u00fal k\u00f6lts\u00e9ges fenntartani egy k\u00fcl\u00f6n rekombin\u00e1ci\u00f3s rendszert csak az\u00e9rt, hogy minden ezredik sejtben m\u0171k\u00f6dj\u00f6n?\u00a0 Am\u00fagy egy v\u00e9letlenszer\u0171 rekombin\u00e1ci\u00f3s rendszer jelenl\u00e9te nem \u00e9ppen az \u00e9rtelmes tervez\u0151 l\u00e9te elleni bizony\u00edt\u00e9k lenne? Ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre semmilyen v\u00e1laszt sem ad az \u00e9rtelmes tervez\u00e9s elm\u00e9lete.<\/p>\n

” A <\/i>Pseudomonas aeruginosa-t Schroeter fedezte fel \u00e9s nevezte el 1872-ben. Ma is ugyanazok a tulajdons\u00e1gok jellemzik ezt a bakt\u00e9riumot, mint akkoriban. Annak ellen\u00e9re teh\u00e1t, hogy rendk\u00edv\u00fcl gyakori, igen \u00e9letk\u00e9pes \u00e9s nagyon gyorsan adapt\u00e1l\u00f3d\u00f3 faj, ez a faj nem \u201efejl\u0151d\u00f6tt\u201d m\u00e1smilyen t\u00edpus\u00fa bakt\u00e9riumm\u00e1.”<\/i><\/p>\n

Nyilv\u00e1n a bakt\u00e9riumokban magukt\u00f3l is t\u00f6rt\u00e9nnek mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9nyek. Ezek nem sokat jelentenek labork\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, mivel cukrot, tejfeh\u00e9rj\u00e9t, \u00e9leszt\u0151kivonatot, s\u00f3kat, egy\u00e9b f\u00f6ldi j\u00f3kat kapnak k\u00e9szen a sejtek, amelyet \u00e9ppen arra tal\u00e1ltak ki, hogy min\u00e9l gyorsabban szaporodjanak. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt rengeteg olyan mut\u00e1ns is \u00e9letben marad, amely a term\u00e9szetben elpusztulna, mivel nagy mennyis\u00e9g\u0171 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot kapnak a sejtek, nem vad\u00e1sznak r\u00e1juk ragadoz\u00f3k, r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e1s bakt\u00e9riumok sem szor\u00edtj\u00e1k ki \u0151ket err\u0151l a j\u00f3 kis helyr\u0151l. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt nyilv\u00e1n minden egyes egyed \u00e9letk\u00e9pes, amely cukrot, feh\u00e9rj\u00e9t k\u00e9pes em\u00e9szteni, \u00e9s oszt\u00f3dni is tud. Minden m\u00e1s tulajdons\u00e1guk m\u00e1sodlagos, \u00edgy ezekre szelekci\u00f3s nyom\u00e1s sem hat. Hova kellene fejl\u0151dni\u00fck? A k\u00f6rnyezet\u00fcket \u00fagy alak\u00edtott\u00e1k ki, hogy \u00e9ppen t\u00f6k\u00e9letes legyen nekik. Milyen szelekci\u00f3s nyom\u00e1s nehezedik r\u00e1juk? Nem sok. Minden t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot k\u00e9szen kapnak, semmi m\u00e1s dolguk sincs, csak oszt\u00f3dni. Nem kell versengeni\u00fck, nem t\u00e1madj\u00e1k meg \u0151ket v\u00edrusok, vagy m\u00e1s bakt\u00e9riumok, esetleg egysejt\u0171 ragadoz\u00f3k, nem bomb\u00e1zz\u00e1k \u0151ket antibiotikumokkal. Ugyanazt a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot kapj\u00e1k, amit sz\u00e1z \u00e9ve is. R\u00e1ad\u00e1sul a Pseudomonas aeruginosa<\/i> jellemz\u0151i nem t\u00fal szorosak: Gram-negat\u00edv, aerob, azaz oxig\u00e9n jelenl\u00e9t\u00e9ben is \u00e9letk\u00e9pes, t\u00f6mzsi p\u00e1lca alak\u00fa. A legt\u00f6bb t\u00f6rzse egy ostort visel a sejt egyik p\u00f3lus\u00e1n. A leggyorsabban 37 C fokon oszt\u00f3dik. Egy k\u00e9k sz\u00edn\u0171 \u00e9s egy iboly\u00e1nt\u00fali f\u00e9nyben vil\u00e1g\u00edt\u00f3 fest\u00e9ket termel \u00e9s ellen\u00e1ll\u00f3 sz\u00e1mos antibiotikumra. Az\u00e9rt l\u00e1ssuk be, ezek el\u00e9g t\u00e1g fogalmak! Egyr\u00e9szt a bakt\u00e9riumok k\u00f6r\u00e9ben a “faj” rengeteg v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1got enged meg. Azon k\u00edv\u00fcl, mint a fenti k\u00eds\u00e9rletek is mutatj\u00e1k, el\u00e9g nagy v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00faak ezek a szervezetek, r\u00e1ad\u00e1sul viszonylag gyorsan alkalmazkodnak \u00faj k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez.<\/p>\n

Ezen k\u00edv\u00fcl az ilyen szervezetek labork\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt tart\u00e1sa egyszer\u0171en megg\u00e1tolja a v\u00e1ltoz\u00e1sukat. <\/strong>Ezeket a t\u00f6rzseket legt\u00f6bbsz\u00f6r fagyasztva t\u00e1rolj\u00e1k, mert sokkal olcs\u00f3bb, mint folyamatosan fenntartani \u0151ket. \u00cdgy egy-egy labort\u00f6rzs \u00e9veken \u00e1t egyet sem oszt\u00f3dik, amikor m\u00e9gis el\u0151veszik \u0151ket, akkor is csak ellen\u0151rzik, hogy m\u00e9g ugyanaz a szervezet \u2013e, ami a cs\u0151re van \u00edrva (Nyilv\u00e1n a feliratoz\u00e1si hib\u00e1k elker\u00fcl\u00e9se v\u00e9gett.), majd egy \u00faj adagot fagyasztanak le bel\u0151l\u00fck. L\u00e1ssuk be, ez nem kedvez a gyors v\u00e1ltoz\u00e1soknak! R\u00e1ad\u00e1sul tegy\u00fck fel, hogy t\u00f6rt\u00e9nik egy mut\u00e1ci\u00f3, mondjuk az egyik sejt elkezd egy z\u00f6ld sz\u00ednanyagot termelni, a k\u00e9k helyett. Ezt az els\u0151 lemezre ken\u00e9s alkalm\u00e1val \u00e9szlelik a vele foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3k, labor\u00e1nsok \u00e9s \u00fagy ahogy van kidobj\u00e1k a francba. Esetleg ilyenkor \u00fajra ellen\u0151rzik a t\u00f6rzs\u00fcket, amennyiben abban is ilyen sejtek tal\u00e1lhat\u00f3ak, az eg\u00e9szet kidobj\u00e1k \u00e9s a t\u00f6rzsk\u00f6zpontb\u00f3l \u00fajat rendelnek. Ha egy Pseudomonas aeruginosa<\/i> b\u00e1rmilyen \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 tulajdons\u00e1ga megv\u00e1ltozik, azonnal kidobj\u00e1k a t\u00f6rzset \u00e9s \u00fajat ind\u00edtanak azokb\u00f3l, amelyek az eredetileg le\u00edrt jellegzetess\u00e9geket mutatj\u00e1k. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt nem hiszem, hogy csoda, ha sz\u00e1z \u00e9v alatt sem t\u00f6rt\u00e9nt semmilyen l\u00e1that\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s ebben a j\u00f3sz\u00e1gban. A nem l\u00e1that\u00f3 tulajdons\u00e1gokban bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1sokat val\u00f3ban \u00e9rdekes lenne megvizsg\u00e1lni, \u00e1m sajnos nem tal\u00e1ltam cikket arr\u00f3l, hogy valahol is ilyesmit n\u00e9ztek volna. A laborban tartott \u00e1llatok egyszer\u0171en egy-egy pillanatfelv\u00e9tel az adott \u00e9l\u0151l\u00e9ny t\u00f6rzs alap\u00edt\u00e1sakori \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l. Mint a t\u00e1rgyalt k\u00eds\u00e9rletek is mutatj\u00e1k, megfelel\u0151 szelekci\u00f3s nyom\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra vill\u00e1mgyorsan k\u00e9pesek v\u00e1ltozni a labort\u00f6rzsek is, egyszer\u0171en az\u00e1ltal, hogy a nem megfelel\u0151 egyedek elpusztulnak, az el\u0151ny\u00f6s mut\u00e1ci\u00f3kat hordoz\u00f3 egyedek pedig felszaporodnak.
\n<\/strong>
\nAz \u00e9rtelmes tervez\u00e9s h\u00edveinek egyik gyakori \u00e9rve a sz\u00e1mokkal val\u00f3 b\u0171v\u00e9szked\u00e9s, azt bizony\u00edtv\u00e1n, hogy milyen hihetetlen\u00fcl kicsi a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge egyes folyamatoknak. Csak gondolat\u00e9breszt\u0151nek sz\u00e1nn\u00e9k n\u00e9h\u00e1ny adatot: 1 gramm talajban 40 milli\u00f3 bakt\u00e9rium \u00e9l, azaz 4X107<\/sup> . Egy \u00f6t kil\u00f3s csomag vir\u00e1gf\u00f6ldben \u00f6tezerszer ennyi, azaz 2X1011<\/sup>. Egy k\u00f3libakt\u00e9rium f\u00e9l \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt k\u00e9pes oszt\u00f3dni megfelel\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, ez napi 48 nemzed\u00e9k, de mi vegy\u00fcnk csak napi h\u00e1rmat. Ez egy \u00e9v alatt legal\u00e1bb ezer nemzed\u00e9k, azaz 2X1014<\/sup> bakt\u00e9rium “sz\u00fcletik” egy \u00e9v alatt egy \u00f6t kil\u00f3s vir\u00e1gf\u00f6ldben. Az\u00e9rt ez sz\u00e9d\u00edt\u0151en sok. A cikkben emlegetett 10-12<\/sup> gyakoris\u00e1g\u00fa esem\u00e9nyek sz\u00e1zszor t\u00f6rt\u00e9nhetnek meg egy \u00e1tlagos csomag vir\u00e1gf\u00f6ldben egyetlen \u00e9v alatt, azaz kb. h\u00e1rom\u2013 n\u00e9gynaponta, a 10-6<\/sup> gyakoris\u00e1g\u00fa esem\u00e9nyek pedig sz\u00e1zmilli\u00f3szor, azaz kb. m\u00e1sodpercenk\u00e9nt h\u00e1romszor<\/strong>. Egyetlen csomag \u00f6tkil\u00f3s vir\u00e1gf\u00f6ldben. No most a F\u00f6ld\u00f6n nem \u00f6t kil\u00f3 talaj, \u00e9s nem is \u00f6t liter v\u00edz l\u00e9tezik \u00f6sszesen. A Wikipedia szerint<\/a> egy adott id\u0151pillanatban 5X1030<\/sup> darab bakt\u00e9riumsejt l\u00e9tezik a F\u00f6ld\u00f6n, akik csak az \u00e9vi ezer nemzed\u00e9kkel sz\u00e1molva az ut\u00f3bbi 3 milli\u00e1rd \u00e9vben (3X109<\/sup>) 1,5X1043<\/sup> \u2013szor oszt\u00f3dtak. Ehhez k\u00e9pest az emlegetett 10-6<\/sup> \u00e9s 10-12<\/sup> es\u00e9lyek gyermekdednek t\u0171nnek, m\u00e1sodpercenk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9nnek meg 1030<\/sup> sejt k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Ha mondjuk kisz\u00e1moln\u00e1m, hogy mi volt az es\u00e9lye, hogy az eredeti n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zmilli\u00f3 spermiumb\u00f3l \u00e9ppen az az egy term\u00e9keny\u00edtse meg a petesejtet, amelyekb\u0151l v\u00e9g\u00fcl is \u00e9n j\u00f6ttem l\u00e9tre \u2013 k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 10-8<\/sup> -, az val\u00f3sz\u00edn\u0171tlenn\u00e9 teszi a l\u00e9tez\u00e9semet? El kell hogy gondolkodjak rajta, hogy tal\u00e1n nem is \u00e9lek? Nyilv\u00e1nval\u00f3an l\u00e9tezek, mert itt \u00e1llok, teh\u00e1t a k\u00e9rd\u00e9ses esem\u00e9ny val\u00f3sz\u00edn\u0171tlens\u00e9ge dac\u00e1ra m\u00e9gis megt\u00f6rt\u00e9nt. Ebben az esetben tulajdonk\u00e9ppen mindegy, mi egy adott esem\u00e9ny bek\u00f6vetkez\u00e9s\u00e9nek a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, mert l\u00e1tjuk, hogy megt\u00f6rt\u00e9nt. Ugyan\u00edgy nem \u00e9rtem, milyen bizony\u00edt\u00f3 ereje van annak, hogy minek mennyi a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, ha l\u00e1tjuk, hogy megt\u00f6rt\u00e9nt?<\/p>\n

Teh\u00e1t \u00f6sszefoglal\u00e1sk\u00e9nt lesz\u00f6gezhetj\u00fck, hogy a nejlonszem\u00e9t em\u00e9szt\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pess\u00e9ge nem valamilyen hihetetlen m\u00f3don villan\u00e1sszer\u0171en keletkezett hirtelen egyszerre h\u00e1rom \u00e9l\u0151l\u00e9nyben, hanem m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta megl\u00e9v\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k v\u00e9letlenszer\u0171 mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9nyek \u00e1ltali m\u00f3dosul\u00e1s\u00e1val. Egy, sz\u00e1mos fajban megl\u00e9v\u0151 feh\u00e9rje n\u00e9h\u00e1ny apr\u00f3bb mut\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9ny nyom\u00e1n k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lt arra, hogy egy nemr\u00e9g megjelent t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot, a nejlont is megem\u00e9sszen. Ez nem ig\u00e9nyelt semmilyen k\u00fcls\u0151 beavatkoz\u00e1st, egyszer\u0171en egy t\u00f6rzs\u00f6n bel\u00fcli k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozatokb\u00f3l el\u0151nybe ker\u00fcltek azok a sejtek, amelyek a “parlagon hever\u0151”, nagy mennyis\u00e9gben jelen l\u00e9v\u0151 nejlonszemetet is fel tudt\u00e1k haszn\u00e1lni, mivel ez\u00e1ltal jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9khoz jutottak, \u00edgy elszaporodhattak. Ez az \u00faj tulajdons\u00e1g t\u00f6bb szervezetben is megjelent (Pseudomonas sp., Flavobacterium sp., Achromobacter guttatus<\/i>), \u00edgy v\u00e9gk\u00e9pp nem besz\u00e9lhet\u00fcnk egyedi, k\u00fcl\u00f6nleges jellemz\u0151kr\u0151l. Az pedig, hogy egy korhaszt\u00f3 gomba is k\u00e9pes nejlont em\u00e9szteni, egy m\u00f3dosult ligninbont\u00f3 enzimj\u00e9vel vil\u00e1gosan mutatja, hogyan is t\u00f6rt\u00e9nik mindez a term\u00e9szetben, k\u00fcls\u0151 beavatkoz\u00e1s \u00e9s “\u00e9rtelmes tervez\u00e9s” n\u00e9lk\u00fcl is.<\/p>\n

Az egyes feh\u00e9rj\u00e9ket k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nek vizsg\u00e1lata megvil\u00e1g\u00edtotta, hogy semmilyen k\u00fcl\u00f6nleges, \u00fajszer\u0171, addig nem l\u00e1tott szerkezettel, szervez\u0151d\u00e9ssel, vagy a t\u00f6bbi \u00e9l\u0151l\u00e9nyt\u0151l el\u00fct\u0151 jellemz\u0151vel nem b\u00edrnak a vizsg\u00e1lt szervezetek. Kijelenthetj\u00fck, hogy ebben az esetben \u00e9rtelmes tervez\u00e9snek, akaratlagos, tervszer\u0171 beavatkoz\u00e1snak, semmib\u0151l megjelen\u0151 bonyolult rendszereknek nyoma sincs, egyszer\u0171en a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 term\u00e9szetes v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g \u00e9s a szelekci\u00f3s nyom\u00e1s alak\u00edtotta ki a nyilv\u00e1n term\u00e9szetidegen nejlon lebont\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, v\u00e9letlenszer\u0171en a sejtek n\u00e9h\u00e1ny t\u00f6red\u00e9ksz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ban, minek ut\u00e1na az \u00faj tulajdons\u00e1got hordoz\u00f3 sejtek el\u0151nybe ker\u00fcltek \u00e9s elszaporodtak.<\/p>\n

\n


\nFelhaszn\u00e1lt forr\u00e1sok:
\nDeguchi T., Kitaoka Y., Kakezawa M., Nishida T. (1998): Purification and characterization of a nylon-degrading enzyme; Appl Environ Microbiol. 64(4):1366-71
\nKakudo S., Negoro S., Urabe I., Okada H. (1993): Nylon oligomer degradation gene, nylC, on plasmid pOAD2 from a Flavobacterium strain encodes endo-type 6-aminohexanoate oligomer hydrolase: purification and characterization of the nylC gene product; Appl Environ Microbiol 59(11):3978-80.
\nKato K., Ohtsuki K., Koda Y., Maekawa T., Yomo T., Negoro S., Urabe I. (1995): A plasmid encoding enzymes for nylon oligomer degradation: nucleotide sequence and analysis of pOAD2; Microbiology 141 ( Pt 10):2585-90
\nKato K., Ohtsuki K., Mitsuda H., Yomo T., Negoro S., Urabe I. (1994): Insertion sequence IS6100 on plasmid pOAD2, which degrades nylon oligomers; J Bacteriol 176(4):1197-200
\nKinoshita S., Negoro S., Muramatsu M., Bisaria V. S., Sawada S., Okada H., (1977.): 6-Aminohexanoic acid cyclic dimer hydrolase. A new cyclic amide hydrolase produced by Achromobacter guttatus KI74.; Eur J Biochem 80(2):489-95
\nKinoshita S., Terada T., Taniguchi T., Takene Y., Masuda S., Matsunaga N., Okada H.(1981): Purification and characterization of 6-aminohexanoic-acid-oligomer hydrolase of Flavobacterium sp. KI72; Eur J Biochem 116(3):547-51.
\nNegoro S. (2000): Biodegradation of nylon oligomers; Appl Microbiol Biotechnol 54(4):461-6
\nMatsubara M., Suzuki J., Deguchi T., Miura M., Kitaoka Y. (1996): Characterization of manganese peroxidases from the hyperlignolytic fungus IZU-154; Appl Environ Microbiol.;62(11):4066-72
\nNegoro S., Shinagawa H., Nakata A., Kinoshita S., Hatozaki T., Okada H. (1980):Plasmid control of 6-aminohexanoic acid cyclic dimer degradation enzymes of Flavobacterium sp. KI72; J Bacteriol 143(1):238-45
\nNegoro S., Taniguchi T., Kanaoka M., Kimura H., Okada H. (1983):Plasmid-determined enzymatic degradation of nylon oligomers; J Bacteriol 155(1):22-31
\nOhno S. (1984): Birth of a unique enzyme from an alternative reading frame of the preexisted, internally repetitious coding sequence; Proc Natl Acad Sci U S A. 81(8):2421-5.
\nPrijambada I. D., Negoro S., Yomo T., Urabe I. (1995): Emergence of nylon oligomer degradation enzymes in Pseudomonas aeruginosa PAO through experimental evolution; Appl Environ Microbiol. 61(5):2020-2.
\nTsuchiya K., Fukuyama S., Kanzaki N., Kanagawa K., Negoro S., Okada H. (1989): High homology between 6-aminohexanoate-cyclic-dimer hydrolases of Flavobacterium and Pseudomonas strains; J Bacteriol. 171(6):3187-91.<\/span><\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(Amikor k\u00f6zel h\u00e1rom \u00e9ve elindult a blog, l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek egyik c\u00e9lja az volt, hogy magyarul tegy\u00fck el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 \u00e9s em\u00e9szthet\u0151v\u00e9 mindazt a tudom\u00e1nyos irodalmat, amit a kreacionista k\u00f6r\u00f6k (magyar sz\u00ednekben els\u0151sorban az \u00c9RTEM) el\u0151szeretettel ignor\u00e1lnak. S b\u00e1r csak a posztok t\u00f6red\u00e9ke vette … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[63],"tags":[28,33,23,22,19],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005767"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005767"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005767\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16325135,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005767\/revisions\/16325135"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005767"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005767"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005767"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}