{"id":5005753,"date":"2008-07-23T08:22:27","date_gmt":"2008-07-23T06:22:27","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2008\/07\/23\/szelvenyesen"},"modified":"2021-04-24T08:49:03","modified_gmt":"2021-04-24T08:49:03","slug":"szelvenyesen","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005753","title":{"rendered":"Szelv\u00e9nyesen"},"content":{"rendered":"

Ha szelv\u00e9nyes \u00e1llatok ker\u00fclnek sz\u00f3ba, akkor els\u0151re legt\u00f6bben j\u00f3 es\u00e9llyel az \u00edzeltl\u00e1b\u00faakra gondolnak majd. Nem v\u00e9letlen\u00fcl persze, hiszen egy sz\u00e1zl\u00e1b\u00fan<\/a>, vagy egy folyami r\u00e1kon<\/a> nem lehet nem \u00e9szrevenni a j\u00f3l kifejlett, kv\u00e1zi ism\u00e9tl\u0151d\u0151 egys\u00e9getket, szaknev\u00fck\u00f6n szegmenseket. Pedig, az az igazs\u00e1g, hogy saj\u00e1t k\u00f6zelebbi rokons\u00e1gunk is szelv\u00e9nyezett, s ha ezt neh\u00e9z lenne elk\u00e9pzelni, gondoljunk csak a “gerincesek” n\u00e9vad\u00f3 szerv\u00e9re. Egy emberi gerincoszlop<\/a> sz\u00e1mos (eg\u00e9sz pontosan 24), hasonl\u00f3 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 egys\u00e9gb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel: 7 nyaki, 12 h\u00e1ti \u00e9s 5 \u00e1gy\u00e9ki csigoly\u00e1b\u00f3l (meg persze m\u00e9g van az 5, ill. 4-6 csigolya \u00f6sszeforr\u00e1s\u00e1b\u00f3l l\u00e9trej\u00f6v\u0151 keresztcsont \u00e9s farokcsont, de ezek \u00e9pp keletkez\u00e9s\u00fck miatt – emberben – \u00e1lcsigoly\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtanak). A h\u00e1ti csigoly\u00e1k eset\u00e9ben, a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 bord\u00e1k r\u00e9v\u00e9n a “szelv\u00e9nyess\u00e9g” tal\u00e1n m\u00e9g evidensebb, de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az\u00e9rt senkit nem kell k\u00fcl\u00f6n meggy\u0151zni, hogy egy nyaki- \u00e9s \u00e1gy\u00e9ki csigolya val\u00f3j\u00e1ban “vari\u00e1ci\u00f3 egy t\u00e9m\u00e1ra”.<\/p>\n

A gerinces szelv\u00e9nyess\u00e9g abszol\u00fat bajnokai \u00e9rtelemszer\u0171en a k\u00edgy\u00f3k, akik a maguk 300+ csigoly\u00e1j\u00e1val eg\u00e9sz nagys\u00e1grendet vernek az eml\u0151s\u00f6kre, halakra \u00e9s madarakra, \u00e9s m\u00e9g a k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek \u00e9s m\u00e1s \u00fcll\u0151k k\u00f6z\u00f6tt is alig lel\u00fcnk valakit, aki egy\u00e1ltal\u00e1n a k\u00f6zel\u00fckbe \u00e9rhetne. A k\u00edgy\u00f3k testalkata alapj\u00e1n a naiv szeml\u00e9l\u0151 azt is hihetn\u00e9, hogy ez az extr\u00e9m csigolyasz\u00e1m a farok megny\u00fal\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, de a “j\u00f3zan paraszti \u00e9sz” ez\u00fattal t\u00e9v\u00fatra vinne. Ugyan a sikl\u00f3k \u00e9s t\u00e1rsaik sz\u00e9psz\u00e1m\u00fa (kb. 70) farokcsigoly\u00e1val b\u00fcszk\u00e9lkedhetnek, a csigoly\u00e1k els\u00f6pr\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge a h\u00e1thoz tartozik. Ennek megfelel\u0151en mindegyiken egy-egy p\u00e1r borda d\u00edszeleg, s csak azok ut\u00e1n lelhetj\u00fck fel a h\u00e1ts\u00f3 v\u00e9gag cs\u00f6kev\u00e9nyeit, m\u00e1r ahol m\u00e9g ezek kivehet\u0151ek – l\u00e1sd bo\u00e1k<\/a> (de pl. fosszilis k\u00edgy\u00f3kban<\/a> az\u00e9rt el\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171ek). Els\u0151re tal\u00e1n egy kicsit paradox m\u00f3don, nyakcsigoly\u00e1b\u00f3l mind\u00f6ssze h\u00e1rom van, de ennek az oka pont abban keresend\u0151, hogy bizonyos korai fejl\u0151d\u00e9si mint\u00e1zatok \u00fagy v\u00e1ltoztak meg<\/a>, hogy a k\u00edgy\u00f3k mells\u0151 v\u00e9gtagjai nem is kezdenek kialakulni.<\/p>\n

Ha a csigolya-, pontosabban szegmens sz\u00e1m n\u00f6veked\u00e9s nyom\u00e1ba akarunk eredni, akkor a k\u00edgy\u00f3k egyedfejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek eg\u00e9sz korai st\u00e1dium\u00e1hoz kell visszamenn\u00fcnk, pontosan addig, am\u00edg ezek a szegmensek el nem kezdenek kialakulni. A csigoly\u00e1k \u00e9s a hozz\u00e1juk tapad\u00f3 izmok szomit\u00e1nak<\/a> nevezett mezoderm\u00e1lis<\/a> eredet\u0171 sz\u00f6vetblokkokb\u00f3l j\u00f6nnek l\u00e9tre, \u00e9s a szelv\u00e9nyess\u00e9g\u00fck k\u00e9s\u0151bbi titka abban keresend\u0151, hogy m\u00e1r maguk a szomit\u00e1k is szegment\u00e1ltak. A szomit\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak (vagyis a szomatogenezisnek) kezdet\u00e9n egy k\u00edgy\u00f3 embri\u00f3 nem nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik<\/a> a t\u00f6bbi gerincest\u0151l. Csak ezut\u00e1n v\u00e1lik fokozatosan evidenss\u00e9 a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, ui. m\u00edg a legt\u00f6bb gerincesn\u00e9l n\u00e9h\u00e1ny tucat tucat szomita kialakul\u00e1sa ut\u00e1n a folyamat le\u00e1ll, a k\u00edgy\u00f3k szelv\u00e9nyei csak egyre keletkeznek. Hogy meg\u00e9rts\u00fck, ennek mi is az oka, ahhoz el\u0151sz\u00f6r tiszt\u00e1zni kell, hogy pontosan mi is zajlik egy gerincesben a szomatogenezis sor\u00e1n.<\/p>\n

<\/center>Ehhez pedig a zebrahalakat fogjuk haszn\u00e1lni, r\u00e9szint mert \u00edgy r\u00e1mnyomhat\u00f3 a szakmai sovinizmus b\u00e9lyege, r\u00e9szint pedig az\u00e9rt, mert ez a szomatogenezis szempontj\u00e1b\u00f3l az egyik legjobban jellemzett model\u00e1llat. A halak szomit\u00e1i a fejl\u0151d\u00e9s 11. \u00f3r\u00e1j\u00e1nak k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n kezdenek kialakulni \u00e9s ezut\u00e1n temp\u00f3san, j\u00f3l megj\u00f3solhat\u00f3 f\u00e9l\u00f3r\u00e1s i\u0151dk\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt keletkezik egy-egy \u00fajabb szegmens, m\u00edg ki nem alakul mind a 31. A szomit\u00e1k sz\u00e1ma annyira jellemz\u0151 az embriogenezis ezen szakasz\u00e1ban a halak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re, hogy az egyes fejl\u0151d\u00e9si st\u00e1diumokat a sz\u00e1muk alapj\u00e1n nevezt\u00e9k el (l\u00e1sd al\u00e1bbi \u00e1bra).<\/p>\n

A szomitogenezis mindig az el\u00fcls\u0151 (fejhez legk\u00f6zelebbi) szegmens kialakul\u00e1s\u00e1val indul, a t\u00f6bbi pedig fokozatosan ad\u00f3dik hozz\u00e1. Mindek\u00f6zben a szomit\u00e1k, ill. az embri\u00f3 farki v\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt egy differenci\u00e1latlan, \u00e9s m\u00e9ret\u00e9ben egyre cs\u00f6kken\u0151 sz\u00f6vetdarabot figyelhet\u00fcnk meg. Ez szaknyelven a poszt-szomitikus mesoderma (post somitic mesoderm – PSM) \u00e9s az itt lelhet\u0151 sejtekben j\u00e1tsz\u00f3dnak le mindazok a folyamatok, amelyek n\u00e9lk\u00fcl nem j\u00f6hetnek l\u00e9tre a szomit\u00e1k.<\/p>\n

<\/center>Miel\u0151tt azonban bele\u00e1sn\u00e1nk magunkat a PSM molekul\u00e1ris rejtelmeibe, egy kis kit\u00e9r\u0151t teszek, hogy nagyvonalakban felv\u00e1zoljam, mik\u00e9nt tanulm\u00e1nyoznak a biol\u00f3gusok egy olyan komplex folyamatot mint a szomatogenezis.<\/p>\n

A legels\u0151 gond gyakran az, hogy nem is igen tudjuk, hogyan kezdj\u00fcnk a jelens\u00e9g le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz: nem ismert semmi a folyamatr\u00f3l, fogalmunk sincs, milyen g\u00e9nek szerepelnek benne. A probl\u00e9m\u00e1t kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lend\u0151, olyan mut\u00e1nsokat kezd\u00fcnk keresni, amelyekben a vizsg\u00e1lt folyamat hib\u00e1san zajlik le. Szerencs\u00e9re (ebb\u0151l a szempontb\u00f3l…) ma m\u00e1r nagysz\u00e1m\u00fa k\u00e9miai mutag\u00e9n ismert, s \u00edgy nem kell csak a term\u00e9szetre hagyatkozzunk (mivel nagyon sok mut\u00e1ci\u00f3 eleve lehetetlenn\u00e9 teszi, hogy hordoz\u00f3ja el\u00e9rje az ivar\u00e9rett kort, ez kifejezetten szerencse is). A folyamat viszonylag egyszer\u0171: egy halat p\u00e1r napig mutag\u00e9n f\u00fcrd\u0151ben tartunk, \u00edgy az ez id\u0151 alatt kialakul\u00f3 ivarsejtjei k\u00f6zt sz\u00e1mos olyan lesz, amely mut\u00e1ci\u00f3t hordoz. A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9sben azt\u00e1n a hal ut\u00f3djai k\u00f6z\u00fcl kisz\u0171rj\u00fck azokat, amelyekben az \u00e1ltalunk vizsg\u00e1lt folyamat gallyra ment \u00e9s egy kis vid\u00e1m genetikai t\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s<\/a> ut\u00e1n, m\u00e1ris “kez\u00fcnkben lesz” a jelens\u00e9gben ludas g\u00e9n.<\/p>\n

Zebrahalakban az els\u0151 nagy mutagenezis screeneket<\/a> (mert ez a fent k\u00f6r\u00fcl\u00edrt tev\u00e9kenys\u00e9g hivatalos neve) m\u00e9g a kilencvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n ejtett\u00e9k meg \u00e9s m\u00e1r ekkor sz\u00e1mos olyan mut\u00e1nst leltek, ahol a szomatogenezissel kisebb-nagyobb gondok ad\u00f3dtak. A mell\u00e9kelt \u00e1br\u00e1n lehet n\u00e9h\u00e1ny ilyent l\u00e1tni (wt = norm\u00e1lis, “vad” t\u00edpus; fss<\/i> = fused somites<\/i>; bea<\/i> = beamter<\/i>; des<\/i> = deadly seven<\/i>), s ezek k\u00f6z\u00fcl sokr\u00f3l (pl. bea<\/i> \u00e9s des<\/i>) kider\u00fclt, hogy ugyanannak a jel\u00e1tviteli \u00fatvonalnak, a Notch-Delta szign\u00e1ltranszdukci\u00f3s folyamatnak<\/a> a r\u00e9sztvev\u0151i.<\/p>\n

Ez az \u00fatvonal egy\u00e9bk\u00e9nt a gerincesekben univerz\u00e1lisan fontos szereppel b\u00edr a szegment\u00e1ci\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1ban (a mik\u00e9ntr\u0151l l\u00e1sd egy picit al\u00e1bb). Mi sem mutatja ezt tal\u00e1n jobban, mint hogy sz\u00e1mos olyan emberi betegs\u00e9g eset\u00e9ben, ahol az egyik t\u00fcnet a gerincoszlop abnorm\u00e1lis alakj\u00e1ban nyilv\u00e1nul meg, a hib\u00e1s g\u00e9nr\u0151l kider\u00fclt, hogy valamit a Notch \u00fatvonallal kavar.<\/p>\n

A jobboldali \u00e1bra C panelj\u00e9n l\u00e1that\u00f3 beteg eset\u00e9ben (A-n a gerincoszlop \u00e1gy\u00e9k\u00f6vi r\u00e9sz\u00e9nek v\u00e1zlata l\u00e1tszik eg\u00e9szs\u00e9ges emberben, B-n ugyanez egy r\u00f6ntgenfelv\u00e9telen) a delta-like 3<\/i> g\u00e9n mut\u00e1ci\u00f3ja okozta az elv\u00e1ltoz\u00e1st.<\/p>\n

Mindezen kis kit\u00e9r\u0151 ut\u00e1n akkor v\u00e9gre l\u00e1ssuk, hogy mi is folyik a PSM\u00a0“boszork\u00e1nykonyh\u00e1j\u00e1ban”. M\u00e9g a molekul\u00e1ris fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3gia ’80-as\u00a0\u00e9vekben kezd\u0151d\u0151 forradalmi v\u00e1ltoz\u00e1sai el\u0151tt sz\u00e1mos elm\u00e9let sz\u00fcletett,
\nmegmagyar\u00e1zand\u00f3, mi is zajlik szomitogenezis k\u00f6zben. Az igazs\u00e1ghoz legk\u00f6zelebb Jonathan Cooke \u00e9s Christopher Zeeman<\/a> jutottak, akik\u00a0egy 1976-os cikk\u00fckben v\u00e1zolt\u00e1k fel az “\u00f3ra \u00e9s hull\u00e1mfront” (“clock-and-wavefront\u201d)\u00a0modellt (hogy ez pontosan mi is, az rem\u00e9lhet\u0151leg kider\u00fcl a k\u00f6vetkez\u0151 bekezd\u00e9sekb\u0151l). A modell val\u00f3s \u00e9letben val\u00f3 relevanci\u00e1j\u00e1nak\u00a0bizony\u00edt\u00e1s\u00e1ban el\u00e9v\u00fclhetetlen \u00e9rdemeket szerzett, a poszt aprop\u00f3jak\u00e9nt\u00a0szolg\u00e1l\u00f3 k\u00edgy\u00f3s cikket is jegyz\u0151, Olivier Pourqui\u00e9<\/a>.<\/p>\n

<\/p>\n

Pourqui\u00e9 \u00e9s kutat\u00f3csoportja sz\u00e1mos olyan g\u00e9nt izol\u00e1lt, amelyek igen dinamikus fejez\u0151dnek ki a PSM-ben. Egy szomita-k\u00e9pz\u0151d\u00e9si ciklus alatt (ami, mint \u00edrtam zebrahalakban kb. f\u00e9l\u00f3ra, de m\u00e1s fajokban lehet egy-, vagy m\u00e1sf\u00e9l \u00f3ra is, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en milyen a sz\u00f3banforg\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9ny \u00e1tlagos n\u00f6veked\u00e9si sebess\u00e9ge) ezek a g\u00e9nek el\u0151bb a PSM legh\u00e1ts\u00f3, farok k\u00f6r\u00fcli r\u00e9sz\u00e9n expressz\u00e1l\u00f3dnak, majd fokozatosan egyre el\u0151r\u00e9bb lev\u0151 sejtekben – mik\u00f6zben a h\u00e1ts\u00f3 sejtekben megsz\u0171nik a g\u00e9n kifejez\u0151d\u00e9se -, m\u00edgnem a m\u00e1r kialakult szomit\u00e1k alatti sejtekben elhal a “hull\u00e1m”. A ciklus ezut\u00e1n \u00fajra indul, \u00e1m ezen ut\u00f3bbi sejtek m\u00e1r nem vesznek r\u00e9szt benne, mert bel\u0151l\u00fck lesz az \u00faj “legutols\u00f3” szomitap\u00e1r.<\/p>\n

A folyamat \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez fontos kiemelni, hogy itt nem sejtek v\u00e1ndorolnak, hanem csak egy g\u00e9n kifejez\u0151d\u00e9se fut v\u00e9gig egy sejthalmazon. Ha lebontjuk a jelens\u00e9get az egyes sejtek szintj\u00e9re, akkor m\u00e1r nem egy “hull\u00e1mmal” \u00e1llunk szemben: arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy egy-egy sejt bizonyos periodicit\u00e1ssal elkezdi kifejezni a sz\u00f3banforg\u00f3 g\u00e9neket, majd kikapcsolja azokat. Hogy a rendszer flottul m\u0171k\u00f6dj\u00f6n (\u00e9s a sz\u00f6vet szintj\u00e9n a “hull\u00e1mot” produk\u00e1lja), ahhoz k\u00e9t dolog elengedhetetlen: legyen a sejteknek valami bels\u0151 \u00f3r\u00e1ja, egy \u00fan. oszcill\u00e1tora, ami ezt a periodicit\u00e1st k\u00e9pes produk\u00e1lni, illetve a szomsz\u00e9dos sejtek valamik\u00e9ppen kommunik\u00e1lni tudj\u00e1k egym\u00e1ssal, hogy a ciklus melyik szakasz\u00e1ban vannak – hiszen ha minden sejt a maga feje ut\u00e1n p\u00f6r\u00f6g, akkor abb\u00f3l el\u0151bb-ut\u00f3bb k\u00e1osz lesz \u00e9s nem egy szab\u00e1lyos hull\u00e1mfront.<\/p>\n

A molekul\u00e1ris \u00f3ra mibenl\u00e9te m\u00e9g nem teljesen tiszt\u00e1zott, de a legt\u00f6bben arra teszik a p\u00e9nz\u00fcket, hogy egy egyszer\u0171 negat\u00edv-feedback ciklusr\u00f3l van sz\u00f3: az \u00f3ra<\/i> g\u00e9n-r\u0151l (amit csak a p\u00e9lda kedv\u00e9\u00e9rt h\u00edvunk \u00edgy, mert nem tudjuk pontosan mi ez) \u00e1t\u00edr\u00f3dik a megfelel\u0151 RNS, majd err\u0151l elk\u00e9sz\u00fcl az \u00d3RA feh\u00e9rje, ami kikapcsolja saj\u00e1t g\u00e9nj\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. \u00cdgy azonban persze nem keletkezik t\u00f6bb \u00d3RA feh\u00e9rje, a sejt term\u00e9szetes bels\u0151 mechanizusai pedig adott id\u0151n bel\u00fcl elbontj\u00e1k a m\u00e1r meglev\u0151 \u00d3RA feh\u00e9rj\u00e9ket (ezt nevezz\u00fck feh\u00e9rje turnover-nek), \u00edgy el\u0151bb ut\u00f3bb a g\u00e9n felszabadul a g\u00e1tl\u00e1s al\u00f3l. \u00c9s kezd\u0151dik minden el\u00f6lr\u0151l. Ha a feh\u00e9rje \u00e1t\u00edr\u00f3d\u00e1s \u00e9s leboml\u00e1s megfelel\u0151 \u00fctemben zajlik, m\u00e1r meg is van a k\u00edv\u00e1nt periodicit\u00e1s. (Az \u00ednyencek kedv\u00e9\u00e9rt: az \u00f3ra<\/i> g\u00e9n szerepre leggyakrabban a hes1<\/i> \u00e9s hes7<\/i> g\u00e9neket jel\u00f6lik.)<\/p>\n

A sejtek \u00f6sszehangol\u00e1s\u00e1r\u00f3l m\u00e1r t\u00f6bbet tudunk – itt ker\u00fcl a k\u00e9pbe a kor\u00e1bban emlegetett Notch -Delta jel\u00e1tvitel. Szomsz\u00e9dos sejtek ezen \u00fatvonal seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel hangolj\u00e1k \u00f6ssze egym\u00e1s bels\u0151 ciklus\u00e1t, \u00edgy persze \u00e9rthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik, hogy mi is okozta a mut\u00e1nsok fura kin\u00e9zet\u00e9t: fejl\u0151d\u00e9s\u00fck sor\u00e1n az egys\u00e9ges\u00edt\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1ban a bels\u0151 ciklusok lassan el\u00e1ll\u00edt\u00f3dtak, a hull\u00e1mfront egyre szab\u00e1lytalanabb\u00e1 v\u00e1lt, a kialakul\u00f3 szomit\u00e1k meg egyre kusz\u00e1bbakk\u00e1.<\/p>\n

A PSM sejtjeinek bels\u0151 \u00f3r\u00e1ja mindaddig ketyeg, am\u00edg a m\u00e1r kialakult szomit\u00e1k nagyon k\u00f6zel nem ker\u00fclnek az embri\u00f3 h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9hez (ahonnan a hull\u00e1m indul). Ekkor, feltehet\u0151leg az “\u00e9rett” szomit\u00e1kb\u00f3l kibocs\u00e1jtott retinolsav (retinoic acid – RA) ellens\u00falyozza a PSM sejtjeinek kor\u00e1bbi \u00e1llapot\u00e1t biztos\u00edt\u00f3 FGF- \u00e9s Wnt jel\u00e1tviteli rendszerek aktivit\u00e1s\u00e1t, \u00e9s a bels\u0151 oszcill\u00e1torok kikapcsolnak.<\/p>\n

<\/center>Na, akkor mindezeket tiszt\u00e1zva m\u00e1r csak t\u00e9nyleg arra kellene v\u00e1laszolni, hogy mi is t\u00f6rt\u00e9nik a k\u00edgy\u00f3kban. A rendszer logik\u00e1j\u00e1b\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy alapvet\u0151en k\u00e9t \u00fat k\u00edn\u00e1lkozik a szomit\u00e1k sz\u00e1m\u00e1nak megn\u00f6vel\u00e9s\u00e9re: vagy a PSM m\u00e9ret\u00e9t n\u00f6velj\u00fck meg (pl. t\u00f6bb sejtoszt\u00f3d\u00e1ssal), hogy t\u00f6bb szomit\u00e1ra elegend\u0151 sejt legyen benne, vagy pedig az \u00f3r\u00e1t turb\u00f3zzuk fel, hogy gyorsabban “ketyegjen”.<\/p>\n

A k\u00edgy\u00f3k a k\u00e9t megold\u00e1s \u00f6tv\u00f6zet\u00e9t haszn\u00e1lj\u00e1k, b\u00e1r a hangs\u00faly az nagyon is az ut\u00f3bbin van. A csirk\u00e9k 16 \u00e9s az egerek 13 db. sejtoszt\u00f3d\u00e1s\u00e1val szemben a k\u00edgy\u00f3 PSM 21 sejtoszt\u00f3d\u00e1son megy kereszt\u00fcl. Szignifik\u00e1ns k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, de kor\u00e1nt sem akkora, hogy a nagys\u00e1grendnyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9rt felel\u0151s lehessen. Sokkal ink\u00e1bb alkalmas erre a n\u00e9gyszer gyorsabban ketyeg\u0151 sejt\u00f3ra. Ez term\u00e9szetesen n\u00e9gyszer gyorsabb hull\u00e1mokat id\u00e9z el\u0151, amelyek \u00edgy, egys\u00e9gnyi fejl\u0151d\u00e9si id\u0151 alatt (vagyis m\u00e1s szervek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez viszony\u00edtva), n\u00e9gyszer annyi szomit\u00e1t hoznak l\u00e9tre, mint a r\u00f6vid test\u0171 gerincesek, pl. zebrahalak – b\u00e1r \u00edgy a szomit\u00e1k m\u00e9rete lesz kezdetben kicsi.<\/p>\n

Hogy mindennek mi a k\u00f6zvetlen genetikai oka, azt m\u00e9g nem tudjuk. Ugyanakkor \u00e9rdekes l\u00e1tni, hogy a v\u00e9gtegfejl\u0151d\u00e9s modulja mellett, a k\u00edgy\u00f3k eset\u00e9ben az evol\u00faci\u00f3 egy m\u00e1sik fejl\u0151d\u00e9si modullal is vid\u00e1man (\u00e9s eredm\u00e9nyesen) “k\u00eds\u00e9rletezgetett”.<\/p>\n

\n


\nGomez C, Ozbudak EM, Wunderlich J, Baumann D, Lewis J, Pourqui\u00e9 O<\/strong> (2008) Control of segment number in vertebrate embryos. Nature<\/i> 454<\/strong>: 335-339.
\nVonk FJ, Richardson MK<\/strong> (2008) Developmental biology: Serpent clocks tick faster. Nature<\/i> 454<\/strong>: 282-283.
\nDequ\u00e9ant ML, Pourqui\u00e9 O<\/strong> (2008) Segmental patterning of the vertebrate embryonic axis. Nat Rev Genet<\/i> 9(5)<\/strong>: 370-382.
\nSaga Y, Takeda H<\/strong> (2001) The making of the somite: molecular events in vertebrate segmentation. Nat Rev Genet<\/i> 2(11)<\/strong>: 835-845.
\nvan Eeden FJ, Granato M, Schach U, Brand M, Furutani-Seiki M, et al.<\/strong> (1996) Mutations affecting somite formation and patterning in the zebrafish, Danio rerio<\/i>. Development<\/i> 123<\/strong>: 153-64.
\nWhittock NV, Ellard S, Duncan J, de Die-Smulders CE, Vles JS, Turnpenny PD<\/strong> (2004) Pseudodominant inheritance of spondylocostal dysostosis type 1 caused by two familial delta-like 3<\/i> mutations. Clin Genet<\/i> 66(1)<\/strong>: 67-72.
\n<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ha szelv\u00e9nyes \u00e1llatok ker\u00fclnek sz\u00f3ba, akkor els\u0151re legt\u00f6bben j\u00f3 es\u00e9llyel az \u00edzeltl\u00e1b\u00faakra gondolnak majd. Nem v\u00e9letlen\u00fcl persze, hiszen egy sz\u00e1zl\u00e1b\u00fan, vagy egy folyami r\u00e1kon nem lehet nem \u00e9szrevenni a j\u00f3l kifejlett, kv\u00e1zi ism\u00e9tl\u0151d\u0151 egys\u00e9getket, szaknev\u00fck\u00f6n szegmenseket. Pedig, az az igazs\u00e1g, … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[31],"tags":[264,318,350,349,348,347,217,299],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005753"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005753"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005753\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16324965,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005753\/revisions\/16324965"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005753"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005753"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005753"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}