{"id":5005752,"date":"2008-07-14T14:13:08","date_gmt":"2008-07-14T12:13:08","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2008\/07\/14\/a_meduza_szeme"},"modified":"2008-07-14T14:13:08","modified_gmt":"2008-07-14T12:13:08","slug":"a_meduza_szeme","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005752","title":{"rendered":"A med\u00faza szeme"},"content":{"rendered":"

A g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gia n\u00e9pszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9nete<\/a> szerint, ha egy f\u00f6ldi haland\u00f3 r\u00e1emeli tekintet\u00e9t Med\u00faz\u00e1ra, akkor azonnal k\u0151v\u00e9 mered. Szerencs\u00e9re a val\u00f3s\u00e1g sok tekintetben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az \u00f3kori Ath\u00e9n kedvelt mendemond\u00e1it\u00f3l, b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a med\u00faz\u00e1k tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa j\u00f3p\u00e1r m\u00e9retes meglepet\u00e9st tartogatott m\u00e1r eddig is a kutat\u00f3knak.<\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1ul, hogy van szem\u00fck, ami r\u00f6gt\u00f6n nem trivi\u00e1lis, ha a kocsony\u00e1s, gyakran alaktalan massz\u00e1ra gondolunk, amivel a tengerpartokon tal\u00e1lkozhatunk. Pontosabban nem minden csal\u00e1noz\u00f3 med\u00faz\u00e1nak van szeme (b\u00e1r a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s az\u00e9rt el\u00e9g elterjedt<\/a>), de a m\u00e9rg\u00fck miatt h\u00edrhedt \u00e9s jobban ismert kockamed\u00faz\u00e1knak<\/a> van, nem is ak\u00e1rmilyen.<\/p>\n

A „f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u0151 szerveik” (hogy a tudom\u00e1nyos zsargonn\u00e1l maradjunk) a cs\u00e1pjaik k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3 speci\u00e1lis szervekben, az \u00fan. rhopaliumokban vannak. \u00c9s nem is egyes\u00e9vel lelj\u00fck \u0151ket, hanem r\u00f6gt\u00f6n hatos\u00e1val (\u00edgy \u00f6sszesen 24 van \u00e1llatonk\u00e9nt): n\u00e9gy (pontosabban k\u00e9t p\u00e1r) f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny foltocsk\u00e1t a szerv sz\u00e9lein\u00e9l, k\u00f6zt\u00fck pedig k\u00e9t, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9ret\u0171, komplex \u00fan. kamera-szemet. (Ut\u00f3bbi elnevez\u00e9s arra utal, hogy a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fckkor megfigyelt, „egy lencse f\u00f3kusz\u00e1lja a f\u00e9nyt a m\u00f6g\u00f6tte lev\u0151 f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny fel\u00fcletre” elvet haszn\u00e1ljuk a f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9pekben).<\/p>\n

<\/p>\n

Az \u00e1llati szemek \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s mindig is a biol\u00f3gusok kedvenc t\u00e9m\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartoztak, s mivel az emberi szem is az el\u0151bb emlegetett „kamera”-szem kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolhat\u00f3, term\u00e9szetesen a hasonl\u00f3 szerkezet\u0171 szemek mindig is kit\u00fcntetett figyelemnek \u00f6r\u00fclhettek. Persze a hasonl\u00f3s\u00e1g gyakran csak ink\u00e1bb felsz\u00ednes<\/a>, de ez ritk\u00e1n tekinthet\u0151 zavar\u00f3 t\u00e9nyez\u0151nek (max. azok sz\u00e1m\u00e1ra akik egy \u00e9gi „szem-tervrajz” l\u00e9t\u00e9t szeretn\u00e9k bizony\u00edtani a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szemek hasonl\u00f3s\u00e1g\u00e1val…).<\/p>\n

Fel\u00fcletesen n\u00e9zve ism\u00e9t eg\u00e9szen leny\u0171g\u00f6z\u0151 a hasonl\u00f3s\u00e1g: lencse, m\u00f6g\u00f6tte f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny r\u00e9teg, legh\u00e1tul pedig pigment, hogy a szembe bejut\u00f3 f\u00e9ny ne vesz\u0151dj\u00f6n el. A lencse, ak\u00e1rcsak az eml\u0151s\u00f6kben egy krisztallin nev\u0171 feh\u00e9rj\u00e9b\u0151l \u00e1ll, a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u00e9st az emberi szemre is jellemz\u0151 c-opszin molekula v\u00e9gzi, a fotopigment pedig az eml\u0151sszemekre is jellemz\u0151 melaninb\u00f3l \u00e1ll. S\u0151t, a szemek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9\u00e9rt felel\u0151s kulcs g\u00e9n is szinte ugyanaz, mint a muslic\u00e1k, vagy \u00e9pp ez eml\u0151s\u00f6k (vagy \u00e9pp a tintahalak) eset\u00e9ben (egy pax<\/i> g\u00e9nr\u0151l<\/a> van sz\u00f3). De ezzel ki is mer\u00edtett\u00fck a hasonl\u00f3s\u00e1gok t\u00e1rh\u00e1z\u00e1t, ami ezut\u00e1n legink\u00e1bb a szem\u00fcnkbe \u00f6tlik az a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gek t\u00f6mege. El\u0151sz\u00f6r is, a kockamed\u00faz\u00e1k szeme (hasonl\u00f3an a tintahalakhoz<\/a>, de ellent\u00e9tben az eml\u0151s\u00f6kkel) egy everz szem, vagyis a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny r\u00e9teg a lehet\u0151 legk\u00f6zelebb fekszik a szemlencs\u00e9hez. M\u00e1sodszor, a pigment nem k\u00fcl\u00f6n erre specializ\u00e1l\u00f3dott sejtekben van, hanem magukban a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny sejtekben. Ez az \u00e1llatvil\u00e1gban m\u00e1r-m\u00e1r unikumnak sz\u00e1m\u00edt, hiszen mindenhol, bele\u00e9rtve m\u00e1s csal\u00e1noz\u00f3 \u00e1llatok egyszer\u0171 f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny foltjait is, a „szem” minimum k\u00e9tfajta sejtb\u0151l \u00e1ll, a fotonokat \u00e9rz\u00e9kel\u0151 fotoreceptorb\u00f3l, nameg a pigment-sejtb\u0151l.<\/p>\n

A med\u00fazaszem furcsas\u00e1ga m\u00e9g az is, hogy a lencse f\u00f3kuszpontja nem a fotoreceptorokra esik, hanem b\u0151ven m\u00f6g\u00e9j\u00fck, \u00edgy az \u00e9rz\u00e9kelt k\u00e9p (emberi m\u00e9rt\u00e9kkel) meglehetesen hom\u00e1lyos lehet. (Persze mindez nem is annyira megh\u00f6kkent\u0151; ha belegondoluk, hogy fejlett k\u00f6zponti idegrendszer h\u00edj\u00e1n aligha lehet a med\u00faza l\u00e1t\u00e1s c\u00e9lja a r\u00e9szletes k\u00e9palkot\u00e1s, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egyszer\u0171bb folyamatokr\u00f3l van sz\u00f3, mint a f\u00e9ny \u00e9s \u00e1rny\u00e9k k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tel.) \u00c9s ha m\u00e1r fizikai tulajdons\u00e1gokr\u00f3l ejt\u00fcnk sz\u00f3t, akkor vissza is kanyarodn\u00e9k egy pillanatra a lencs\u00e9t alkot\u00f3 krisztallinokhoz. Ugyanis ez azon ritka feh\u00e9rjecsal\u00e1dok egyike, amely tagjai nem a szekvenciahasonl\u00f3s\u00e1g (vagyis k\u00f6z\u00f6s eredet) ok\u00e1n kapt\u00e1k e nev\u00fcket: krisztallin ugyanis az a feh\u00e9rje, amelyik v\u00edzold\u00e9kony \u00e9s n\u00f6veli a sejt refrakci\u00f3s index\u00e9t. \u00cdgy pedig m\u00e1r mindj\u00e1rt nem is annyira k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hogy a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb \u00e1llatok szemlencs\u00e9j\u00e9ben mindig krisztallint lel\u00fcnk – erre az optikai probl\u00e9m\u00e1ra ugyanis t\u00f6bb megold\u00e1s is l\u00e9tezhet. (\u00c9rdekes mell\u00e9ksz\u00e1l m\u00e9g, hogy m\u00edg a med\u00fazaszem lencs\u00e9je a jelek szerint k\u00fcl\u00f6nc pigmentsejtekb\u0151l alakult ki, addig a gerincesek eset\u00e9ben a k\u00fcltakar\u00f3 egy speci\u00e1lis \u00e1talakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3.)<\/p>\n

Mindez arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy a felsz\u00edni hasonl\u00f3s\u00e1gok alatt akkora elt\u00e9r\u00e9sek lapulnak, amelyek szinte biztoss\u00e1 teszik, hogy a k\u00e9t kamera-szem k\u00fcl\u00f6n evol\u00faci\u00f3s \u00fatvonalon j\u00f6tt l\u00e9tre, s k\u00f6zponti „tervrajz” l\u00e9tez\u00e9se helyett azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy j\u00f3 megold\u00e1sokra az evol\u00faci\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 utakon is r\u00e1tal\u00e1lhat. A csal\u00e1noz\u00f3k \u00e9s k\u00e9toldali szimmetri\u00e1j\u00fa \u00e1llatok (ahova\u00a0 a gerincesek is tartoznak) k\u00f6z\u00f6s \u0151se minden jel \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint m\u00e9g csak n\u00e9h\u00e1ny fotoreceptorral rendelkezett. Ut\u00f3dai pedig, sok-sok milli\u00f3 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 utakon \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl „leltek r\u00e1” a erre a szemt\u00edpusra.<\/p>\n

(Ink\u00e1bb csak ut\u00f3sz\u00f3k\u00e9nt, de meg\u00e9r egy bekezd\u00e9st a med\u00faz\u00e1k k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, pigmenttartalm\u00fa fotoreceptora. Ennek, mint \u00edrtam, nem nagyon lelj\u00fck p\u00e1rj\u00e1t az \u00e1llatvil\u00e1gban – kiv\u00e9ve, ha a csal\u00e1noz\u00f3 med\u00faz\u00e1k l\u00e1rv\u00e1j\u00e1ra vetj\u00fck k\u00edv\u00e1ncsi tekintet\u00fcnket. Ez ut\u00f3bbiak eg\u00e9szen egyszer\u0171 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171ek, legink\u00e1bb egy zs\u00e1k sejtre hasonl\u00edtanak. Komolyabb szerveik, szervrendeszereik, \u00edgy idegrendszer\u00fck egyaltal\u00e1n nincs, a k\u00fcls\u0151 sejtjeik k\u00f6z\u00f6tt azonban m\u00e9gis el\u0151fordulnak pigment szemcs\u00e9ket tartalmaz\u00f3 fotoreceporok. Pontos funkci\u00f3juk m\u00e9g nem tiszt\u00e1zott, mint ahogy az sem, hogy ezek ugyanolyan sejtek, mint amilyeneket feln\u0151tt egyedek kamera-t\u00edpus\u00fa szem\u00e9ben lel\u00fcnk. Ez\u00e9rt is eml\u00edtem \u0151ket most m\u00e9g csak z\u00e1r\u00f3jelben, \u00e9rdekes kuri\u00f3zumokk\u00e9nt, amikre \u00e9rdemes az\u00e9rt eml\u00e9kezni. :-))<\/p>\n

\n

Kozmik Z, Ruzickova J, Jonasova K, Matsumoto Y, Vopalensky P, et al.<\/strong> (2008) Assembly of the cnidarian camera-type eye from vertebrate-like components. PNAS<\/i> 105(26):8989-93. doi: 10.1073\/pnas.0800388105<\/a>
Nilsson DE, Gisl\u00e9n L, Coates MM, Skogh C, Garm A<\/strong> (2005) Advanced optics in a jellyfish eye. Nature<\/i> 435<\/strong>: 201-205.
Kozmik Z, Daube M, Frei E, Norman B, Kos L, et al.<\/strong> (2003) Role of Pax<\/i> genes in eye evolution: a cnidarian PaxB<\/i> gene uniting Pax2<\/i> and Pax6<\/i> functions. Dev Cell<\/i> 5(5)<\/strong>: 773-785.
Nordstr\u00f6m K, Wall\u00e9n R, Seymour J, Nilsson D<\/strong> (2003) A simple visual system without neurons in jellyfish larvae. Proc Biol Sci<\/i> 270<\/strong>: 2349-2354. doi: 10.1098\/rspb.2003.2504<\/a><\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gia n\u00e9pszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9nete szerint, ha egy f\u00f6ldi haland\u00f3 r\u00e1emeli tekintet\u00e9t Med\u00faz\u00e1ra, akkor azonnal k\u0151v\u00e9 mered. Szerencs\u00e9re a val\u00f3s\u00e1g sok tekintetben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az \u00f3kori Ath\u00e9n kedvelt mendemond\u00e1it\u00f3l, b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a med\u00faz\u00e1k tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa j\u00f3p\u00e1r m\u00e9retes meglepet\u00e9st tartogatott m\u00e1r eddig … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3,1],"tags":[25],"class_list":["post-5005752","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-evolucio","category-uncategorized","tag-szem"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005752","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005752"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005752\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005752"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005752"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005752"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}