{"id":5005744,"date":"2008-06-08T10:14:40","date_gmt":"2008-06-08T08:14:40","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2008\/06\/08\/afrikai_osanyak"},"modified":"2008-06-08T10:14:40","modified_gmt":"2008-06-08T08:14:40","slug":"afrikai_osanyak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005744","title":{"rendered":"Afrikai \u0151sany\u00e1k"},"content":{"rendered":"

\nAmikor "\u00c9v\u00e1r\u00f3l", az emberis\u00e9g afrikai \u0151sanyj\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk<\/a> (aki, \u00e9s a f\u00e9lrevezet\u0151 elnevez\u00e9s miatt, tal\u00e1n ez nem is hangoztathat\u00f3 el\u00e9gszer, nem az els\u0151 n\u0151 volt \u00e9s nem is az egyetlen, hanem, ha csak az anyai \u00e1gak<\/u> ment\u00e9n m\u00e9lyed\u00fcnk a m\u00faltunkba, mindannyiunk legut\u00f3bbi k\u00f6z\u00f6s n\u0151i \u0151se) az \u00e1ltal\u00e1ban csak r\u00f6vidke felvezet\u00e9sk\u00e9nt szolg\u00e1l ahhoz, hogy elmes\u00e9lhess\u00fck a Nagy V\u00e1ndorl\u00e1st, minden road trippek legr\u00e9gibbj\u00e9t, amelynek sor\u00e1n fajunk v\u00e9g\u00fcl belakta az eg\u00e9sz f\u00f6ldgoly\u00f3t. (Ut\u00f3bbir\u00f3l egy\u00e9bk\u00e9nt itt<\/a>, itt<\/a>, itt<\/a> \u00e9s itt<\/a> lehet olvasni.)\n<\/p>\n

\n\u00c9s b\u00e1r m\u00e1r eg\u00e9sz j\u00f3 k\u00e9p\u00fcnk van arr\u00f3l, hogy mi is t\u00f6rt\u00e9nt miut\u00e1n \u00fagy 60 000 \u00e9ve az els\u0151 mer\u00e9sz kis csoport kimer\u00e9szkedett a "fekete kontinensr\u0151l", az valahogy kev\u00e9sb\u00e9 izgatta eddig az ilyesmivel foglalkoz\u00f3kat, hogy milyen v\u00e1ndorl\u00e1soknak adott teret az afrikai kontinens maga, a Nagy V\u00e1ndorl\u00e1s el\u0151tti \u00e9s ut\u00e1ni id\u0151kben.\n<\/p>\n

\nEzen v\u00e1ltoztatott most a National Geographic \u00e9s az IBM \u00e9gisze alatt fut\u00f3, Spencer Wells vezette Genographic Project<\/a>, amelynek keret\u00e9n bel\u00fcl az afrikai \u0151slakosok genetikai anyag\u00e1t, ill. ezen kereszt\u00fcl a m\u00faltjukat vett\u00e9k figyelmesebben szem\u00fcgyre.\n<\/p>\n

\nA 600 mitokondri\u00e1lis DNS-t fel\u00f6lel\u0151 vizsg\u00e1lat, eredend\u0151en szint\u00e9n csak az anyai \u00e1gak eredet\u00e9t k\u00e9pes felt\u00e9rk\u00e9pezni, de a glob\u00e1lis vizsg\u00e1latok azt mutatj\u00e1k, hogy ez jobb\u00e1ra fedi a teljes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g mozg\u00e1sait is (az esetleges elt\u00e9r\u00e9sek meg \u00fagyis kider\u00fclnek k\u00e9s\u0151bb, \u00e9s \u00f6nmagukban is igen \u00e9rdekesek lesznek). Az els\u0151 \u00e9s tal\u00e1n leg\u00e9rdekesebb felfedez\u00e9s az, hogy mintegy 150 000 \u00e9vvel ezel\u0151tt kor\u00e1nt sem egy egys\u00e9ges "emberi" popul\u00e1ci\u00f3 r\u00f3tta a Afrika \u00fatjait. Legal\u00e1bb hat korabeli k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g genetikai "nyoma" lelhet\u0151 fel a mai afrikai bennsz\u00fcl\u00f6ttekben \u00e9s ha megpr\u00f3b\u00e1ljuk megbecs\u00fclni az olyan popul\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t, amelyek v\u00e9g\u00fcl "anyai \u00e1gon" kihaltak (vagyis nem maradt n\u0151i ut\u00f3djuk), akkor ak\u00e1r negyven k\u00f6r\u00fclire is tehethet\u0151 az izol\u00e1lt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sz\u00e1ma, amelyek a Nagy Hasad\u00e9k V\u00f6lgy<\/a> k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaztak el a sz\u00e9lr\u00f3zsa minden (de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen keleti \u00e9s d\u00e9li) ir\u00e1ny\u00e1ba. (A ma is \u00e9l\u0151 leg\u0151sibb, "k\u00fcl\u00f6nutas" vonal a d\u00e9l-afrikai Koi \u00e9s Szan t\u00f6rzseket mag\u00e1ba foglal\u00f3 Koiszan "nemzetts\u00e9g".) \u00c9s ez nem is sokat v\u00e1ltozott mintegy 110 000 \u00e9ven \u00e1t. Ha hinni lehet a becs\u00fclt adatoknak, hamarabb \u00e9rtek el az Indiai-\u00f3ce\u00e1n partvonala ment\u00e9n a (kelet-)afrikai eredet\u0171 vad\u00e1szok Indi\u00e1ba \u00e9s Ausztr\u00e1li\u00e1ba, mint hogy a D\u00e9l-, Kelet- \u00e9s Nyugat-Afrik\u00e1ba elszakadt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rzsek egym\u00e1sra tal\u00e1ltak. A kontinens (pontosabban annak a Szahar\u00e1t\u00f3l d\u00e9lre \u00e9l\u0151) lak\u00f3inak \u00fajrakevered\u00e9s\u00e9t v\u00e9g\u00fcl a bantu t\u00f6rzsek expanzi\u00f3ja<\/a> tet\u00e9zte be l\u00e9nyegesen k\u00e9s\u0151bb, l\u00e9trehozva a t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 ma is fenn\u00e1ll\u00f3 \u00e1llapotokat.\n<\/p>\n

\nMindezt azok a kor\u00e1bbi tanulm\u00e1nyok teszik m\u00e9g \u00e9rdekesebb\u00e9, amelyek arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy 70 000 \u00e9ve a teljes emberi faj a kihal\u00e1s sz\u00e9l\u00e9re ker\u00fclt. Pontosan nem tiszt\u00e1zott k\u00f6rnyezeti okok miatt a teljes emberi n\u00e9pess\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny ezer (egyesek szerint kb. 2000) f\u0151re apadt, ami m\u00e9g t\u00f6mbben sem lenne valami sok, h\u00e1t ha m\u00e9g t\u00f6bb tucat, szinte el\u00e9rhetetlen t\u00e1vols\u00e1gba sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dott, mar\u00e9knyi t\u00f6rzsr\u0151l van sz\u00f3. S hogy egy ilyen helyzetb\u0151l "fel\u00e1lltunk" \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti id\u0151ben sz\u00e1m\u00edtott "pillanat" alatt siker\u00fclt az eg\u00e9sz bolyg\u00f3t belaknunk, az nemcsak szerencs\u00e9s v\u00e9letleneknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 (b\u00e1r r\u00e9szben annak is), hanem fajunk alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek \u00e9s rugalmass\u00e1g\u00e1nak tal\u00e1n legjobb bizony\u00edt\u00e9ka.\n<\/p>\n

\n


\nBehar DM, Villems R, Soodyall H, Blue-Smith J, Pereira L, et al.<\/strong> (2008) The dawn of human matrilineal diversity. Am J Hum Genet<\/i> 82(5)<\/strong>: 1130-1140. doi:10.1016\/j.ajhg.2008.04.002<\/a> <\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Amikor "\u00c9v\u00e1r\u00f3l", az emberis\u00e9g afrikai \u0151sanyj\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk (aki, \u00e9s a f\u00e9lrevezet\u0151 elnevez\u00e9s miatt, tal\u00e1n ez nem is hangoztathat\u00f3 el\u00e9gszer, nem az els\u0151 n\u0151 volt \u00e9s nem is az egyetlen, hanem, ha csak az anyai \u00e1gak ment\u00e9n m\u00e9lyed\u00fcnk a m\u00faltunkba, mindannyiunk … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5005744","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005744","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005744"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005744\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005744"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005744"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005744"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}