\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200804\/podarcis_sicula.jpg\")
Harminchat \u00e9vvel ezel\u0151tt, a horv\u00e1t Adria egy zsebkend\u0151nyi kis szigete, Pod Mr![\"c\"](\"http:\/\/www.pnas.org.libproxy.ucl.ac.uk\/math\/ccaron.gif\")
aru, saj\u00e1tos k\u00eds\u00e9rlet sz\u00ednhely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A szomsz\u00e9dos, leheletnyit nagyobb, Pod Kopi![\"s\"](\"http:\/\/www.pnas.org.libproxy.ucl.ac.uk\/math\/scaron.gif\")
te sziget\u00e9r\u0151l \u00f6t p\u00e1r olasz faligy\u00edkot (Podarcis sicula<\/i>) telep\u00edtettek \u00e1t, hogy megn\u00e9zz\u00e9k … mi is t\u00f6rt\u00e9nik.\n<\/p>\n
\nEgy-egy faj szigetekre szakadt popul\u00e1ci\u00f3i eset\u00e9n nem ritka, hogy azok k\u00fclalakja \u00e9s\/vagy szok\u00e1sai dr\u00e1mai v\u00e1ltoz\u00e1sokon mennek \u00e1t, hogy az adott (\u00faj) \u00e9l\u0151hely k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeihez alkalmazkodjanak. A jelens\u00e9g iskolap\u00e9ld\u00e1j\u00e1t a galapagosi pintyek jelentik (na, mi m\u00e1s ;-)), \u00e9s b\u00e1r Darwin \u00e9rtelemszer\u0171en nem lehetett tan\u00faja, hogy mik\u00e9nt j\u00f6ttek l\u00e9tre az egyes pintyfajok a k\u00f6z\u00f6s \u0151sb\u0151l, a genetikai vizsg\u00e1latok igazolt\u00e1k, hogy elgondol\u00e1sa az eml\u00edtett fajok keletkez\u00e9s\u00e9r\u0151l helyes volt. S\u0151t, az eml\u00edtett pintyek ma is megfigyelhet\u0151<\/a> evol\u00faci\u00f3ja azt is jelzi, hogy a fajkeletkez\u00e9s mechanizmusa val\u00f3ban a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben keresend\u0151.\n<\/p>\n \n \nA t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kforr\u00e1s ilyen m\u00e9rt\u00e9k\u0171 megv\u00e1ltoz\u00e1sa a gy\u00edkok szoci\u00e1lis szok\u00e1sait sem hagyt\u00e1k \u00e9rintetlen\u00fcl (a Pod Mr \nMegjegyzend\u0151, hogy az efajta billenty\u0171 a gy\u00edkokn\u00e1l ritka mint a feh\u00e9r holl\u00f3. Az \u00f6sszes pikkelyes h\u00fcll\u0151k mind\u00f6ssze 1 %-ban figyeltek meg hasonl\u00f3t \u00e9s ezek k\u00f6zt t\u00f6rt\u00e9netesen egyetlen m\u00e1s, Podarcis<\/i> nemzets\u00e9gbe tartoz\u00f3 faj sincs. Viszobt a n\u00e9h\u00e1ny ag\u00e1ma \u00e9s igu\u00e1na, ill. Lacertidae<\/i> csal\u00e1dba tartoz\u00f3 gy\u00edkfaj, amelyekn\u00e9l hasonl\u00f3 anat\u00f3miai k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ggel tal\u00e1lkozhatunk, mind-mind n\u00f6v\u00e9nyev\u0151.\u00a0\n<\/p>\n \nM\u00e1r csak azt lenne j\u00f3 megtudni, hogy az eml\u00edtett v\u00e1ltoz\u00e1sok milyen genetikai okokra vezethet\u0151k vissza, hiszen a pintyek eset\u00e9ben is az efajta<\/a> kutat\u00e1sok<\/a> tett\u00e9k teljess\u00e9 a t\u00f6rt\u00e9netet.\n<\/p>\n \n(K\u00f6sz\u00f6net nyenyec<\/a> kart\u00e1csnak a tipp\u00e9rt; az faligy\u00edk k\u00e9pe pedig ehunnan<\/a> van.<\/i>)\n<\/p>\n Harminchat \u00e9vvel ezel\u0151tt, a horv\u00e1t Adria egy zsebkend\u0151nyi kis szigete, Pod Mraru, saj\u00e1tos k\u00eds\u00e9rlet sz\u00ednhely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A szomsz\u00e9dos, leheletnyit nagyobb, Pod Kopite sziget\u00e9r\u0151l \u00f6t p\u00e1r olasz faligy\u00edkot (Podarcis sicula) telep\u00edtettek \u00e1t, hogy megn\u00e9zz\u00e9k … mi is t\u00f6rt\u00e9nik. Egy-egy faj szigetekre … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200804\/podarcis_bite_evo.jpg\")
Visszat\u00e9rve a gy\u00edkokra, tal\u00e1n nem meglep\u0151, ha itt is dr\u00e1mai v\u00e1ltoz\u00e1soknak lehet\u00fcnk tan\u00fai, b\u00e1r alig 30 gener\u00e1ci\u00f3nyi id\u0151 telt el. K\u00fcls\u0151leg legszembet\u0171n\u0151bb, hogy a Pod Mraru-n lev\u0151 gy\u00edkoknak nagyobb fej\u00fck lett, mint kopitei t\u00e1rsaiknak, ami er\u0151teljesebb harap\u00e1st eredm\u00e9nyez. A v\u00e1ltoz\u00e1s term\u00e9szetesen nem a v\u00e9letlennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hanem sokkal ink\u00e1bb a gy\u00edkok t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si szok\u00e1saiban bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1snak. M\u00edg az \u0151si popul\u00e1ci\u00f3 szinte kiz\u00e1r\u00f3lag \u00edzeltl\u00e1b\u00faakon \u00e9l, az \u00faj szigetet megh\u00f3d\u00edt\u00f3 faligy\u00edkok (akik mellesleg ez id\u0151 alatt, a szigeten \u0151shonos m\u00e1sik gy\u00edkfajt teljesen kiszor\u00edtott\u00e1k), \u00e9vszakt\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, men\u00fcj\u00fck 30-60 %-\u00e1t n\u00f6v\u00e9nyi forr\u00e1sb\u00f3l biztos\u00edtj\u00e1k. Az er\u0151sebb harap\u00e1s pedig kifejezetten j\u00f3l j\u00f6n a nagy \u00e9s kem\u00e9ny levelek feldolgoz\u00e1s\u00e1ban.\n<\/p>\naru-i gy\u00edkokpopul\u00e1ci\u00f3 h\u00edmei, \u0151seikkel ellent\u00e9tben m\u00e1r nem territori\u00e1lisak), de a legszembet\u0171n\u0151bb v\u00e1ltoz\u00e1s m\u00e9gis a b\u00e9lcsatorna anat\u00f3mi\u00e1j\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik. Ez pedig nem m\u00e1s, mint egy, a vakb\u00e9l fal\u00e1ban megjelen\u0151, speci\u00e1lis billenty\u0171, amelynek f\u0151 feladata az em\u00e9szt\u0151rendszeren \u00e1tmen\u0151 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k halad\u00e1s\u00e1nak lelass\u00edt\u00e1sa. Ez ut\u00f3bbira az\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g, mert az elfogyasztott n\u00f6v\u00e9nyi sz\u00f6vetek sok cellul\u00f3zt tartalmaznak \u00e9s ezt a molekul\u00e1t sok ideig tart a b\u00e9lrendszerben lak\u00f3 mikroorganizmusoknak lebontani.\u00a0 \u00a0 \n<\/p>\n
\n
\nHerrel A, Huyghe K, Vanhooydonck B, Backeljau T, Breugelmans K, Grbac I, Van Damme R, Irschick DJ<\/strong> (2008) Rapid large-scale evolutionary divergence in morphology and performance associated with exploitation of a different dietary resource. PNAS<\/i> 105(12)<\/strong>: 4792-4795.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"