{"id":5005698,"date":"2008-01-24T21:20:54","date_gmt":"2008-01-24T20:20:54","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2008\/01\/24\/verben_a_baj"},"modified":"2008-01-24T21:20:54","modified_gmt":"2008-01-24T20:20:54","slug":"verben_a_baj","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005698","title":{"rendered":"V\u00e9rben a baj"},"content":{"rendered":"<p>\n<img decoding=\"async\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200801\/fumigationstove.jpg\" align=\"right\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/>A franci\u00e1k olasz betegs\u00e9gnek (&quot;mal napolitaine&quot;), az olaszok &quot;francia betegs\u00e9gnek&quot; (&quot;mal francese&quot;) h\u00edvt\u00e1k, ahogy a spanyolok, a n\u00e9metek \u00e9s az angolok is. A portug\u00e1lok \u00e9s hollandok a spanyolokat hib\u00e1ztatt\u00e1k \u00e9rte, a lengyelek a n\u00e9meteket, az oroszok a lengyeleket, a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k pedig a kereszt\u00e9nyeket cakkompakk. S b\u00e1r n\u00e1lunk egyszer\u0171en &quot;v\u00e9rbaj&quot; n\u00e9ven fut, a fenti n\u00e9vkavalk\u00e1d r\u00e9szben j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi, hogy a <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Syphilis\">szifilisz<\/a> milyen utat j\u00e1rt be az \u00f6reg kontinensen. Egy dolog azonban m\u00e1ig sem tiszt\u00e1zott: pontosan honnan is ered a k\u00f3r.\n<\/p>\n<p>\nA betegs\u00e9get egy <i><a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Treponema_pallidum\">Treponema pallidum pallidum<\/a><\/i> nev\u0171 bakteri\u00e1lis k\u00f3rokoz\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhtej\u00fck, amelynek jellegzetes spir\u00e1lis alakja a spirochaeta bakt\u00e9riumok k\u00f6z\u00e9 helyezi. Ez a k\u00fcl\u00f6nleges, dug\u00f3h\u00f3z\u00f3szer\u0171 alak (egy forg\u00f3 mozg\u00e1s keret\u00e9n bel\u00fcl) egyben biztos\u00edtja a baci helyv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t is. A szervezetbe jutva a k\u00f3rokoz\u00f3 a v\u00e9r- \u00e9s nyirokszervekben  teny\u00e9szik, illetve kr\u00f3nikus betegs\u00e9g eset\u00e9n sok esetben v\u00e9g\u00fcl az idegrendszert is megt\u00e1madja.\n<\/p>\n<p>\nAz szifilisz els\u0151 hitelt \u00e9rdeml\u0151 le\u00edr\u00e1sa nemsokkal Kolumbusz \u00dajvil\u00e1gb\u00f3l val\u00f3 visszat\u00e9rte ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt N\u00e1polyban \u00e9s ez volt az egyik ok, ami\u00e9rt sokan Amerik\u00e1ban sejtett\u00e9k a szifilisz eredet\u00e9t. Ezt l\u00e1tszott al\u00e1t\u00e1masztani az is, hogy az indi\u00e1nok k\u00f6r\u00e9ben viszonylag gyakori a 0-s v\u00e9rcsoport, ami relat\u00edv v\u00e9delmet ny\u00fajt a betegs\u00e9g ellen. Ugyan ez m\u00e9g mindig csak k\u00f6zvetett m\u00f3don igazolja az amerikai eredetet, m\u00e9gsem \u00e1llt jobb bizony\u00edt\u00e9k a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre, ui. a k\u00f6zvetlenebb molekul\u00e1ris rendszerez\u00e1si nekifut\u00e1sok eddig rendre cs\u0151d\u00f6t mondtak. Ut\u00f3bbinak az oka abban keresend\u0151, hogy mind a szifilisz, mind a <i>T. pallidum<\/i> m\u00e1s alfajai \u00e1ltal okozott <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Yaws\">framb\u0151zia (yaws)<\/a>, <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Pinta_%28disease%29\">pinta<\/a> \u00e9s <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Bejel\">bejel<\/a> ellen igencsak sikeres \u00edrt\u00f3hadj\u00e1ratot folytatott a WHO az \u00f6tvenes \u00e9s hatvanas \u00e9vek sor\u00e1n a WHO, \u00edgy ma m\u00e1r ritk\u00e1n fordulnak el\u0151 &#8211; ergo neh\u00e9z megfelel\u0151 min\u0151s\u00e9g\u0171 mint\u00e1t tal\u00e1lni.\n<\/p>\n<p>\nAz eml\u00edtett betegs\u00e9gek egy\u00e9bk\u00e9nt t\u00fcneteikben szinte megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethetetlenek a szifiliszt\u0151l, l\u00e9nyeges elt\u00e9r\u00e9st csak terjed\u00e9si m\u00f3djukban van: m\u00edg a szifilisz nemi kapcsolat \u00fatj\u00e1n terjed \u00e9s a fert\u0151z\u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n gyakran ronda fek\u00e9ly alakul ki, a h\u00e1rom rokon betegs\u00e9g tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sima b\u0151rkontaktus is el\u00e9g (a szifilis k\u00e9s\u0151bbi f\u00e1zisaira jellemz\u0151 b\u0151r alatti g\u00fcm\u0151k itt is kialakunak). Pontosabban egy, igen fontos kiv\u00e9tel l\u00e9tezik a fenti szab\u00e1ly al\u00f3l: p\u00e1r \u00e9ve egy Guyana \u0151serdeiben \u00e9l\u0151 bensz\u00fcl\u00f6tt t\u00f6rzs gyerekeiben figyelt\u00e9k meg a framb\u0151zia egy \u00faj form\u00e1j\u00e1t. Ez szint\u00e9n egyszer\u0171 \u00e9rint\u00e9ssel terjed, de a fert\u0151z\u00e9s hely\u00e9n fek\u00e9ly alakult ki! M\u00e1r ez \u00f6nmag\u00e1ban is megalapozta a gyan\u00fat, hogy a framb\u0151zia \u00e9s a szifilisz k\u00f6zti \u00e1tmenetr\u0151l lehet sz\u00f3, \u00e9s ezt l\u00e1tszanak igazolni a napokban k\u00f6zz\u00e9 tett (r\u00e9szleges) molekul\u00e1ris vizsg\u00e1latok is.\n<\/p>\n<p>\nUt\u00f3bbiak f\u00e9ny\u00e9ben rekonstru\u00e1lni lehet, a szifilis kialakul\u00e1s\u00e1t: az \u0151s egy\u00e9rtelm\u0171en a ma Afrik\u00e1ban \u00e9s DK-\u00c1zsi\u00e1ban endemikus framb\u0151zia lehetett. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez a betegs\u00e9g t\u00f6bb ezer \u00e9venkereszt\u00fcl &quot;\u00e9lt egy\u00fctt&quot; az emberekkel, \u00e9s \u00edgy juthatott el vel\u00fck egy\u00fctt az amerikai kontinensekre is. Ott adapt\u00e1l\u00f3dott a lok\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez, ami sok helyen tr\u00f3pusi kl\u00edm\u00e1t jelentett , majd v\u00e9g\u00fcl innen siker\u00fclt keresetlen potyautask\u00e9nt felker\u00fclnie az Amerik\u00e1t felfedez\u0151 eur\u00f3pai haj\u00f3kra. Mikor azok visszat\u00e9rtek haz\u00e1jukba, a k\u00f3rokoz\u00f3 hirtelen k\u00e9nyelmetlen helyzetbe ker\u00fclt: a meleg, p\u00e1r\u00e1s viszonyokat hirtelen, h\u0171v\u00f6s \u00e9s gyakran sz\u00e1raz \u00e9ghajlat v\u00e1ltotta fel. Csak egy ki\u00fat k\u00edn\u00e1lkozott a fennmarad\u00e1shoz: meglelni azokat a zugokat, amelyek legink\u00e1bb hasonl\u00edtottak az tr\u00f3pusi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez &#8211; \u00e9s ezek t\u00f6rt\u00e9netesen az ivarj\u00e1ratok lettek.\n<\/p>\n<p>\nA t\u00f6rt\u00e9netnek egyetlen kis hib\u00e1ja van: a molekul\u00e1ris adataokhoz haszn\u00e1lt guyanai minta viszonylag rossz min\u0151s\u00e9g\u0171 volt, \u00edgy csak r\u00f6videbb szakaszokat tudtak a k\u00f3rokoz\u00f3 genomj\u00e9b\u00f3l megszekven\u00e1lni az Emory egyetem kutat\u00f3i. Pechj\u00fckre r\u00e1ad\u00e1sul az eml\u00edtett bennsz\u00fcl\u00f6tt t\u00f6rzset az\u00f3ta a jelek szerint sikeresen kik\u00far\u00e1lt\u00e1k a WHO emberei n\u00e9h\u00e1ny adag penicillin seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, \u00edgy f\u00e9l\u0151, hogy t\u00f6bb mintav\u00e9telez\u00e9sre nem is lesz es\u00e9ly.\u00a0\n<\/p>\n<hr \/>\n<p><font size=\"1\"><br \/>\n<strong>Mulligan CJ, Norris SJ, Lukehart SA<\/strong> (2008) Molecular Studies in Treponema pallidum Evolution: Toward Clarity?. PLoS Negl Trop Dis 2(1): e184. <a href=\"http:\/\/dx.doi.org\/10.1371\/journal.pntd.0000184\">doi:10.1371\/journal.pntd.0000184<\/a><br \/>\n<strong>Harper KN, Ocampo PS, Steiner BM, George RW, Silverman MS, et al. (2008) On the Origin of the Treponematoses: A Phylogenetic Approach. PLoS Negl Trop Dis 2(1): e148. <a href=\"http:\/\/dx.doi.org\/10.1371\/journal.pntd.0000148\">doi:10.1371\/journal.pntd.0000148<\/a><br \/>\n<\/strong><\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A franci\u00e1k olasz betegs\u00e9gnek (&quot;mal napolitaine&quot;), az olaszok &quot;francia betegs\u00e9gnek&quot; (&quot;mal francese&quot;) h\u00edvt\u00e1k, ahogy a spanyolok, a n\u00e9metek \u00e9s az angolok is. A portug\u00e1lok \u00e9s hollandok a spanyolokat hib\u00e1ztatt\u00e1k \u00e9rte, a lengyelek a n\u00e9meteket, az oroszok a lengyeleket, a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005698\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5005698","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005698","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005698"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005698\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005698"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005698"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005698"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}