{"id":5005695,"date":"2008-01-12T15:37:20","date_gmt":"2008-01-12T14:37:20","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2008\/01\/12\/szemtelen_parok"},"modified":"2008-01-12T15:37:20","modified_gmt":"2008-01-12T14:37:20","slug":"szemtelen_parok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005695","title":{"rendered":"Szemtelen p\u00e1rok"},"content":{"rendered":"<p><img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200801\/astyanax.jpg\" class=\"imgleft\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/>A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, a jap\u00e1n frontr\u00f3l visszat\u00e9r\u0151 <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Edward_B._Lewis\">Ed Lewis<\/a> \u00fajult er\u0151vel vetette bele mag\u00e1t a <i>Drosophila<\/i> genetik\u00e1ban, a Caltechen lev\u0151 laborj\u00e1ban. Mik\u00f6zben a <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200801\/\">homeotikus mut\u00e1ci\u00f3kat vizsg\u00e1l\u00f3<\/a>, k\u00e9s\u0151bb <a href=\"http:\/\/nobelprize.org\/nobel_prizes\/medicine\/laureates\/1995\/\">Nobel d\u00edjjal<\/a> honor\u00e1lt projektj\u00e9n dolgozott egy \u00e9rdekes probl\u00e9m\u00e1val tal\u00e1lta mag\u00e1t szemk\u00f6zt: ha k\u00e9t, l\u00e1tsz\u00f3lag egyforma (vagy nagyon-nagyon hasonl\u00f3) mut\u00e1nsom van, akkor mik\u00e9pp \u00e1llap\u00edthatom meg, hogy a mut\u00e1ci\u00f3k azonos g\u00e9nben vannak, vagy csak ugyanazon folyamat k\u00e9t, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 g\u00e9nj\u00e9ben. A probl\u00e9ma megold\u00e1sa v\u00e9gett fejlesztette ki Lewis az \u00fan. <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Complementation_(genetics)\">genetikai komplement\u00e1ci\u00f3t<\/a>, amelyet logikai egyszer\u0171s\u00e9ge \u00e9s eleganci\u00e1ja az\u00f3ta is a genetikusok kedvelt k\u00eds\u00e9rlet\u00e9v\u00e9 tesz.<\/p>\n<p>Az elv t\u00e9nyleg trivi\u00e1lis: ha adott A \u00e9s B mut\u00e1ns, amelyeket egy-egy recessz\u00edv mut\u00e1ci\u00f3 okoz (vagyis a mut\u00e1nsok csak akkor sz\u00farhat\u00f3k ki, ha az adott g\u00e9nb\u0151l a homol\u00f3g kromosz\u00f3map\u00e1rjaikon lev\u0151 mindk\u00e9t m\u00e1solat hordozza a mut\u00e1ci\u00f3t) egyszer\u0171en keresztezem \u0151ket \u00e9s azt figyelem, hogy ut\u00f3djaik k\u00f6z\u00f6tt l\u00e1that\u00f3-e a sz\u00f3banforg\u00f3 elv\u00e1ltoz\u00e1s. Ha nem, akkor a k\u00e9t mut\u00e1ci\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 g\u00e9nekben volt jelen, s mivel az ut\u00f3doknak csak az egyik sz\u00fcl\u0151t\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 kromosz\u00f3m\u00e1j\u00e1n volt jelen a mut\u00e1ns g\u00e9n (mindk\u00e9t esetben), azaz heterozig\u00f3t\u00e1k, \u0151k maguk kin\u00e9zetre nem lesznek mut\u00e1nsok. Ellenben ha a mut\u00e1ns kin\u00e9zet jelen lesz az ut\u00f3dok k\u00f6zt, akkor A \u00e9s B mut\u00e1ci\u00f3 ugyanabban a g\u00e9nben van jelen.<\/p>\n<p>Lewis eset\u00e9ben a mut\u00e1ci\u00f3k olyan g\u00e9nekben voltak jelen, amelyek a muslic\u00e1k sz\u00e1rny m\u00f6g\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3 egyens\u00falyoz\u00f3 szerv\u00e9t, bill\u00e9r\u00e9t &#8220;alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t&#8221; val\u00f3di sz\u00e1rnny\u00e1, de \u00e9rtelemszer\u0171, hogy a komplement\u00e1ci\u00f3s anal\u00edzis m\u0171k\u00f6dik szinte b\u00e1rmilyen \u00e1llatban, szinte b\u00e1rmely mut\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9ben. P\u00e9ld\u00e1ul egy mexik\u00f3i lazacfaj, az <i>Astyanax<\/i> <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200801\/\">szemn\u00e9lk\u00fclis\u00e9get okoz\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3i <\/a>eset\u00e9ben.<\/p>\n<p>Az <i>Astyanax<\/i>-nak sz\u00e1mos popul\u00e1ci\u00f3ja \u00e9l a Yucat\u00e1n f\u00e9lszigetet ement\u00e1lihoz hasonl\u00f3an felszabdal\u00f3 m\u00e9szk\u0151 barlangokban \u00e9s ezeknek a halaknak a t\u00f6bbs\u00e9ge vak. Hogy pontosan mi\u00e9rt is (m\u00e1rmint elvi szinten mi\u00e9rt), arr\u00f3l nincs teljes egyet\u00e9rt\u00e9s, h\u00e1rom n\u00e9zet is n\u00e9pszer\u0171, \u00e9s ma m\u00e9g nem tudjuk eld\u00f6nteni, hogy melyik is \u00e1ll k\u00f6zelebb a val\u00f3s\u00e1ghoz. Az els\u0151 iskola \u00fagy v\u00e9li, egyszer\u0171en arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a s\u00f6t\u00e9tben a halak nem haszn\u00e1lj\u00e1k a szem\u00fcket, \u00edgy igaz\u00e1b\u00f3l csak id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se volt, hogy egy szemsorvaszt\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3 megjelenjen \u00e9s elterjedjen (hiszen nincs szelekci\u00f3 ellene). Egy m\u00e1sik t\u00e1rsas\u00e1g szerint a szem elveszt\u00e9se kifejezetten el\u0151ny\u00f6s volt, ui. a retin\u00e1ban lev\u0151 fotoreceptor sejteknek nagy az energiaig\u00e9nye, m\u00e1rpedig a barland az egy t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kban szeg\u00e9nyes k\u00f6rnyezet, vagyis minden kis energia megtakar\u00edt\u00e1s el\u0151nyt jelent a t\u00fal\u00e9l\u00e9sben. A harmadik elm\u00e9let h\u00edvei \u00fagy l\u00e1tj\u00e1k, hogy a hal barlangi \u00e9lethez val\u00f3 adapt\u00e1ci\u00f3ja sor\u00e1n k\u00f6vetkeztek be olyan mut\u00e1ci\u00f3k, amelyek a fitts\u00e9g n\u00f6vel\u00e9se mellett, mintegy mell\u00e9kesen okozt\u00e1k a szemek elveszt\u00e9s\u00e9t &#8211; \u0151ket l\u00e1tszik igazolni az a megfigyel\u00e9s, hogy a barlangi halakra jellemz\u0151 nagyobb \u00e1llkapocs ugyanazokkal a g\u00e9nexpresszi\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1sokkal hozhat\u00f3 kapcsolatba, mint a vaks\u00e1g.<\/p>\n<p><img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200801\/astyanax_phylo.jpg\" class=\"imgright\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/> Az elvi r\u00e9szen t\u00fal persze m\u00e9g azt sem tudjuk pontosan, hogy az egyes halakban milyen mut\u00e1ci\u00f3 okozza a szem elsorvad\u00e1s\u00e1t, mindenesetre mivel sz\u00e1mos vak <i>Astyanax<\/i> popul\u00e1ci\u00f3 nagyon t\u00e1vol \u00e9l egyms\u00e1t\u00f3l, felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a p\u00e1rhuzamos konvergens evol\u00faci\u00f3 klasszikus p\u00e9ld\u00e1j\u00e1val \u00e1llunk szemben, vagyis a vaks\u00e1g egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl alakult ki. Ennek tesztel\u00e9s\u00e9re t\u00f6k\u00e9letesen alkalmas a komplement\u00e1ci\u00f3, \u00e9pp ez\u00e9rt v\u00e9gezte ezt el az NYU egyik kutat\u00f3ja, Richard Borowsky.<\/p>\n<p>Eg\u00e9sz pontosan n\u00e9gy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 barlangi popul\u00e1ci\u00f3t vett g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1, ezek a pach\u00f3ni, a molinoi, a tinajai \u00e9s a curvai. A komplement\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a Pach\u00f3n-Tinaja \u00e9s Pach\u00f3n-Molino p\u00e1ros\u00edt\u00e1sok funkcion\u00e1lisan l\u00e1t\u00f3 (b\u00e1r a norm\u00e1lisn\u00e1l kisebb szem\u0171) halakat eredm\u00e9nyeztek &#8211; nem rossz teljes\u00edtm\u00e9ny olyan halpopul\u00e1ci\u00f3k eset\u00e9n, ahol t\u00f6bb t\u00edzezer gener\u00e1ci\u00f3 \u00f3ta senkinek nem volt m\u0171k\u00f6d\u0151 szeme. Vagyis ezek a halak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mut\u00e1ci\u00f3knak k\u00f6sz\u00f6nhetik szemtelens\u00e9g\u00fcket. Csak a Curva-Tinaja p\u00e1ros\u00edt\u00e1s nem &#8220;m\u0171k\u00f6d\u00f6tt&#8221; &#8211; \u00e1m mivel ezek a barlangok egy\u00e9bk\u00e9nt f\u00f6ldrajzilag k\u00f6zel vannak egym\u00e1shoz, elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy eredetileg az egyik barlangban terjedt el a vak popul\u00e1ci\u00f3, s majd k\u00e9s\u0151bb, valamilyen f\u00f6ldalatti j\u00e1ratokon kereszt\u00fcl jutott \u00e1t a m\u00e1sik helyre.<\/p>\n<hr \/>\n<p><span size=\"1\" style=\"font-size: xx-small;\"> <strong>Borowsky R<\/strong> (2008) Restoring sight in blind cavefish. <i>Curr Biol<\/i> <strong>18(1)<\/strong>: R23-24.<br \/> <strong>Niven JE<\/strong> (2008) Evolution: Convergent Eye Losses in Fishy Circumstances. <i>Curr Biol<\/i> <strong>8(1)<\/strong>: R27-R29. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, a jap\u00e1n frontr\u00f3l visszat\u00e9r\u0151 Ed Lewis \u00fajult er\u0151vel vetette bele mag\u00e1t a Drosophila genetik\u00e1ban, a Caltechen lev\u0151 laborj\u00e1ban. Mik\u00f6zben a homeotikus mut\u00e1ci\u00f3kat vizsg\u00e1l\u00f3, k\u00e9s\u0151bb Nobel d\u00edjjal honor\u00e1lt projektj\u00e9n dolgozott egy \u00e9rdekes probl\u00e9m\u00e1val tal\u00e1lta mag\u00e1t szemk\u00f6zt: ha &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005695\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[80,29,5],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005695"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005695"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005695\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005695"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005695"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005695"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}