{"id":5005688,"date":"2007-12-26T14:55:03","date_gmt":"2007-12-26T13:55:03","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2007\/12\/26\/i_indohyus_i_a_balnaos"},"modified":"2007-12-26T14:55:03","modified_gmt":"2007-12-26T13:55:03","slug":"i_indohyus_i_a_balnaos","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005688","title":{"rendered":"<i>Indohyus<\/i>, a b\u00e1lna\u0151s"},"content":{"rendered":"<p>\n<img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200712\/indohyus.jpg\" align=\"left\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/> A cetek Darwin \u00f3ta mindig is k\u00fcl\u00f6nleges kis helyet foglaltak el az evol\u00faci\u00f3val foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3k sz\u00edv\u00e9ben, hiszen ez az az eml\u0151s csoport, amely a leg\u00fcgyesebbnek bizonyult a v\u00edzi k\u00f6rnyezet megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ban &#8211; olyannyira, hogy m\u00e1ra m\u00e1r k\u00e9ptelenek r\u00f6videbb id\u0151t is a parton t\u00f6lteni.\n<\/p>\n<p>\nAz intenz\u00edv \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s, illetve az e nyom\u00e1n megimsert fossz\u00edli\u00e1k \u00e9s embriol\u00f3gia jellegzetess\u00e9geknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, ma m\u00e1r <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200712\/\">el\u00e9g pontos k\u00e9ppel rendelkez\u00fcnk arr\u00f3l<\/a>, hogy mik\u00e9nt alakultak ki, viszonylag kism\u00e9ret\u0171, n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa ragadoz\u00f3kb\u00f3l, a tengerek mai \u00f3ri\u00e1siai. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindent tudn\u00e1nk \u00e9s ne lenne m\u00e9g rengeteg izgalmas cikkre val\u00f3 felfedeznival\u00f3 vil\u00e1gszerte.\n<\/p>\n<p>\nEgy ilyen maradv\u00e1nyt mutatott be m\u00falt h\u00e9ten a <i>Nature<\/i> lapjain a cet-evol\u00faci\u00f3 kutat\u00e1s egyik nagy\u00f6regje, <a href=\"http:\/\/www.neoucom.edu\/DEPTS\/ANAT\/Thewissen\/\">Hans Thewissen<\/a>. Ez az <i>Indohyus<\/i>, amely (ak\u00e1rcsak kor\u00e1bban m\u00e1r felt\u00e1rt cet\u0151s\u00f6k) az indiai szubkontinensen ker\u00fclt el\u0151. S b\u00e1r a l\u00e9ny bels\u0151 f\u00fcl\u00e9nek a szerkezete sz\u00e1mos pontban megegyezik a cetek azonos szerv\u00e9nek szerkezet\u00e9vel, az <i>Indohyus<\/i> m\u00e9gsem cet volt. Kopony\u00e1j\u00e1nak \u00e9s egy\u00e9b csontjainak alkata arra utal, hogy egy ma m\u00e1r kihalt csoportba tartozott, a <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Raoellidae\"><i>Raollidae<\/i> csal\u00e1dba<\/a>. Azaz a mai cetek egyik \u0151si unokatestv\u00e9r\u00e9t tisztelhetj\u00fck benne, \u00edgy fizikai von\u00e1sai arr\u00f3l \u00e1rulkodnak, hogy milyen lehetett a leg\u0151sibb cetek testalkata.\n<\/p>\n<p>\nAz <i>Indohyus<\/i> mos\u00f3medve nagys\u00e1g\u00fa l\u00e9ny volt, amely a <a href=\"http:\/\/animaldiversity.ummz.umich.edu\/site\/accounts\/information\/Hyemoschus_aquaticus.html\">mai patk\u00e1ny\u0151zek<\/a> \u00e9letvitel\u00e9hez hasonl\u00f3 l\u00e9tet folytatott. A csontok <img src=\"http:\/\/www.nature.com.libproxy.ucl.ac.uk\/__chars\/delta\/black\/med\/base\/glyph.gif\" style=\"border: 0pt none ; vertical-align: baseline\" alt=\"delta\" \/><sup>18<\/sup>O izot\u00f3p tartalma v\u00edzi \u00e9letm\u00f3dot sejtet \u00e9s ezt t\u00e1masztja al\u00e1 megvastagodott k\u00fcls\u0151 r\u00e9teg\u00fck is, amely ballasztk\u00e9nt funkcion\u00e1lt (hasonl\u00f3an sz\u00e1mos jelenkori, v\u00edzi \u00e9letm\u00f3dot folytat\u00f3 eml\u0151sh\u00f6z). A l\u00e1bak ugyanakkor nem \u00fasz\u00e1shoz szoktak, \u00edgy Thewissen\u00e9k azt felt\u00e9telezik, hogy egy \u0151si n\u00f6v\u00e9nyev\u0151r\u0151l van sz\u00f3, amelyet a ragadoz\u00f3kt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem k\u00e9szetett a vizes k\u00f6rnyezethez val\u00f3 \u00e1tszok\u00e1sra, de enni m\u00e9g ki-kij\u00e1rt a sz\u00e1razf\u00f6ldre &#8211; ak\u00e1rcsak a v\u00edzilovak. S ha ez \u00edgy volt, a k\u00f6vetkez\u0151 fontos &#8211; tal\u00e1n A legfontosabb &#8211; evol\u00faci\u00f3s l\u00e9p\u00e9s lehetett a a cetek t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n az \u00e9trend \u00e1talakul\u00e1sa, a h\u00fasev\u00e9sre val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s. De ez m\u00e1r a <i><a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Pakicetus\">Pakicetus<\/a> <\/i>t\u00f6rt\u00e9nete.\n<\/p>\n<p>\n<i>(Az illusztr\u00e1ci\u00f3t <a href=\"http:\/\/olduvaigeorge.com\/\">Carl Buell<\/a> k\u00e9sz\u00edtette, Thewissen pedig a Nature honlapj\u00e1n lev\u0151 <a href=\"http:\/\/www.nature.com\/nature\/videoarchive\/ancientwhale\/index.html\">vide\u00f3n<\/a> hosszabban is besz\u00e9l az \u00faj lelet fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l.)<\/i>\n<\/p>\n<hr \/>\n<p><font size=\"1\"><br \/>\n<strong>Thewissen JGM, Cooper LN, Clementz MT, Bajpai S, Tiwari BN<\/strong> (2007) Whales originated from aquatic artiodactyls in the Eocene epoch of India. <i>Nature<\/i> <strong>450<\/strong>: 1190-1194.<br \/>\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A cetek Darwin \u00f3ta mindig is k\u00fcl\u00f6nleges kis helyet foglaltak el az evol\u00faci\u00f3val foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3k sz\u00edv\u00e9ben, hiszen ez az az eml\u0151s csoport, amely a leg\u00fcgyesebbnek bizonyult a v\u00edzi k\u00f6rnyezet megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ban &#8211; olyannyira, hogy m\u00e1ra m\u00e1r k\u00e9ptelenek r\u00f6videbb id\u0151t is a &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005688\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005688"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005688"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005688\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005688"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005688"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005688"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}