{"id":5005677,"date":"2007-11-25T18:15:27","date_gmt":"2007-11-25T17:15:27","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2007\/11\/25\/bekanasz_az_avaron"},"modified":"2007-11-25T18:15:27","modified_gmt":"2007-11-25T17:15:27","slug":"bekanasz_az_avaron","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005677","title":{"rendered":"B\u00e9kan\u00e1sz az avaron"},"content":{"rendered":"

\nHogy a nemek milyen ar\u00e1nyban oszlanak meg a popul\u00e1ci\u00f3n bel\u00fcl, egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g j\u00f6v\u0151je szempontj\u00e1b\u00f3l. P\u00e9ld\u00e1ul a szexu\u00e1lisan szaporod\u00f3 gerinces fajok eset\u00e9ben az ide\u00e1lis fele-fele ar\u00e1nyt\u00f3l<\/a> val\u00f3 tart\u00f3s elt\u00e9r\u00e9s, hossz\u00fa t\u00e1von nem a fennmarad\u00e1st biztos\u00edtja, hanem az almanachok "\u00e9lt, de kihalt" kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba val\u00f3 beker\u00fcl\u00e9st.\n<\/p>\n

\nNem teljesen v\u00e9letlen teh\u00e1t, hogy sok faj nem a szerencs\u00e9re (\u00e9rtsd: k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k) b\u00edzza a nemek helyes ar\u00e1ny\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t, hanem saj\u00e1t kez\u00e9be veszi a sors\u00e1t \u00e9s kialak\u00edt egy genetikai alap\u00fa nemmeghat\u00e1roz\u00e1si, azaz szexdetermin\u00e1ci\u00f3s mechanizmust.\n<\/p>\n

\nEnnek legk\u00e9zenfekv\u0151bb p\u00e9ld\u00e1i mi magunk vagyunk: az \u00fan. homogam\u00e9t\u00e1s egyedek k\u00e9t, azonos verzi\u00f3j\u00e1t hordozz\u00e1k a nemi kromosz\u00f3m\u00e1knak (XX), vagyis n\u0151kk\u00e9 v\u00e1lnak, m\u00edg a heterogam\u00e9t\u00e1s p\u00e9ld\u00e1nyok, a popul\u00e1ci\u00f3ban kering\u0151 mindk\u00e9t nemi kromosz\u00f3m\u00e1b\u00f3l egyet-egyet mondhatnak maguk\u00e9nak (XY), s \u00edgy f\u00e9rfiakk\u00e1 v\u00e1lnak. A rendszer kulcsg\u00e9nje az Y kromosz\u00f3m\u00e1n van<\/a>, ez\u00e9rt ez a kromosz\u00f3ma \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l ura: jelenl\u00e9te biztos\u00edtja, hogy a kezdetleges n\u0151i nemiszervek sorvadjanak el, f\u00e9rfi ekvivalenseik pedig vid\u00e1man tov\u00e1bb fejl\u0151djenek.\n<\/p>\n

\nAz "XY-rendszer", azonban nem az egyetlen l\u00e9tez\u0151, hiszen a madarak \u00e9s h\u00fcll\u0151k t\u00f6bbs\u00e9ge<\/a> a ford\u00edtott logik\u00e1j\u00fa "ZW" mellett tette le a voks\u00e1t, ahol a homogam\u00e9t\u00e1s (ZZ) egyedekb\u0151l h\u00edmek, a heterogam\u00e9t\u00e1sokb\u00f3l (ZW) pedig n\u0151st\u00e9nyek keletkeznek. (Az eredm\u00e9ny persze ugyan\u00fagy 50-50% nem-eloszl\u00e1s lesz.)\n<\/p>\n

\nA fent eml\u00edtett csoportokban, a nemmeghat\u00e1r\u00f3z\u00f3 mechanizmusok nem t\u0171nnek k\u00e9pl\u00e9kenyek, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban vagy az "XY-" (eml\u0151s\u00f6k), vagy a "ZW rendszer" (madarak) jellemz\u0151 az odatartoz\u00f3 \u00f6sszes fajra. Ezzel szemben a k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek k\u00f6zt egyar\u00e1nt felfedezhetj\u00fck mindk\u00e9t sziszt\u00e9ma k\u00e9pvisel\u0151it, s\u0151t olyan faj is akad, ahol k\u00f6zeli popul\u00e1ci\u00f3k (!) k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don d\u00f6ntik el, hogy kib\u0151l legyen leg\u00e9ny, kib\u0151l pedig le\u00e1ny.\n<\/p>\n

\n
\nIde tartozik a Rana rugosa<\/i> nev\u0171 b\u00e9kafaj, amely a Jap\u00e1n-tenger partjain fekv\u0151 orsz\u00e1gokban \u0151shonos. Az m\u00e1r kor\u00e1bban is tiszt\u00e1zott volt, hogy Jap\u00e1non bel\u00fcl a b\u00e9ka k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 popul\u00e1ci\u00f3i k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 logika szerint hat\u00e1rozz\u00e1k el a nemis\u00e9get, de az csak most v\u00e1lt nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1, hogy pl. a ZW rendszer k\u00e9tszer, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl is kialakult.\n<\/p>\n

\nFelthet\u0151en a R. rugosa<\/i> legr\u00e9gebbi popul\u00e1ci\u00f3i, a Nyugat-Jap\u00e1nban (W) ill, a Toki\u00f3 k\u00f6rny\u00e9ki Kanto r\u00e9gi\u00f3ban (K) \u0151shonosak. Mindk\u00e9t t\u00e1rsas\u00e1g egy XY alap\u00fa rendszert haszn\u00e1l, b\u00e1r ez esetben az X \u00e9s Y kromosz\u00f3m\u00e1k alakjukban nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l (ellent\u00e9tben az emberi X-el \u00e9s Y-al). A k\u00e9t rendszer azonban nem teljesen azonos, ez onnan is tudhat\u00f3, hogy a W b\u00e9k\u00e1kat keresztezve a K b\u00e9k\u00e1kkal, torzult nemi ar\u00e1nyok j\u00f6nnek l\u00e9tre, ami, mint fent m\u00e1r eml\u00edtettem nem \u00e9ppen sz\u00e9p rem\u00e9nyekkel kecsegtet. Ez\u00e9rt azt\u00e1n a k\u00e9t (\u0151si) popul\u00e1ci\u00f3 \u00e1tfed\u00e9s\u00e9n\u00e9l keletkez\u0151 hibridek k\u00e9nytelenek voltak valamit kital\u00e1lni, hogy a g\u00e9njeik ne menjenek veszend\u0151be. Az eredm\u00e9ny egyszerre k\u00e9t \u00faj rendszer egy XY \u00e9s egy ZW kialakul\u00e1sa volt.\n<\/p>\n

\nA t\u00f6rt\u00e9net nem \u00e9r m\u00e9g itt v\u00e9get, ugyanis az \u00fajonnan kialakult "XY" popul\u00e1ci\u00f3 egyedei igen promiszkuisnak bizonyultak \u00e9s p\u00e1ran keveredtek az \u0151si "W" t\u00e1rsas\u00e1g tagjaival. Az eredm\u00e9ny ism\u00e9t eltol\u00f3dott nemi ar\u00e1ny lett (egy W \u00e9s XY b\u00e9ka n\u00e1sz\u00e1b\u00f3l sz\u00fclet\u0151 ut\u00f3dok t\u00f6bb mint 60%-a h\u00edm egy \u00e9ves korukban), \u00edgy a rendszer \u00fajfenti tuningol\u00e1sra szorult. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen egy \u00faj, az els\u0151t\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 "ZW-rendszer" alakult ki az \u00fan. "neo-ZW" popul\u00e1ci\u00f3ban. (Hogy a rendszer ennyire k\u00e9pl\u00e9keny \u00e9s XY logik\u00e1b\u00f3l viszonylag gyorsan lehet ZW logik\u00e1t fabrik\u00e1lni, szerintem mindenkit v\u00e1ratlanul \u00e9rt.)\n<\/p>\n

\nAz igaz\u00e1n \u00e9rdekes persze az lesz majd, ha tudni fogjuk, molekul\u00e1risan mit is rejtenek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 logik\u00e1j\u00fa rendszerek, de erre egy ideig m\u00e9g sajnos v\u00e1rni kell.\n<\/p>\n

\n


\nOgata M, Hasegawa Y, Ohtani, Mineyama M, Miura I<\/strong> (2007) The ZZ\/ZW sex-determining mechanism originated twice and independently during evolution of the frog, Rana rugosa<\/i>. Heredity<\/i> doi: 10.1038\/sj.hdy.6801068
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Hogy a nemek milyen ar\u00e1nyban oszlanak meg a popul\u00e1ci\u00f3n bel\u00fcl, egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g j\u00f6v\u0151je szempontj\u00e1b\u00f3l. P\u00e9ld\u00e1ul a szexu\u00e1lisan szaporod\u00f3 gerinces fajok eset\u00e9ben az ide\u00e1lis fele-fele ar\u00e1nyt\u00f3l val\u00f3 tart\u00f3s elt\u00e9r\u00e9s, hossz\u00fa t\u00e1von nem a fennmarad\u00e1st biztos\u00edtja, hanem az almanachok … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005677"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005677"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005677\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005677"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005677"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005677"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}