{"id":5005656,"date":"2007-10-07T17:23:28","date_gmt":"2007-10-07T15:23:28","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2007\/10\/07\/szelid_kisrokak"},"modified":"2007-10-07T17:23:28","modified_gmt":"2007-10-07T15:23:28","slug":"szelid_kisrokak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005656","title":{"rendered":"Szel\u00edd kisr\u00f3k\u00e1k"},"content":{"rendered":"

Az 1950-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n, mik\u00f6zben a biol\u00f3gusok vil\u00e1gszerte csak a liszenk\u00f3izmus<\/a> abszurdit\u00e1s\u00e1t l\u00e1thatt\u00e1k a nagy szovjet (tudom\u00e1nyos) val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l, Szib\u00e9ria egyik szeglet\u00e9ben, \u00e9lettan k\u00eds\u00e9rletnek \u00e1lc\u00e1zva, a 20. sz\u00e1zad egyik leg\u00e9rdekesebb genetikai k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t kezdte el, egy f\u00e9lig sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben lev\u0151 orosz kutat\u00f3. Dimitrij Beljajev<\/a> 1948-ban veszette el moszkvai \u00e1ll\u00e1s\u00e1t, mivel nem volt hajland\u00f3 a mendeli genetik\u00e1t becser\u00e9lni Liszenk\u00f3 „micsurini” n\u00e9zeteire, \u00e9s r\u00f6vid kit\u00e9r\u0151 ut\u00e1n a Szovjet Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia novoszibirszki int\u00e9zet\u00e9ben k\u00f6t\u00f6tt ki, ahol hal\u00e1l\u00e1ig dolgozott.<\/p>\n

Beljajevet k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekelte a domesztik\u00e1ci\u00f3, az \u00e1llatszel\u00edd\u00edt\u00e9s jelens\u00e9ge \u00e9s arra figyelt fel, hogy olyan t\u00e1voli rokon fajok eset\u00e9ben, mint a diszn\u00f3 \u00e9s a kutya a folyamat hasonl\u00f3 jegyek megjelen\u00e9s\u00e9vel j\u00e1rt, mint pl. felfele kunkorod\u00f3 farok, lel\u00f3g\u00f3 f\u00fclek, megv\u00e1ltozott testsz\u0151rsz\u00edn. Ennek alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtotta fel saj\u00e1t elm\u00e9let\u00e9t, mely szerint ezek a jellegek mintegy a szel\u00edd\u00edt\u00e9s „mell\u00e9kterm\u00e9kei” – s ez r\u00e9szben szembement a korabeli k\u00e1nonnal, mely szerint a domesztik\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n, az ember nem csak egy jegyre, a kezelhet\u0151s\u00e9gre\/szel\u00edds\u00e9gre koncentr\u00e1lt, hanem sz\u00e1mos m\u00e1sikra is, pl. szoci\u00e1lis hajlam, bunda mint\u00e1zat, koponyaalak, k\u00f6nny\u0171 szapor\u00edt\u00e1s stb.<\/p>\n

Hogy igaz\u00e1t bizony\u00edtsa, Beljajev egy k\u00fcl\u00f6nleges k\u00eds\u00e9rletbe kezdett, amelyben 15,000 \u00e9v szel\u00edd\u00edt\u00e9si eredm\u00e9nyeit igyekezett megism\u00e9telni n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized alatt. A k\u00eds\u00e9rlet alanya pedig nem egy kor\u00e1bban m\u00e1r szel\u00edd\u00edtett faj lett, hanem egy olyan kis vad\u00f3c, mint a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges r\u00f3ka. Persze a v\u00e1laszt\u00e1snak praktikus okai is voltak: Szib\u00e9ri\u00e1ban az eur\u00f3pai erd\u0151kben gyakori v\u00f6r\u00f6s r\u00f3ka egy k\u00fcl\u00f6nleges, melaniz\u00e1lt form\u00e1ja, az ez\u00fcstr\u00f3ka \u00e9lt, amelyet a helyi sz\u0151rmekeresked\u0151k pr\u00f3b\u00e1ltak teny\u00e9szteni profit rem\u00e9ny\u00e9ben – \u00e9s az\u00e9rt fordultak az ott dolgoz\u00f3 kutat\u00f3khoz is, hogy egy szel\u00eddebb, k\u00f6nnyebben kezelhet\u0151 popul\u00e1ci\u00f3t teny\u00e9sszenek ki nekik. Beljajev felismerte, hogy ez egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlt meg el\u0151tte, hiszen a r\u00f3ka ugyan\u00fagy a Canidae<\/i> csal\u00e1dba<\/a> tartozik, mint a farkas, vagyis a k\u00eds\u00e9rlete eredm\u00e9nyeit j\u00f3 es\u00e9llyel \u00f6sszevetheti a kutyaszel\u00edd\u00edt\u00e9s eredm\u00e9nyeivel.<\/p>\n

<\/object><\/center><\/p>\n

A kezdetekhez egy \u00e9szt r\u00f3kafarmr\u00f3l import\u00e1ltak 30 h\u00edmet \u00e9s 100 r\u00f3kal\u00e1nyt \u00e9s minden egyes gener\u00e1ci\u00f3ban kiv\u00e1logatt\u00e1k az ut\u00f3dok k\u00f6z\u00fcl a legszel\u00eddebb ~25%-ot \u00e9s csak azokat szapor\u00edtott\u00e1k tov\u00e1bb. A tizedik gener\u00e1ci\u00f3ra a „szel\u00eddk\u00e9nt” jellemezhet\u0151 kisr\u00f3k\u00e1k az \u00f6sszes ut\u00f3d 18%-\u00e1t tett\u00e9k ki, a 35. gener\u00e1ci\u00f3ra pedig ez az ar\u00e1ny m\u00e1r k\u00f6zel 80% lett. A v\u00e1ltoz\u00e1s okai minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint genetikaiak voltak, hiszen, ha a szel\u00edd r\u00f3k\u00e1kat vad t\u00e1rsaikkal keresztezt\u00e9k, akkor az ut\u00f3dok k\u00f6z\u00f6tt \u00e1tmeneti jellegeket lehetett megfigyelni.<\/p>\n

\u00c9rdekes m\u00f3don, a k\u00eds\u00e9rlet el\u0151rehaladt\u00e1val a szel\u00edd r\u00f3k\u00e1kban olyan jegyek is megjelentek, amelyekre egy\u00e1ltal\u00e1n nem is szelekt\u00e1ltak a k\u00eds\u00e9rletez\u0151k: lekonyul\u00f3 f\u00fcl, foltos sz\u00ednezet, j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g, az emberi jelek egyre \u00fcgyesebb olvas\u00e1sa, ugat\u00f3 hang, egyre sz\u00e9lesebb \u00e9s r\u00f6videbb arckoponya, gyakoribb t\u00fczel\u00e9s. Magyar\u00e1n Beljajevnek igaza volt, rengeteg olyan tulajdons\u00e1g, amit ma jellegzetesen a kuty\u00e1khoz k\u00f6t\u00fcnk, egyszer\u0171en a domesztik\u00e1ci\u00f3 mell\u00e9kterm\u00e9ke.<\/p>\n

<\/object><\/center><\/p>\n

Hogy pontosan milyen genetikai v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkeztek be, ma m\u00e9g nem teljesen vil\u00e1gos (b\u00e1r a rokons\u00e1g miatt, a kutya genom <\/a>k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl sokat fog seg\u00edteni ennek tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1ban), de az\u00e9rt nagy vonalakban l\u00e1tszik a v\u00e1lasz: a szel\u00edd viselked\u00e9s szelekci\u00f3ja sor\u00e1n l\u00e9nyegesen megv\u00e1ltozott sz\u00e1mos hormon \u00e9s neurotranszmitter (idegi jel\u00e1tviv\u0151 molekula) koncentr\u00e1ci\u00f3ja a r\u00f3k\u00e1k szervezet\u00e9ben. Az agresszivit\u00e1st stimul\u00e1l\u00f3 adrenalin szintje dr\u00e1maian lecs\u00f6kkent, m\u00edg az agressz\u00edv viselked\u00e9st g\u00e1tol\u00f3 szeratonin koncentr\u00e1ci\u00f3ja megn\u0151tt. \u00c9s mivel az eml\u00edtett molekul\u00e1k elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt, bioszint\u00e9zis\u00e9\u00e9rt felel\u0151s g\u00e9nek m\u00e1s hormonok, neurotranszmitterek, stb. szint\u00e9zis\u00e9ben is r\u00e9szt vesz, k\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy a sz\u00f3banforg\u00f3 g\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1s sokkal sz\u00e9lesebb hat\u00e1ssal j\u00e1r, mint a viselked\u00e9s egyetlen aspektusa.<\/p>\n

Naivan persze felvethetj\u00fck, hogy ha a szel\u00edd\u00edt\u00e9s ennyire trivi\u00e1lis, mi\u00e9rt nem aranyos kis Vukok ugr\u00e1lnak az erdeinkben mindenfele, azonban a v\u00e1lasz el\u00e9gg\u00e9 adja mag\u00e1t: a szel\u00edd\u00edt\u00e9s egyben kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1got jelent a vadon kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1val szemben. A t\u00falzott bar\u00e1ts\u00e1goss\u00e1g, a rik\u00edt\u00f3an foltos bundamint\u00e1zat ink\u00e1bb h\u00e1tr\u00e1nyt jelentenek a term\u00e9szetes k\u00f6rnyezetben, mint el\u0151nyt; nem v\u00e9letlen, hogy a szib\u00e9riai k\u00eds\u00e9rleti telepr\u0151l elsz\u00f6k\u00f6tt r\u00f3k\u00e1k eddig kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl visszat\u00e9rtek. A k\u00eds\u00e9rletnek pedig m\u00e9g nincs v\u00e9ge<\/a>, s am\u00edg a genetikai okok felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se be nem fejez\u0151dik, nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel nem is lesz.<\/p>\n

\n

Trut LN.<\/strong> (1999) Early Canid domestication: The Farm Fox Experiment.<\/a> American Scientist<\/i> 87<\/strong>: 160-169.
Byrne RW<\/strong> (2005) Animal Evolution: Foxy Friends. Curr Biol<\/i> 15(3)<\/strong>: R86-R87. doi:10.1016\/j.cub.2005.01.023<\/a>
Spady TC, Ostrander EA<\/strong> (2007) Canid genomics: Mapping genes for behavior in the silver fox. Genome Res.<\/i> 17<\/strong>: 259-263.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az 1950-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n, mik\u00f6zben a biol\u00f3gusok vil\u00e1gszerte csak a liszenk\u00f3izmus abszurdit\u00e1s\u00e1t l\u00e1thatt\u00e1k a nagy szovjet (tudom\u00e1nyos) val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l, Szib\u00e9ria egyik szeglet\u00e9ben, \u00e9lettan k\u00eds\u00e9rletnek \u00e1lc\u00e1zva, a 20. sz\u00e1zad egyik leg\u00e9rdekesebb genetikai k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t kezdte el, egy f\u00e9lig sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben lev\u0151 orosz kutat\u00f3. Dimitrij … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3,1],"tags":[24],"class_list":["post-5005656","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-evolucio","category-uncategorized","tag-kutya"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005656","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005656"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005656\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005656"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005656"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005656"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}