{"id":5005629,"date":"2007-07-29T15:22:30","date_gmt":"2007-07-29T13:22:30","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2007\/07\/29\/mehek_209"},"modified":"2007-07-29T15:22:30","modified_gmt":"2007-07-29T13:22:30","slug":"mehek_209","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005629","title":{"rendered":"M\u00e9hek"},"content":{"rendered":"

\n Ha csak annyit \u00edrn\u00e9k, hogy a posztban egy er\u0151sen szoci\u00e1lis fajr\u00f3l lesz sz\u00f3, melynek tagjai az egym\u00e1ssal val\u00f3 \u00e9rintkez\u00e9shez a kommunik\u00e1ci\u00f3 egy igen fejlett form\u00e1j\u00e1t haszn\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s amely faj Afrik\u00e1b\u00f3l (t\u00f6bb hull\u00e1mban) kiindulva h\u00f3d\u00edtotta meg a vil\u00e1got, akkor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sokan a Homo sapiens<\/i>-re gondoln\u00e1nak, nem minden logik\u00e1t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zve<\/a>, hiszen a felsorolt attrib\u00fatumok egyike sem mondhat\u00f3 el t\u00fal sok \u00e9l\u0151l\u00e9nyr\u0151l, h\u00e1t m\u00e9g a kombin\u00e1ci\u00f3juk.\n<\/p>\n

\nDe ez\u00fattal m\u00e9gsem a(z anat\u00f3miailag) modern emberr\u0151l lesz sz\u00f3, hanem egy sokkal kisebb \u00e9s t\u00f6r\u00e9kenyebb \u00e9l\u0151l\u00e9nyr\u0151l, a h\u00e1zim\u00e9hr\u0151l (aka. Apis mellifera<\/i>) – ez azonban csak m\u00e9g elk\u00e9peszt\u0151bb\u00e9 teszi a fenti (r\u00f6vid) le\u00edr\u00e1st. \u00c9s persze azt is hiba lenne elhallgatni, hogy a hasonl\u00f3s\u00e1gok az\u00e9rt ink\u00e1bb csak \u00e9rint\u0151legesek \u00e9s m\u00e9g ahol fel is fedezhet\u0151ek, ott is l\u00e9nyegesek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek.\n<\/p>\n

<\/p>\n

\n Ha csak annyit \u00edrn\u00e9k, hogy a posztban egy er\u0151sen szoci\u00e1lis fajr\u00f3l lesz sz\u00f3, melynek tagjai az egym\u00e1ssal val\u00f3 \u00e9rintkez\u00e9shez a kommunik\u00e1ci\u00f3 egy igen fejlett form\u00e1j\u00e1t haszn\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s amely faj Afrik\u00e1b\u00f3l (t\u00f6bb hull\u00e1mban) kiindulva h\u00f3d\u00edtotta meg a vil\u00e1got, akkor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sokan a Homo sapiens<\/i>-re gondoln\u00e1nak, nem minden logik\u00e1t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zve<\/a>, hiszen a felsorolt attrib\u00fatumok egyike sem mondhat\u00f3 el t\u00fal sok \u00e9l\u0151l\u00e9nyr\u0151l, h\u00e1t m\u00e9g a kombin\u00e1ci\u00f3juk.\n<\/p>\n

\nDe ez\u00fattal m\u00e9gsem a(z anat\u00f3miailag) modern emberr\u0151l lesz sz\u00f3, hanem egy sokkal kisebb \u00e9s t\u00f6r\u00e9kenyebb \u00e9l\u0151l\u00e9nyr\u0151l, a h\u00e1zim\u00e9hr\u0151l (aka. Apis mellifera<\/i>) – ez azonban csak m\u00e9g elk\u00e9peszt\u0151bb\u00e9 teszi a fenti (r\u00f6vid) le\u00edr\u00e1st. \u00c9s persze azt is hiba lenne elhallgatni, hogy a hasonl\u00f3s\u00e1gok az\u00e9rt ink\u00e1bb csak \u00e9rint\u0151legesek \u00e9s m\u00e9g ahol fel is fedezhet\u0151ek, ott is l\u00e9nyegesek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek.\n<\/p>\n

\n
\nVegy\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul az eredet eset\u00e9t. Ugyan az Afrik\u00e1ban \u0151shonos h\u00e1zim\u00e9h k\u00e9t nagy hull\u00e1mban vette be Eur\u00e1zsi\u00e1t (az els\u0151 \u00c1zsi\u00e1t \u00e9s K-Eur\u00f3p\u00e1t koloniz\u00e1lta, a m\u00e1sik pedig Ny-Eur\u00f3p\u00e1t), de a hasonl\u00f3s\u00e1g itt meg is sz\u0171nik. (Megj.: az amerikai elterjed\u00e9s szint\u00e9n k\u00e9t hull\u00e1mban t\u00f6rt\u00e9nt; mindkett\u0151 r\u00e9szben emberi koordin\u00e1ci\u00f3val. El\u0151bb az "eur\u00f3pai" alfajt vitt\u00e9k be 1622 t\u00e1j\u00e1n a telepesek, ezt azonban a 20. sz\u00e1zadban gyors \u00fctemben kiszor\u00edtotta az agressz\u00edvebb afrikai alfaj, amelyet 1956-ban telep\u00edtettek be Braz\u00edli\u00e1ba.) Hiszen a Homo<\/i> genusszal ellent\u00e9tben, melynek korai evol\u00faci\u00f3ja is a "fekete kontinensre" lokaliz\u00e1l\u00f3dik, a m\u00e9hek \u0151sei nem Afrik\u00e1ban szelt\u00e9k a leveg\u0151t. Ennek a jele az, hogy a ma ismert t\u00edz Apis<\/i> fajb\u00f3l kilenc \u00c1zsi\u00e1ban \u0151shonos, \u00e9s a legr\u00e9gebbi m\u00e9h-fossz\u00edlia is itt ker\u00fclt el\u0151. Ez ut\u00f3bbi (Mellitosphex burmensis<\/i>) egy burmai borosty\u00e1nk\u0151-b\u00e1ny\u00e1ban bukkant a felsz\u00ednre \u00e9s az Apoidea csoport<\/a> egy m\u00e1ra m\u00e1r kihalt \u00e1g\u00e1t k\u00e9pviseli; amolyan igazi "\u00e1tmeneti fossz\u00edlia", hiszen sz\u00e9pen keverednek benne a dar\u00e1zs- \u00e9s m\u00e9hvon\u00e1sok. R\u00e1ad\u00e1sul azt igazolja, hogy a m\u00e9hek kialakul\u00e1sa (~100 milli\u00f3 \u00e9ve) az Als\u00f3 -Kr\u00e9t\u00e1ra tehet\u0151, vagyis igen k\u00f6zel a nyitvaterm\u0151k kialakul\u00e1s\u00e1hoz – ami igen logikusnak t\u0171nik, tekintve hogy ut\u00f3bbiak megjelen\u00e9se azt is jelentette, hogy egy remek \u00faj t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kforr\u00e1s t\u0171nt fel a sz\u00ednt\u00e9ren.\n<\/p>\n

\nAz "eredethez" hasonl\u00f3an a nyelv eset\u00e9ben is fel\u00fcletes a hasonl\u00f3s\u00e1g. Nincsenek azonos nyelvtani szab\u00e1lyok, hasonl\u00f3 hangk\u00e9pz\u00e9s, mondatszerkezet, azaz semmi, amit \u00e1ltal\u00e1ban az emberi besz\u00e9ddel szoktunk \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozni.
\nDe ennek ellen\u00e9re mai ismereteink szerint a f\u0151eml\u0151s\u00f6k\u00f6n k\u00edv\u00fcl a m\u00e9hek az egyetlen szimbolikus nyelvvel (l\u00e1sd al\u00e1bb) rendelkez\u0151 faj – ez pedig, tekintve, hogy agyuk mind\u00f6ssze egymilli\u00f3 idegsejtb\u0151l \u00e1ll (azaz kb. \u00f6t nagys\u00e1grenddel<\/u> kevesebb, mint a mienk), nem rossz teljes\u00edtm\u00e9ny.\n<\/p>\n

\n(A "szimbolikus nyelv" – term\u00e9szetesen – Karl von Frisch<\/a> h\u00edres m\u00e9ht\u00e1nc\u00e1t<\/a> jelenti, amely seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a nekt\u00e1r\/pollen gy\u0171jt\u00e9sb\u0151l haza\u00e9rkez\u0151 dolgoz\u00f3k t\u00e1rsaikkal k\u00f6zlik az \u00e9lelemforr\u00e1s hely\u00e9t.)\n<\/p>\n

\nM\u00e9hekr\u0151l a legt\u00f6bb embernek mindenekel\u0151tt a kapt\u00e1r (pontosabban a benne lak\u00f3 raj) jut esz\u00e9be – na \u00e9s persze a m\u00e9z -, ez a hihetetlen\u00fcl szofisztik\u00e1lt mikrot\u00e1rsadalom, amely lak\u00f3inak altruizmusa r\u00e9v\u00e9n m\u00e1r-m\u00e1r egy szupraindividu\u00e1lis \u00e9l\u0151l\u00e9nyk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik. A rajt alkot\u00f3 m\u00e9hek (kir\u00e1lyn\u0151, dolgoz\u00f3k, her\u00e9k) egym\u00e1s k\u00f6zeli rokonai, ami egyr\u00e9szt elm\u00e9leti s\u00edkon remek magyar\u00e1zatot k\u00edn\u00e1l az altruizmus jelenl\u00e9t\u00e9re (hiszen, m\u00e9g ha az egyes dolgoz\u00f3k nem is szaporodnak, \u00edgy v\u00e9g\u00fcl m\u00e9giscsak hozz\u00e1j\u00e1rulnak saj\u00e1t g\u00e9njeik tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9s\u00e9hez), m\u00e1sr\u00e9szt azonban egy igencsak praktikus \u00e9s val\u00f3s probl\u00e9m\u00e1t vet: a genetikailag t\u00falont\u00fal egyforma kol\u00f3nia t\u00fal\u00e9l\u00e9si es\u00e9lyei l\u00e9nyegesen rosszabbak a val\u00f3s vil\u00e1g n\u00e9ha kisz\u00e1m\u00edthatatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt (ennek megfelel\u0151en a term\u00e9szetben a diverzebb m\u00e9hrajok sokkal gyorsabban tudnak n\u00f6vekedni, mint homog\u00e9n t\u00e1rsaik).\n<\/p>\n

\nEgy genetikus szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l azonban szinte k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl az a leg\u00e9rdekesebb, hogy egy viszonylag hasonl\u00f3 genetikai \u00e1llom\u00e1ny hogyan k\u00f3dolja a h\u00e1rom igencsak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9h-\u00e9letutat. A legegyszer\u0171bb a her\u00e9k, azaz h\u00edmek esete, akik t\u00e1rsaikkal ellent\u00e9tben haploidok, vagyis minden kromosz\u00f3m\u00e1b\u00f3l csak egyet hordoznak. Ez egyben oka is nemis\u00e9g\u00fcknek, mert a haploid kromosz\u00f3mak\u00e9szlet azt jelenti, hogy a complementary sex determiner<\/i> (csd<\/i>) g\u00e9nb\u0151l csak egy(fajta) verzi\u00f3t hordoznak, ez pedig a m\u00e9h szex-determin\u00e1ci\u00f3s rendszerben h\u00edm \u00e9letutat eredm\u00e9nyez – kv\u00e1zi \u00e9let\u00fck egyetlen c\u00e9lja a szaporod\u00e1s.\n<\/p>\n

\nA kir\u00e1lyn\u0151 \u00e9s dolgoz\u00f3k esete bonyolultabb, hiszen mindannyian diploidok. Az egyetlen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, ami eld\u00f6nti, hogy mi lesz a pet\u00e9b\u0151l, egy\u00e1ltal\u00e1n nem genetikai ok, hanem nagyon is k\u00f6rnyezeti: a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k min\u0151s\u00e9g\u00e9t\u0151l f\u00fcgg. Ez azonban nemcsak m\u00e9retbeli \u00e9s korbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get okoz (a kir\u00e1lyn\u0151 k\u00e9tszer akkora, mint egy \u00e1tlagos dolgoz\u00f3 \u00e9s k\u00e9tszer annyi ideig is \u00e9l), de sz\u00e1mos anat\u00f3miai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get is. A legevidensebb a petef\u00e9szkek m\u00e9rete – kir\u00e1lyn\u0151: nagy; dolgoz\u00f3: kisebb vagy m\u00e9g kisebb -, a h\u00e1ts\u00f3 l\u00e1bak alakja – a dolgoz\u00f3kn\u00e1l itt egy speci\u00e1lis "nekt\u00e1r kos\u00e1r" alakul ki, de eml\u00edthet\u0151 a full\u00e1nk alakja is, ami a n\u0151st\u00e9nyekn\u00e9l n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi a dolgoz\u00f3k kis kamp\u00f3j\u00e1t (\u00edgy cs\u00edp\u00e9s\u00fck is kev\u00e9sb\u00e9 kellemetlen).\n<\/p>\n

\nA szemf\u00fcl\u00e9s k\u00e9rd\u00e9s persze az, hogy mi\u00e9rt kapnak egyes pet\u00e9k t\u00f6bb\/jobb kaj\u00e1t mint a t\u00f6bbiek. A helyzet az, hogy a kir\u00e1lyn\u0151 az "agykontroll" eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nleges form\u00e1j\u00e1t alkalmazva igazgatja kis uradalm\u00e1t. Egy k\u00fcl\u00f6nleges anyagot, \u00fan. queen mandibular pheromone-t (QMP) termel, amelynek hat\u00e1s\u00e1ra a dolgoz\u00f3k m\u00e1s t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot adnak a pet\u00e9knek, illetve szorgalmasabban v\u00e9gzik lakhely\u00fck tiszt\u00edt\u00e1s\u00e1t. \u00c9pp ez\u00e9rt, ha elpusztul a kir\u00e1lyn\u0151 – vagyis nincs t\u00f6bb QMP a leveg\u0151ben-, alattval\u00f3i mintha "zombi \u00e1lomb\u00f3l" \u00e9bredn\u00e9nek, hirtelen teljesen m\u00e1sk\u00e9pp kezdenek viselkedni. Egyr\u00e9szt elkezdenek gourmet \u00e9lelmet adni a m\u00e9g meglev\u0151 pet\u00e9knek (\u00edgy t\u00f6bb kir\u00e1lyn\u0151-jel\u00f6lt is kikel, akik majd egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt lej\u00e1tssz\u00e1k, hogy ki legyen a leend\u0151 uralkod\u00f3), ill. maguk is elkezdenek pet\u00e9ket rakni – de, mivel \u0151k maguk sosem p\u00e1rosodtak, ezek haploid egyedek lesznek, azaz h\u00edmek. A tart\u00f3s QMP d\u00f3zis val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem lehet kellemes \u00e9s a kir\u00e1lyn\u0151nek igyekeznie is kell, hogy ez ne tudatosuljon k\u00f6rnyezet\u00e9ben; erre l\u00e1tszik legal\u00e1bb is utalni a hormon leszed\u00e1l\u00f3 jellege: a feromon hat\u00e1sa alatt \u00e9l\u0151 dolgoz\u00f3k nem k\u00e9pesek asszociat\u00edv tanul\u00e1sra (pl. egy szag\u00e9rzetet, a vele egy\u00fctt adott enyhe \u00e1ram\u00fct\u00e9shez kapcsolni).\n<\/p>\n

\nA m\u00e9hek viselked\u00e9s-reperto\u00e1rj\u00e1nak extra csavarja, hogy durva megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben dolgoz\u00f3b\u00f3l<\/a> is h\u00e1rom van: a l\u00e9pet \u00e9s kapt\u00e1rt rendbentart\u00f3, valamint a pollent \u00e9s nekt\u00e1rt gy\u0171jt\u0151k. El\u0151bbi \u00e9s k\u00e9t ut\u00f3bbi alapvet\u0151en ugyanannak az \u00e9let\u00fatnak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1llom\u00e1sait jelenti, hiszen kikel\u00e9se ut\u00e1n a m\u00e9h kb. k\u00e9t h\u00e9tig a kapt\u00e1rban v\u00e9gzi a h\u00e1zimunk\u00e1t, ezut\u00e1n pedig \u00e9lte fennmarad\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t gy\u0171jt\u00f6get\u00e9ssel t\u00f6lti. Azt, hogy \u00e9ppen melyik "viselked\u00e9si program" fut, egy hormon (a juvenilis hormon – JH) \u00e9s egy szikanyag feh\u00e9rje, a vitellogenin koncentr\u00e1ci\u00f3ja hat\u00e1rozza meg. A kett\u0151nek ellent\u00e9tes hat\u00e1sa van \u00e9s egym\u00e1st is k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen g\u00e1tolj\u00e1k. A JH \u00f6szt\u00f6nzi a gy\u0171jt\u00f6get\u00e9sre val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9st, de igaz\u00e1b\u00f3l a vitellogenin koncentr\u00e1ci\u00f3 a m\u00e9rvad\u00f3 – csak, ha ut\u00f3bbi egy k\u00fcsz\u00f6b\u00e9rt\u00e9k al\u00e1 cs\u00f6kken ("foraging threshold"), akkor k\u00f6vetkezhet be a viselked\u00e9sv\u00e1lt\u00e1s. A kezdeti hetek vitellogenin szintje azt is eld\u00f6nti, hogy a dolgoz\u00f3 majd pollent vagy nekt\u00e1rt fog gy\u0171jteni ("pollen forager" ill. "nectar forager"), ha kirep\u00fcl: magas koncentr\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9n el\u0151bbi, relat\u00edve alacsony eset\u00e9n pedig ut\u00f3bbi k\u00f6vetkezik be. (Ezzel a mechanizmussal magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy ha a vitellogenin szintet mesters\u00e9gesen lenull\u00e1zzuk a fiatal m\u00e9hben, akkor egy\u00e1ltal\u00e1n nem sertepert\u00e9l a kapt\u00e1rban, hanem azonnal kisz\u00e1ll nekt\u00e1rt keresni.)\n<\/p>\n

\nA HTB-gy\u0171jt\u00f6get\u0151 v\u00e1lt\u00e1snak k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt a m\u00e9hek g\u00e9njeinek k\u00f6zel 40%-\u00e1ban figyelhet\u0151 meg expresszi\u00f3v\u00e1ltoz\u00e1s. Hogy ezek k\u00f6z\u00fcl melyek az igaz\u00e1n fontosak, azt m\u00e9g \u00e9ppen csak kapisg\u00e1ljuk, de rem\u00e9lhet\u0151leg a tavaly elk\u00e9sz\u00fclt h\u00e1zim\u00e9h-genom seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajt majd. (Ez ut\u00f3bbi egyik plusz hozom\u00e1nya, hogy extra bizony\u00edt\u00e9kot ny\u00fajtott arra, amit m\u00e1r a hidra genom kapcs\u00e1n<\/a> feszegettem: a genetikusok legels\u0151 h\u00e1zi\u00e1llata, a Drosophila <\/i>genomja sok szempontb\u00f3l ink\u00e1bb kiv\u00e9telt k\u00e9pez, \u00e9s aligha tekinthet\u0151 \u00e1tlagos "rovargenomnak". P\u00e9ld\u00e1ul a kromosz\u00f3m\u00e1k v\u00e9g\u00e9n lev\u0151 \u00fan. telom\u00e9r szekvenci\u00e1juk igaz\u00e1b\u00f3l t\u00f6k egyedi, m\u00e9g a m\u00e9hekben hasonl\u00f3 ahhoz is, amit a gerincesekben tal\u00e1lunk. Tov\u00e1bb\u00e1 \u00fagy t\u0171nik, hogy m\u00edg a m\u00e9hekben funkcion\u00e1lis DNS-metil\u00e1ci\u00f3<\/a> figyelhet\u0151 meg – b\u00e1r ennek szerepe m\u00e9g nem tiszt\u00e1zott -, a muslic\u00e1kban nem biztos, hogy van ilyen.)\n<\/p>\n

\nA komplex t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s term\u00e9szetesen szinte t\u00e1lc\u00e1n k\u00edn\u00e1lja a k\u00e9rd\u00e9st, hogy egy ilyen \u00f6sszetett viselked\u00e9s l\u00e9rej\u00f6hetett-e evol\u00faci\u00f3san. S b\u00e1r nincs m\u00e9g t\u00f6k\u00e9lete bizony\u00edt\u00e9kunk, el\u00e9g val\u00f3sz\u00edn\u0171nek \u00e9s logikusnak t\u0171n\u0151 elm\u00e9let\u00fcnk m\u00e1r van. Ennek egyik fontos eleme, hogy a h\u00e1zim\u00e9hek minden viselked\u00e9smint\u00e1zata kezdetleges vagy kev\u00e9sb\u00e9 kezdetleges form\u00e1ban felfedezhet\u0151 m\u00e1s, mag\u00e1nyos dar\u00e1zs- \u00e9s m\u00e9hfajokban. Ezekn\u00e9l \u00e1ltal\u00e1ban a n\u0151st\u00e9ny egyed\u00fcl k\u00e9sz\u00edt lakhelyet ut\u00f3dainak, amit azok fejl\u0151d\u00e9se alatt rendben tart, majd pedig a pet\u00e9k kikel\u00e9se ut\u00e1n, azokat t\u00e1pl\u00e1lja. Azaz igaz\u00e1b\u00f3l csak a feladatok hat\u00e9kony feloszt\u00e1sa jelent meg a h\u00e1zim\u00e9hekn\u00e9l (ill. vel\u00fck p\u00e1rhuzamosan \u00e9s t\u0151l\u00fck f\u00fcggetlen\u00fcl m\u00e9g m\u00e1s dar\u00e1zs, hangya \u00e9s m\u00e9h fajokban is): a kir\u00e1lyn\u0151 a feladat els\u0151 r\u00e9sz\u00e9re "koncentr\u00e1l", m\u00edg a dolgoz\u00f3k a t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9re. Ez persze azt jelenti, hogy az \u0151si viselked\u00e9smint\u00e1zat egyes elemei genetikailag sz\u00e9tv\u00e1laszthat\u00f3ak, erre pedig m\u00e9g nincs bizony\u00edt\u00e9k (r\u00e9szben az\u00e9rt mert a mag\u00e1nyos m\u00e9hfajok tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa nem az a tudom\u00e1nyter\u00fclet, amibe hagyom\u00e1nyosan sok p\u00e9nzt \u00e9s energi\u00e1t feccelnek).\n<\/p>\n

\nDe, tekintve a m\u00e9hek gazdas\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t<\/a>, ill. viszonylagos vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g\u00e9t<\/a>, nem t\u0171nik k\u00e9rd\u00e9sesnek, hogy a m\u00e9hek m\u00e9g hossz\u00fa ideig intenziv kutat\u00f3munka alanyai lesznek.\n<\/p>\n

\n


\nVergoz V, Schreurs HA, Mercer AR<\/strong> (2007) Queen pheromone blocks aversive learning in young worker bees. Science<\/i> 317<\/strong>: 384-386.
\nMattilla HR, Seeley TD<\/strong> (2007) Genetic diversity in honey bee colonies enhances productivity and fitness. Science<\/i> 317<\/strong>: 362 – 364.
\nToth AL, Robinson GE<\/strong> (2007) Evo-devo and the evolution of social behavior. Trends Genet.<\/i> 23<\/strong>: 334-341.
\nPage RE Jr, Amdam GV<\/strong> (2007) The making of a social insect: developmental architectures of social design. Bioessays<\/i> 29<\/strong>: 334-343.
\nNelson CM, Ihle KE, Fondrk MK, Page Jr. RE, Amdam GV<\/strong> (2007) The Gene vitellogenin<\/i> Has Multiple Coordinating Effects on Social Organization. PLoS Biol<\/i> 5(3)<\/strong>: e62 doi:10.1371\/journal.pbio.0050062<\/a>
\nHoneybee Genome Sequencing Consortium<\/strong> (2006) Insights into social insects from the genome of the honeybee Apis mellifera<\/i>. Nature<\/i> 443<\/strong>: 931-949.
\nWhitfield CW, Behura SK, Berlocher SH, Clark AG, Johnston JS, Sheppard WS, Smith DR, Suarez AV, Weaver D, Tsutsui ND<\/strong> (2006) Thrice out of Africa: ancient and recent expansions of the honey bee, Apis mellifera<\/i>. Science<\/i> 314<\/strong>: 642-645.
\nWang Y, Jorda M, Jones PL, Maleszka R, Ling X, Robertson HM, Mizzen CA, Peinado MA, Robinson GE<\/strong> (2006) Functional CpG methylation system in a social insect. Science<\/i> 314<\/strong>: 645-647.
\nPoinar GO Jr, Danforth BN<\/strong> (2006) A fossil bee from Early Cretaceous Burmese amber. Science<\/i> 314<\/strong>: 614.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ha csak annyit \u00edrn\u00e9k, hogy a posztban egy er\u0151sen szoci\u00e1lis fajr\u00f3l lesz sz\u00f3, melynek tagjai az egym\u00e1ssal val\u00f3 \u00e9rintkez\u00e9shez a kommunik\u00e1ci\u00f3 egy igen fejlett form\u00e1j\u00e1t haszn\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s amely faj Afrik\u00e1b\u00f3l (t\u00f6bb hull\u00e1mban) kiindulva h\u00f3d\u00edtotta meg a vil\u00e1got, akkor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sokan … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005629"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005629"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005629\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005629"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005629"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005629"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}