{"id":5005624,"date":"2007-07-20T23:23:48","date_gmt":"2007-07-20T21:23:48","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2007\/07\/20\/amit_a_koponyak_meselnek"},"modified":"2007-07-20T23:23:48","modified_gmt":"2007-07-20T21:23:48","slug":"amit_a_koponyak_meselnek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005624","title":{"rendered":"Amit a kopony\u00e1k mes\u00e9lnek"},"content":{"rendered":"

Akik j\u00e1ratosak a t\u00e9m\u00e1ban, biztos felfigyeltek r\u00e1, hogy mikor a m\u00falt h\u00e9ten az emberi sokf\u00e9les\u00e9g eredet\u00e9t (pontosabban amit err\u0151l ma tudunk\/gondolunk) igyekeztem zanz\u00e1s\u00edtani<\/a>, tal\u00e1n kicsit g\u00e1l\u00e1nsan csak az egyik l\u00e9tez\u0151 elm\u00e9letre koncentr\u00e1ltam, az \u00fan. “out of Africa”, azaz “ki Afrik\u00e1b\u00f3l” hipot\u00e9zisre.<\/p>\n

Ennek k\u00e9t f\u0151bb oka van: egyr\u00e9szt a genetikai vizsg\u00e1latok (amelykr\u0151l a poszt legink\u00e1bb sz\u00f3lt) egy\u00e9rtelm\u0171en ezt t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1, m\u00e1sr\u00e9szt (az el\u0151bbiek miatt) ez az elm\u00e9let ma m\u00e1r nagys\u00e1grendileg elfogadottabb a konkurens\u00e9n\u00e9l, az \u00fan. “multiregion\u00e1lis” elm\u00e9letn\u00e9l<\/a>. Ut\u00f3bbi neve kicsit megt\u00e9veszt\u0151, hiszen alapvet\u0151en e szerint is Afrik\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik az emberis\u00e9g, de a gondolatmenet h\u00edvei szerint nem a Homo sapiens<\/i> ~60,000 \u00e9vvel ezel\u0151tti kiv\u00e1ndorl\u00e1sa volt a kulcsmozzanat, hanem az enn\u00e9l l\u00e9nyegesen hamarabb t\u00f6rt\u00e9nt H. erectus<\/i> expanzi\u00f3.<\/p>\n

Ennek a f\u00e9lmilli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt bek\u00f6vetkezett v\u00e1ndorl\u00e1snak sz\u00e1mos nyoma van \u00e9s a jelenleg legelterjedtebb n\u00e9zet szerint mind a neanderv\u00f6lgyi ember<\/a>, mind (ha l\u00e9tezett<\/a>) a Flores szigeti hobbit ennek nyom\u00e1n keletkezett. Csak m\u00edg a “ki Afrik\u00e1b\u00f3l” h\u00edvek szerint a H. erectus<\/i> Afrik\u00e1n bel\u00fcli evol\u00faci\u00f3ja hozta v\u00e9g\u00fcl l\u00e9tre a modern embert, addig a “multiregionalist\u00e1k” szerint (akik els\u0151sorban a fosszili\u00e1kra bazirozz\u00e1k gondolatmenet\u00fcket) az egyes kontinenseken \u00e9l\u0151 emberi rasszok p\u00e1rhuzamosan j\u00f6ttek l\u00e9tre a lok\u00e1lis H. erectus<\/i> popul\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l (persze az\u00e9rt jelent\u0151s kevered\u00e9ssel, k\u00fcl\u00f6nben aligha maradhatott volna fenn egyetlen fajk\u00e9nt az emberis\u00e9g).<\/p>\n

A “multiregion\u00e1lis” elm\u00e9let azonban nehezen (vagy \u00fagy sem) tud megbirk\u00f3zni a molekul\u00e1ris eredm\u00e9nyekkel, hiszen azok nemcsak az emberi popul\u00e1ci\u00f3k kontinuit\u00e1s\u00e1t igazolt\u00e1k, de rendre azt is mutatt\u00e1k, hogy Afrik\u00e1t\u00f3l t\u00e1volodva egyre cs\u00f6kken a genetikai variabilit\u00e1s. Ut\u00f3bbi (a “ki Afrik\u00e1b\u00f3l” elm\u00e9let szerint) az\u00e9rt van \u00edgy, mert ahogy az emberis\u00e9g lassan, de biztosan egyre t\u00e1volodott az “\u0151shaz\u00e1t\u00f3l”, az \u00faj ter\u00fcleteket koloniz\u00e1l\u00f3knak mindig csak egy r\u00e9sze (ill. az \u0151 lesz\u00e1rmazottaik) ment m\u00e9g tov\u00e1bb, ami \u00f3hatatlanul is azt okozta, hogy ebb\u0151l a v\u00e1ndorl\u00f3 kis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l hi\u00e1nyz\u00f3 g\u00e9n vari\u00e1nsok, azaz all\u00e9lok, nem terjedhettek el az \u00faj ter\u00fcleteket belak\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3kban (\u00e9s ez\u00e9rt cs\u00f6kkent a diverzit\u00e1s).<\/p>\n

Most azonban \u00fagy t\u0171nik, hogy egy, a Nature<\/i>-ben megjelent cikk, pontot tesz a vita v\u00e9g\u00e9re. Egy jap\u00e1n professzor kor\u00e1bban nem publik\u00e1lt adatai (egy massz\u00edv, t\u00f6bb mint 6200 kopony\u00e1t fel\u00f6lel\u0151 craniometriai<\/a> adathalmazr\u00f3l van sz\u00f3!) szint\u00e9n a “ki az Afrik\u00e1b\u00f3l” hipot\u00e9zist t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1. Ugyanis ezek a m\u00e9r\u00e9sek, a genetikai vizsg\u00e1latokhoz hasonl\u00f3an, azt mutatj\u00e1k, hogy Afrik\u00e1t\u00f3l t\u00e1volodva cs\u00f6kken az emberi kopony\u00e1k kin\u00e9zetbeli variabilit\u00e1sa. \u00c9s b\u00e1r nyilv\u00e1n a koponya alak nem f\u00fcggetlen a g\u00e9nekt\u0151l, m\u00e9gis j\u00f3 l\u00e1tni, hogy a puszt\u00e1n DNS vizsg\u00e1latokon alapul\u00f3 eredm\u00e9nyek (a z\u00f6ld sz\u00edn\u0171 t\u00e9rk\u00e9p) \u00e9s a csonttani m\u00e9r\u00e9sek (piros t\u00e9rk\u00e9p) milyen sz\u00e9pen egybeesenk. (A vil\u00e1gosabb sz\u00edn nagyobb v\u00e1ltozatoss\u00e1got jel\u00f6l, a k\u00e9kkel k\u00f6rbekeretezett r\u00e9gi\u00f3 pedig az emberis\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9telezett hely\u00e9t mutatja. Ha a “multiregionalit\u00e1s” lett volna a nyer\u0151, az egyes kontinensek k\u00f6zep\u00e9n kellene l\u00e1ssuk a vil\u00e1gos foltokat, \u00e9s k\u00f6zt\u00fck a s\u00f6t\u00e9tebb s\u00e1vokat.)<\/p>\n

\n

Manica A, Amos W, Balloux F, Hanihara T<\/strong> (2007) The effect of ancient population bottlenecks on human phenotypic variation. Nature<\/i> 448<\/strong>: 346-348. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Akik j\u00e1ratosak a t\u00e9m\u00e1ban, biztos felfigyeltek r\u00e1, hogy mikor a m\u00falt h\u00e9ten az emberi sokf\u00e9les\u00e9g eredet\u00e9t (pontosabban amit err\u0151l ma tudunk\/gondolunk) igyekeztem zanz\u00e1s\u00edtani, tal\u00e1n kicsit g\u00e1l\u00e1nsan csak az egyik l\u00e9tez\u0151 elm\u00e9letre koncentr\u00e1ltam, az \u00fan. “out of Africa”, azaz “ki Afrik\u00e1b\u00f3l” … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3,1],"tags":[11,9],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005624"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005624"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005624\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005624"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005624"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005624"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}