{"id":5005621,"date":"2007-07-12T23:13:32","date_gmt":"2007-07-12T21:13:32","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2007\/07\/12\/az_emberi_sokfeleseg_kialakulasa"},"modified":"2007-07-12T23:13:32","modified_gmt":"2007-07-12T21:13:32","slug":"az_emberi_sokfeleseg_kialakulasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005621","title":{"rendered":"Az emberi sokf\u00e9les\u00e9g kialakul\u00e1sa"},"content":{"rendered":"

Az egyik dolog, ami igaz\u00e1n megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet benn\u00fcnket emberszab\u00e1s\u00fa rokonainkt\u00f3l, az a fajunk \u00e1ltal belakott ter\u00fclet soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge. Term\u00e9szetesen az ember alkalmazkod\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge elv\u00e1laszthatatlanul kapcsol\u00f3dik a szofisztik\u00e1lt eszk\u00f6zhaszn\u00e1lathoz, az elvont gondolkoz\u00e1shoz \u00e9s komplex kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9ghez, de a Szahara h\u0151s\u00e9g\u00e9hez \u00e9s a szib\u00e9riai puszta dermeszt\u0151 vil\u00e1g\u00e1hoz val\u00f3 adapt\u00e1l\u00f3d\u00e1s nem mer\u00fclt ki puszt\u00e1n az \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9si \u00e9s \u00e9tkez\u00e9si szok\u00e1sok v\u00e1ltoztatgat\u00e1s\u00e1ban. A folyamat sz\u00e1mos form\u00e1ban rajta hagyta nyom\u00e1t az \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta ott \u00e9l\u0151 embert\u00e1rsaink genetikai \u00e1llom\u00e1ny\u00e1n is – mert a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 al\u00f3l mi sem tudjunk nagyon kivonni magunkat.<\/p>\n

<\/p>\n

Az adapt\u00e1ci\u00f3 persze csak az egyik forr\u00e1sa az emberi popul\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt \u00e9szlelhet\u0151 genetikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geknek, bizonyos esetekben a vakv\u00e9letlen legal\u00e1bb ekkora szerepet j\u00e1tszhat egyes g\u00e9nek bizonyos all\u00e9ljainak elterjed\u00e9s\u00e9ben\/elt\u0171n\u00e9s\u00e9ben (l\u00e1sd m\u00e9g a genetikai sodr\u00f3d\u00e1s<\/a> jelens\u00e9g\u00e9t, amikor a kezdeti sokf\u00e9les\u00e9g sztohasztikus hat\u00e1sok nyom\u00e1n lecs\u00f6kken). De b\u00e1rmi legyen is az oka a DNS-ben r\u00f6gz\u00fcl\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok kialakul\u00e1s\u00e1nak, egy biztos: azok \u00f6r\u00f6kl\u0151d(het)nek \u00e9s \u00e9ppen ebb\u0151l a tulajdons\u00e1gukb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an, ha megfelel\u0151en „k\u00e9rdezz\u00fck” \u0151ket, mes\u00e9lni tudnak eredet\u00fckr\u0151l, s\u0151t ak\u00e1r hordoz\u00f3ik \u00fck-\u00fck-…-\u00fck-sz\u00fcleir\u0151l is egy kicsit.<\/p>\n

K\u00e9t ember genomja \u00e1tlagosan 3 milli\u00f3 ponton k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l, ami els\u0151re soknak t\u0171nhet, ez\u00e9rt nem \u00e1rt kontextusba helyezni egy kicsit: 3 milli\u00e1rd b\u00e1zisp\u00e1rb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 genomunknak ez mind\u00f6ssze 0.1%-a (azaz egy ezrel\u00e9ke). Hogy ez az \u00e1llatvil\u00e1g norm\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt mennyire kev\u00e9snek sz\u00e1m\u00edt, azt j\u00f3l szeml\u00e9lteti, hogy az \u00e1tlagos genetikai k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g m\u00e9g a hozz\u00e1nk legink\u00e1bb hasonl\u00edt\u00f3 emberszab\u00e1s\u00faakban is a n\u00e9gyszerese ennek<\/a>.<\/p>\n

Persze, a 3 milli\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s az\u00e9rt el\u00e9g nagy sz\u00e1m ahhoz, hogy le\u00edrja egy aborigin bennsz\u00fcl\u00f6tt \u00e9s egy norv\u00e9g, vagy egy pigmeus \u00e9s egy inuit k\u00f6zti kin\u00e9zetbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get. Olyannyira, hogy az \u00f6sszes k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g csak mintegy 8%-a (!!) felel\u0151s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9pcsoportok „tipikus” k\u00e9pvisel\u0151i k\u00f6zt \u00e9szlelhet\u0151 v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e9rt, tov\u00e1bbi 8% okolhat\u00f3 a popul\u00e1ci\u00f3k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportjain bel\u00fcl fellelhet\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek\u00e9rt (pl. \u00e1tlagban ennyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g lesz Sopron \u00e9s Szeged lak\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt), m\u00edg a marad\u00e9k kb. 84% a csoport k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tagjai (pl. Te, kedves olvas\u00f3 \u00e9s a szomsz\u00e9dod) k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gre megy el. (L\u00e1sd a mell\u00e9kelt \u00e1br\u00e1n, a h\u00e1rom popul\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zti \u00e1tlagos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get jel\u00f6l\u0151 „\u00e1gak” k\u00f6z\u00e9pen sokkal r\u00f6videbbek, mint a az egyes bokrokon bel\u00fcli \u00e1ghosszak.) Ezet az \u00e9rt\u00e9keket el\u0151sz\u00f6r Richard Lewontin<\/a> fedezte fel v\u00e9rcsoportokon v\u00e9gzett kutat\u00e1sai sor\u00e1n, de az\u00f3ta nagy mintasz\u00e1m\u00fa DNS vizsg\u00e1latok is al\u00e1t\u00e1masztott\u00e1k.<\/p>\n

S mivel ez az \u00e9rt\u00e9k sajnos nincs el\u00e9gg\u00e9 a k\u00f6ztudatban, nem \u00e1rt hangs\u00falyozni. Ugyanis ez azt jelenti, hogy ha valamilyen katasztr\u00f3fa k\u00f6vetkezt\u00e9ben az emberis\u00e9g els\u00f6pr\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge elpusztulna, \u00e9s csak egy eldugott indon\u00e9ziai t\u00f6rzs maradna meg, vagy egy borsodi k\u00f6zs\u00e9g lakoss\u00e1ga, a t\u00fal\u00e9l\u0151k m\u00e9g mindig a ma \u00e9l\u0151 teljes emberi n\u00e9pess\u00e9g genetikai diverzit\u00e1s\u00e1nak 84%-\u00e1t hordozn\u00e1k j\u00f3 es\u00e9llyel. Lehetetlen\u00fcl hangzik? Pedig volt hasonl\u00f3ra p\u00e9lda (b\u00e1r kicsit kisebb l\u00e9pt\u00e9kben) m\u00e1r a t\u00f6rt\u00e9nelemben: D\u00e9l-Afrika feh\u00e9rb\u0151r\u0171 lakoss\u00e1ga gyakorlatilag mind egy sz\u00e1lig k\u00e9tezer feh\u00e9rb\u0151r\u0171 telepesre vezethet\u0151 vissza, akik mintegy 350 \u00e9ve sz\u00e1lltak Capetown k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n partra, vagy ott van a quebeci franciaajk\u00fa lakoss\u00e1g, akiknek t\u00f6bbs\u00e9ge annak a 770 n\u0151nek a lesz\u00e1rmazottja, akik a 17. sz. v\u00e9ge fele, XIV. Lajos szponzor\u00e1l\u00e1s\u00e1val<\/a> mentek az \u00dajvil\u00e1gba, hogy az ott \u00e9l\u0151 (n\u0151tlen) telepesek \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00e9n lend\u00edtsenek egyet. De lehet, hogy a legjobb (\u00e9s tal\u00e1n legkev\u00e9sb\u00e9 ismert) p\u00e9lda F\u00f6ld\u00fcnk \u00f6sszlakoss\u00e1ga, hiszen a kor\u00e1bban emlegetett alacsony genetikai diverzit\u00e1s sok kutat\u00f3 szerint azzal magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy mintegy sz\u0171k 100,000 \u00e9ve, valamilyen k\u00f6rnyezeti katasztr\u00f3fa folyt\u00e1n a teljes H. sapiens<\/i> popul\u00e1ci\u00f3 alig 10-15,000 egyedre apadt.<\/p>\n

Ennek a p\u00e1r ezer embernek az ut\u00f3dai lakt\u00e1k be azt\u00e1n az \u00f6sszes kontinenst (az Antarktisz kiv\u00e9tel\u00e9vel), alkalmazkodva a helyi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez. Nem v\u00e9letlen, hogy a legt\u00f6bb emberi g\u00e9n, amely \u00fagy t\u0171nik, hogy szelekci\u00f3 alatt van, az immunrendszerhez kapcsolhat\u00f3 – hiszen a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sarkaiban obskurus betegs\u00e9gek, mint a mal\u00e1ria<\/a>, leselkednek az ott \u00e9l\u0151kre -, vagy \u00e9ppen a napsug\u00e1rz\u00e1s intenzit\u00e1s\u00e1hoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1st biztos\u00edt\u00f3 b\u0151rsz\u00ednhez<\/a>. Ez a fokozatos f\u00f6ldrajzi terjeszked\u00e9s ott is tetten\u00e9rhet\u0151, hogy a szomsz\u00e9dos popul\u00e1ci\u00f3k (falvak, v\u00e1rosok) lak\u00f3i mindig csak kicsit k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l; s ez nem csak kontinenseken bel\u00fcl, de k\u00f6zt\u00fck is igaz, \u00edgy azt\u00e1n nem lehet<\/span> \u00e9les (s\u0151t hom\u00e1lyosat se) hat\u00e1rt h\u00fazni Afrika \u00e9s Eur\u00f3pa, vagy Eur\u00f3pa \u00e9s \u00c1zsia lak\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Itt az\u00e9rt az objektivit\u00e1s ok\u00e1n picit vissza kell t\u00e9rn\u00fcnk a bizonyos 8%-os k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ghez. Ezt ui. sokan \u00fagy \u00e9rtelmezt\u00e9k, hogy azt jelenti, nagyon nagy az es\u00e9lye, hogy a F\u00f6ld tetsz\u0151leges k\u00e9t embere, pl. egy d\u00e1n \u00e9s egy vietn\u00e1mi jobban hasonl\u00edt egym\u00e1sra genetikai \u00e9rtelemben, mint a d\u00e1n \u00e9s (szint\u00e9n d\u00e1n) szomsz\u00e9dja. Ennek t\u00e9nyleg nem elhanyagolhat\u00f3 az es\u00e9lye, de az\u00e9rt kevesebb mint 50% (ami akkor lenne, ha val\u00f3ban v\u00e9letlenszer\u0171 lenne a dolog), „mind\u00f6ssze” 25-35%, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, milyen csoport k\u00e9pvisel\u0151it vizsg\u00e1ljuk. Ugyanakkor a hasonl\u00f3s\u00e1gok elegend\u0151ek ahhoz, hogy megk\u00e9rd\u0151jelezz\u00fck van-e \u00e9rtelme a sz\u00f3 klasszikus \u00e9rtelm\u00e9ben „rasszokr\u00f3l” besz\u00e9lni? Hiszen amit a fogalom megalkot\u00e1sakor<\/a> gondoltak a rasszokr\u00f3l, az mind hamisnak bizonyult, s b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen, lehetne – \u00e9s p\u00e1ran meg is pr\u00f3b\u00e1lnak – \u00f6sszet\u00e1kolni egy \u00faj defin\u00edci\u00f3t, hogy az t\u00f6bb\u00e9 kev\u00e9sb\u00e9 f\u00f6ldrajzilag lefedje azokat a n\u00e9pcsoportokat, amelyekre fogalom klasszikus \u00e9rtelmez\u00e9se vonatkozott, vajon nem lenne-e jobb eg\u00e9sz egyszer\u0171en arr\u00f3l besz\u00e9lni, amit val\u00f3ban vizsg\u00e1lunk: emberi popul\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l? (De, jobb lenne.)<\/p>\n

A kis nomenklat\u00farai kit\u00e9r\u0151 ut\u00e1n, t\u00e9rj\u00fcnk most vissza a sokkal \u00e9rdekesebb k\u00e9rd\u00e9shez: mi volt a F\u00f6ld emberi ben\u00e9pes\u00edt\u00e9s\u00e9nek a kronol\u00f3gi\u00e1ja? Hogy ezt vizsg\u00e1lni tudjuk, a genomunk saj\u00e1tos r\u00e9sz\u00e9hez, a nem rekombin\u00e1l\u00f3d\u00f3 DNS-hez kell forduljunk.<\/p>\n

Arra tal\u00e1n mindenki eml\u00e9kszik gimis tanulm\u00e1nyaib\u00f3l, hogy a legt\u00f6bb kromosz\u00f3m\u00e1nkb\u00f3l egy p\u00e1r, azaz kett\u0151 darab van jelen minden sejt\u00fcnkben. K\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get csak a szex-kromosz\u00f3m\u00e1k k\u00e9peznek, az X \u00e9s az Y. El\u0151bbi mindk\u00e9t nemben jelen van, a n\u0151i sejtekben r\u00e1ad\u00e1sul p\u00e1ros form\u00e1ban, az Y kromosz\u00f3ma azonban csak a f\u00e9rfiak sejtjeiben fordul el\u0151, az \u0151 X kromosz\u00f3m\u00e1juk satnya p\u00e1rjak\u00e9nt. \u00cdgy azt\u00e1n az Y kromosz\u00f3m\u00e1k (norm\u00e1lis esetben) soha nem fordulnak el\u0151 kettes\u00e9vel, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben nem lehetnek alanyai sem a t\u00f6bbi kromosz\u00f3ma genetikai anyag\u00e1t meiotikus sejtoszt\u00f3d\u00e1sokkor<\/a> \u00f6sszekever\u0151 rekombin\u00e1ci\u00f3nak (l\u00e1sd jobboldali \u00e1bra).<\/p>\n

Genetikai \u00e1llom\u00e1nyunk egyetlen m\u00e1s DNS darabja van csak m\u00e9g ennyire „kiv\u00e9telezett” helyzetben, ez pedig a sejtjeink energi\u00e1t termel\u0151 speci\u00e1lis sejtszervecsk\u00e9inek, a mitokondriumoknak<\/a> a belsej\u00e9ben elhelyezked\u0151 DNS molekula (mtDNS). M\u00edg az Y kromosz\u00f3ma csak apai \u00e1gon \u00f6r\u00f6kl\u0151dhet, addig az mtDNS-el \u00e9pp ford\u00edtott a helyzet, ez csak any\u00e1r\u00f3l sz\u00e1llhat l\u00e1ny\u00e1ra. \u00c9ppen ennek a saj\u00e1tos \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy ez a k\u00e9t DNS szakasz j\u00f3l alkalmazhat\u00f3 F\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 b\u00e1rmely ember apai, vagy anyai \u00e1g\u00e1nak felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

De mi\u00e9rt is l\u00e9nyeges, hogy nem-rekombin\u00e1l\u00f3d\u00f3 DNS-t vizsg\u00e1ljunk? Az\u00e9rt, mert l\u00e9nyegesen leegyszer\u0171s\u00edti a dolgunkat, ha tudjuk, hogy a adott DNS darabok kv\u00e1zi h\u00e1bor\u00edtatlanul ker\u00fclnek gener\u00e1ci\u00f3b\u00f3l, gener\u00e1ci\u00f3ba, \u00e9s az \u00faj v\u00e1ltoz\u00e1sok megjelen\u00e9s\u00e9nek \u00e9s r\u00f6gz\u00fcl\u00e9s\u00e9nek egyetlen m\u00f3dja, ha egy leend\u0151 sz\u00fcl\u0151 ivarsejtjeiben valami okb\u00f3l kifoly\u00f3lag egy mut\u00e1ci\u00f3 k\u00f6vetkezik be. \u00cdgy azt\u00e1n, ismerve a mut\u00e1ci\u00f3k megjelen\u00e9s\u00e9nek gyakoris\u00e1g\u00e1t, a m\u00e1r eml\u00edtett rekombin\u00e1ci\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1ban sokkal k\u00f6nnyebb a egyes mut\u00e1ci\u00f3k megjelen\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9t \u00e9s hely\u00e9t megsaccolni.<\/p>\n

A mell\u00e9kelt \u00e1br\u00e1n l\u00e1that\u00f3, hogy kb mik\u00e9nt is m\u0171k\u00f6dik mindez. A kezdeti \u0151s \u00f6sszes lesz\u00e1rmazottja hordozni fogja a kezdeti DNS mut\u00e1ci\u00f3t (amit ezut\u00e1n genetikai markerk\u00e9nt aposztrof\u00e1lunk), mintegy igazolva a rokons\u00e1gukat. De a m\u00e1sodik illetve a negyedik gener\u00e1ci\u00f3ban \u00fajabb markerek jelennek meg, amelyek kisebb csoportok rokons\u00e1g\u00e1t tanus\u00edthatj\u00e1k. Egyes markerek egyedi kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1t nevezz\u00fck haplocsoportnak \u00e9s minn\u00e9l t\u00f6bb markert haszn\u00e1lunk, ann\u00e1l szorosabb rokons\u00e1gi-k\u00f6tel\u00e9k l\u00e9t\u00e9t lehet meg\u00e1llap\u00edtani (vagy \u00e9ppen a rokons\u00e1g hi\u00e1ny\u00e1t, hiszen egyes markerek nemmegl\u00e9te ugyan\u00fagy \u00e1rulkod\u00f3 lehet).<\/p>\n

Ennek az elvnek az egyik izgalmas alkalmaz\u00e1sa, hogy megkeress\u00fck minden ma l\u00e9tez\u0151 mtDNS \u00e9s Y kromosz\u00f3ma \u0151s\u00e9t, pontosabban azok hordoz\u00f3it, vagyis azt a n\u0151t \u00e9s f\u00e9rfit, aki minden \u00e9l\u0151 ember (egyik) \u0151se lehet. \u0150ket a popul\u00e1ris irodalom „mitokondri\u00e1lis \u00c9v\u00e1nak<\/a>” \u00e9s „Y kromosz\u00f3m\u00e1lis \u00c1d\u00e1mnak<\/a>” nevezi, ami k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl hangzatos n\u00e9v, csak, ha nem vagyunk tiszt\u00e1ban a jelent\u00e9s\u00e9vel, k\u00f6nnyen f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sekre adhat okot. Teh\u00e1t mi az amit nem jelent<\/span>: ez az \u00c9va \u00e9s ez az \u00c1d\u00e1m nem az els\u0151 emberp\u00e1r, nem az els\u0151 k\u00e9t Homo sapiens<\/i>. Nem nekik volt az els\u0151 emberi mtDNS-\u00fck\/Y kromosz\u00f3m\u00e1juk, ha belegondolunk egyszer\u0171en \u0151k az\u00e9rt vannak kiv\u00e9telezett helyzetben, mert az \u00f6sszes kort\u00e1rs n\u0151nek k\u00e9s\u0151bb megszakadt a l\u00e1ny-ut\u00f3dl\u00e1sa (pl. csak fia sz\u00fcletett, akib\u0151l azt\u00e1n m\u00e1r nem tudott tov\u00e1bb ad\u00f3dni a mtDNS), \u00e9s valami hasonl\u00f3 k\u00f6vetkezett be a f\u00e9rfiakkal is fi\u00fa ut\u00f3d t\u00e9mak\u00f6rben. „Mitokondri\u00e1lis \u00c9va” \u00e9s „Y kromosz\u00f3m\u00e1lis \u00c1d\u00e1m” minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint nem is ismerte egym\u00e1st, hiszen \u00c9va kb. 170,000 \u00e9ve, \u00c1d\u00e1m pedig csak mintegy 60-75,000 \u00e9ve (s b\u00e1r ezek a d\u00e1tumok az egyre nagyobb mintasz\u00e1mok miatt m\u00e9g egy kicsit v\u00e1ltozhatnak, nem t\u0171nik es\u00e9lyesnek, hogy fed\u00e9sbe ker\u00fclnek). (A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g oka arra vezethet\u0151 vissza, hogy a f\u00e9rfiak a t\u00f6rt\u00e9nelem hajnal\u00e1n el\u0151szeretettel v\u00e1lasztott\u00e1k a „h\u00e1remes” \u00e9letform\u00e1t, s \u00edgy m\u00edg egy-egy csoportban a rangid\u0151s f\u00e9rfinak sz\u00e1mos gyereke sz\u00fcletett, addig a hierarchia als\u00f3 szintjein dekkol\u00f3knak csak elv\u00e9tve volt es\u00e9lye a szaporod\u00e1sra. \u00cdgy azt\u00e1n egy-egy sikeres \u00e9s hossz\u00fa \u00e9let\u0171 f\u00e9rfi, viszonylag r\u00f6vid id\u0151 alatt egy-egy popul\u00e1ci\u00f3 „Y kromosz\u00f3m\u00e1lis \u00c1d\u00e1mj\u00e1v\u00e1” v\u00e1lhatott – mik\u00f6zben a mtDNS \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9se j\u00f3val egalit\u00e1riusabban t\u00f6rt\u00e9nt.)<\/p>\n

Sz\u00f3val akkor megvan a t\u00f6rt\u00e9net kezd\u0151pontja: mintegy 60,000 \u00e9ve valahol Ny-Afrik\u00e1ban m\u00e1r l\u00e9tezett egy t\u00f6rzs, amelyik m\u00e1r fellelhet\u0151 volt minden ma \u00e9l\u0151 ember mtDNS-\u00e9nek \u00e9s minden ma \u00e9l\u0151 f\u00e9rfi Y kromosz\u00f3m\u00e1j\u00e1nak \u0151se is. Ez a csoport, illetve ennek a csoportnak azt\u00e1n egy (vagy t\u00f6bb, l\u00e1sd al\u00e1bb) szelete elhagyta Afrik\u00e1t, hogy a t\u00f6bbi kontinenst is megh\u00f3d\u00edtsa, az ottmarad\u00f3k pedig az \u0151shaza belak\u00e1s\u00e1val lettek elfoglalva.<\/p>\n

<\/center><\/p>\n

Az els\u0151 nagy migr\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1m az Indiai \u00d3ce\u00e1n partjai ment\u00e9n haladt \u00e9s bizony messzire jutott: eg\u00e9sz pontosan Ausztr\u00e1li\u00e1ig – ami az\u00e9rt akkor m\u00e9g k\u00f6nnyebb volt, mert az \u00e9ppen tombol\u00f3 j\u00e9gkorszak k\u00f6vetkezt\u00e9ben a tengerszint mintegy 100 m\u00e9terrel alacsonyabban volt, \u00edgy az Austr\u00e1lia \u00e9szaki partjain megh\u00faz\u00f3d\u00f3 apr\u00f3 szigetek, m\u00e9g \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 f\u00f6ldr\u00e9szt alkottak, majdnem teljes \u00e1tj\u00e1r\u00e1st biztos\u00edtva DK-\u00c1zsi\u00e1ba. Ennek a v\u00e1ndorl\u00e1snak az eml\u00e9k\u00e9t \u0151rzi az \u00fan. „C haplocsoport” az Y kromosz\u00f3m\u00e1n \u00e9s az „M haplocsoport” az mtDNS-ben, amelyek az ausztr\u00e1l bennsz\u00fcl\u00f6ttek domin\u00e1ns haplocsoportjai, de m\u00e1shol a vil\u00e1gon szinte sehol nem fordulnak el\u0151, csak n\u00e9h\u00e1ny indiai, part ment\u00e9n \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben.<\/p>\n

Nem teljesen vil\u00e1gos, hogy ezeknek az els\u0151 pion\u00edroknak egy csoportja elid\u0151z\u00f6tt egy kicsit valahol K\u00f6z\u00e9p-Keleten \u00e9s onnan ind\u00edtott\u00e1k \u00fagy 40-50,000 \u00e9ve m\u00e1sodik terjeszked\u00e9si hull\u00e1mukat, vagy ez ut\u00f3bbi\u00e9rt, a pion\u00edrok nyom\u00e1n Afrik\u00e1b\u00f3l \u00e9rkez\u0151 \u00fajabb csoport tehet\u0151 felel\u0151ss\u00e9. B\u00e1rhogy is volt, hamarosan m\u00e1r emberek tapost\u00e1k K\u00f6z\u00e9p \u00c1zsia f\u00f6ldj\u00e9t, hogy innen indulva, a f\u00f6ldrajzi lehet\u0151s\u00e9geket kihaszn\u00e1lva megh\u00f3d\u00edts\u00e1k mind D\u00e9l-Kelet \u00e9s Kelet \u00c1zsi\u00e1t, mind pedig Eur\u00f3p\u00e1t. El\u0151bbi terjeszked\u00e9s azt\u00e1n ism\u00e9t csak egy nagyobb v\u00e1ndorl\u00e1s kezdet\u00e9nek bizonyult (b\u00e1r \u00f6nmaga sem volt kicsinek nevezhet\u0151). Ezek az emberek egyre jobban k\u00e9pesek lettek a jeges \u00e9szaki t\u00e1jakon is megvetni a l\u00e1bukat, majd v\u00e9g\u00fcl az \u00edgy szerzett tapazstalatoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, durv\u00e1n 20,000 \u00e9ve egy \u0151si t\u00f6rzs sikeresen \u00e1tkelt a Bering-szoroson, \u00e9s letelepedett Alaszk\u00e1ban. Az Amerikai kontinens megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1val m\u00e9g v\u00e1rniuk kellett, mert a j\u00e9gkorszak, ami lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy sz\u00e1raz l\u00e1bbal \u00e1tkeljenek \u00c1zsi\u00e1b\u00f3l \u00c9-Amerik\u00e1ba, egyszersmind vastag j\u00e9gtakar\u00f3 al\u00e1 vonta Kanada nagy r\u00e9sz\u00e9t, elv\u00e1gva az utat a d\u00e9li terjeszked\u00e9s el\u0151l. Arra csak a j\u00e9gkorszak v\u00e9g\u00e9n ker\u00fclhetett sor, de v\u00e9g\u00fcl megt\u00f6rt\u00e9nt s \u00edgy mindk\u00e9t amerikai kontinens bennsz\u00fcl\u00f6tt lakoss\u00e1ga az Y kromoszom\u00e1lis „Q haplocsoportba” tartozik. (Az igazs\u00e1g az, hogy vannak – vitatott – r\u00e9g\u00e9szeti leletek, amelyek egyesek szerint D-Amerik\u00e1ban m\u00e1r 50,000 \u00e9ve ember jelenl\u00e9t\u00e9re utalnak, hogy ezek a leletek val\u00f3sak-e vagy sem, illetve, hogy a Homo<\/i> genus melyik tagja hagyhatta maga ut\u00e1n az m\u00e9g nem eld\u00f6nt\u00f6tt vita, nem is menn\u00e9k bele.)<\/p>\n

Az Eur\u00f3p\u00e1ba \u00fagy 40,000 \u00e9ve meg\u00e9rkez\u0151 H. sapiens<\/i>-t egy t\u00e1voli rokona v\u00e1rta, a neanderv\u00f6lgyi ember<\/a>. A tal\u00e1lkoz\u00e1s nem volt valami viharos (a k\u00f6zhidelemmel ellent\u00e9tben arra semmi bizony\u00edtk nincs, hogy a gonosz cro-magnoniak lem\u00e9sz\u00e1rolt\u00e1k a szel\u00edd nenaderv\u00f6lgyieket), de a k\u00e9t Homo<\/i> genus azonos nichet t\u00f6lt\u00f6tt be, ami \u00f3hatatlanul is versenyhelyzetet teremtett, s ebb\u0151l mi ker\u00fclt\u00fcnk ki gy\u0151ztesen. Persze ez a 40,000 \u00e9vvel ezel\u0151tti n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1s kor\u00e1nt sem az utols\u00f3 volt fajunk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, az „\u00f6reg kontinenst” bec\u00e9lz\u00f3k k\u00f6z\u00fcl, \u00e9s m\u00e9g j\u00f3p\u00e1rral tal\u00e1lkozhatunk a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vezredekben, a legfontosabbal \u00fagy 10,000 \u00e9vvel ezel\u0151tt, a mez\u0151gazdas\u00e1g elterjed\u00e9s\u00e9vel tandemben, azzal szorosan \u00f6sszef\u00fcggve. De ez m\u00e1r egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net.<\/p>\n

(B\u0151vebben m\u00e9g l\u00e1sd a NatGeo Genographic Projectj\u00e9nek honlapj\u00e1n<\/a> illetve Rask\u00f3 Istv\u00e1n el\u0151ad\u00e1sa<\/a> a Mindentud\u00e1s Egyetem\u00e9n.)<\/i><\/p>\n

\n

Spencer Wells<\/strong> (2006) Deep Ancestry (ISBN 0-7922-6215-8)
Luigi Luca Cavalli-Sforza<\/strong> (2001) Genes, Peoples and Languages (ISBN 0-14-029602-6) (magyarul: Genetikai \u00e1tj\u00e1r\u00f3<\/a>)
Behar DM, Rosset S, Blue-Smith J, Balanovsky O, Tzur S, et al.<\/strong> (2007) The Genographic Project Public Participation Mitochondrial DNA Database. PLoS Genet<\/i> 3(6)<\/strong>: e104 doi:10.1371\/journal.pgen.0030104<\/a>
Williamson SH, Hubisz MJ, Clark AG, Payseur BA, Bustamante CD, et al.<\/strong> (2007) Localizing Recent Adaptive Evolution in the Human Genome. PLoS Genet<\/i> 3(6)<\/strong>: e90 doi:10.1371\/journal.pgen.0030090<\/a>
Shriver MD, Kittles RA<\/strong> (2004) Genetic ancestry and the serch for personalized genetic histories. Nat Rev Gen<\/i> 5<\/strong>: 611-618.
Bamshad M, Wooding S, Salisbury BA, Stephens JC<\/strong> (2004) Deconstructing the relationship between genetics and race. Nat Rev Gen<\/i> 5<\/strong>: 598-609.
Cavalli-Sforza LL, Feldman MW<\/strong> (2003) The application of molecular genetic approaches to the study of human evolution. Nat Gen<\/i> 33<\/strong>: 266-275. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az egyik dolog, ami igaz\u00e1n megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet benn\u00fcnket emberszab\u00e1s\u00fa rokonainkt\u00f3l, az a fajunk \u00e1ltal belakott ter\u00fclet soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge. Term\u00e9szetesen az ember alkalmazkod\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge elv\u00e1laszthatatlanul kapcsol\u00f3dik a szofisztik\u00e1lt eszk\u00f6zhaszn\u00e1lathoz, az elvont gondolkoz\u00e1shoz \u00e9s komplex kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9ghez, de a Szahara h\u0151s\u00e9g\u00e9hez \u00e9s a szib\u00e9riai … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3,1],"tags":[9],"class_list":["post-5005621","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-evolucio","category-uncategorized","tag-human"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005621","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005621"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005621\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005621"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005621"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005621"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}