![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200707\/Nematostella%20vectensis.jpg\")
Ha v\u00e9gin\u00e9z\u00fcnk a jelenleg (genom)szekven\u00e1l\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3<\/a> \u00e1llatok sor\u00e1n, akkor az egyik els\u0151 dolog ami felt\u0171nhet, az a list\u00e1t alkot\u00f3 fajok sz\u00ednes, l\u00e1tsz\u00f3lag minden logik\u00e1t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 kavalk\u00e1dja. Vajon mi\u00e9rt pont a tatu \u00e9s m\u00f3kus, a kacsacs\u0151r\u0171 eml\u0151s \u00e9s az ingola, a tenrek \u00e9s a zs\u00e1k\u00e1llat ker\u00fclt szekven\u00e1torv\u00e9gre? Hiszen annak l\u00e1that\u00f3 a logik\u00e1ja \u00e9s potenci\u00e1lis haszna, hogy az orvosi kutat\u00e1sok modell\u00e1llatainak (eg\u00e9r, Drosophila<\/i>, C. elegans<\/i>, zebrahal), illetve az emberis\u00e9g fontos haszon\u00e1llatainak (diszn\u00f3, szarvasmarha, l\u00f3) a genomj\u00e1t a kez\u00fcnkben akarjuk tartani, de mi a haszna a fent felsoroltaknak? Ez m\u00e1r a "szekven\u00e1ljunk meg minden fajt" f\u00e1zis lenne, ahol a kutat\u00f3k azt vizsg\u00e1lj\u00e1k, ami \u00e9ppen a kez\u00fck \u00fcgy\u00e9be akad?\n<\/p>\n\nNos, b\u00e1r a t\u00e1vlati c\u00e9l t\u00e9nyleg minden faj DNS-\u00e9nek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se (s\u0151t, minden faj t\u00f6bb egyed\u00e9nek a vizsg\u00e1lata, hiszen a fajokon bel\u00fcli variancia gyakran uo. \u00e9rdekes, mint a fajok k\u00f6z\u00f6tti), a list\u00e1ra jelenleg kor\u00e1ntsem v\u00e9letlenszer\u0171en lehet felker\u00fclni. Annyira ugyanis m\u00e9g nincs szekven\u00e1l\u00f3-kapacit\u00e1s f\u00f6l\u00f6sleg, hogy efajta luxust enged\u00e9lyezhessenek maguknak a genetikusok; a mai t\u00f6rekv\u00e9sek f\u0151 c\u00e9lja az, hogy minn\u00e9l jobban meg\u00e9rts\u00fck a m\u00e1r rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 genomokat, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a saj\u00e1t magunk\u00e9nt (ennyi \u00f6nz\u0151z\u00e9s tal\u00e1n minden fajt\u00f3l megengedhet\u0151 ;-)). Ehhez pedig arra van sz\u00fcks\u00e9g, hogy fokozatoan egyre t\u00e1volabbi rokonaink genomj\u00e1t t\u00e1rjuk fel, mert minden egyes ilyen l\u00e9p\u00e9ssel egy kicsit pontosabban l\u00e1tjuk, mikor, melyik m\u00e1s csoportokkal val\u00f3 k\u00f6z\u00f6s \u0151sben jelentek meg egyes jellegzetes DNS szekcenci\u00e1k, azaz hogyan farigcs\u00e1lta a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n az evol\u00faci\u00f3 a genetikai \u00e1llom\u00e1nyunkat.\n<\/p>\n
\nS, hogy mennyire fontos, minn\u00e9l t\u00f6bb fajb\u00f3l mer\u00edteni, azt mi sem p\u00e9ld\u00e1zza jobban, mint az, ha felid\u00e9zz\u00fck, hogy az els\u0151 p\u00e1r t\u00f6bbsejt\u0171-genom publik\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n, a kis mintasz\u00e1m miatt, milyen hib\u00e1s elm\u00e9letek sz\u00fclettek.\n<\/p>\n
<\/p>\n
\n \nNos, b\u00e1r a t\u00e1vlati c\u00e9l t\u00e9nyleg minden faj DNS-\u00e9nek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se (s\u0151t, minden faj t\u00f6bb egyed\u00e9nek a vizsg\u00e1lata, hiszen a fajokon bel\u00fcli variancia gyakran uo. \u00e9rdekes, mint a fajok k\u00f6z\u00f6tti), a list\u00e1ra jelenleg kor\u00e1ntsem v\u00e9letlenszer\u0171en lehet felker\u00fclni. Annyira ugyanis m\u00e9g nincs szekven\u00e1l\u00f3-kapacit\u00e1s f\u00f6l\u00f6sleg, hogy efajta luxust enged\u00e9lyezhessenek maguknak a genetikusok; a mai t\u00f6rekv\u00e9sek f\u0151 c\u00e9lja az, hogy minn\u00e9l jobban meg\u00e9rts\u00fck a m\u00e1r rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 genomokat, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a saj\u00e1t magunk\u00e9nt (ennyi \u00f6nz\u0151z\u00e9s tal\u00e1n minden fajt\u00f3l megengedhet\u0151 ;-)). Ehhez pedig arra van sz\u00fcks\u00e9g, hogy fokozatoan egyre t\u00e1volabbi rokonaink genomj\u00e1t t\u00e1rjuk fel, mert minden egyes ilyen l\u00e9p\u00e9ssel egy kicsit pontosabban l\u00e1tjuk, mikor, melyik m\u00e1s csoportokkal val\u00f3 k\u00f6z\u00f6s \u0151sben jelentek meg egyes jellegzetes DNS szekcenci\u00e1k, azaz hogyan farigcs\u00e1lta a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n az evol\u00faci\u00f3 a genetikai \u00e1llom\u00e1nyunkat.\n<\/p>\n \nS, hogy mennyire fontos, minn\u00e9l t\u00f6bb fajb\u00f3l mer\u00edteni, azt mi sem p\u00e9ld\u00e1zza jobban, mint az, ha felid\u00e9zz\u00fck, hogy az els\u0151 p\u00e1r t\u00f6bbsejt\u0171-genom publik\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n, a kis mintasz\u00e1m miatt, milyen hib\u00e1s elm\u00e9letek sz\u00fclettek.\n<\/p>\n \nA C. elegans<\/i> nev\u0171 fonalf\u00e9reg genom (egy\u00e9bk\u00e9nt ez volt az els\u0151 t\u00f6bbsejt\u0171 genom) 1998-as, majd a muslica (Drosophila<\/i>) \u00e9s hum\u00e1n genomok 2000-es bejelent\u00e9se ut\u00e1n, elindult a vad \u00f6sszehasonl\u00edtgat\u00e1s, miben is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00fcnk mi, az "\u00fajsz\u00e1j\u00faak<\/a>" deli k\u00e9pvisel\u0151je, ett\u0151l a k\u00e9t "\u0151ssz\u00e1j\u00fa<\/a>"-t\u00f3l. A legnagyobb visszhangot az kapta, hogy mennyire meglep\u0151en hasonl\u00f3 sz\u00e1m\u00fa (feh\u00e9rje k\u00f3dol\u00f3) g\u00e9n fordul el\u0151 a h\u00e1rom genetikai \u00e1llom\u00e1nyban, s az m\u00e1r csak a kev\u00e9sb\u00e9 popul\u00e1ris cikkekben ker\u00fclt megeml\u00edt\u00e9sre, hogy ezeknek a g\u00e9neknek a szerkezete azonban gyakran k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151.\n<\/p>\n \nA legt\u00f6bb feh\u00e9rje-k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9n DNS szekvenci\u00e1j\u00e1ban a tank\u00f6nyvi feloszt\u00e1s szerint h\u00e1rom f\u0151 r\u00e9gi\u00f3t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u00fcnk meg (megj.: az elm\u00falt \u00e9vekben el\u00e9g sokat v\u00e1ltozott a g\u00e9n-defin\u00edci\u00f3, az itt haszn\u00e1lt m\u00e1r egy kicsit ink\u00e1bb csak r\u00e9szhalmaza annak, amit ma alkalmaznak a biol\u00f3gusok, de itt a c\u00e9lnak megfelel): a g\u00e9n \u00e1t\u00edr\u00f3d\u00e1s\u00e1t szab\u00e1lyoz\u00f3 promotereket, a konkr\u00e9t feh\u00e9rjeszekvenci\u00e1t rejt\u0151 exonok, \u00e9s az ut\u00f3bbiak k\u00f6z\u00f6tt elhelyezked\u0151 intronok. Az intronok, a DNS -> RNS \u00e1t\u00edr\u00f3d\u00e1s ut\u00e1n, egy speci\u00e1lis folyamat, a splicing<\/a> keret\u00e9ben kiv\u00e1g\u00f3dnak, \u00edgy azt\u00e1n a v\u00e9gterm\u00e9k az exonoknak megfelel\u0151 szekvenci\u00e1k \u00f6sszef\u0171z\u00e9s\u00e9b\u0151l l\u00e9trej\u00f6v\u0151 mRNS lesz.\n<\/p>\n \nA Drosophila<\/i> \u00e9s C. elegans<\/i> vs. hum\u00e1n genom \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sok egyik felt\u0171n\u0151 hozad\u00e9ka volt, hogy az emberi genom rendre t\u00f6bb intront tartalmazott, mint a m\u00e1sik kett\u0151. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g okaira t\u00f6bb elm\u00e9let is sz\u00fcletett, s az eredet\u00e9t sokan annak tulajdon\u00edtott\u00e1k, hogy a k\u00e9toldali-szimmetri\u00e1j\u00fa \u00e1llatok k\u00f6z\u00f6s \u0151s\u00e9ben (\u00fan. Urbilateria) kev\u00e9s intron volt, s ezek majd k\u00e9s\u0151bb, a gerincesek evol\u00faci\u00f3ja sor\u00e1n alakultak ki.\n<\/p>\n \nAz elm\u00e9let viszonylag r\u00f6vid \u00e9let\u0171nek bizonyult, fokozatosan gy\u0171ltek az ellen\u00e9rvek \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a kegyelemd\u00f6f\u00e9st b\u0151 m\u00e1sf\u00e9l \u00e9ve egy m\u00e1sik \u0151ssz\u00e1j\u00fa, egy tengeri gy\u0171r\u0171sf\u00e9reg, a Platynereis dumerilii<\/i> genomj\u00e1nak vizsg\u00e1lata<\/a> adta meg. Ugyanis ebben a furcsa kis \u00e9l\u0151l\u00e9nyben, nemcsak, hogy szint\u00e9n sok intron volt, de azok gyakorlatilag b\u00e1zisp\u00e1rra megegyez\u0151en ott helyezkedtek el a DNS-ben, mint a mi intronjaink. M\u00e1rpedig annak az es\u00e9lye, hogy ezek egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl l\u00e9trej\u00f6jjenek, el\u00e9g j\u00f3 k\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel nulla, azaz minden jel szerint m\u00e1r a mitikus Urbilateri\u00e1ban is ugyanott voltak jelen mint benn\u00fcnk, csak a fon\u00e1lf\u00e9rgek \u00e9s a muslic\u00e1k vonal\u00e1ban elveszt\u0151dtek.\n<\/p>\n \nMi vezette f\u00e9lre akkor el\u0151sz\u00f6r a kutat\u00f3kat, mi\u00e9rt ennyire m\u00e1s ezek szerint a Drosophila<\/i> \u00e9s C. elegans<\/i> genom? Ut\u00f3lag k\u00f6nny\u0171 okosnak lenni, s retrospekt\u00edve m\u00e1r l\u00e1that\u00f3, mi\u00e9rt kellett volna \u00f3vatosnak lenni az els\u0151 genom-\u00f6sszevet\u00e9sek sor\u00e1n: mindaz ami ezeket az \u00e1llatokat ide\u00e1lis modell-organizmuss\u00e1 teszi (gyors fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s gener\u00e1ci\u00f3s id\u0151), egyszersmind nyomot hagy a genomjukon is. A gyors fejl\u0151d\u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nleges megold\u00e1sokat ig\u00e9nyel a testtengelyek embrion\u00e1lis kialak\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n \u00e9s a sejtoszt\u00f3d\u00e1sok k\u00f6zben. Pl. minn\u00e9l kevesebb a genetikai anyag, ann\u00e1l gyorsabban (\u00e9s kevesebb energia felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1va) oszt\u00f3dik a sejt, \u00edgy ann\u00e1l gyorsabban fejl\u0151dhet az embri\u00f3 is. Vagyis az egyik lehets\u00e9ges megold\u00e1s megszabadulni az olyan DNS szakaszokt\u00f3l, amelyek nem l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00faak – \u00e9s a hi\u00e1nyz\u00f3 intronok \u00e9ppen ebbe a kateg\u00f3ri\u00e1ba estek.\n<\/p>\n \nA Platynereis<\/i>-es, intronok \u0151sis\u00e9g\u00e9t igazol\u00f3 tanulm\u00e1ny a h\u00e9ten \u00fajabb t\u00e1mogat\u00e1st kapott, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy m\u00e9g egy l\u00e9p\u00e9st tett\u00fcnk visszafel\u00e9 a t\u00f6rzsfejl\u0151d\u00e9s id\u0151sk\u00e1l\u00e1j\u00e1n \u00e9s a "k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s-" (Radiata) ill. "k\u00e9toldali" szimmetri\u00e1j\u00fa (Bilateria) \u00e1llatok k\u00f6z\u00f6s \u0151s\u00e9nek genetikai fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1land\u00f3, befejez\u0151d\u00f6tt az el\u0151bbi csoportba tartoz\u00f3 kis csal\u00e1noz\u00f3, a Nematostella vectensis<\/i> genomj\u00e1nak a szekven\u00e1l\u00e1sa.\n<\/p>\n \nA csal\u00e1noz\u00f3k (Cnidaria)<\/a> kis vir\u00e1g\u00e1llatok, hidr\u00e1k \u00e9s med\u00faz\u00e1k, nagyon egyszer\u0171 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek, \u00e9s b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl val\u00f3di sz\u00f6veteik vannak, m\u00e1ig nem eld\u00f6nt\u00f6tt, hogy ezek k\u00e9t vagy h\u00e1rom cs\u00edralemezb\u0151l j\u00f6nnek ltre, vagyis van-e val\u00f3di mezoderm\u00e1juk<\/a> (n\u00e1lunk gerincesekn\u00e9l ebb\u0151l a cs\u00edralemezb\u0151l j\u00f6nnek l\u00e9tre a csontok, az izmok, a v\u00e9r, \u00e9s a szapor\u00f3d\u00f3- \u00e9s kiv\u00e1laszt\u00f3 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k). M\u00e9gis, a jelek szerint a szervezeti egyszer\u0171s\u00e9g ellen\u00e9re, genomjuk k\u00f6zel annyira komplex mint a mi\u00e9nk, vagy a Platynereis<\/i>-\u00e9.\n<\/p>\n \nAz eredm\u00e9nyek nem voltak teljesen v\u00e1ratlanok, mert az els\u0151 szekvenci\u00e1k befut\u00e1sa ut\u00e1n<\/a> m\u00e1r sejteni lehetett, hogy azok a kis egyszer\u0171 vir\u00e1g\u00e1llatok, nem is annyira egyszer\u0171ek (ui. a legt\u00f6bb fontos transzkripci\u00f3s faktor- \u00e9s jel\u00e1tviteli \u00fatvonal-komponens g\u00e9nje ott figyelt a DNS-\u00fckben), de az\u00e9rt a teljes genom is mindenk\u00e9ppen eml\u00edt\u00e9st \u00e9r.\n<\/p>\n \nA leg\u00e9rdekesebb, b\u00e1r a fentiek f\u00e9ny\u00e9ben m\u00e1r tal\u00e1n nem is meglep\u0151, hogy az intronjaik ~80%-a ugyanott tal\u00e1lhat\u00f3, mint benn\u00fcnk, emberekben. Vagyis, ezek szerint nemcsak az Urbilateria, de a sz\u00f6vetes \u00e1llatok, r\u00f6pke 700 milli\u00f3 \u00e9ve \u00e9lt \u0151se is rendelkezett vel\u00fck. Enn\u00e9l v\u00e1ratlanabb volt, hogy a mintegy 18,000 feh\u00e9rje k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nj\u00fck k\u00f6z\u00fcl (csak az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s v\u00e9get, az emberi genomban a mai saccok szerint kb 20,000 – 23,000 van…) nagyon sok hasonl\u00f3 szomsz\u00e9dokkal van \u00f6vezve, mint a mi genomunkban (ezt a jelens\u00e9get szint\u00e9ni\u00e1nak<\/a> nevezz\u00fck). A teljes genom (~450 milli\u00f3 b\u00e1zisp\u00e1r) mintegy negyede \u00e1ll ugr\u00e1l\u00f3 g\u00e9nek marad\u00e9k\u00e1b\u00f3l (n\u00e1lunk ez 50% k\u00f6r\u00fcl van). \n<\/p>\n \nSz\u00f3val ezek a csal\u00e1noz\u00f3k igaz\u00e1n k\u00fcl\u00f6nlegesek, \u00e9s m\u00e9g biztosan tartogatnak meglepet\u00e9seket. P\u00e9ld\u00e1ul az egyik nagy vita, amir\u0151l kor\u00e1bban m\u00e1r szint\u00e9n volt sz\u00f3<\/a>, hogy val\u00f3ban k\u00f6rk\u00f6r\u00f6sen szimmetrikusak-e, vagy a l\u00e1tszat csal\u00f3ka. Ez az\u00e9rt mer\u00fclt fel, mert molekul\u00e1risan sz\u00e1mos g\u00e9n k\u00e9toldali szimmetria alapj\u00e1n fejez\u0151dik benn\u00fck ki, azaz egyesek szerint az sem kiz\u00e1rt, hogy a l\u00e1tsz\u00f3lagos k\u00f6rk\u00f6r\u00f6ss\u00e9g csak m\u00e1sodlagos (deriv\u00e1lt) tulajdons\u00e1g \u00e9s a csal\u00e1noz\u00f3k \u0151se maga val\u00f3j\u00e1ban k\u00e9toldalian szimmetrikus volt.\n<\/p>\n \n \nMost, mintegy 50 db. feh\u00e9rje-k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nj\u00fck megszekven\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n, \u00fagy t\u0171nik, hogy v\u00e9gre siker\u00fcl megtal\u00e1lni a val\u00f3di hely\u00fcket: ez pedig – l\u00e1ss csod\u00e1t – a csal\u00e1noz\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt van. Az eredm\u00e9nyeket ismertet\u0151 cikk oxfordi szerz\u0151i szerint ez ugyanakkor nem az\u00e9rt van, mert a csal\u00e1noz\u00f3k \u0151si form\u00e1j\u00e1t t\u00fckr\u00f6zn\u00e9k (s\u0151t, f\u00e9regalkatuk ellen\u00e9re, ezek nem k\u00e9toldalian szimmetrikus \u00e1llatok, nincs idegrendszer\u00fck, \u00e9rz\u00e9kszerveik, vagy felismerhet\u0151 b\u00e9lcsatorn\u00e1juk), ink\u00e1bb arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy egy vir\u00e1g\u00e1llatok testfel\u00e9p\u00edt\u00e9se m\u00f3dosult a hossz\u00fa \u00e9v milli\u00f3k sor\u00e1n, hogy egy fon\u00e1lf\u00e9regszer\u0171 (de nem <\/u>fon\u00e1lf\u00e9reg) l\u00e9ny j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre.\n<\/p>\n Ha v\u00e9gin\u00e9z\u00fcnk a jelenleg (genom)szekven\u00e1l\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3 \u00e1llatok sor\u00e1n, akkor az egyik els\u0151 dolog ami felt\u0171nhet, az a list\u00e1t alkot\u00f3 fajok sz\u00ednes, l\u00e1tsz\u00f3lag minden logik\u00e1t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 kavalk\u00e1dja. Vajon mi\u00e9rt pont a tatu \u00e9s m\u00f3kus, a kacsacs\u0151r\u0171 eml\u0151s \u00e9s az ingola, … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. Ha v\u00e9gin\u00e9z\u00fcnk a jelenleg (genom)szekven\u00e1l\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3<\/a> \u00e1llatok sor\u00e1n, akkor az egyik els\u0151 dolog ami felt\u0171nhet, az a list\u00e1t alkot\u00f3 fajok sz\u00ednes, l\u00e1tsz\u00f3lag minden logik\u00e1t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 kavalk\u00e1dja. Vajon mi\u00e9rt pont a tatu \u00e9s m\u00f3kus, a kacsacs\u0151r\u0171 eml\u0151s \u00e9s az ingola, a tenrek \u00e9s a zs\u00e1k\u00e1llat ker\u00fclt szekven\u00e1torv\u00e9gre? Hiszen annak l\u00e1that\u00f3 a logik\u00e1ja \u00e9s potenci\u00e1lis haszna, hogy az orvosi kutat\u00e1sok modell\u00e1llatainak (eg\u00e9r, Drosophila<\/i>, C. elegans<\/i>, zebrahal), illetve az emberis\u00e9g fontos haszon\u00e1llatainak (diszn\u00f3, szarvasmarha, l\u00f3) a genomj\u00e1t a kez\u00fcnkben akarjuk tartani, de mi a haszna a fent felsoroltaknak? Ez m\u00e1r a "szekven\u00e1ljunk meg minden fajt" f\u00e1zis lenne, ahol a kutat\u00f3k azt vizsg\u00e1lj\u00e1k, ami \u00e9ppen a kez\u00fck \u00fcgy\u00e9be akad?\n<\/p>\n
\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200707\/cnidarian_introns.jpeg\")
\n<\/center><\/p>\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200707\/buddenbrockia.jpg\")
\nS ha ez m\u00e9g mind nem lenne el\u00e9g a csal\u00e1noz\u00f3-k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9gekb\u0151l, akkor, itt van ez a furcsa kis f\u00e9regalak\u00fa l\u00e9ny a baloldali k\u00e9pen. Ez egy Buddenbrockia plumatellae<\/i>, egy mikroszk\u00f3pikus m\u00e9ret\u0171 kis parazita, ami a rejt\u00e9lyes Myxozoa csoportba tartozik. A csoport taxon\u00f3miailag nem teljesen koherens, ink\u00e1bb csak gy\u0171jt\u0151helye a nehezen beazonos\u00edthat\u00f3, apr\u00f3 \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151knek (sok helyen egysejt\u0171k\u00e9nt defini\u00e1lj\u00e1k \u0151ket, pl. Wikip\u00e9dia<\/a>, ami nem felel meg a val\u00f3s\u00e1gnak).\n<\/p>\n
\n
\nPutnam, NH, Srivastava, M, Hellsten, U, Dirks, B, Chapman, J et al.<\/strong> (2007) Sea Anemone Genome Reveals Ancestral Eumetazoan Gene Repertoire and Genomic Organization. Science<\/i> 317<\/strong>: 86-94.
\nJim\u00e9nez-Guri, E, Philippe, H, Okamura, B, Holland, PWH<\/strong> (2007) Buddenbrockia<\/i> Is a Cnidarian Worm. Science<\/i> 317<\/strong>: 116-118.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"