![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200707\/mammalian-phyl_trees.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
\n \nAz elj\u00e1r\u00e1s alapj\u00e1ul az a megfigyel\u00e9s szolg\u00e1l, hogy az \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag v\u00e1ltoz\u00e1sai, vagyis a mut\u00e1ci\u00f3k t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sbe \u00e1lland\u00f3 \u00fctemben r\u00f6gz\u00fclnek, \u00edgy ha siker\u00fcl r\u00e1j\u00f6nn\u00fcnk mennyi id\u0151t jelent a molekul\u00e1ris \u00f3ra egy-egy "kettyen\u00e9se", a DNS k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek alapj\u00e1n megsaccolhatjuk, hogy mikor is \u00e9lt a vizsg\u00e1lt fajok k\u00f6z\u00f6s \u0151se.\n<\/p>\n \nEnnek a kor\u00e1bbi tanulm\u00e1nynak az volt a f\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9se, hogy a f\u0151bb eml\u0151scsoportok (kloak\u00e1sok, ersz\u00e9nyesek \u00e9s m\u00e9hlep\u00e9nyesek) kialakul\u00e1sa b\u0151ven a Kr\u00e9ta \u00e9s a Harmadkor (K\/T) hat\u00e1r\u00e1n (~62 milli\u00f3 \u00e9ve) bek\u00f6vetkezett, hirtelen dinoszaurusz-kihal\u00e1st megel\u0151z\u0151en t\u00f6rt\u00e9nt. S\u0151t, m\u00e9g az \u0151si m\u00e9hlep\u00e9nyesek is megjelentek 150 milli\u00f3 \u00e9ve, b\u00e1r a mai fajokat kialak\u00edt\u00f3 radi\u00e1ci\u00f3hoz m\u00e9g k\u00f6zel 100 milli\u00f3 \u00e9vet kellett v\u00e1rni.\u00a0 A cikk \u00edgy kem\u00e9nyen szembement azzal a n\u00e9zettel (amelyet f\u0151leg a fosszilis leletanyagb\u00f3l dolgoz\u00f3 paleontol\u00f3gusok favoriz\u00e1lnak), amely szerint az eml\u0151s\u00f6k, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a m\u00e9hlep\u00e9nyesek elterjed\u00e9se az eml\u00edtett K\/T hat\u00e1r\u00e1ra tehet\u0151, amikor a din\u00f3k kipusztul\u00e1sa \u00e9letterek tucatjait tette el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 az addig viszonylag p\u00e1lya sz\u00e9l\u00e9re szor\u00edtott eml\u0151s\u00f6k el\u0151tt.\n<\/p>\n \nNem kellett sokat v\u00e1rni a viszontv\u00e1laszra: a m\u00falt heti Nature<\/i>-ben jelent meg egy olyan cikk, amely szint\u00e9n a lehet\u0151 legteljesebb eml\u0151s t\u00f6rzsf\u00e1t igyekszik elk\u00e9sz\u00edteni – de DNS vizsg\u00e1latok helyett, az ismert Kr\u00e9tabeli eml\u0151s maradv\u00e1nyok t\u00fczetes elemz\u00e9s\u00e9vel. L\u00e1that\u00f3 a fenti k\u00e9pen, hogy a k\u00e9t elj\u00e1r\u00e1s alapvet\u0151en nagyon hasonl\u00f3 \u00e1gazat\u00fa f\u00e1t hoz l\u00e9tre (ami l\u00e9nyeges), egy fontos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel: a fosszilis anyag szerint a m\u00e9hlep\u00e9nyesek elterjed\u00e9se m\u00e9giscsak a K\/T hat\u00e1ron t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9s nem 40 milli\u00f3 \u00e9vvel azt megel\u0151z\u0151en.\n<\/p>\n \nKinek van igaza \u00e9s mi\u00e9rt ez a nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g? Az el\u0151bbi k\u00e9rd\u00e9sre lehetetlen v\u00e1laszolni, csak felt\u00e9telezni tudjuk, hogy valahol a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt keresend\u0151 a val\u00f3di d\u00e1tum, de nem tudjuk melyikhez van k\u00f6zelebb. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get pedig (feltehet\u0151leg) a k\u00e9t m\u00f3dszer kisebb-nagyobb pontatlans\u00e1gai okozz\u00e1k.\n<\/p>\n \nA DNS vizsg\u00e1latok rendk\u00edv\u00fcl informat\u00edvak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy fajsz\u00e1m \u00e9s sok vizsg\u00e1lt g\u00e9n eset\u00e9n, de ha ilyen id\u0151beli k\u00f6vetkeztet\u00e9seket akarunk levonni bel\u0151l\u00fck, akkor bizony pontosan kell tudnunk mennyi id\u0151t rejt egy-egy mut\u00e1ci\u00f3. Ez pedig az\u00e9rt nem mindig trivi\u00e1lis, mert egy-egy csoport gyors radi\u00e1ci\u00f3jakor gyorsabban fix\u00e1l\u00f3dhatnak a mut\u00e1ci\u00f3k, mint egy\u00e9bk\u00e9nt, amit ha nem vesz\u00fcnk figyelembe, csal\u00f3ka k\u00e9pet kaphatunk a rokoni kapcsolatok r\u00e9gis\u00e9g\u00e9r\u0151l. R\u00e1ad\u00e1sul, ha egy b\u00e1zis a DNS-ben A-r\u00f3l C-re v\u00e1ltozik, majd n\u00e9h\u00e1ny milli\u00f3 \u00e9v m\u00falva visszalakul A-ra, akkor az \u00fagy is t\u0171nhet, hogy nem volt semmilyen v\u00e1ltoz\u00e1s, ami szint\u00e9n becsl\u00e9si hib\u00e1t okozhat. Amint jobban megismerj\u00fck az efajta probl\u00e9maforr\u00e1sokat, megfelel\u0151 statisztikai m\u00f3dszerekkel tudunk majd korrig\u00e1lni, de nem megy az egyik pillanatr\u00f3l a m\u00e1sikra.\n<\/p>\n \nDe persze a fosszilis anyag vizsg\u00e1lata sem maga a K\u00e1na\u00e1n: egy-egy csoportra jellemz\u0151 jegyek alapj\u00e1n (pl. fogazat vagy bels\u0151f\u00fcl alakja) tudni fogjuk, hogy melyik az az id\u0151pont, amikor m\u00e1r biztos l\u00e9tezett az adott csoport, de nem lesz egyszer\u0171 megmondani, hogy mikor v\u00e1lt el a rokoncsoportokt\u00f3l, amelyekkel val\u00f3 k\u00f6z\u00f6s \u0151s\u00fckben nem volt jelen a kulcsjegy. Ehhez m\u00e9g hozz\u00e1adva, hogy a fossziliz\u00e1ci\u00f3 nem egy trivi\u00e1lis folyamat, \u00edgy elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy bizonyos \u00e1tmeneti form\u00e1kat m\u00e9g nem leltek meg (\u00e9s evol\u00faci\u00f3s id\u0151l\u00e9pt\u00e9kben r\u00f6vid ideig l\u00e9tezett fajokn\u00e1l lehet, hogy nem is fognak), l\u00e1that\u00f3, hogy a klasszikus (paleo)taxon\u00f3musok dolga sem k\u00f6nny\u0171.\n<\/p>\n \nSz\u00f3val nem egyszer\u0171 ez. N\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9s van, de ez egy nemes vita, amelynek a v\u00e9g\u00e9n mindenki nyer majd: hiszen mindk\u00e9t ter\u00fcletnek alkalma lesz csiszolni \u00e9s pontos\u00edtani saj\u00e1t elj\u00e1r\u00e1sait.\u00a0 \u00a0\n<\/p>\n P\u00e1r h\u00f3napja \u00edrtam egy kutat\u00e1sr\u00f3l, ahol a ma \u00e9l\u0151 massz\u00edv bioinformatikai tour-de-force keret\u00e9ben a ma \u00e9l\u0151 eml\u0151s\u00f6k 99%-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 DNS mint\u00e1kat \u00f6sszehasonl\u00edtva igyekeztek az eml\u0151s\u00f6k kialakul\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t rekonstru\u00e1lni. Az elj\u00e1r\u00e1s alapj\u00e1ul az a megfigyel\u00e9s szolg\u00e1l, hogy az \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag v\u00e1ltoz\u00e1sai, vagyis … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….
\nP\u00e1r h\u00f3napja \u00edrtam<\/a> egy kutat\u00e1sr\u00f3l, ahol a ma \u00e9l\u0151 massz\u00edv bioinformatikai tour-de-force keret\u00e9ben a ma \u00e9l\u0151 eml\u0151s\u00f6k 99%-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 DNS mint\u00e1kat \u00f6sszehasonl\u00edtva igyekeztek az eml\u0151s\u00f6k kialakul\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t rekonstru\u00e1lni.\n<\/p>\n
\n
\nCifelli, RL, Gordon, CL<\/strong> (2007) Re-crowning mammals. Nature<\/i> 447<\/strong>: 918-920.
\nWible, JR, Rougier, GW, Novacek, MJ, Asher, RJ<\/strong> (2007) Cretaceous eutherians and Laurasian origin for placental mammals near the K\/T boundary. Nature<\/i> 447<\/strong>: 1003-1006.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"