\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200707\/speech.jpg\")
Az emberi besz\u00e9dnek sz\u00e1mos genetikai komponense van: a l\u00e9gcs\u0151 besz\u00e9dhez sz\u00fcks\u00e9ges anat\u00f3miai jellegzetess\u00e9geinek fejl\u0151d\u00e9se (ak\u00e1rcsak b\u00e1rmely m\u00e1s szerv\u00fcnk) egy\u00e9rtelm\u0171en sz\u00e1mos g\u00e9n interakci\u00f3j\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg, \u00e9s nincs ez nagyon m\u00e1sk\u00e9ppen az agy besz\u00e9dk\u00e9pz\u00e9shez ill. -\u00e9rt\u00e9shez val\u00f3 "dr\u00f3toz\u00e1s\u00e1val" sem.\n<\/p>\n
\nA napjainkban legelfogadottabb n\u00e9zet szerint az agy beidegz\u00e9se azonban nyelvf\u00fcggetlen, vagyis kv\u00e1zi azonos egy k\u00ednai \u00e9s egy baszk \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttben, legal\u00e1bbis kezdetben. Egyfajta \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s nagyon plasztikus rendszert k\u00e9pzelj\u00fcnk el, amely elvileg lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt b\u00e1rmely nyelven besz\u00e9lni tudjon, \u00e9s csak a tanul\u00e1s kezdeti h\u00f3napjai sor\u00e9n sz\u0171k\u00fcl ez a potenci\u00e1l be, a k\u00f6rnyezetb\u0151l \u00e9rkez\u0151 stimulusok hat\u00e1s\u00e1ra, \u00fagy, hogy v\u00e9g\u00fcl egy adott nyelven sz\u00f3lal meg a kisbaba. Ezt t\u00e1masztja al\u00e1 az is, hogy ha egy polin\u00e9z \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttet egy amerikai csal\u00e1d nevel fel, akkor el\u0151bbi t\u00f6k\u00e9letesen fog angolul besz\u00e9lni (nevel\u0151 sz\u00fclei akcentus\u00e1val), \u00e9s semmilyen nyom\u00e1t nem lehet majd l\u00e1tni (hangz\u00e1silag) val\u00f3di sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1nak.\n<\/p>\n
\nEzt a konvenci\u00f3t pr\u00f3b\u00e1lja most megk\u00e9rd\u0151jelezni egy \u00faj cikk, amelynek szerz\u0151p\u00e1rosa azzal a kicsit eretneknek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 gondolattal rukkolt el\u0151, hogy a F\u00f6ld egyes r\u00e9szein besz\u00e9lt nyelvek egyes tulajdons\u00e1gai genetikai okokra vezethet\u0151k vissza.\n<\/p>\n
<\/p>\n
\nAz emberi besz\u00e9dnek sz\u00e1mos genetikai komponense van: a l\u00e9gcs\u0151 besz\u00e9dhez sz\u00fcks\u00e9ges anat\u00f3miai jellegzetess\u00e9geinek fejl\u0151d\u00e9se (ak\u00e1rcsak b\u00e1rmely m\u00e1s szerv\u00fcnk) egy\u00e9rtelm\u0171en sz\u00e1mos g\u00e9n interakci\u00f3j\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg, \u00e9s nincs ez nagyon m\u00e1sk\u00e9ppen az agy besz\u00e9dk\u00e9pz\u00e9shez ill. -\u00e9rt\u00e9shez val\u00f3 "dr\u00f3toz\u00e1s\u00e1val" sem.\n<\/p>\n
\nA napjainkban legelfogadottabb n\u00e9zet szerint az agy beidegz\u00e9se azonban nyelvf\u00fcggetlen, vagyis kv\u00e1zi azonos egy k\u00ednai \u00e9s egy baszk \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttben, legal\u00e1bbis kezdetben. Egyfajta \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s nagyon plasztikus rendszert k\u00e9pzelj\u00fcnk el, amely elvileg lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt b\u00e1rmely nyelven besz\u00e9lni tudjon, \u00e9s csak a tanul\u00e1s kezdeti h\u00f3napjai sor\u00e9n sz\u0171k\u00fcl ez a potenci\u00e1l be, a k\u00f6rnyezetb\u0151l \u00e9rkez\u0151 stimulusok hat\u00e1s\u00e1ra, \u00fagy, hogy v\u00e9g\u00fcl egy adott nyelven sz\u00f3lal meg a kisbaba. Ezt t\u00e1masztja al\u00e1 az is, hogy ha egy polin\u00e9z \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttet egy amerikai csal\u00e1d nevel fel, akkor el\u0151bbi t\u00f6k\u00e9letesen fog angolul besz\u00e9lni (nevel\u0151 sz\u00fclei akcentus\u00e1val), \u00e9s semmilyen nyom\u00e1t nem lehet majd l\u00e1tni (hangz\u00e1silag) val\u00f3di sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1nak.\n<\/p>\n
\nEzt a konvenci\u00f3t pr\u00f3b\u00e1lja most megk\u00e9rd\u0151jelezni egy \u00faj cikk, amelynek szerz\u0151p\u00e1rosa azzal a kicsit eretneknek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 gondolattal rukkolt el\u0151, hogy a F\u00f6ld egyes r\u00e9szein besz\u00e9lt nyelvek egyes tulajdons\u00e1gai genetikai okokra vezethet\u0151k vissza.\n<\/p>\n
\nAz eml\u00edtett tulajdons\u00e1g egy bizonyos nyelv tonalit\u00e1sa lenne, vagyis azon tulajdons\u00e1ga, hogy kiejt\u00e9s k\u00f6zben a hangmagass\u00e1g is belesz\u00e1m\u00edt-e a sz\u00f3 \u00e9rtelm\u00e9be (pl. k\u00ednai) vagy sem (pl. magyar). A g\u00e9nek pedig, r\u00e9gi ismer\u0151seink<\/a>: az ASPM<\/i> \u00e9s a microcephalin (MCPH)<\/i>, vagyis k\u00e9t olyan g\u00e9n, amelyek term\u00e9kei (m\u00e1s funkci\u00f3k mellett) az agysejtek oszt\u00f3d\u00e1s\u00e1t szab\u00e1lyozz\u00e1k (\u00e9s \u00e9ppen ez\u00e9rt m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelens\u00e9g\u00fck s\u00falyos \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9gzetes betegs\u00e9get okoz).\n<\/p>\n \nA k\u00e9t g\u00e9n 2005-ben ker\u00fclt a figyelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba, amikor egy amerikai kutat\u00f3csoport kimutatta, hogy mindkett\u0151nek k\u00e9t verzi\u00f3ja (azaz all\u00e9lja) van, amelyek jellegzetes f\u00f6ldrajzi eloszl\u00e1st mutatnak, \u00e9s az \u00fajabb – Eur\u00f3p\u00e1ban gyakori, Afrik\u00e1ban pedig ritka – all\u00e9lok, amelyeket valami\u00e9rt favoriz\u00e1l a term\u00e9szetes szelekci\u00f3, feltehet\u0151leg kb. akkor j\u00f6ttek l\u00e9tre, mint amikor kialakult az emberi m\u0171v\u00e9szet, ill. megjelentek az els\u0151 v\u00e1rosok. Az eredeti cikkek vad tal\u00e1lgat\u00e1st ind\u00edtottak el, hogy az \u00faj all\u00e9loknak k\u00f6ze van az intelligenci\u00e1hoz, s sajnos p\u00e1ran rasszista n\u00e9zetek igazol\u00e1s\u00e1ra is megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k felhaszn\u00e1lni a megfigyel\u00e9st. Pech\u00fckre, a rigor\u00f3zusabb vizsg\u00e1latok abszol\u00fat semmilyen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get nem fedeztek fel a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 all\u00e9lok hordoz\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt, s\u0151t a leg\u00fajabb adatok f\u00e9ny\u00e9ben \u00fagy t\u0171nik, hogy az eredeti cikk szerz\u0151i t\u00e9vedtek, \u00e9s az ASPM \u00faj all\u00e9lja nagys\u00e1grendileg r\u00e9gebben jelent meg mint \u0151k gondolt\u00e1k (min. t\u00f6bb t\u00edz-, de ak\u00e1r sz\u00e1zezer \u00e9ve), r\u00e1ad\u00e1sul nincs is pozit\u00edv szelekci\u00f3 alatt. Az \u00e9rdekes f\u00f6ldrajzi eloszl\u00e1s azonban maradt, \u00e9s most k\u00f6zte \u00e9s a tonalit\u00e1s l\u00e9te ill. nem-l\u00e9te k\u00f6z\u00f6tt pr\u00f3b\u00e1l az \u00faj cikk ok-okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st keresni.\n<\/p>\n \nA t\u00f6rekv\u00e9s \u00e9rthet\u0151, hiszen ha r\u00e1tekint\u00fcnk a t\u00e9rk\u00e9pre l\u00e1that\u00f3 a korell\u00e1ci\u00f3, az azonban eg\u00e9sz m\u00e1s t\u00e9szta, hogy mit is jelent ez.(P\u00e9ld\u00e1ul a kertben lev\u0151 plat\u00e1nfa kora \u00e9s t\u00f6rzsker\u00fclete k\u00f6z\u00f6tt lev\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9snek \u00e9rtelemszer\u0171en oka van: a f\u00e1k biol\u00f3gi\u00e1ja olyan, hogy id\u0151vel vastagodik a t\u00f6rzs\u00fck. De ha egy grafikonon \u00e1br\u00e1zolom a plat\u00e1nfa kor\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben, a Franciaorsz\u00e1g GDP-j\u00e9nek alakul\u00e1s\u00e1t, l\u00e1tsz\u00f3lag szint\u00e9n pozit\u00edv \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st kapok, ugyanakkor tudjuk, hogy ennek nincs biol\u00f3giai jelent\u0151s\u00e9ge.)\n<\/p>\n \nA cikk szerz\u0151i nagyon \u00f3vatosak \u00e9s sokszor hangs\u00falyozz\u00e1k<\/a>, hogy mind\u00f6ssze hipot\u00e9zisr\u00f3l van sz\u00f3, de – \u00e9s ez szigor\u00faan saj\u00e1t v\u00e9lem\u00e9ny -, \u00edgy is abba a hib\u00e1ba esnek, hogy nem m\u00e9rlegelik megfelel\u0151en az alternat\u00edv magyar\u00e1zatokat.\n<\/p>\n \nL\u00e1ssuk el\u0151sz\u00f6r, hogy mit is gondolnak \u0151k, mik\u00e9ppen lenne magyar\u00e1zhat\u00f3 a g\u00e9nek \u00e9s a tonalit\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s. A hipot\u00e9zis alapja az a megfigyel\u00e9s is, hogy bizonyos agyi ter\u00fcletek (eg\u00e9sz pontosan a baloldali Heschl gyrus) m\u00e9rete \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st mutat a ton\u00e1lis nyelvek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel. Mivel az ASPM<\/i> \u00e9s a MCPH<\/i>, mint az el\u0151bb eml\u00edtettem, az agysejtek oszt\u00f3d\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszik szerepet, a magyar\u00e1zat az lenne, hogy az \u00faj all\u00e9lok hordoz\u00f3iban valami\u00e9rt a sz\u00f3banforg\u00f3 agyter\u00fclet kicsit kisebb lesz, ami azt\u00e1n egy eg\u00e9sz kicsit nehezebb\u00e9 teszi a ton\u00e1lis nyelv elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t. Hossz\u00fa gener\u00e1ci\u00f3k alatt ezek a kis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek felgy\u0171lnek \u00e9s a popul\u00e1ci\u00f3 fokozatosan nem-ton\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3ra v\u00e1lt.\n<\/p>\n \nLogikusan hangzik, csakhogy t\u00e9nyleg semmi bizony\u00edt\u00e9k (s\u0151t)<\/a> nincs arra, hogy a k\u00e9t g\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 all\u00e9ljainak ak\u00e1rcsak a legcsek\u00e9lyebb hat\u00e1sa lenne az agym\u00e9retre, \u00e9s azt sem vizsg\u00e1lta m\u00e9g meg senki, hogy val\u00f3ban van-e \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 all\u00e9lok jelenl\u00e9te \u00e9s a tonalit\u00e1s tanul\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt (mivel a szerz\u0151k szerint apr\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3, k\u00e9rd\u00e9s, hogy lehetne-e egy\u00e1ltal\u00e1n m\u00e9rni, ha l\u00e9tezne is ilyen).\n<\/p>\n \nAz igazs\u00e1g az, hogy szerintem az el\u00e9g k\u00e9zenfekv\u0151 alternat\u00edv magyar\u00e1zat sokkal val\u00f3sz\u00edn\u0171bb: egy egybees\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3. Az\u00e9rt gondolom ezt val\u00f3sz\u00edn\u0171bbnek, mert a nyelvek csal\u00e1df\u00e1ja nagyon hasonl\u00f3 topol\u00f3gi\u00e1t mutat, mint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9pcsoportok genetikai rokons\u00e1ga. \u00cdgy ha felt\u00e9telezz\u00fck, hogy a nem-ton\u00e1lis nyelvek k\u00f6z\u00f6s t\u0151r\u0151l erednek, akkor elk\u00e9pzelhet\u0151 az is, hogy egy olyan kis csoport besz\u00e9lte el\u0151sz\u00f6r az \u0151si nem-ton\u00e1lis nyelvet, amelyben sztochasztikus vagy szelekci\u00f3s (de nyelvt\u0151l f\u00fcggetlen) hat\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en elterjedt a k\u00e9t g\u00e9n \u00faj, m\u00e1s popul\u00e1ci\u00f3kban viszonylag ritk\u00e1n el\u0151fordul\u00f3 all\u00e9lja. Azt\u00e1n ahogy a csoport terjeszkedett \u00e9s v\u00e1ltozott, mind az \u00faj all\u00e9lok, mind a nyelv tov\u00e1bbad\u00f3dott, egym\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan, s mi ma ennek a folyamatnak egy k\u00e9s\u0151i \u00e1llom\u00e1s\u00e1t figyelhetj\u00fck meg. \n<\/p>\n Az emberi besz\u00e9dnek sz\u00e1mos genetikai komponense van: a l\u00e9gcs\u0151 besz\u00e9dhez sz\u00fcks\u00e9ges anat\u00f3miai jellegzetess\u00e9geinek fejl\u0151d\u00e9se (ak\u00e1rcsak b\u00e1rmely m\u00e1s szerv\u00fcnk) egy\u00e9rtelm\u0171en sz\u00e1mos g\u00e9n interakci\u00f3j\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg, \u00e9s nincs ez nagyon m\u00e1sk\u00e9ppen az agy besz\u00e9dk\u00e9pz\u00e9shez ill. -\u00e9rt\u00e9shez val\u00f3 "dr\u00f3toz\u00e1s\u00e1val" sem. A napjainkban legelfogadottabb n\u00e9zet … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….
\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200707\/ASPM-tone_lang.jpg\")
\n<\/center><\/p>\n
\n
\nDediu, D, Ladd, DR<\/strong> (2007) Linguistic tone is related to the population frequency of the adaptive haplogroups of two brain size genes, ASPM<\/i> and Microcephalin<\/i>. PNAS<\/i> 104<\/strong>: 10944-10949.
\nYu, F, Hill, S, Schaffner, SF, Sabeti, PC, Wang, ET, et al.<\/strong> (2007) Comment on "Ongoing Adaptive Evolution of ASPM<\/i>, a Brain Size Determinant in Homo sapiens<\/i>". Science<\/i> 316<\/strong>: 370.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"