\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200706\/mr_six.jpg\")
"Mindenki annyi \u00e9ves, amennyinek \u00e9rzi mag\u00e1t", tartja a mond\u00e1s, \u00e9s annyiban t\u00e9nyleg igaznak t\u0171nik, hogy azok az id\u0151s emberek, akik akt\u00edv \u00e9letet \u00e9lnek, gyakran fiatalabbnak t\u0171nnek a korukn\u00e1l.\n<\/p>\n
\nMindennek a jelek szerint az a biol\u00f3giai h\u00e1ttere, hogy az akt\u00edv \u00e9let m\u00e9g az \u00f6reged\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 sz\u00e1mos \u00fan. neurodegenerat\u00edv (azaz az idegrendszer le\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9t okoz\u00f3) betegs\u00e9g puszt\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t is k\u00e9pes ellens\u00falyozni. Legal\u00e1bb is egerekben bizony\u00edthat\u00f3an: olyan r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3kat vizsg\u00e1lva, amelyekben mesters\u00e9gesen el\u0151id\u00e9zik a tanul\u00e1sban fontos agyi r\u00e9gi\u00f3, a hippokampusz pusztul\u00e1s\u00e1t, eg\u00e9szen egy\u00e9rtelm\u0171, hogy a v\u00e1ltozatos \u00e9s v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezetben nevelt egerek mem\u00f3ri\u00e1ja \u00e9s tanul\u00e1si k\u00e9pess\u00e9ge alig cs\u00f6kkent kezeletlen t\u00e1rsaikhoz viszony\u00edtva. Pedig az idegrendszer\u00fck kb. ugyanannyi sejtet vesztett, mint a hasonl\u00f3 kezel\u00e9snek kitett, de monoton k\u00f6rnyezetben tartott egerk\u00e9, akikben viszont az eml\u00edtett szellemi folyamatok le\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9t lehetett \u00e9szlelni.\n<\/p>\n
\nFeltehet\u0151leg a k\u00f6rnyezet, ha m\u00e1r az idegsz\u00f6vet r\u00e9szleges pusztul\u00e1s\u00e1t nem is k\u00e9pes meg\u00e1ll\u00edtani, annak hat\u00e1sait ellens\u00falyozni tudja \u00faj idegsejtkapcsolatok, azaz szinapszisok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik az eml\u00e9kez\u00e9st m\u00e9g a k\u00e1rosodott agyban is.\n<\/p>\n
\nA folyamat molekul\u00e1ris mibenl\u00e9te m\u00e9g kicsit misztikus, de az val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151, hogy szerepe van benne a \nA v\u00e1ltozatos k\u00f6rnyezet a neurodegener\u00e1ci\u00f3ban szenved\u0151 egerekben valamik\u00e9ppen ebbe a kormatin m\u00f3dos\u00edt\u00f3 folyamatba sz\u00f3lhat bele, ugyanis ha HDAC-g\u00e1tl\u00f3 szereket adtak a kezelt, de monoton k\u00f6rnyezetben \u00e9l\u0151 egereknek, akkor azok szellemi k\u00e9pess\u00e9gei nem romlottak, mik\u00f6zben a szinapszisok sz\u00e1ma n\u00f6vekedett a hippokampuszukban.\n<\/p>\n \nA megfigyel\u00e9s rem\u00e9nykelt\u0151, hiszen ha siker\u00fclne embereken is alkalmazhat\u00f3, mell\u00e9khat\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcli HDAC-g\u00e1tl\u00f3kat kifejleszteni, azok sok\u00fcsok ember \u00f6reg napjait k\u00f6nny\u00edthetn\u00e9k meg.\n<\/p>\n "Mindenki annyi \u00e9ves, amennyinek \u00e9rzi mag\u00e1t", tartja a mond\u00e1s, \u00e9s annyiban t\u00e9nyleg igaznak t\u0171nik, hogy azok az id\u0151s emberek, akik akt\u00edv \u00e9letet \u00e9lnek, gyakran fiatalabbnak t\u0171nnek a korukn\u00e1l. Mindennek a jelek szerint az a biol\u00f3giai h\u00e1ttere, hogy az akt\u00edv \u00e9let … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. kormatin<\/strike> kromatin<\/a> strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak. A sejtekben lev\u0151 DNS k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kromosz\u00f3m\u00e1kba szervez\u0151d\u00e9s\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k, pl. hisztonok<\/a> seg\u00edtik, \u00e9s ezek k\u00e9miai m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa d\u00f6nti el, hogy a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck lev\u0151 DNS sz\u00e1l \u00e1t\u00edr\u00f3dhat-e, vagy sem. P\u00e9ld\u00e1ul ha egy acetil csoport van a hisztonokon, akkor laz\u00e1bb a kapcsolatuk a k\u00f6rnyezet\u00fckben k\u00edgy\u00f3z\u00f3 DNS spir\u00e1llal, \u00edgy azon aktiviz\u00e1l\u00f3dhatnak az ott lev\u0151 g\u00e9nek. Az acetil csoport lev\u00e1laszt\u00e1sa, amit egy HDAC-nek (Histone DeACetylases) nevezett enzim v\u00e9gez, a DNS-hiszton kapcsolat meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s a g\u00e9n \u00e1t\u00edr\u00f3d\u00e1s le\u00e1ll\u00e1s\u00e1hoz vezet.\n<\/p>\n
\n
\nFischer A, Sananbenesi F, Wang X, Dobbin M, Tsai LH<\/strong> (2007) Recovery of learning and memory is associated with chromatin remodelling. Nature<\/i> 447<\/strong>: 178-182.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"