{"id":5005589,"date":"2007-05-23T22:41:45","date_gmt":"2007-05-23T20:41:45","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2007\/05\/23\/a_fertozo_betegsegek_eredete"},"modified":"2007-05-23T22:41:45","modified_gmt":"2007-05-23T20:41:45","slug":"a_fertozo_betegsegek_eredete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005589","title":{"rendered":"A fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek eredete"},"content":{"rendered":"<p><img decoding=\"async\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200705\/plague_art.jpg\" align=\"left\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/>A j\u00e1rv\u00e1nyok a t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00ednh\u00e1z\u00e1nak alulbecs\u00fclt szerepl\u0151i: ezzel a gondolattal foglalhat\u00f3 \u00f6ssze <a href=\"http:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Jared_Diamond\">Jared Diamond<\/a> 1997-es a <a href=\"http:\/\/www.sulinet.hu\/tart\/fcikk\/Khae\/0\/11128\/1\">&#8222;H\u00e1bor\u00fak, j\u00e1rv\u00e1nyok, technik\u00e1k&#8221;<\/a> c\u00edm\u0171 sikerm\u0171v\u00e9nek egyik kulcsgondolata. A szemmel l\u00e1thatalan, de az emberi szervezetre adott esetben v\u00e9gzetes kis k\u00f3rokoz\u00f3k m\u00e1r az j\u00f3val a felfedez\u00e9s\u00fck el\u0151tt akt\u00edv szerepet j\u00e1tszottak kontinensek megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ban, vagy \u00e9ppen h\u00f3d\u00edt\u00e1sok meghi\u00fasul\u00e1s\u00e1ban, mint azt Nap\u00f3leon is megtapasztalhatta az oroszorsz\u00e1gi hadj\u00e1rat\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n.<\/p>\n<p>De mi ezeknek az emberi fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9geknek az eredete, hogyan j\u00f6ttek l\u00e9tre? Mindig vel\u00fcnk voltak az \u0151ket kiv\u00e1lt\u00f3 k\u00f3rok\u00f3z\u00f3k, vagy csak j\u00f3val az emberi faj kialakul\u00e1sa ut\u00e1n d\u00f6nt\u00f6ttek \u00fagy, hogy a <i>Homo sapiens<\/i> is megfelel\u0151 inkub\u00e1torok lehet sz\u00e1mukra?<\/p>\n<p>A v\u00e1laszok ma m\u00e9g nem egy\u00e9rtelm\u0171ek, de az eml\u00edtett k\u00f6nyv megjelen\u00e9se \u00f3ta eltelt t\u00edz \u00e9v sor\u00e1n rengeteg \u00faj ismeretre tett\u00fcnk szert, ezeket pr\u00f3b\u00e1lja most Diamond a <i>Nature<\/i>-ben \u00f6sszegezni.<\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<p>\u00c9s \u00fagy t\u0171nik, hogy a tal\u00e1n a mal\u00e1ria kiv\u00e9tel\u00e9vel (amelynek eredete m\u00e9g vitatott: b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a madarakt\u00f3l sz\u00e1rmazik, de az m\u00e9g nem tiszt\u00e1zott, hogy m\u00e1r az emberek \u00e9s csimp\u00e1nzok k\u00f6z\u00f6s \u0151s\u00e9ben is jelen volt, vagy sem) legpuszt\u00edt\u00f3bb nyavaj\u00e1ink szinte egyt\u0151l-egyig \u00e1llatokt\u00f3l, pontosabban \u00f3vil\u00e1gi (Eur\u00e1zsia + Afrika) \u00e1llatokt\u00f3l sz\u00e1rmaznak. Ut\u00f3bbiak k\u00f6z\u00f6tt h\u00e1rom nagy forr\u00e1st lehet beazonos\u00edtani:<\/p>\n<ul>\n<li>a f\u0151eml\u0151s\u00f6ket, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel az emberszab\u00e1s\u00fa majmokra: b\u00e1r a vadonban ezekkel viszonylag ritk\u00e1n ker\u00fclnek kontaktusba az emberek, de a nagyfok\u00fa genetikai hasonl\u00f3s\u00e1g miatt k\u00fcl\u00f6nleges nyavaj\u00e1ik m\u00e9gis k\u00f6nnyen adapt\u00e1l\u00f3dnak r\u00e1nk (pl. HIV \u00e9s hepatitis B);<\/li>\n<li>a h\u00e1zias\u00edtott \u00e1llatokat: t\u0151l\u00fck nagy a genetikai t\u00e1vols\u00e1g, de mivel nagy sz\u00e1m\u00fa, emberekkel folyamatos kontaktusban lev\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben \u00e9lnek, m\u00e9gis gyakran van r\u00e1 p\u00e9lda, hogy betegs\u00e9geik &#8222;humaniz\u00e1l\u00f3dnak&#8221; (pl. torokgy\u00edk, influenza A, mumpsz, kanyar\u00f3, tuberkul\u00f3zis, szam\u00e1rk\u00f6h\u00f6g\u00e9s, himl\u0151);<\/li>\n<li>v\u00e9g\u00fcl a k\u00f6rnyezet\u00fcnkben \u00e9l\u0151 \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151ket, p\u00e9ld\u00e1ul patk\u00e1nyokat: a logika ua., mint a h\u00e1zi\u00e1llatok eset\u00e9ben, b\u00e1r ez esetben mi nem t\u00f6reksz\u00fcnk a k\u00f6zels\u00e9gre, s\u0151t&#8230; (pl. ki\u00fct\u00e9ses t\u00edfusz \u00e9s pestis).<\/li>\n<\/ul>\n<p>Van n\u00e9h\u00e1ny eset, ahol m\u00e9g nem teljesen tiszt\u00e1zott az eredet: r\u00f3zsahiml\u0151, szifilisz, tetanusz \u00e9s hast\u00edfusz, de ennek ellen\u00e9re a trend el\u00e9g j\u00f3l l\u00e1tszik.<\/p>\n<p>K\u00fcl\u00f6n eml\u00edt\u00e9sre k\u00edv\u00e1nkozik, hogy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a m\u00e9rs\u00e9kelt \u00e9g\u00f6vre jellemz\u0151 fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek \u00fan. &#8222;t\u00f6meg-j\u00e1rv\u00e1ny megbeteged\u00e9sek&#8221; (crowd epidemic disease), ahol a k\u00f3rokoz\u00f3 fennmarad\u00e1s\u00e1hoz nagy sz\u00e1m\u00fa, relat\u00edve kis helyen \u00e9l\u0151 embert\u00f6megre van sz\u00fcks\u00e9g, ami egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 teszi, hogy ezek a betegs\u00e9gek nem alakulhattak ki a mez\u0151gazdas\u00e1g megjelen\u00e9se el\u0151tt (kv\u00e1zi 11,000 \u00e9ve), hiszen addig nem l\u00e9teztek ilyen kritikus m\u00e9ret\u0171 telep\u00fcl\u00e9sek (vagy telep\u00fcl\u00e9sek, \u00fagy egy\u00e1ltal\u00e1n).<\/p>\n<p><img decoding=\"async\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200705\/disease_origins.jpg\" align=\"right\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/>Egy-egy betegs\u00e9g emberre val\u00f3 \u00e1tterjed\u00e9se az\u00e9rt nem t\u00f6rt\u00e9nik ripsz-ropsz, n\u00e9h\u00e1ny pillanat alatt, ez egy hossz\u00fa folyamat, amelynek sor\u00e1n a k\u00f3rokoz\u00f3 fokozatosan saj\u00e1t\u00edtja el az emberi sz\u00f6vetekben val\u00f3 fennmarad\u00e1s \u00e9s szaporod\u00f3s cs\u00ednyj\u00e1t-b\u00ednyj\u00e1t. Diamond szerint \u00f6t l\u00e9p\u00e9sre bonthat\u00f3 a folyamat: az els\u0151ben a k\u00f3rokoz\u00f3 csak \u00e1llatokban \u00e9l; a m\u00e1sodikban m\u00e1r k\u00e9pes \u00e1tterjedni az emberre, de m\u00e9g k\u00e9ptelen emberek k\u00f6z\u00f6tt terjedni (pl. veszetts\u00e9g, antrax, West Nile v\u00edrus); a harmadikban m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny ciklust az emberekben is leh\u00faz, de igazi otthona m\u00e9g az \u00e1llat-gazdafaj (pl. <a href=\"http:\/\/www.kfki.hu\/chemonet\/TermVil\/tv2001\/tv0106\/virus.html\">ebola, Marburg v\u00edrus<\/a>). A negyedik szakaszban azt\u00e1n m\u00e1r \u00e9desmindegy a pathog\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra, hogy \u00e1llatban vagy emberben van (pl. dengue-k\u00f3r, s\u00e1rgal\u00e1z, Chagas k\u00f3r, influenza a, kolera, t\u00edfusz, \u00e1lomk\u00f3r), m\u00edg v\u00e9g\u00fcl az \u00f6t\u00f6dik l\u00e9p\u00e9sben elszakad eredeti gazd\u00e1j\u00e1t\u00f3l \u00e9s teljesen az emberre specializ\u00e1l\u00f3dik (pl. HIV, mumpsz, kanyar\u00f3, himl\u0151, szifilisz).<\/p>\n<p>Ez az oszt\u00e1lyoz\u00e1s nemcsak tudom\u00e1nyos szempontb\u00f3l \u00e9rdekes (s\u0151t, nem els\u0151sorban abb\u00f3l), hanem nagyon komoly praktikus vonatkoz\u00e1sai vannak: naivs\u00e1g lenne azt hinni, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f3rok\u00f3z\u00f3k molekul\u00e1ris evol\u00faci\u00f3ja hirtelen le\u00e1llt volna napjainkban. Mint a <a href=\"http:\/\/www.wildlifetrust.org\/news\/2005\/0929_1_SARS.htm\">SARS esete<\/a> is mutatta, sz\u00e1mos k\u00f3rokoz\u00f3 k\u00e9pes tov\u00e1bbl\u00e9pni a l\u00e1ncban, nagyon komoly vesz\u00e9lyeket hordozva egy olyan vil\u00e1gban, ahol New Yorkot \u00e9s Szingap\u00fart csak egyy 11 \u00f3r\u00e1s rep\u00fcl\u0151\u00fat v\u00e1lasztja el. \u00c9s sz\u00e1mos harmadik f\u00e1zis\u00fa k\u00f3rokoz\u00f3 k\u00e9pes lehet \u00e9s tal\u00e1n lesz is t\u00f6meges puszt\u00edt\u00e1st v\u00e9gbevinni, ha egy mut\u00e1ci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n \u00e1tl\u00e9p a k\u00f6vetkez\u0151 f\u00e1zisba.<\/p>\n<p>Ez\u00e9rt lenne fontos, hogy t\u00f6bb figyelmet ford\u00edtsunk azokra az emberekre, akik folyamatos kontaktusban vannak az ilyen harmadik f\u00e1zis\u00fa pathog\u00e9nek hordoz\u00f3j\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 \u00e1llatokkal: \u0151k lesznek az els\u0151k akaratlanul is, akiken egy esetleges \u00faj j\u00e1rv\u00e1ny jelentkezni fog. Ezen emberek t\u00f6bbs\u00e9ge fejl\u0151d\u0151 orsz\u00e1gban \u00e9l\u0151 egyszer\u0171 p\u00e1sztor, vagy nom\u00e1d vad\u00e1sz, \u00edgy saj\u00e1t \u00e9rdek\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00fck gyakorlatilag nem l\u00e9tezik. M\u00e9gis, a saj\u00e1t j\u00f3l megfontolt \u00e9rdek\u00fcnk is azt k\u00edv\u00e1nja, hogy valamik\u00e9ppen \u0151k is rendszeres sz\u0171r\u0151viszg\u00e1latnak legyenek kit\u00e9ve, mert csak \u00edgy lesz elker\u00fclhet\u0151 (vagy minimaliz\u00e1lhat\u00f3) egy glob\u00e1lis gebasz.<\/p>\n<p><i>(Az els\u0151 illusztr\u00e1ci\u00f3 Arnold Boecklin &#8222;A pestis&#8221; c. k\u00e9p\u00e9nek r\u00e9szlete.)<\/i><\/p>\n<hr \/>\n<p><span size=\"1\" style=\"font-size: xx-small;\"> <strong>Wolfe, ND, Panosian Dunavan, C, Diamond, J<\/strong> (2007) Origins of major human infectious diseases. <i>Nature<\/i> <strong>447<\/strong>: 279-283. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A j\u00e1rv\u00e1nyok a t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00ednh\u00e1z\u00e1nak alulbecs\u00fclt szerepl\u0151i: ezzel a gondolattal foglalhat\u00f3 \u00f6ssze Jared Diamond 1997-es a &#8222;H\u00e1bor\u00fak, j\u00e1rv\u00e1nyok, technik\u00e1k&#8221; c\u00edm\u0171 sikerm\u0171v\u00e9nek egyik kulcsgondolata. A szemmel l\u00e1thatalan, de az emberi szervezetre adott esetben v\u00e9gzetes kis k\u00f3rokoz\u00f3k m\u00e1r az j\u00f3val a felfedez\u00e9s\u00fck &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005589\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[59,15,1],"tags":[9],"class_list":["post-5005589","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-jarvany","category-mikrobiologia","category-uncategorized","tag-human"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005589","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005589"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005589\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005589"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005589"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005589"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}