\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200705\/dolphin_imitating.jpg\")
Sz\u0171k egy \u00e9ve kisebb port kavart fel egy Paul Manger nev\u0171 d\u00e9l-afrikai kutat\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, mely szerint a cetek (delfinek \u00e9s b\u00e1ln\u00e1k) agya nem az\u00e9rt akkora amekkora (vagyis testm\u00e9ret\u00fckh\u00f6z k\u00e9pest relat\u00edv nagy), mert komoly \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9geknek vannak birtok\u00e1ban, hanem ink\u00e1bb csak azon pr\u00f3zai okb\u00f3l kifoly\u00f3lag, hogy szigetelje az agyukat a hideg v\u00edzben.\n<\/p>\n
\nMint akkoriban m\u00e1r eml\u00edtettem<\/a>, ez az elm\u00e9let kv\u00e1zi figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy minden eddigi ismeretanyagot a cetek intelligenci\u00e1j\u00e1r\u00f3l (b\u00e1r, mint abban molcs\u00e1val<\/a> megegyezt\u00fcnk ott \u00e9s akkor<\/a>, az intelligenci\u00e1t \u00e1llati vonatkoz\u00e1sban m\u00e9g nehezebb defini\u00e1lni mint az emberit) \u00e9s \u00e9ppen ezt teszi most a nagy nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt is sz\u00f3v\u00e1 t\u00f6bb mint tucatnyi cetkutat\u00f3.\n<\/p>\n \nManger elm\u00e9let\u00e9nek egyik sarokk\u00f6ve, hogy a cet agy az eoc\u00e9n-oligoc\u00e9n hat\u00e1r\u00e1n n\u0151tt meg, amely id\u0151szak mai ismereteink szerint egybeesett a vil\u00e1g\u00f3ce\u00e1n viszonyag gyors leh\u0171l\u00e9s\u00e9vel. S mivel m\u00e1s \u00e1llatok eset\u00e9ben (a klasszikus p\u00e9lda a pingvinek) rendszeresen megfigyelhet\u0151, hogy a hidegebb \u00e9ghajlat nagyobb testm\u00e9rettel j\u00e1r (ami igencsak el\u0151ny\u00f6s a h\u0151h\u00e1ztart\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l, hiszen cs\u00f6kken a fel\u00fclet\/t\u00e9rfogat ar\u00e1ny), mi\u00e9rt pont a cetek lenn\u00e9nek a kiv\u00e9telek? A b\u00f6kken\u0151 csak az, hogy a fosszilis leletanyag szerint a mai cetek 34.5 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9l\u0151 \u0151sei m\u00e1r igencsak termetesek voltak \u00e9s ha eset\u00fckben egy\u00e1ltal\u00e1n besz\u00e9lhet\u00fcnk m\u00e9retv\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l ez id\u0151szakban, az ink\u00e1bb a cs\u00f6kken\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ban mutat.\n<\/p>\n \nPersze lehetne azzal is \u00e9rvelni (Manger meg is teszi), hogy ez esetben igaz\u00e1n fontos csak az agy szigetel\u0151r\u00e9teg\u00e9nek, vagyis az idegsejteket "betakar\u00f3" gliasejtek ar\u00e1ny\u00e1nak a n\u00f6veked\u00e9se, de ez k\u00f6zel sem egyszer\u0171s\u00edthet\u0151 le ennyire. Ugyanis a gliasejteknek m\u00e9g rengeteg m\u00e1s, az idegsejteket seg\u00edt\u0151 funkci\u00f3ja is van \u00e9s ar\u00e1nyuk \u00e1ltal\u00e1ban ar\u00e1nyosan n\u00f6vekszik az \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9gekkel: \u00edgy az emberi agy gliasejt\/idegsejt ar\u00e1nya is meghaladja a t\u00f6bbi emberszab\u00e1s\u00fa majom\u00e9t.\n<\/p>\n \n\u00cdgy tov\u00e1bbra is az a legval\u00f3sz\u00edn\u0171bb, hogy a cet agy jelent\u0151s m\u00e9rete gazd\u00e1j\u00e1nak komoly \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9geir\u0151l \u00e1rulkodik. (Az agyk\u00e9rg\u00fck red\u0151z\u00f6tts\u00e9ge – ami sokak szerint az \u00e9rtelem egyik m\u00e9rc\u00e9je lehet, b\u00e1r erre ink\u00e1bb csak indirekt bizony\u00edt\u00e9kaink vannak – meghaladja m\u00e9g az ember\u00e9t is.) Ut\u00f3bbit l\u00e1tszik al\u00e1t\u00e1masztani a komplex viselked\u00e9smint\u00e1zatok egyre b\u0151v\u00fcl\u0151 sora: a t\u00fck\u00f6rteszt \u00e9s tan\u00edtott eszk\u00f6zhaszn\u00e1lat<\/a> mellett eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdemel a komplex mozdulat- (l\u00e1sd k\u00e9p) \u00e9s hangut\u00e1nz\u00e1s is. Ez az\u00e9rt is k\u00fcl\u00f6nleges, mert a delfinek nemcsak k\u00e9pesek hangszekvenci\u00e1k megism\u00e9tl\u00e9s\u00e9re, de spont\u00e1n m\u00f3don okt\u00e1vnyival v\u00e1ltoztatj\u00e1k azt; ez pedig olyannyira nem trivi\u00e1lis, hogy a hangut\u00e1nz\u00e1sban egy\u00e9bk\u00e9nt igencsak jelesked\u0151 \u00e9nekesmadarak sem tudj\u00e1k. (Az ut\u00e1nz\u00e1s els\u0151re nem t\u0171nik k\u00fcl\u00f6nlegesen "intelligens" tev\u00e9kenys\u00e9gnek, de egy ma egyre elfogadottabb n\u00e9zet<\/a> szerint elengedhetetlen volt p\u00e9ld\u00e1ul az emberi kult\u00fara kialakul\u00e1s\u00e1ban.)\n<\/p>\n \nDe az \u00f6sszes \u00e9rv k\u00f6z\u00fcl a leg\u00e9rdekesebb tal\u00e1n egy\u00e9rtelm\u0171en az \u00fan. "multikulturalizmus" jelens\u00e9ge: ugyanazon az \u00e9l\u0151helyen gyakran ugyanazon faj k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportjai \u00e9lnek egym\u00e1s mellett, \u00fagy, hogy sz\u00f3t\u00e1ruk \u00e9s szok\u00e1saik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek. Ez a k\u00e9pess\u00e9g\u00fck pedig ism\u00e9telten egy olyan, igencsak elit klub tagjaiv\u00e1 teszi a ceteket, ahova a csimp\u00e1nzoknak is csak eg\u00e9szen a k\u00f6zelm\u00faltban siker\u00fclt beker\u00fclni\u00fck<\/a> (persze nem az\u00e9rt mert eddig ilyesmit nem csin\u00e1ltak volna, hanem az\u00e9rt mert kor\u00e1bban nem tudtuk megfigyelni ;-)).\n<\/p>\n Sz\u0171k egy \u00e9ve kisebb port kavart fel egy Paul Manger nev\u0171 d\u00e9l-afrikai kutat\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, mely szerint a cetek (delfinek \u00e9s b\u00e1ln\u00e1k) agya nem az\u00e9rt akkora amekkora (vagyis testm\u00e9ret\u00fckh\u00f6z k\u00e9pest relat\u00edv nagy), mert komoly \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9geknek vannak birtok\u00e1ban, hanem ink\u00e1bb csak … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….
\n
\nMarino, L, Connor, RC, Fordyce, RE, Herman, LM, Hof, PR, et al.<\/strong> (2007)
\nCetaceans Have Complex Brains for Complex Cognition. PLoS Biol<\/i> 5(5)<\/strong>:
\ne139 doi:10.1371\/journal.pbio.0050139<\/a>
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"