{"id":5005585,"date":"2007-05-13T21:43:10","date_gmt":"2007-05-13T19:43:10","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2007\/05\/13\/az_oposszum_genom"},"modified":"2007-05-13T21:43:10","modified_gmt":"2007-05-13T19:43:10","slug":"az_oposszum_genom","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005585","title":{"rendered":"Az oposszum genom"},"content":{"rendered":"

\nAhogy saj\u00e1t egyedi von\u00e1sainkat csak \u00fagy l\u00e1thatjuk igaz\u00e1n, ha valaki m\u00e1shoz hasonl\u00edtjuk magunkat, ugyan\u00fagy saj\u00e1t csal\u00e1dunk k\u00fcl\u00f6nleges jellemz\u0151ire is csak akkor d\u00f6bben\u00fcnk r\u00e1, ha egy m\u00e1sik csal\u00e1ddal \u00f6sszevethetj\u00fck \u0151ket. \u00c9s nincs ez nagyon m\u00e1sk\u00e9pp akkor sem, ha a fizikai jellemvon\u00e1sok helyett a genetikai \u00e1llom\u00e1nyok (genomok) k\u00e9pezik vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sunk t\u00e1rgy\u00e1t. Ahogy a csimp\u00e1nz genom is sokat lend\u00edtett azon, hogy elkezdj\u00fck meg\u00e9rteni (genetikailag) mit\u0151l vagyunk emberek, a frissen elk\u00e9sz\u00fclt els\u0151 ersz\u00e9nyes-genom arr\u00f3l tud inform\u00e1ci\u00f3t adni, hogy mi teszi b\u0151vebb "csal\u00e1dunkat", a m\u00e9hlep\u00e9nyes eml\u0151s\u00f6ket k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9.\n<\/p>\n

\nB\u00e1r ersz\u00e9nyesekr\u0151l els\u0151sorban Ausztr\u00e1lia, kenguruk \u00e9s koal\u00e1k jutnak az ember esz\u00e9be, jelen esetben az \u00faj genom<\/a> gazd\u00e1ja egy d\u00e9l-amerikai sz\u00fcrke r\u00f6vidfark\u00fa oposszum <\/a>(Monodelphis domestica<\/i>), egy eg\u00e9rszer\u0171 faj n\u0151st\u00e9nye. K\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy ersz\u00e9nyes l\u00e9t\u00e9re, nincs konkr\u00e9ta ersz\u00e9nye, \u00edgy az eml\u0151in l\u00f3g\u00f3 fejl\u0151d\u0151 kisoposszumok (az ersz\u00e9nyesekn\u00e9l nagyon r\u00f6vid a m\u00e9hben zajl\u00f3 fejl\u0151d\u00e9si peri\u00f3dus, az embri\u00f3k kim\u00e1sznak \u00e9s az eml\u0151n cs\u00fcggve fejl\u0151dnek tov\u00e1bb) el\u00e9gg\u00e9 kitettek a k\u00fclvil\u00e1g szesz\u00e9lyeinek. De persze nem ez\u00e9rt lettek igaz\u00e1n \u00e9rdekesek a molekul\u00e1ris biol\u00f3gusok sz\u00e1m\u00e1ra, hanem sokkal ink\u00e1bb az\u00e9rt, mert rendk\u00edv\u00fcl hasznosak az immunol\u00f3giai, fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai \u00e9s idegkutat\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra (pl. az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt oposszumok k\u00e9pesek teljesen regener\u00e1lni a gerincvel\u0151j\u00fcket, miut\u00e1n azt \u00e1tv\u00e1gj\u00e1k – ezzel eg\u00e9szen egyediek az eml\u0151s\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt).\n<\/p>\n

\nAz opsszum genom 3,457 megab\u00e1zis (Mb), azaz nagyobb, mint sok kor\u00e1bban megszekven\u00e1lt (m\u00e9hlep\u00e9nyes) eml\u0151s genom (az emberi genom p\u00e9ld\u00e1ul 2,880 Mb), de a nagyobb genom-m\u00e9ret nem takar t\u00f6bb g\u00e9nt: azok sz\u00e1ma \u00e9ppen \u00fagy 18-20,000 k\u00f6zt van, mint az ember<\/a> eset\u00e9ben. A g\u00e9nek 82%-\u00e1nak egy az egyben meglelhet\u0151 az emberi megfelel\u0151je; a legt\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g (az oposszum oldal\u00e1n) az immunrendszerhez kapcsol\u00f3dik, illetve a l\u00e1t\u00e1sban, szagl\u00e1sban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9ket \u00e9s m\u00e9reg-lebont\u00f3 enzimeket k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nekben tal\u00e1lhat\u00f3. \u00c1m, ha a g\u00e9nek feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 r\u00e9gi\u00f3iban nincs is sok k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a m\u00e9hlep\u00e9nyesek \u00e9s ersz\u00e9nyesek k\u00f6z\u00f6tt, a jelek szerint ann\u00e1l t\u00f6bb van a nem k\u00f3dol\u00f3, hanem feltehet\u0151en szab\u00e1lyoz\u00f3 funkci\u00f3t bet\u00f6lt\u0151 r\u00e9szeken (ezek Conserved Noncoding Element – CNE n\u00e9ven futnak).\n<\/p>\n

\nA m\u00e9hlep\u00e9nyes genom sokkal t\u00f6bb ilyen CNE elemet tartalmaz, amelyek t\u00f6bbs\u00e9ge nagyon fontos fejl\u0151d\u00e9sszab\u00e1lyoz\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9ket k\u00f3dol\u00f3 DNS r\u00e9gi\u00f3k mellett tal\u00e1lhat\u00f3. Ez indirekt m\u00f3don a evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gusok mai vessz\u0151parip\u00e1j\u00e1t l\u00e1tszik igazolni (amit egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e9n is osztok): az legt\u00f6bb v\u00e1ltoz\u00e1s nem is annyira a feh\u00e9rj\u00e9khez, hanem ink\u00e1bb azok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1hoz kapcsolhat\u00f3). A genomok \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa egy\u00e9bk\u00e9nt arr\u00f3l is \u00e1rulkodik, hogy mik\u00e9ppen keletkeztek ezek a CNE-k: nagyon sok transzpozonokb\u00f3l, magyar\u00e1n ugr\u00e1l\u00f3g\u00e9nekb\u0151l keletkezett. A transzpozonok szerepe a genomevol\u00faci\u00f3ban eddig is ismert volt<\/a>, \u00edgy az eredm\u00e9ny nem v\u00e1ratlan, de ism\u00e9telten hitelt ad azoknak a magyar\u00e1zatoknak, hogy a gerinces genomok az\u00e9rt "t\u0171rik" meg j\u00f3l az ilyen genetikai parazit\u00e1kat, mert aktivit\u00e1suk ritk\u00e1n ugyan, de lehet kifejezetten hasznos is.\u00a0 \u00a0 \u00a0 \n<\/p>\n

\nHa pedig m\u00e1r transzpozonok: az opsszum genom nagys\u00e1ga is nekik k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, mivel ezek a kis ersz\u00e9nyesek sokkal t\u00f6bb ilyen elemet hordoznak, mint a legt\u00f6bb magzatburkos gerinces: genomjuk t\u00f6bb mint fele ilyenekb\u0151l \u00e1ll (hogy ezek mennyi CNE-t hoztak l\u00e9tre, az jogos k\u00e9rd\u00e9s, de am\u00edg nem ismer\u00fcnk m\u00e1s erz\u00e9nyes genomokat, addig nem tudjuk megv\u00e1laszolni). Az ersz\u00e9nyes genom m\u00e1sik \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy nagys\u00e1ga ellen\u00e9re sokkal kevesebb kromosz\u00f3m\u00e1ba t\u00f6m\u00f6r\u00f6dik, mint m\u00e1s eml\u0151sgenomok, mind\u00f6ssze kilenc p\u00e1rba (szemben az ember 23-, a kutya 39- vagy az eg\u00e9r 20 p\u00e1rj\u00e1val).\n<\/p>\n

\nAz autosz\u00f3m\u00e1k (nemmeghat\u00e1roz\u00e1sban szerepet nem j\u00e1tsz\u00f3 kromosz\u00f3m\u00e1k) m\u00e9rete t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6se a m\u00e9hlep\u00e9nyesek\u00e9nek, ellenben az X kromosz\u00f3m\u00e1ja csak feleakkora, mint a mi\u00e9nk. Ennek az is az oka, hogy a m\u00e9hlep\u00e9nyesek X kromosz\u00f3m\u00e1ja az ersz\u00e9nyesekt\u0151l val\u00f3 sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n "felszedett" autosz\u00f3m\u00e1lis darabokat is: ezek alkotj\u00e1k ma az emberi n\u0151i nemi kromosz\u00f3m\u00e1k<\/a> pszeudoautoszom\u00e1lis r\u00e9gi\u00f3j\u00e1t, a XAR-t. Ezzel egy\u00fctt az opsszum X kromosz\u00f3m\u00e1b\u00f3l hi\u00e1nyzik egy jellegzetes r\u00e9gi\u00f3 az \u00fan. XIST, amelynek fontos szerepe van <\/a>a m\u00e9hlep\u00e9nyes X kromosz\u00f3m\u00e1k random inkativ\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban. (Ne feledj\u00fck, hogy a f\u00e9rfiak egy X, a n\u0151k pedig k\u00e9t X kromosz\u00f3m\u00e1t hordoznak, de ut\u00f3bbiakban az egyik – v\u00e9letlenszer\u0171en d\u0151l el, hogy melyik – a fejl\u0151d\u00e9s adott szakasz\u00e1ban kikapcsol, \u00edgy ugyanannyi lesz mind a n\u0151i, mind a f\u00e9rfi sejtekben az X kromosz\u00f3m\u00e1n lev\u0151 g\u00e9nek term\u00e9keib\u0151l: ezt a jelens\u00e9gett nevezz\u00fck d\u00f3ziskompenz\u00e1ci\u00f3nak.) A kis ersz\u00e9nyesek sokkal egyszer\u0151bben oldj\u00e1k meg: mindig az apai X kromosz\u00f3ma kapcsol ki (ennek persze az a h\u00e1tr\u00e1nya, hogy ha \u00e9pp anyut\u00f3l egy g\u00e9n hib\u00e1s vari\u00e1ns\u00e1t \u00f6r\u00f6kli a kis opsszum, aput\u00f3l meg a j\u00f3 g\u00e9nt, akkor hi\u00e1ba van ut\u00f3bbi jelen, nem tud sem osztani, sem szorozni).\n<\/p>\n

\nNagyvonalakban ennyi lenne, de izgatottan v\u00e1rjuk a kacsacs\u0151r\u0171 genomot<\/a>, ami r\u00e9v\u00e9n azt \u00e9rthetj\u00fck majd meg jobban, hogy mi az ami benn\u00fcnk \u00e9s az ersz\u00e9nyesekben k\u00f6z\u00f6sen k\u00fcl\u00f6nleges. <\/p>\n

\n


\nMikkelsen, TS, Wakefield, MJ, Aken, B, Amemiya, CT, Chang, JL, et al.<\/strong> (2007) Genome of the marsupial Monodelphis domestica<\/i> reveals innovation in non-coding sequences. Nature<\/i> 447<\/strong>: 167-178.<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ahogy saj\u00e1t egyedi von\u00e1sainkat csak \u00fagy l\u00e1thatjuk igaz\u00e1n, ha valaki m\u00e1shoz hasonl\u00edtjuk magunkat, ugyan\u00fagy saj\u00e1t csal\u00e1dunk k\u00fcl\u00f6nleges jellemz\u0151ire is csak akkor d\u00f6bben\u00fcnk r\u00e1, ha egy m\u00e1sik csal\u00e1ddal \u00f6sszevethetj\u00fck \u0151ket. \u00c9s nincs ez nagyon m\u00e1sk\u00e9pp akkor sem, ha a fizikai jellemvon\u00e1sok … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5005585","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005585","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005585"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005585\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005585"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005585"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005585"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}