{"id":5005568,"date":"2007-04-04T22:42:03","date_gmt":"2007-04-04T20:42:03","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2007\/04\/04\/mint_masfel_tojas"},"modified":"2007-04-04T22:42:03","modified_gmt":"2007-04-04T20:42:03","slug":"mint_masfel_tojas","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005568","title":{"rendered":"Mint m\u00e1sf\u00e9l toj\u00e1s"},"content":{"rendered":"<p>\n<img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200704\/selyemmajmok.JPG\" align=\"left\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/>A fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n becs\u00fasz\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3k, az epigenetikai szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9s a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok miatt, nincs k\u00e9t <i>t\u00f6k\u00e9letesen<\/i> egyforma \u00e9l\u0151l\u00e9ny, b\u00e1r \u00e9rtelemszer\u0171en a kl\u00f3nok, partenogenetikus egyedek \u00e9s az egypet\u00e9j\u0171 ikrek meglehet\u0151sen k\u00f6zel \u00e1llnak ehhez. A genetikai anyag k\u00f6zel t\u00f6k\u00e9letes megegyez\u00e9se az, ami igaz\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151v\u00e9 teszi pl. ut\u00f3bbiakat a k\u00e9tpet\u00e9j\u0171 ikrekt\u0151l, amelyek csak \u00e9ppen annyira hasonl\u00edtanak mint egy \u00e1tlagos testv\u00e9rp\u00e1r (hiszen szint\u00e9n k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 petesejt \u00e9s spermium egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9vel j\u00f6nnek l\u00e9tre).\n<\/p>\n<p>\nA k\u00e9tfajta iker-rokons\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmenet kifejezetten nehezen elk\u00e9pzelhet\u0151, ha nem \u00e9ppen lehetetlen\u00fcl hangzik, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen emberek eset\u00e9n (b\u00e1r&#8230;. &#8211; l\u00e1sd kicsit lejjebb), de m\u00e1s fajok nem ennyire fant\u00e1zi\u00e1tlanok.\n<\/p>\n<p>\nP\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt ott vannak a selyemmajmocsk\u00e1k, ahol m\u00e1r hosszabb ideje ismert, hogy a m\u00e9hben fejl\u0151d\u0151 (k\u00e9tpet\u00e9j\u0171)ikrek a fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n szorgalmasan cser\u00e9lgetik egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejtjeiket, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul az sem ritka, hogy kifejlett h\u00edmekben XX kromosz\u00f3m\u00e1s v\u00e9rsejtekre lelj\u00fcnk, amelyek a n\u0151v\u00e9r\u00e9t\u0151l m\u00e9g a m\u00e9hben kapott \u0151sv\u00e9rsejtekb\u0151l keletkeznek (illetve, term\u00e9szetesen, vice versa). Arra azonban, csak most der\u00fclt f\u00e9ny, hogy ez a fajta csere-bere nem szor\u00edtkozik a v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejtekre, hanem gyakorlatilag b\u00e1rmilyen \u0151ssejt alanya lehet. \u00c9s a &quot;b\u00e1rmilyen&quot; az az \u0151sivarsejtekre is vonatkozik.\n<\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<p>\n<img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200704\/selyemmajmok.JPG\" align=\"left\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/>A fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n becs\u00fasz\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3k, az epigenetikai szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9s a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok miatt, nincs k\u00e9t <i>t\u00f6k\u00e9letesen<\/i> egyforma \u00e9l\u0151l\u00e9ny, b\u00e1r \u00e9rtelemszer\u0171en a kl\u00f3nok, partenogenetikus egyedek \u00e9s az egypet\u00e9j\u0171 ikrek meglehet\u0151sen k\u00f6zel \u00e1llnak ehhez. A genetikai anyag k\u00f6zel t\u00f6k\u00e9letes megegyez\u00e9se az, ami igaz\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151v\u00e9 teszi pl. ut\u00f3bbiakat a k\u00e9tpet\u00e9j\u0171 ikrekt\u0151l, amelyek csak \u00e9ppen annyira hasonl\u00edtanak mint egy \u00e1tlagos testv\u00e9rp\u00e1r (hiszen szint\u00e9n k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 petesejt \u00e9s spermium egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9vel j\u00f6nnek l\u00e9tre).\n<\/p>\n<p>\nA k\u00e9tfajta iker-rokons\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmenet kifejezetten nehezen elk\u00e9pzelhet\u0151, ha nem \u00e9ppen lehetetlen\u00fcl hangzik, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen emberek eset\u00e9n (b\u00e1r&#8230;. &#8211; l\u00e1sd kicsit lejjebb), de m\u00e1s fajok nem ennyire fant\u00e1zi\u00e1tlanok.\n<\/p>\n<p>\nP\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt ott vannak a selyemmajmocsk\u00e1k, ahol m\u00e1r hosszabb ideje ismert, hogy a m\u00e9hben fejl\u0151d\u0151 (k\u00e9tpet\u00e9j\u0171)ikrek a fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n szorgalmasan cser\u00e9lgetik egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejtjeiket, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul az sem ritka, hogy kifejlett h\u00edmekben XX kromosz\u00f3m\u00e1s v\u00e9rsejtekre lelj\u00fcnk, amelyek a n\u0151v\u00e9r\u00e9t\u0151l m\u00e9g a m\u00e9hben kapott \u0151sv\u00e9rsejtekb\u0151l keletkeznek (illetve, term\u00e9szetesen, vice versa). Arra azonban, csak most der\u00fclt f\u00e9ny, hogy ez a fajta csere-bere nem szor\u00edtkozik a v\u00e9rk\u00e9pz\u0151 \u0151ssejtekre, hanem gyakorlatilag b\u00e1rmilyen \u0151ssejt alanya lehet. \u00c9s a &quot;b\u00e1rmilyen&quot; az az \u0151sivarsejtekre is vonatkozik. Bizony, ak\u00e1rmilyen hihetetlen\u00fcl hangzik, a selyemmajmok k\u00f6z\u00f6tt nem ritka, hogy a b\u00fcszk\u00e9n p\u00e1rz\u00f3 h\u00edm \u00e9ppen nem saj\u00e1t genetikai \u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak \u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9n mesterkedik, hanem ikerb\u00e1tyja DNS-\u00e9t adja tov\u00e1bb \u00e9s szexu\u00e1lis vonzalm\u00e1nak t\u00e1rgya sem (genetikailag) saj\u00e1t petesejtj\u00e9t k\u00edn\u00e1lja fel megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9sre, hanem n\u0151v\u00e9r\u00e9j\u00e9t. \u00c9s mivel ak\u00e1r a fi\u00fa testv\u00e9r \u0151sivarsejtje is \u00e1tker\u00fclhet egy-egy n\u0151st\u00e9nybe, az a bizarr helyzet is el\u0151\u00e1llhat, hogy a petesejt Y kromosz\u00f3m\u00e1t tartalmaz! (Egy\u00e9bk\u00e9nt ez a megfigyel\u00e9s &quot;mell\u00e9kesen&quot; azt is bizony\u00edtotta, hogy megfelel\u0151 molekul\u00e1ris k\u00f6rnyezetben a h\u00edm-\u0151sivarsejtek <i>in vivo<\/i> is k\u00e9pesek petesejtet produk\u00e1lni. Ennek a k\u00eds\u00e9rletnek az in vitro megfelel\u0151j\u00e9t alig <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200704\/\">p\u00e1r h\u00f3napja v\u00e9gezt\u00e9k el<\/a>, egerekben.)\n<\/p>\n<p>\nPersze maga a megfigyel\u00e9s egy el\u00e9g neh\u00e9z k\u00e9rd\u00e9st vet fel: mi\u00e9rt csin\u00e1lj\u00e1k ezt a selyemmajmok? Jelenleg csak egy kicsit er\u0151ltetett magyar\u00e1zat l\u00e9tezik, miszerint az eg\u00e9sz arra vezethet\u0151 vissza, hogy a egyes fajok n\u0151st\u00e9nyei t\u00f6bb h\u00edmmel is p\u00e1rzanak \u00e9s ha a ut\u00f3daik ilyen kim\u00e9r\u00e1k lesznek, akkor minden apa a saj\u00e1tjak\u00e9nt fogja kezelni \u0151ket (ebben a felismer\u00e9sben fontos szerepet j\u00e1tszanak a b\u0151rb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 feromonok). Ezt l\u00e1tszik al\u00e1t\u00e1masztani az a megfigyel\u00e9s is, hogy a kim\u00e9ra-b\u00e9bikkel sokkal t\u00f6bbet foglalkoztak az ap\u00e1k, mint a nem kim\u00e9r\u00e1kkal, de hogy az anyai gondoskod\u00e1s mi\u00e9rt mutat pont ford\u00edtott korrle\u00e1ci\u00f3t, az mindenk\u00e9ppen misztikus.\n<\/p>\n<p>\n<img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200704\/chimera_models.gif\" align=\"right\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/><br \/>\nHa pedig m\u00e1r k\u00fcl\u00f6nleges ikrekn\u00e9l tartunk, akkor ez remek apop\u00f3, hogy egy igen k\u00fcl\u00f6nleges emberi p\u00e9ld\u00e1r\u00f3l is \u00edrjak. Olyan ikerp\u00e1rr\u00f3l van sz\u00f3, amelyik egyik tagja kisfi\u00fa, a m\u00e1sik .. nos .. az pedig hermafordita: h\u00edm \u00e9s n\u0151i ivarszervei egyar\u00e1nt vannak. Ezen k\u00edv\u00fcl \u00fan. ovotestis\u00fck van, amelyben egym\u00e1s k\u00f6zel\u00e9ben fejl\u0151dnek a h\u00edm \u00e9s n\u0151i ivarsejtek.\n<\/p>\n<p>\nA<a href=\"http:\/\/www.devbio.com\/article.php?id=266\"> hermafroditizmus<\/a> \u00f6nmag\u00e1ban is ritkas\u00e1gsz\u00e1mba megy, de ami itt igaz\u00e1n felkeltette az orvosok figyelm\u00e9t az az volt, hogy a kisbaba egyes sejtjei XX, m\u00e1sok pedig XY kromosz\u00f3m\u00e1j\u00faak voltak. K\u00f6zelebbi vizsg\u00e1lat kider\u00edtette, hogy testv\u00e9re eset\u00e9ben is el\u0151fordul mindk\u00e9t sejtt\u00edpus, csak ott az XX sejtek ar\u00e1nya kisebb, ez\u00e9rt fejl\u0151dhetett gond n\u00e9lk\u00fcl kisfi\u00fav\u00e1. Puszt\u00e1n ezek alapj\u00e1n az t\u0171nne a legk\u00e9zenfekv\u0151bb magyar\u00e1zatnak, hogy egy k\u00e9tpet\u00e9j\u0171 ikerp\u00e1r sejtjei valami k\u00fcl\u00f6n\u00f6s v\u00e9letlen folyt\u00e1n \u00f6sszekeveredtek. A val\u00f3s\u00e1g azonban r\u00e1c\u00e1folt erre: ami legink\u00e1bb megd\u00f6bbentette a dokikat az a genetikai markerek vizsg\u00e1lata volt: ezek ugyanis azt mutatt\u00e1k, hogy a gyerekek egyetlen petesejt, \u00e9s k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 (b\u00e1r egy ap\u00e1t\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3) spermium tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l j\u00f6ttek l\u00e9tre. Kv\u00e1zi m\u00e1sf\u00e9lpet\u00e9j\u0171 ikrekr\u0151l van teh\u00e1t sz\u00f3.\n<\/p>\n<p>\nEgy ilyen \u00e9des-h\u00e1rmas tal\u00e1lkoz\u00e1snak ismereteink szerint igen kicsi a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge, annak pedig m\u00e9gkisebb, hogy k\u00e9t \u00e9letk\u00e9pes kisbab\u00e1t eredm\u00e9nyezzen. \u00cdgy bizony fel van adva a lecke, hogy mindez mik\u00e9ppen magyar\u00e1zhat\u00f3. Az egyik (A) verzi\u00f3 szerint a petesejt egy abnorm\u00e1lis extra oszt\u00f3d\u00e1son ment kereszt\u00fcl, \u00e9s a k\u00e9t petesejtet k\u00e9t spermium term\u00e9keny\u00edtette meg, majd a fejl\u0151d\u0151 (vegyes, XX \u00e9s XY sejtekb\u0151l \u00e1ll\u00f3) embri\u00f3 sejtjei adott pillanatban gondoltak egyet \u00e9s, ak\u00e1rcsak a norm\u00e1lis egypet\u00e9j\u0171 ikrek eset\u00e9n, k\u00e9t csoportra szakadtak. A m\u00e1sik (B) elgondol\u00e1s szerint, a &quot;kett\u00e9szakad\u00e1st&quot; k\u00e9t eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nleges esem\u00e9ny el\u0151te meg: a k\u00e9t spermium teljesen egyszerre \u00e9rt a petesejthez (ugyanis a megterm\u00e9keny\u00edtett petesejt norm\u00e1lis esetben azonnal blokkolja a f\u00f6l\u00f6sleges spermiumok behatol\u00e1s\u00e1t), \u00edgy egy triploid sejt keletkezett. Az els\u0151 oszt\u00f3d\u00e1s ut\u00e1n keletkez\u0151 k\u00e9t sejtbe azonban m\u00e1r csak norm\u00e1l, diploid genetikai \u00e1llom\u00e1ny ker\u00fclt, \u00e9s az egyik sejtb\u0151l az egyik spermium, a m\u00e1sikb\u00f3l a m\u00e1sik spermium kromosz\u00f3m\u00e1i vesz\u0151dtek el.\n<\/p>\n<p>\nAz eg\u00e9sz esem\u00e9nysorozat \u00e9s jelens\u00e9g szinte val\u00f3sz\u00edn\u0171tlennek t\u0171nik s val\u00f3ban nem is tudunk m\u00e1s esetr\u0151l. De mivel ezt is csak az egyik baba hermafroditizmusa ok\u00e1n sz\u00fart\u00e1k ki, k\u00e9rd\u00e9s, hogy nem sokkal gyakoribb-e az ilyen fajta kim\u00e9rizmus ikrek k\u00f6z\u00f6tt, mint azt eddig gondoltuk?          \n<\/p>\n<hr \/>\n<p><font size=\"1\"><br \/>\n<strong>Ross, CN, French, JA, Orti, G<\/strong> (2007) Germ-line chimerism and paternal care in marmosets (<i>Callithrix kuhlii<\/i>). <i>PNAS<\/i> doi: 10.1073\/pnas.0607426104. <br \/>\n<strong>Souter, VL, Parisi, MA, Nyholt, DR, Kapur, RJ, Henders, AK, et al.<\/strong> (2007) A case of true hermaphroditism reveals an unusual mechanism of twinning. <i>Hum Genet<\/i> <strong>121<\/strong>: 179-185.<br \/>\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A fejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n becs\u00fasz\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3k, az epigenetikai szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9s a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok miatt, nincs k\u00e9t t\u00f6k\u00e9letesen egyforma \u00e9l\u0151l\u00e9ny, b\u00e1r \u00e9rtelemszer\u0171en a kl\u00f3nok, partenogenetikus egyedek \u00e9s az egypet\u00e9j\u0171 ikrek meglehet\u0151sen k\u00f6zel \u00e1llnak ehhez. A genetikai anyag k\u00f6zel t\u00f6k\u00e9letes megegyez\u00e9se az, ami &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005568\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005568"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005568"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005568\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005568"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005568"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005568"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}