![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200703\/platypus.jpg\")
A vil\u00e1got nappal (fizikailag) sz\u00ednesnek l\u00e1tjuk, kedvt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl. Ez, ha felid\u00e9zz\u00fck a korabeli biol\u00f3gia \u00f3r\u00e1kat, a retin\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 csapsejteknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, az pedig, hogy \u00e9jszaka is l\u00e1tunk (b\u00e1r legink\u00e1bb csak egy sz\u00ednben) az ugyanott lev\u0151 p\u00e1lcikasejtek jav\u00e1ra \u00edrand\u00f3.<\/p>\n
Mindk\u00e9t sejtt\u00edpusban (pontosabban mind az \u00f6t<\/span>n\u00e9gyben, hiszen csapsejtb\u0151l<\/a>, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy milyen sz\u00ednt \u00e9rz\u00e9kel, h\u00e1rom is akad) a f\u00e9nysugarak \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben kulcsszerepe van az opszin molekul\u00e1knak<\/a>, amelyek sejtt\u00edpusokk\u00e9nt kicsit k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n Ezek az apr\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek teszik lehet\u0151v\u00e9, hogy az egyes retina-sejtt\u00edpusok opszinjai (\u00e9s ez\u00e1ltal maguk a sejtek is), m\u00e1s-m\u00e1s hull\u00e1mhossz\u00fa (vagyis sz\u00edn\u0171) f\u00e9nyre „gerjedjenek”. S a csapsejtek h\u00e1rom opszinja az\u00e9rt kiemelend\u0151, mert ha csak egyik is hi\u00e1nyozna, nem besz\u00e9lhetn\u00e9nk \u00fan. trikromatikus sz\u00ednl\u00e1t\u00e1sr\u00f3l egy\u00e1ltal\u00e1n.<\/p>\n <\/p>\n A mi extra opszinunk a MWS (Middle Wavelength Sensitive) opszin, amely a z\u00f6ld sz\u00edn \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben jeleskedik. (A sz\u00ednt\u00e9veszt\u0151k eset\u00e9ben az LWS vagy MWS opszin szekvenci\u00e1j\u00e1ban van valamilyen v\u00e1ltoz\u00e1s, ami\u00e9rt az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si tartom\u00e1nyuk elcs\u00faszik, ill. extr\u00e9m esetelben az egyik opszin teljesen hi\u00e1nyzik – l\u00e1sd pl. John Dalton<\/a>. \u00c9s mivel a k\u00e9t g\u00e9n az X kromosz\u00f3m\u00e1n van, a mut\u00e1ci\u00f3 sokkal ink\u00e1bb \u00e9rinti a f\u00e9rfiakat, mint a n\u0151ket.) Ezzel azonban t\u00e9nyleg csak a sz\u0171kebb „rokons\u00e1gban” dicsekedhet\u00fcnk, hiszen j\u00f3form\u00e1n minden m\u00e1s gerincesnek t\u00f6bb opszinja van.<\/p>\n Olyannyira, hogy a genom-\u00f6sszehasonl\u00edtgat\u00e1sok alapj\u00e1n, ma \u00fagy t\u0171nik, hogy a gerincesek k\u00f6z\u00f6s \u0151se maga is j\u00f3 sz\u00ednl\u00e1t\u00f3 volt, n\u00e9gy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 opszinnal. Az LWS \u00e9s SWS1 mellett SWS2 \u00e9s Rh2 opszinjuk is lehetett, el\u0151bbi a vil\u00e1gosk\u00e9k, m\u00edg ut\u00f3bbi a z\u00f6ld sz\u00edn \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9t teszi lehet\u0151v\u00e9. \u00c9rdekes m\u00f3don a hipotetikus \u0151sb\u0151l \u00e9ppen a sz\u00fcrk\u00fcleti l\u00e1t\u00e1sban fontos rodopszin (Rh1) hi\u00e1nyzik, amely egy kicsit k\u00e9s\u0151bb, az \u00e1llkapcsos gerincesek megjelen\u00e9sekor j\u00f6tt l\u00e9tre az Rh2 opszin duplik\u00e1ci\u00f3ja sor\u00e1n (l\u00e1sd bal oldali ill. al\u00e1bbi \u00e1bra).<\/p>\n A minimum n\u00e9gy plusz egy opszin leoszt\u00e1s azt\u00e1n el\u00e9g standard maradt a legt\u00f6bb gerinces csoportban az \u00e9vmilli\u00f3k sor\u00e1n (n\u00e9h\u00e1ny halfajban a genomduplik\u00e1ci\u00f3knak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en h\u00e9tre is felment a sz\u00e1muk), eg\u00e9szen az eml\u0151s\u00f6k kialakul\u00e1s\u00e1ig, amikor mind az Rh2-, mind az SWS2 opszin g\u00e9nje elveszett – feltehet\u0151leg az eml\u0151s-\u0151s \u00e9jszakai \u00e9let\u00e9vel okolhat\u00f3 ez, hiszen ezeknek a feh\u00e9rj\u00e9knek \u00edgy semmilyen szerep\u00fck nem maradt. (Az \u00e9jszakai \u00e9letm\u00f3dhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 opszin-veszt\u00e9s mai ut\u00f3djaikban sem ismeretlen<\/a>.) A sz\u00ednes gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6kkel t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 \u00f3vil\u00e1gi majmokban azt\u00e1n az LWS opszin g\u00e9n duplik\u00e1ci\u00f3j\u00e1val – ill. az azt k\u00f6vet\u0151 molekul\u00e1ris finomhangol\u00e1ssal – alakult ki a MWS opszin.<\/p>\n Na, akkor most ezen a fenti k\u00e9pen \u00e1rnyalunk egy kicsit. Ugyanis a ma \u00e9l\u0151, leg\u0151sibb eml\u0151scsoport, a kloak\u00e1sok egyik jeles k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9t, a kacsacs\u0151r\u0171 eml\u0151st megvizsg\u00e1lva az der\u00fclt ki, hogy \u0151 bizony rendelkezik SWS2 opszinnal. (Mondjuk, amit nyer a r\u00e9ven, azt elveszti a v\u00e1mon, hiszen az SWS1 opszint k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nje viszont m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen.) Ez pedig azt jelzi, hogy a mai eml\u0151s\u00f6k k\u00f6z\u00f6s \u0151s\u00e9b\u0151l m\u00e9g csak az Rh2 opszin hi\u00e1nyzott, az SWS1 ill. SWS2 opszin csak a nem kloak\u00e1s – kloak\u00e1s eml\u0151s\u00f6k sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n veszett el. (\u00c9rdekes lesz majd, ha kider\u00fcl, hogy az SWS1 hi\u00e1nya \u00e1ltal\u00e1nos kloak\u00e1s von\u00e1s, vagy csak a kacsacs\u0151r\u0171 eml\u0151s extravaganci\u00e1ja.)<\/p>\n A marad\u00e9k opszinok azt\u00e1n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9letst\u00edlusoknak megfelel\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez alkalmazkodtak minden gerinces csoportban. P\u00e9ld\u00e1ul a tengerek m\u00e9ly\u00e9n (is) k\u00f3dorg\u00f3 b\u00e1ln\u00e1k \u00e9s delfinek SWS1 opszinja a m\u00e9lybe lejut\u00f3 r\u00f6videbb f\u00e9nyhull\u00e1mokra \u00e9rz\u00e9keny, vagy a Vikt\u00f3ria-t\u00f3 zavaros parti vizeiben \u00e9l\u0151 s\u00fcg\u00e9rek LWS opszinja<\/a> a jobban \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 hosszabb hull\u00e1mhosszok \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9re adapt\u00e1l\u00f3dott.<\/p>\n Davies, WL, Carvalho, LS, Cowing, JA, Beazley, LD, Hunt, DM, Arrese, CA<\/strong> (2007) Visual pigments of the platypus: A novel route to mammalian color vision. Curr Biol<\/i> 17<\/strong>: R161-R163. A vil\u00e1got nappal (fizikailag) sz\u00ednesnek l\u00e1tjuk, kedvt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl. Ez, ha felid\u00e9zz\u00fck a korabeli biol\u00f3gia \u00f3r\u00e1kat, a retin\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 csapsejteknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, az pedig, hogy \u00e9jszaka is l\u00e1tunk (b\u00e1r legink\u00e1bb csak egy sz\u00ednben) az ugyanott lev\u0151 p\u00e1lcikasejtek jav\u00e1ra \u00edrand\u00f3. Mindk\u00e9t sejtt\u00edpusban (pontosabban … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200703\/vertebrate_opsin_genes.jpeg\")
Mint ahogy a legt\u00f6bb eml\u0151s nem is besz\u00e9lhet, hiszen ebb\u0151l a szempontb\u00f3l az \u00f3vil\u00e1gi majmok (k\u00f6zt\u00fck saj\u00e1t k\u00f6zelebbi csoportunk, a f\u0151eml\u0151s\u00f6k is) k\u00fcl\u00f6nlegesek a maguk h\u00e1rom plusz egy opszinj\u00e1val (a plusz egy, az a p\u00e1lcik\u00e1kban tal\u00e1lhat\u00f3 rodopszin). A t\u00f6bbi, „mezei” eml\u0151snek be kell \u00e9rnie kett\u0151 plusz eggyel: a hosszabb hull\u00e1mhossz\u00fa, v\u00f6r\u00f6s f\u00e9nyt \u00e9rz\u00e9kel\u0151 LWS (Long Wavelength Sensitive) opszinnal, a r\u00f6vid hull\u00e1mhossz\u00fa, k\u00e9k f\u00e9nyt \u00e9rz\u00e9kel\u0151 SWS1 (Short Wavelength Sensitive – 1) opszinnal, illetve a m\u00e1r eml\u00edtett rodopszinnal.<\/p>\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200703\/opsin_evolution.jpeg\")
<\/center><\/p>\n
\n
Trezise, AEO, Collin, SP<\/strong> (2005) Opsins: Evolution in Waiting. Curr Biol<\/i> 15<\/strong>: R794-R796. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"