{"id":5005540,"date":"2007-01-31T18:41:54","date_gmt":"2007-01-31T17:41:54","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2007\/01\/31\/ha_a_taljant_laza_razza"},"modified":"2007-01-31T18:41:54","modified_gmt":"2007-01-31T17:41:54","slug":"ha_a_taljant_laza_razza","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005540","title":{"rendered":"Ha a talj\u00e1nt l\u00e1za r\u00e1zza"},"content":{"rendered":"

P\u00e1r hete a Guardian-ben jelent meg<\/a> egy r\u00f6vidke h\u00edr, amely szerint a meleged\u0151 \u00e9ghajlat miatt visszat\u00e9r\u0151ben van Olaszorsz\u00e1gba a mal\u00e1ria<\/a>, amelyet 1970-ben (a jelek szerint nem t\u00fal hossz\u00fa id\u0151re) siker\u00fclt ki\u00edrtani. It\u00e1lia lak\u00f3i \u00e9s a „v\u00e1lt\u00f3l\u00e1z” k\u00f6z\u00f6tti evol\u00faci\u00f3s birk\u00f3z\u00e1s m\u00e1r \u00e9vezredek \u00f3ta zajlik \u00e9s bizony j\u00f3csk\u00e1n otthagyta a nyomait az ott \u00e9l\u0151k genetikai \u00e1llom\u00e1ny\u00e1n.<\/p>\n

A mal\u00e1ri\u00e1t Hippokr\u00e1tesz eml\u00edti el\u0151sz\u00f6r \u00e9s a r\u00f3mai birodalom idej\u00e9n m\u00e1r mindenk\u00e9ppen h\u00e9tk\u00f6znapi jelens\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edtott, b\u00e1r a kor tan\u00fainak m\u00e9g fogalmuk sem volt arr\u00f3l, hogy mi okozza a rendszeres \u00e9s magas l\u00e1zzal j\u00e1r\u00f3 megbeteged\u00e9st. Persze az m\u00e1r nekik is felt\u0171nt, hogy a mocsaras ter\u00fcletek k\u00f6r\u00fcl valahogy gyakoribb a k\u00f3r el\u0151fordul\u00e1sa, amit ez\u00e9rt hossz\u00fa ideig a mocsarak leveg\u0151j\u00e9nek tulajdon\u00edtottak; innen a n\u00e9v is: „mala aria”, azaz rossz leveg\u0151. (\u00c9s ha m\u00e1r \u00e9rdekes nyelvt\u00f6rt\u00e9neti kutakod\u00e1sokn\u00e1l vagyunk – nem kell megijedni, az\u00e9rt a blog nem v\u00e1ltott profilt – az „abracadabra” sz\u00f3 pont a mal\u00e1ria „gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ra” val\u00f3 var\u00e1zslatok kapcs\u00e1n ker\u00fclt el\u0151sz\u00f6r lejegyz\u00e9sre.)<\/p>\n

A k\u00f3r okoz\u00f3j\u00e1nak leleplez\u00e9s\u00e9re csak 1880-ban ker\u00fclt sor, amikor az Alg\u00e9ri\u00e1ban dolgoz\u00f3 Charles Laveran<\/a>-nak felt\u0171nt, hogy a mal\u00e1ri\u00e1ban szenved\u0151k v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtesteiben parazit\u00e1k vannak. Az egysejt\u0171 parazita k\u00e9s\u0151bb a Plasmodium<\/a><\/i> nevet kapta a kereszts\u00e9gben \u00e9s b\u00e1r ma m\u00e1r sok mindent tudunk r\u00f3la, annyit m\u00e9gsem, hogy gy\u00f3gy\u00edtani tudjuk. A mal\u00e1ri\u00e1s megbeteged\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1t \u00e9vente k\u00f6zel egymilli\u00e1rdra becs\u00fclik \u00e9s csak Afrik\u00e1ban t\u00f6bb mint egymilli\u00f3 gyerek\u00e9letet \u00edrnak \u00e9vente a sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra. Tal\u00e1n f\u00f6l\u00f6sleges is mondanom, egy ennyire gyakori \u00e9s gyilkos betegs\u00e9g igen er\u0151s szelekci\u00f3s t\u00e9nyez\u0151 azokon a ter\u00fcleteken ahol szabadon puszt\u00edthat – \u00e9ppen ez\u00e9rt, orvosi gy\u00f3gy\u00edr hi\u00e1ny\u00e1ban, az emberi szervezet saj\u00e1t feh\u00e9rj\u00e9inek v\u00e1ltoztatgat\u00e1s\u00e1val, azaz mut\u00e1ci\u00f3kkal igyekezett valahogy kiv\u00e9deni a mal\u00e1ri\u00e1t az elm\u00falt \u00e9vezredek sor\u00e1n. (Ideje volt r\u00e1, hiszen becsl\u00e9sek szerint a k\u00f3rok\u00f3z\u00f3 emberre vesz\u00e9lyes fajt\u00e1ja egyid\u0151s az emberis\u00e9ggel, b\u00e1r igaz\u00e1n jelent\u0151ss\u00e9 csak ~10,000 \u00e9ve, a mez\u0151gadas\u00e1g elterjed\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctemben v\u00e1lt.)<\/p>\n

<\/p>\n

Hogy jobban meg\u00e9rthess\u00fck a mut\u00e1ci\u00f3k fontoss\u00e1g\u00e1t, l\u00e1ssuk el\u0151sz\u00f6r nagyon di\u00f3h\u00e9jban, hogy is alakul egy Plasmodium<\/i> \u00e9letciklusa. A parazita els\u0151dleges hordoz\u00f3i \u00e9s tov\u00e1bb\u00edt\u00f3i a sz\u00fanyogok (eg\u00e9sz pontosan csak bizonyos fajok n\u0151st\u00e9nyei – a h\u00edmek nem sz\u00edvnak v\u00e9rt \u00edgy nekik nincs szerep\u00fck a folyamatban). Az \u0151 em\u00e9szt\u0151rendszer\u00fckben egyes\u00fclnek a parazita-ivarsejtek, majd az \u00edgy kialakul\u00f3 \u00fan. ookin\u00e9ta a b\u00e9lfalban hoz l\u00e9tre egy oociszt\u00e1t, aminek \u00e9r\u00e9s\u00e9vel l\u00e9tre j\u00f6nnek az embert megfert\u0151zni k\u00e9pes parazita sejtek. Ezek a sz\u00fanyog ny\u00e1lmirigy\u00e9be v\u00e1ndorolnak \u00e9s ott lesik az alkalmat, hogy gazd\u00e1juk t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sakor \u00e1tugorjanak annak t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kforr\u00e1s\u00e1ba, a hum\u00e1n k\u00f6ztesgazd\u00e1ba. Az emberi v\u00e9r\u00e1ramba ker\u00fcl\u0151 Plasmodium<\/i>ok azt\u00e1n a m\u00e1j fel\u00e9 veszik az ir\u00e1nyt, ahol a m\u00e1jsejtekben n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9tig tov\u00e1bbfejl\u0151dnek \u00e9s ezt k\u00f6vet\u0151en lesznek k\u00e9szek a v\u00f6r\u00f6v\u00e9rtestek bev\u00e9tel\u00e9re. Ott azt\u00e1n egyr\u00e9sz\u00fck l\u00e9trehozza az ivarsejteket, amelyek \u00fajabb sz\u00fanyogcs\u00edp\u00e9skor tov\u00e1bb terjeszthetik a betegs\u00e9get, a t\u00f6bbiek pedig addig oszt\u00f3dnak, am\u00edg kisebb-nagyobb rendszeress\u00e9ggel sz\u00e9tvetik az otthonukul szolg\u00e1l\u00f3 v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestet \u00e9s \u00fajabbakat fert\u0151znek meg. A v\u00f6r\u00f6v\u00e9rtestek pusztul\u00e1sa egybeesik a l\u00e1z kialakul\u00e1s\u00e1val \u00e9s a periodict\u00e1s magyar\u00e1zza a magyar „v\u00e1lt\u00f3l\u00e1z” nevet is. (A peri\u00f3dus, a legvesz\u00e9lyesebb Plasmodium<\/i> faj, a P. falciparum<\/i> eset\u00e9ben 48 \u00f3ra.)<\/p>\n

A k\u00f3rokoz\u00f3 kedvenc otthona teh\u00e1t a v\u00f6r\u00f6v\u00e9rtest, amely egyben a v\u00e9r oxig\u00e9n sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak legfontosabb eszk\u00f6z\u00e9t, a hemoglobin nev\u0171 feh\u00e9rj\u00e9t \u00e1ll\u00edtja el\u0151 \u00e9s t\u00e1rolja. Teh\u00e1t, ha a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtest felsz\u00edne, metabolizmusa vagy bels\u0151 k\u00f6rnyezete megv\u00e1ltozik (ut\u00f3bbi pl. a sejtet kit\u00f6lt\u0151 hemoglobin molekul\u00e1k valamilyen szerkezeti v\u00e1ltoz\u00e1sa miatt), az nehez\u00edtett fokozat, az immunrendszert egy\u00e9bk\u00e9nt \u00fcgyesen ker\u00fclget\u0151 k\u00f3rokoz\u00f3nak. \u00c9s val\u00f3ban, \u00e9ppen ezek azok a helyek, ahol a mal\u00e1ria s\u00fajtotta helyeken \u00e9l\u0151 emberi popul\u00e1ci\u00f3kban, \u00edgy D\u00e9l-Olaszorsz\u00e1g tengerparti vid\u00e9kein lev\u0151 falvakban v\u00e1ltoz\u00e1sokat fedezhet\u00fcnk fel (a mell\u00e9kelt \u00e1br\u00e1n a mal\u00e1ria (B) \u00e9s a thalassaemia nev\u0171 betegs\u00e9g el\u0151fordul\u00e1sa (A) l\u00e1that\u00f3 – ut\u00f3bbir\u00f3l l\u00e1sd al\u00e1bb).<\/p>\n

Persze, mivel a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestek els\u0151dleges funkci\u00f3ja az oxig\u00e9n sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s, \u00edgy a legt\u00f6bb m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket \u00e9r\u0151 mut\u00e1ci\u00f3 nemcsak a Plasmodium<\/i>ok dolg\u00e1t nehez\u00edti meg, hanem ezt a sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 funkci\u00f3t is akad\u00e1lyozza. Magyar\u00e1n nem felt\u00e9tlen\u00fcl el\u0151ny\u00f6s, olyannyira nem, hogy egyes esetekben homozig\u00f3ta \u00e1llapotban (vagyis mind az apai, mind az anyai kromosz\u00f3m\u00e1kon egy mut\u00e1ns all\u00e9l helyezkedik el) hal\u00e1los lehet. De a heterozig\u00f3t\u00e1k, viszont el\u0151nyh\u00f6z jutnak, a mut\u00e1ci\u00f3t egy\u00e1ltal\u00e1n nem hordoz\u00f3khoz k\u00e9pest, \u00e9s \u00edgy a mut\u00e1ci\u00f3 nem szelekt\u00e1l\u00f3dik ki. Ezt nevezz\u00fck heterozig\u00f3ta el\u0151nynek (heterozygote advantage)<\/strong> \u00e9s tal\u00e1n mindenki fel tudja id\u00e9zni kor\u00e1bbi olvasm\u00e1nyaib\u00f3l ennek klasszikus p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t, az \u00e9pphogy a mal\u00e1ri\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 sarl\u00f3sejtes v\u00e9rszeg\u00e9nys\u00e9get<\/span>.<\/p>\n

Az ut\u00f3bbit a hemoglobin egyik globin-l\u00e1nc\u00e1ban (ezekr\u0151l m\u00e1r a j\u00e9ghal eset\u00e9ben volt sz\u00f3), a \u03b2-l\u00e1ncban k\u00f6vetkezik be egy olyan mut\u00e1ci\u00f3 (HbS), ami miatt, amikor a feh\u00e9rje leadja az oxig\u00e9nt, az egyes hemoglobin molekul\u00e1k \u00f6sszekapcsol\u00f3dnak, \u00e9s t\u00f6bb\u00e9 nem lesznek k\u00e9pesek oxig\u00e9nt sz\u00e1ll\u00edtani (az \u00f6sszetapadt feh\u00e9rj\u00e9k v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtesteket jellegzetes sarl\u00f3 alakban hajl\u00edtj\u00e1k meg, innen a betegs\u00e9g elnevez\u00e9se). Homozig\u00f3ta form\u00e1ban a mut\u00e1ci\u00f3 gyakran m\u00e1r gyermekkorban hal\u00e1los, de a heterozig\u00f3t\u00e1k 10x-es v\u00e9detts\u00e9get \u00e9lveznek (hogy eg\u00e9sz pontosan mi\u00e9rt az m\u00e9g vitatott) a fert\u0151z\u00e9s ellen, a mut\u00e1ci\u00f3t nem hordoz\u00f3khoz k\u00e9pest. Ezzel magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy Szic\u00edlia egyes partmenti falvaiban, ahol kor\u00e1bban gyakran puszt\u00edtott a mal\u00e1ria, a HbS all\u00e9l el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1ga 13% k\u00f6r\u00fcl van (teljes Szic\u00edlia eset\u00e9ben a sz\u00e1m 2% k\u00f6r\u00fcl van, ami m\u00e9g mindig magas egy homozig\u00f3ta-let\u00e1lis mut\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9ben).<\/p>\n

Enn\u00e9l is gyakoribbak (\u00e9s nemcsak Szic\u00edli\u00e1ban, de Szard\u00edni\u00e1n \u00e9s Kalabri\u00e1ban is) az \u00fan. thalassaemi\u00e1k<\/a>, amikor a globin g\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00f3 r\u00e9gi\u00f3iban k\u00f6vetkezik be v\u00e1ltoz\u00e1s, \u00edgy megv\u00e1ltozik az ar\u00e1nyuk, ami szint\u00e9n hemoglobin hi\u00e1nyt \u00e9s ezen kereszt\u00fcl v\u00e9rszeg\u00e9nys\u00e9get jellemz\u0151 t\u00fcneteket okoz. Ezek a mut\u00e1ci\u00f3k m\u00e1r „enyh\u00e9bbek”, hiszen sz\u00e1mos esetben homozig\u00f3ta \u00e1llapotban sem hal\u00e1losak, de az\u00e9rt nem nevezhet\u0151ek kellemesnek sem.<\/p>\n

Harmadik nagy mut\u00e1ci\u00f3-csal\u00e1d a gl\u00fck\u00f3z-6-foszf\u00e1t-dehirogen\u00e1z (G6PD) enzimhez kapcsol\u00f3dik. Ennek alapesetben az a feladata, hogy a v\u00f6r\u00f6v\u00e9rtestekb\u0151l eltakar\u00edtsa egyes m\u00e9rgez\u0151 feh\u00e9rj\u00e9ket. Mut\u00e1ci\u00f3ja (ami egy\u00e9bk\u00e9nt favizmus<\/a> n\u00e9ven ismert) k\u00f6vetkezt\u00e9ben hamarabb elhalnak a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestek – azonban mal\u00e1ria eset\u00e9n ez egy el\u0151ny, hiszen ha a parazita nem tudja befejezni a n\u00f6veked\u00e9si ciklus\u00e1t a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestben, akkor k\u00e9ptelen lesz tov\u00e1bb fert\u0151zni. Mostanra m\u00e1r biztos, hogy nem meglep\u0151, hogy ez a mut\u00e1ci\u00f3 is viszonylag gyakori a d\u00e9l-olaszorsz\u00e1giak k\u00f6r\u00e9ben (egyes r\u00e9gi\u00f3kban el\u00e9rheti az ~1-2%-ot is).<\/p>\n

Mindh\u00e1rom mut\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9g, hogy az els\u0151 rezisztens all\u00e9lokat m\u00e9g val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a korai g\u00f6r\u00f6g telepesek hozt\u00e1k magukkal \u00e9s az\u00f3ta is fennmaradtak (ami nem csoda hiszen a szelekci\u00f3 tov\u00e1bbra is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt).<\/p>\n

(A teljess\u00e9g ig\u00e9ny\u00e9hez hozz\u00e1tartozik, hogy m\u00e9g egy utols\u00f3 mal\u00e1ri\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3t megeml\u00edtsek, ami ugyan Olaszorsz\u00e1gban nem fordul el\u0151, de nagyon-nagyon gyakori Afrik\u00e1ban. Ez az \u00fan. Duffy-antig\u00e9n<\/span>, amely a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtest egy sejtfelsz\u00edni molekul\u00e1j\u00e1nak mut\u00e1ci\u00f3j\u00e1t rejti. Ez ut\u00f3bbi miatt, az Afrik\u00e1ban gyakori m\u00e1sik Plasmodium <\/i>faj, a P. vivax<\/i> k\u00e9ptelen lesz hozz\u00e1kapcsol\u00f3dni a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestekhez, \u00edgy nem is tudja azokat megfert\u0151zni.)<\/p>\n

(Tov\u00e1bbi r\u00e9szleteket a Malaria in Calabria<\/a> oldalon lehet olvasni, ahonnan a k\u00e9p is sz\u00e1rmazik, illetve itt<\/a>.)<\/i><\/p>\n

\n

Sallares, R, Bouwman, A, Anderung, C<\/strong> (2004) The Spread of Malaria to Southern Europe in Antiquity: New Approaches to Old Problems. Med. Hist.<\/i> 48<\/strong>: 311\u2013328<\/a>.
Tishkoff, SA, Varkonyi, R, Cahinhinan, N, Abbes, S, Argyropoulos, G. et al.<\/strong> (2001) Haplotype Diversity and Linkage Disequilibrium at Human G6PD: Recent Origin of Alleles That Confer Malarial Resistance. Science<\/i> 293<\/strong>: 455-462.
Astolfi, P, Lisa, A, Degioanni, A, Tagarelli, A, Zei, G<\/strong> (1999) Past malaria, thalassemia and woman fertility in southern Italy. Ann Hum Bio<\/i> 26<\/strong>163-173.
Kwiatowski, DP<\/strong> (2005) How malaria has affected the human genome and what human genetics can teach us about malaria. Am J Hum Genet<\/i> 77<\/strong>: 171-190<\/a>. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

P\u00e1r hete a Guardian-ben jelent meg egy r\u00f6vidke h\u00edr, amely szerint a meleged\u0151 \u00e9ghajlat miatt visszat\u00e9r\u0151ben van Olaszorsz\u00e1gba a mal\u00e1ria, amelyet 1970-ben (a jelek szerint nem t\u00fal hossz\u00fa id\u0151re) siker\u00fclt ki\u00edrtani. It\u00e1lia lak\u00f3i \u00e9s a „v\u00e1lt\u00f3l\u00e1z” k\u00f6z\u00f6tti evol\u00faci\u00f3s birk\u00f3z\u00e1s m\u00e1r … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3,1],"tags":[9],"class_list":["post-5005540","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-evolucio","category-uncategorized","tag-human"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005540","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005540"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005540\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005540"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005540"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005540"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}