\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200701\/microcephalin-small.jpg\")
\nRosszul indul az \u00e9v (pontosabban rosszul fejez\u0151d\u00f6tt be az el\u0151z\u0151) azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik egy 2005-\u00f6s cikk-p\u00e1rocska alapj\u00e1n, komolyan hinni kezdtek abban, hogy az egyes rasszok k\u00f6z\u00f6tt bizony\u00edtottan l\u00e9tezik genetikai alap\u00fa intelligencia k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g.\u00a0\n<\/p>\n
\nA sz\u00f3banforg\u00f3 k\u00e9t cikk 2005 szeptember\u00e9ben jelent meg a Science<\/i>-ben, \u00e9s k\u00e9t az agy embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l fontos g\u00e9n, a microcephalin<\/i> \u00e9s ASPM<\/i> all\u00e9l-vari\u00e1ci\u00f3it vizsg\u00e1lta. Mindk\u00e9t esetben egy szelekci\u00f3 \u00e1ltal favoriz\u00e1lt \u00fan. domin\u00e1ns D-all\u00e9lt tal\u00e1ltak, amely els\u0151sorban Afrik\u00e1n k\u00edv\u00fcl volt elterjedt, illetve egy \u0151si all\u00e9lt a szub-szaharai t\u00f6rzsekben (ASPM<\/i>-re l\u00e1sd pl. itt<\/a>). S b\u00e1r az all\u00e9lok k\u00f6z\u00f6tt semmilyen funkcion\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gr\u0151l nem tudunk, a D-all\u00e9lok megjelen\u00e9si ideje (a microcephalin<\/i> eset\u00e9ben durv\u00e1n 50,000 \u00e9v, az ASPM<\/i> eset\u00e9ben pedig 5,800 \u00e9v – figyelem: mindk\u00e9t esetben plusz-m\u00ednusz t\u00f6bb ezer \u00e9v a hibahat\u00e1r…) vad tal\u00e1lgat\u00e1sra adott okot.\n<\/p>\n \nA k\u00e9t cikket jegyz\u0151 Bruce Lahn<\/a>-t az\u00f3ta sz\u00e1mos kritika \u00e9rte, hogy nem kellett volna minden bizony\u00edt\u00e9k hi\u00e1ny\u00e1ban az all\u00e9lokat az els\u0151 emberi m\u0171v\u00e9szi \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok, a legr\u00e9gebbi barlangrajzok, illetve az \u00e1llatok h\u00e1zias\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s az els\u0151 v\u00e1rosok kialakuls\u00e1hoz kapcsolnia (amelyek sacc-per-kb szint\u00e9n ezekben az id\u0151szakokban t\u00f6rt\u00e9ntek), hiszen el\u0151re l\u00e1that\u00f3 volt, hogy az efajta spekul\u00e1ci\u00f3 igencsak term\u00e9keny t\u00e1ptalajra lel majd egyes konzervat\u00edv publicist\u00e1k fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1ban. Merthogy ez t\u00f6rt\u00e9nt<\/a> \u00e9s n\u00e9h\u00e1nyan m\u00e1ris utalgatni kezdtek arra, hogy h\u00e1t igen, nol\u00e1m a feket\u00e9k, szeg\u00e9nyek, khmmm.. nem annyira okosak, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nben is, az emberi rasszok k\u00f6zti egyenl\u0151s\u00e9get hirdet\u0151k most ezekre az eredm\u00e9nyekre varrjanak gombot (egy\u00e9bk\u00e9nt nem is kell messze menni az efajta logikai okfejt\u00e9sekhez, akad ilyen a szomsz\u00e9dban is<\/a>).\n<\/p>\n \nDe a puding pr\u00f3b\u00e1ja az ev\u00e9s \u00e9s a jelek szerint n\u00e9h\u00e1nyan el\u0151re ittak a medve b\u0151r\u00e9re. Ugyanis a sz\u00f3banforg\u00f3 k\u00e9t cikk megjelen\u00e9se \u00f3ta sokan pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k ezt az intelligencia – D-all\u00e9l kapcsolatot bebizony\u00edtani, tot\u00e1l sikertelen\u00fcl: a D-all\u00e9l \u00e9s a non-D-all\u00e9l hordoz\u00f3i nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek szellemi k\u00e9pss\u00e9gekben. \u00c9s m\u00e9gcsak azzal sem lehet v\u00e1dolni a kutat\u00e1st v\u00e9gz\u0151ket, hogy elhallgatt\u00e1k a val\u00f3di eredm\u00e9nyeket, hiszen az egyik \u00e9rdekl\u0151d\u0151 az a Philippe Rushton<\/a> volt, aki egy\u00e9bk\u00e9nt azt propag\u00e1lja, hogy az amerikai feket\u00e9k kev\u00e9sb\u00e9 intelligensek, mint m\u00e1s rasszok k\u00e9pvisel\u0151i.\n<\/p>\n \nS, hogy akkor mi\u00e9rt volt szelekci\u00f3? Nem tudjuk, s b\u00e1r az\u00f3ta m\u00e1r kider\u00fclt, hogy a microcephalin<\/i> D-all\u00e9l eg\u00e9szen egzotikus helyr\u0151l sz\u00e1rmazik<\/a>, az esetleges eredete nem ad magyar\u00e1zatot arra, hogy miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az \u0151si form\u00e1t\u00f3l. Az ASPM eset\u00e9ben legal\u00e1bb \u00fajabb tipp sz\u00fcletett: mivel ez a feh\u00e9rje fontos szerepet j\u00e1tszik az eukari\u00f3ta sejtek ostorainak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben (ill. kifejez\u0151dik a her\u00e9kben a spermatogenezis sor\u00e1n), lehet, hogy ezen funkci\u00f3ja alapj\u00e1n v\u00e1logatta az all\u00e9lokat a term\u00e9szetes szelekci\u00f3.\n<\/p>\n \nM\u00e1r, ha az all\u00e9l-eloszl\u00e1s val\u00f3ban szelekci\u00f3t takar: ugyanis egy (egyel\u0151re) jelent\u0151s kisebbs\u00e9gben lev\u0151 csoport szerint, ez a fajta all\u00e9l-eloszl\u00e1s megmagyar\u00e1zhat\u00f3 puszt\u00e1n az egyes emberi csoportok \u0151skori v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1val.\n<\/p>\n \nA rasszok k\u00f6z\u00f6tti \u00e9s rasszokon bel\u00fcli genetikai \u00e9s fiziol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek val\u00f3sak, \u00e9s mind nagyon \u00e9rdekesek. De f\u00f6l\u00f6sleges \u00e1lland\u00f3an azt keresni, hogy m\u00e1s rasszok k\u00e9pvisel\u0151i miben lehetnek h\u00fcly\u00e9bbek n\u00e1lunk…\n<\/p>\n Rosszul indul az \u00e9v (pontosabban rosszul fejez\u0151d\u00f6tt be az el\u0151z\u0151) azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik egy 2005-\u00f6s cikk-p\u00e1rocska alapj\u00e1n, komolyan hinni kezdtek abban, hogy az egyes rasszok k\u00f6z\u00f6tt bizony\u00edtottan l\u00e9tezik genetikai alap\u00fa intelligencia k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g.\u00a0 A sz\u00f3banforg\u00f3 k\u00e9t cikk 2005 szeptember\u00e9ben jelent meg … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….
\n
\nBalter, M<\/strong> (2006) Links Between Brain Genes, Evolution, And Cognition Challenged. Science<\/i> 314<\/strong>: 1872.
\nEvans PD, Gilbert SL, Mekel-Bobrov N, Vallender EJ, Anderson JR, Vaez-Azizi LM, Tishkoff SA, Hudson RR, Lahn BT.<\/strong> (2005) Microcephalin<\/i>, a gene regulating brain size, continues to evolve adaptively in humans. Science<\/i> 309<\/strong>: 1717-1720.
\nMekel-Bobrov N, Gilbert SL, Evans PD, Vallender EJ, Anderson JR, Hudson RR, Tishkoff SA, Lahn BT.<\/strong> (2005) Ongoing adaptive evolution of ASPM<\/i>, a brain size determinant in Homo sapiens<\/i>. Science<\/i> 309<\/strong>: 1720-1722.
\nCurrat, M, Excoffier, L, Maddison, W, Otto, SP, Ray, N, Whitlock, MC, Yeaman, S<\/strong> (2006) Comment on "Ongoing Adaptive Evolution of ASPM, a Brain Size Determinant in Homo sapiens" and "Microcephalin, a Gene Regulating Brain Size, Continues to Evolve Adaptively in Humans" Science<\/i> 313<\/strong>: 172.
\nMekel-Bobrov, N, Evans, PD, Gilbert, SL, Vallender, EJ, Hudson, RR, Lahn, BT<\/strong> (2006) Response to Comment on "Ongoing Adaptive Evolution of ASPM, a Brain Size Determinant in Homo sapiens" and "Microcephalin, a Gene Regulating Brain Size, Continues to Evolve Adaptively in Humans" Science<\/i> 313<\/strong>: 172.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
![pl. itt<\/a>). S b\u00e1r az all\u00e9lok k\u00f6z\u00f6tt semmilyen funkcion\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gr\u0151l nem tudunk, a D-all\u00e9lok megjelen\u00e9si ideje (a microcephalin<\/i> eset\u00e9ben durv\u00e1n 50,000 \u00e9v, az ASPM<\/i> eset\u00e9ben pedig 5,800 \u00e9v – figyelem: mindk\u00e9t esetben plusz-m\u00ednusz t\u00f6bb ezer \u00e9v a hibahat\u00e1r…) vad tal\u00e1lgat\u00e1sra adott okot.\n<\/p>\n\nA k\u00e9t cikket jegyz\u0151 Bruce Lahn<\/a>-t az\u00f3ta sz\u00e1mos kritika \u00e9rte, hogy nem kellett volna minden bizony\u00edt\u00e9k hi\u00e1ny\u00e1ban az all\u00e9lokat az els\u0151 emberi m\u0171v\u00e9szi \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok, a legr\u00e9gebbi barlangrajzok, illetve az \u00e1llatok h\u00e1zias\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s az els\u0151 v\u00e1rosok kialakuls\u00e1hoz kapcsolnia (amelyek sacc-per-kb szint\u00e9n ezekben az id\u0151szakokban t\u00f6rt\u00e9ntek), hiszen el\u0151re l\u00e1that\u00f3 volt, hogy az efajta spekul\u00e1ci\u00f3 igencsak term\u00e9keny t\u00e1ptalajra lel majd egyes konzervat\u00edv publicist\u00e1k fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1ban. Merthogy ez t\u00f6rt\u00e9nt<\/a> \u00e9s n\u00e9h\u00e1nyan m\u00e1ris utalgatni kezdtek arra, hogy h\u00e1t igen, nol\u00e1m a feket\u00e9k, szeg\u00e9nyek, khmmm.. nem annyira okosak, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nben is, az emberi rasszok k\u00f6zti egyenl\u0151s\u00e9get hirdet\u0151k most ezekre az eredm\u00e9nyekre varrjanak gombot (egy\u00e9bk\u00e9nt nem is kell messze menni az efajta logikai okfejt\u00e9sekhez, akad ilyen a szomsz\u00e9dban is<\/a>).\n<\/p>\n\nDe a puding pr\u00f3b\u00e1ja az ev\u00e9s \u00e9s a jelek szerint n\u00e9h\u00e1nyan el\u0151re ittak a medve b\u0151r\u00e9re. Ugyanis a sz\u00f3banforg\u00f3 k\u00e9t cikk megjelen\u00e9se \u00f3ta sokan pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k ezt az intelligencia – D-all\u00e9l kapcsolatot bebizony\u00edtani, tot\u00e1l sikertelen\u00fcl: a D-all\u00e9l \u00e9s a non-D-all\u00e9l hordoz\u00f3i nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek szellemi k\u00e9pss\u00e9gekben. \u00c9s m\u00e9gcsak azzal sem lehet v\u00e1dolni a kutat\u00e1st v\u00e9gz\u0151ket, hogy elhallgatt\u00e1k a val\u00f3di eredm\u00e9nyeket, hiszen az egyik \u00e9rdekl\u0151d\u0151 az a Philippe Rushton<\/a> volt, aki egy\u00e9bk\u00e9nt azt propag\u00e1lja, hogy az amerikai feket\u00e9k kev\u00e9sb\u00e9 intelligensek, mint m\u00e1s rasszok k\u00e9pvisel\u0151i.\n<\/p>\n\nS, hogy akkor mi\u00e9rt volt szelekci\u00f3? Nem tudjuk, s b\u00e1r az\u00f3ta m\u00e1r kider\u00fclt, hogy a microcephalin<\/i> D-all\u00e9l eg\u00e9szen egzotikus helyr\u0151l sz\u00e1rmazik<\/a>, az esetleges eredete nem ad magyar\u00e1zatot arra, hogy miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az \u0151si form\u00e1t\u00f3l. Az ASPM eset\u00e9ben legal\u00e1bb \u00fajabb tipp sz\u00fcletett: mivel ez a feh\u00e9rje fontos szerepet j\u00e1tszik az eukari\u00f3ta sejtek ostorainak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben (ill. kifejez\u0151dik a her\u00e9kben a spermatogenezis sor\u00e1n), lehet, hogy ezen funkci\u00f3ja alapj\u00e1n v\u00e1logatta az all\u00e9lokat a term\u00e9szetes szelekci\u00f3.\n<\/p>\n\nM\u00e1r, ha az all\u00e9l-eloszl\u00e1s val\u00f3ban szelekci\u00f3t takar: ugyanis egy (egyel\u0151re) jelent\u0151s kisebbs\u00e9gben lev\u0151 csoport szerint, ez a fajta all\u00e9l-eloszl\u00e1s megmagyar\u00e1zhat\u00f3 puszt\u00e1n az egyes emberi csoportok \u0151skori v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1val.\n<\/p>\n\nA rasszok k\u00f6z\u00f6tti \u00e9s rasszokon bel\u00fcli genetikai \u00e9s fiziol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek val\u00f3sak, \u00e9s mind nagyon \u00e9rdekesek. De f\u00f6l\u00f6sleges \u00e1lland\u00f3an azt keresni, hogy m\u00e1s rasszok k\u00e9pvisel\u0151i miben lehetnek h\u00fcly\u00e9bbek n\u00e1lunk…\n<\/p>\n\n\nBalter, M<\/strong> (2006) Links Between Brain Genes, Evolution, And Cognition Challenged. Science<\/i> 314<\/strong>: 1872.\nEvans PD, Gilbert SL, Mekel-Bobrov N, Vallender EJ, Anderson JR, Vaez-Azizi LM, Tishkoff SA, Hudson RR, Lahn BT.<\/strong> (2005) Microcephalin<\/i>, a gene regulating brain size, continues to evolve adaptively in humans. Science<\/i> 309<\/strong>: 1717-1720.\nMekel-Bobrov N, Gilbert SL, Evans PD, Vallender EJ, Anderson JR, Hudson RR, Tishkoff SA, Lahn BT.<\/strong> (2005) Ongoing adaptive evolution of ASPM<\/i>, a brain size determinant in Homo sapiens<\/i>. Science<\/i> 309<\/strong>: 1720-1722.\nCurrat, M, Excoffier, L, Maddison, W, Otto, SP, Ray, N, Whitlock, MC, Yeaman, S<\/strong> (2006) Comment on "Ongoing Adaptive Evolution of ASPM, a Brain Size Determinant in Homo sapiens" and "Microcephalin, a Gene Regulating Brain Size, Continues to Evolve Adaptively in Humans" Science<\/i> 313<\/strong>: 172. \nMekel-Bobrov, N, Evans, PD, Gilbert, SL, Vallender, EJ, Hudson, RR, Lahn, BT<\/strong> (2006) Response to Comment on "Ongoing Adaptive Evolution of ASPM, a Brain Size Determinant in Homo sapiens" and "Microcephalin, a Gene Regulating Brain Size, Continues to Evolve Adaptively in Humans" Science<\/i> 313<\/strong>: 172.\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Rosszul indul az \u00e9v (pontosabban rosszul fejez\u0151d\u00f6tt be az el\u0151z\u0151) azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik egy 2005-\u00f6s cikk-p\u00e1rocska alapj\u00e1n, komolyan hinni kezdtek abban, hogy az egyes rasszok k\u00f6z\u00f6tt bizony\u00edtottan l\u00e9tezik genetikai alap\u00fa intelligencia k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g.\u00a0 A sz\u00f3banforg\u00f3 k\u00e9t cikk 2005 szeptember\u00e9ben jelent meg … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5005528","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005528","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005528"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005528\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005528"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005528"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005528"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}](\"http:\/\/www.sciencemag.org\/content\/vol309\/issue5741\/images\/large\/309_1720_F1.jpeg\"){kind=link}