{"id":5005523,"date":"2006-12-24T10:21:10","date_gmt":"2006-12-24T09:21:10","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/12\/24\/ef_okoskodom_tehat_vagyok"},"modified":"2006-12-24T10:21:10","modified_gmt":"2006-12-24T09:21:10","slug":"ef_okoskodom_tehat_vagyok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005523","title":{"rendered":"(EF)OKoskodom, teh\u00e1t vagyok…"},"content":{"rendered":"

\nA kar\u00e1csonyi uborkaszezonra (egy\u00e9bk\u00e9nt kellemes \u00fcnnepeket mindenkinek ;-)), itt van egy r\u00e9gebbi irom\u00e1ny, amikor az EFOK konferenci\u00e1j\u00e1n<\/a> pr\u00f3b\u00e1ltam okosakat \u00e9s sz\u00e9peket mondani.\n<\/p>\n

<\/p>\n

\n1957. okt\u00f3ber 4-\u00e9n reggel hatalmas robajjal egy R-7-es rak\u00e9ta emelkedett
\nmagasba a bajkonuri \u0171rhaj\u00f3 b\u00e1zis plat\u00f3j\u00e1r\u00f3l. N\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1val
\nk\u00e9s\u0151bb amerikaiak milli\u00f3i hallgatt\u00e1k d\u00f6bbenten r\u00e1di\u00f3ikon kereszt\u00fcl
\na "szemjorka" titokzatos rakom\u00e1nya \u00e1ltal kibocs\u00e1tott jeleket,
\ntal\u00e1lgatva, vajon milyen \u00fczenetet hordoznak. Persze, ma m\u00e1r tudjuk,
\nhogy a Szputnyik-1 fell\u00f6v\u00e9s\u00e9t ink\u00e1bb a politikai er\u0151fitogtat\u00e1s
\nmotiv\u00e1lta, mintsem a val\u00f3di tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s, vagy a katonai
\ninform\u00e1ci\u00f3szerz\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge, de a hidegh\u00e1bor\u00fa k\u00f6zep\u00e9n ezt
\nsenki nem vehette biztosra. A Time keser\u0171en \u00edrt az Amerika
\nfelett kering\u0151 "v\u00f6r\u00f6s holdr\u00f3l" \u00e9s cikk\u00e9nek borong\u00f3s
\nhangv\u00e9tele j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zte a lakoss\u00e1g \u00e1ltal\u00e1nos lelki\u00e1llapot\u00e1t.
\nAz orsz\u00e1g d\u00f6bbenten szembes\u00fclt azzal, hogy Amerika lemaradt, s eg\u00e9szen
\naddig szt\u00e1rolt rak\u00e9ta- \u00e9s \u0171rprogramja (egyel\u0151re) nyom\u00e1ba sem \u00e9rt
\na szovjetek\u00e9nek.\n<\/p>\n

\n
\nA "Szputnyik-kr\u00edzis" – ahogyan az esem\u00e9ny bevonult a t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00f6nyvekbe
\n– sz\u00e1mos v\u00e1ltoztat\u00e1sra \u00e9s reformra k\u00e9sztette az Eisenhower adminisztr\u00e1ci\u00f3t.
\nEzek k\u00f6z\u00fcl tudom\u00e1nyos szempontb\u00f3l kiemelkedik az Amerikai \u0170r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g
\n(NASA) l\u00e9trehoz\u00e1sa, a Nemzeti Tudom\u00e1nyos Alap (National Science Foundation
\n– NSF) t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak radik\u00e1lis n\u00f6vel\u00e9se \u00e9s ezzel p\u00e1rhuzamosan
\n\u00faj tudom\u00e1nyos tananyag-standardok kidolgoz\u00e1sa. Az iskol\u00e1kban kiemelt
\nfontoss\u00e1g\u00fa lett a term\u00e9szettudom\u00e1nyok oktat\u00e1sa, egyre nagyobb
\nhangs\u00falyt kapott a tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1lat folyamat\u00e1nak bemutat\u00e1sa,
\naz \u00f6n\u00e1ll\u00f3, kritikus gondolkod\u00e1sra nevel\u00e9s, a laborat\u00f3riumi gyakorlatok.
\n\u00c9s – k\u00f6zel sz\u00e1z \u00e9vvel megsz\u00fclet\u00e9s\u00fck ut\u00e1n – Charles Darwin gondolatai
\nis utat tal\u00e1ltak az amerikai biol\u00f3gia tank\u00f6nyvekbe.\n<\/p>\n

\n
\nAmerika viszonya Darwinhoz mindig is ambivalens volt. M\u00edg Eur\u00f3p\u00e1ban
\nfokozatosan egyre elfogadottabb lett az \u00e9l\u0151vil\u00e1g soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9nek
\nevol\u00faci\u00f3s magyar\u00e1zata, addig az \u00dajvil\u00e1gban ugyanez a gondolatrendszer
\n\u00e9les ellent\u00e9teket hozott a felsz\u00ednre. Mik\u00f6zben t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt
\namerikai kutat\u00f3k \u00fatt\u00f6r\u0151 munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en mind t\u00f6bbet
\nlehetett tudni a darwini elm\u00e9let sz\u00e1m\u00e1ra fontos genetik\u00e1r\u00f3l \u00e9s
\npopul\u00e1ci\u00f3biol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l, az amerikai k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny egy jelent\u0151s
\nr\u00e9sze ellens\u00e9ges maradt az evol\u00faci\u00f3val szemben. Sz\u00e1mos sz\u00f6vets\u00e9gi
\n\u00e1llam t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1sa rendeletben tiltotta meg az bibliai Teremt\u00e9st
\nk\u00e9ts\u00e9gbevon\u00f3 elm\u00e9letek iskolai tan\u00edt\u00e1s\u00e1t a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n.
\nS b\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1r m\u00e1r kor\u00e1bban is szembeszeg\u00fclt
\nezzel az el\u0151\u00edr\u00e1ssal, v\u00e1llalva annak jogi k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit (a legismertebb
\na John Scopes nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett tennessee-i "majomper"),
\neg\u00e9szen 1968-ig kellett v\u00e1rni, am\u00edg a Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g megsemmis\u00edtette
\nezeket a rendeleteket. A d\u00f6nt\u00e9s fordul\u00f3pontnak bizonyult a vit\u00e1ban:
\nett\u0151l kezdve az evol\u00faci\u00f3ellenes t\u00e1bor m\u00e1ig tart\u00f3 er\u0151fesz\u00edt\u00e9sei
\narra ir\u00e1nyultak, hogy a biol\u00f3gia keret\u00e9ben az evol\u00faci\u00f3 mellett
\na kreacionizmus oktat\u00e1sa is k\u00f6telez\u0151 maradjon. Igyekezet\u00fcket csak
\nm\u00e9rs\u00e9kelt siker koron\u00e1zta, mert b\u00e1r sz\u00e1mos politikust siker\u00fclt
\nmegnyerni\u00fck az \u00fcgy\u00fcknek, a b\u00edr\u00f3s\u00e1gokon sorra elv\u00e9reztek azok
\na t\u00f6rv\u00e9nyjavaslatok, amelyek az evol\u00faci\u00f3val verseng\u0151 gondolatrendszerk\u00e9nt
\npr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k a teremt\u00e9selm\u00e9letet (illetve annak \u00fajabb reinkarn\u00e1ci\u00f3it:
\na tudom\u00e1nyos kreacionizmust \u00e9s az intelligens tervez\u00e9s elm\u00e9let\u00e9t)
\nbecsemp\u00e9szni* a tank\u00f6nyvek oldalaira.\n<\/p>\n

\n
\nAzonban sem a t\u00e1rgyal\u00f3teremben elszenvedett veres\u00e9gek, sem a tudom\u00e1nyos
\nt\u00e1rsadalom szinte egy\u00f6ntet\u0171 elutas\u00edt\u00e1sa nem b\u00e1tortalan\u00edtotta
\nel a kreacionista mozgalom h\u00edveit, akik az elm\u00falt \u00e9vekben zajos (\u00e9s
\negy\u00e1ltal\u00e1n nem eredm\u00e9nytelen) kamp\u00e1nyba kezdtek, hogy a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt
\nmeggy\u0151zz\u00e9k a maguk igaz\u00e1r\u00f3l. Pontosabban, ha k\u00f6zelebbr\u0151l szem\u00fcgyre
\nvessz\u00fck a kamp\u00e1nyt, az els\u0151sorban az evol\u00faci\u00f3t pr\u00f3b\u00e1lja c\u00e1folni
\n\u00e9s nem arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy mi\u00e9rt kellene a teremt\u00e9selm\u00e9letet igazk\u00e9nt
\nelfogadnunk. Ez a furcsa ar\u00e1nytalans\u00e1g a kreacionizmus egy inherens
\nhib\u00e1j\u00e1b\u00f3l ered: abb\u00f3l, hogy b\u00e1r h\u00edvei tudom\u00e1nyos elm\u00e9letk\u00e9nt
\npr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k be\u00e1ll\u00edtani, val\u00f3j\u00e1ban nem az.\n<\/p>\n

\n
\nA tudom\u00e1nyos elm\u00e9letek k\u00f6z\u00f6s ismertet\u0151je, hogy koherens magyar\u00e1zatot
\nny\u00fajtanak egy-egy adott ter\u00fclet megfigyel\u00e9sire \u00e9s egyszersmind k\u00eds\u00e9rletesen
\nellen\u0151rizhet\u0151 el\u0151rejelz\u00e9seket tesznek. Ahogy a gravit\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9let
\nmegj\u00f3solja, hogy a leveg\u0151ben elengedett ceruza lefele fog esni, ugyan\u00fagy
\naz evol\u00faci\u00f3 is megj\u00f6vend\u00f6li, hogy ha egy faj adott helyen \u00e9l\u0151
\ncsoportj\u00e1nak \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei megv\u00e1ltoznak, akkor n\u00e9h\u00e1ny gener\u00e1ci\u00f3
\nut\u00e1n a megv\u00e1ltozott k\u00f6rnyezethez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1st seg\u00edt\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok fognak megjelenni
\n\u00e9s elterjedni a csoportban. A kreacionizmus ezzel szemben nem k\u00e9pes
\nsem a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 megfigyel\u00e9sek \u00e9s k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyek
\nkoherens magyar\u00e1zat\u00e1ra \u00e9s nem k\u00edn\u00e1l tesztelhet\u0151 hipot\u00e9zist sem,
\nr\u00e1ad\u00e1sul h\u00edveinek az evol\u00faci\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos megc\u00e1fol\u00e1s\u00e1r\u00f3l
\nsz\u00f3l\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1sai jobb esetben t\u00e1rgyi t\u00e9ved\u00e9seken, rosszabb esetben
\nsz\u00e1nd\u00e9kos cs\u00fasztat\u00e1sokon alapulnak.\n<\/p>\n

\n
\nB\u00e1r a kreacionista mozgalom nev\u00e9ben \u00e9s taktik\u00e1j\u00e1ban sokat v\u00e1ltozott
\naz elm\u00falt \u00e9vtizedekben, egyik k\u00f6zponti t\u00e9zise m\u00e9g mindig a 18.
\nsz\u00e1zadi angol filoz\u00f3fus, William Paley nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151 \u00fan. "\u00f3r\u00e1smester-elm\u00e9let".
\nEnnek \u00e9rtelm\u00e9ben, a tengerparti f\u00f6venyen tal\u00e1lt \u00f3ra komplex szerkezet\u00e9hez
\nhasonl\u00f3an az \u00e9l\u0151vil\u00e1g szab\u00e1lyos mint\u00e1zatai is egy intelligens
\ntervez\u0151 l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t igazolj\u00e1k. A laikusok sz\u00e1m\u00e1ra vonz\u00f3 anal\u00f3gia
\nazonban t\u00f6bb ponton s\u00e1nt\u00edt.\n<\/p>\n

\n
\nEl\u0151sz\u00f6r is fontos megeml\u00edteni, hogy a fel\u00fcletesen szab\u00e1lyosnak
\nt\u0171n\u0151 biol\u00f3giai rendszerekr\u0151l k\u00f6zeli vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1skor szinte mindig
\nkider\u00fcl, hogy kor\u00e1ntsem mutatnak m\u00e9rn\u00f6ki precizit\u00e1st. Az \u00e9l\u0151vil\u00e1g
\ntele van szuboptim\u00e1lisan m\u0171k\u00f6d\u0151 szervekkel, amelyek val\u00f3di tervez\u0151knek
\naligha v\u00e1ln\u00e1nak dics\u0151s\u00e9g\u00e9re. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a g\u00e9g\u00e9t az aorta\u00edvet
\nmegker\u00fclve beidegz\u0151 idegrost, amely a zsir\u00e1fok eset\u00e9ben majd t\u00edz
\nm\u00e9ternyi f\u00f6l\u00f6sleges utat tesz meg. De eml\u00edthetn\u00e9nk torkunk fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t
\n(ahol a l\u00e9gz\u0151- \u00e9s em\u00e9szt\u0151csatorna keresztezi egym\u00e1st, s ez\u00e9rt
\nk\u00e9ptelenek vagyunk egyszerre nyelni \u00e9s l\u00e9legezni), vagy \u00e9ppen a
\nkreacionist\u00e1k egyik kedvenc p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t, az emberi szemet. Ut\u00f3bbiban
\na f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u0151 sejtek a retina legm\u00e9lyebb pontj\u00e1n \u00fclnek, \u00e9s
\nf\u00f6l\u00f6tt\u00fck, a f\u00e9ny \u00fatj\u00e1ban, m\u00e1s sejtek \u00e9s kusza idegrostok sokas\u00e1ga
\nh\u00faz\u00f3dik meg. Ez a szerkezet nemcsak a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s hat\u00e1sfok\u00e1t
\nrontja, de ez az oka a vakfolt l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek is: ut\u00f3bbi az idegrostok
\nszemgoly\u00f3b\u00f3l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9si helye, egy olyan r\u00e9sze a szem\u00fcnknek,
\nahol nem l\u00e1tunk. Az ilyen szemt\u00edpust "inverz szemk\u00e9nt"
\nismeri a szakirodalom \u00e9s mi sem igazolja jobban azt, hogy ez egy t\u00f6k\u00e9letlen
\nmegold\u00e1s, mint hogy l\u00e9tezik az \u00e1llatvil\u00e1gban "everz szem"
\nis: az oktopuszok egy\u00e9bk\u00e9nt gerincesek\u00e9hez nagyon hasonl\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u0171
\nszem\u00e9ben a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny sejtek a retina lencse fel\u0151li oldal\u00e1n
\ntal\u00e1lhat\u00f3k \u00e9s ennek megfelel\u0151en vakfolt sincs.\n<\/p>\n

\n
\nEgy szab\u00e1lyos strukt\u00fara l\u00e9trej\u00f6tte egy\u00e9bk\u00e9nt sem ig\u00e9nyel felt\u00e9tlen\u00fcl
\ntervez\u00e9st. Mai tud\u00e1sunkkal sz\u00e1mos, kor\u00e1bban intelligens tev\u00e9kenys\u00e9g
\neredm\u00e9ny\u00e9nek tartott jelens\u00e9get \u00e9s mint\u00e1zatot meg tudunk magyar\u00e1zni
\nterm\u00e9szetes folyamatokkal. Gondoljunk csak egy h\u00f3pehely szab\u00e1lyos
\nalakj\u00e1ra, ami a j\u00e9g krist\u00e1lyszerkezete miatt j\u00f6n l\u00e9tre. De esz\u00fcnkbe
\njuthatnak az erdeinkben gyakori boszork\u00e1nyk\u00f6r\u00f6k, amelyek kialakul\u00e1s\u00e1t,
\nmint azt nev\u00fck is mutatja, sok\u00e1ig term\u00e9szetfeletti er\u0151knek tulajdon\u00edtott\u00e1k.
\nMa m\u00e1r tudjuk, hogy keletkez\u00e9s\u00fck nagyon is racion\u00e1lis jelens\u00e9ghez
\nk\u00f6thet\u0151, a gombatelepek f\u00f6ld alatti fonalainak sug\u00e1rir\u00e1ny\u00fa n\u00f6veked\u00e9s\u00e9hez.
\nHasonl\u00f3 m\u00f3don lettek \u00e1ldozatai a tudom\u00e1nyos megismer\u00e9snek az "\u00d6rd\u00f6g
\nkertjei" a brazil es\u0151erd\u0151kben \u00e9s az elfeknek \u00e9s f\u00f6ld\u00f6nk\u00edv\u00fclieknek
\ntulajdon\u00edtott misztikus (\u00e9s szab\u00e1lyos) k\u0151alakzatok a Spitzberg\u00e1kon.
\nMint kider\u00fclt, el\u0151bbieket egy tr\u00f3pusi hangyafaj kert\u00e9szhajlama hozza
\nl\u00e9tre, m\u00edg ut\u00f3bbiak\u00e9rt a ciklikusan ism\u00e9tl\u0151d\u0151 sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges
\nid\u0151j\u00e1r\u00e1s a felel\u0151s.\n<\/p>\n

\n
\nPaley \u00f3r\u00e1s anal\u00f3gi\u00e1j\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik az \u00fajkori kreacionizmus,
\naz "\u00e9rtelmes tervez\u00e9s" m\u00e1sik fontos \u00e9rve, a "lecs\u00f6kkenthetetlen
\nkomplexit\u00e1s\u00e9" is. Ennek a logik\u00e1ja szerint, ha egy \u00f3r\u00e1ban
\nelromlik egy alkatr\u00e9sz, az id\u0151m\u00e9r\u0151 nem m\u0171k\u00f6dik tov\u00e1bb, \u00e9pp ez\u00e9rt
\nelk\u00e9pzelhetetlen darabonk\u00e9nt \u00fagy \u00f6sszeszerelni egy \u00f3r\u00e1t, hogy
\nminden egyes l\u00e9p\u00e9sben hasznos \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes szerkezetet kapjunk,
\nm\u00e1rpedig (a kreacionist\u00e1k \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben) az evol\u00faci\u00f3 ezt k\u00edv\u00e1nn\u00e1
\nmeg. Azonban, ak\u00e1rcsak az el\u0151z\u0151 eszmefuttat\u00e1s, ez sem helyt\u00e1ll\u00f3,
\nmivel figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja a biol\u00f3giai rendszerek rugalmass\u00e1g\u00e1t
\n\u00e9s redundanci\u00e1it. Egyszer\u0171 p\u00e9ld\u00e1val \u00e9lve, k\u00e9pzelj\u00fcnk el egy
\nminim\u00e1lis rendszert, ahol adott hat\u00e1s aktiv\u00e1l egy enzimet,
\naz ut\u00f3bbi pedig megfelel\u0151 hat\u00e1sfokkal kataliz\u00e1lja a v\u00e1laszreakci\u00f3t.
\nHa valami okb\u00f3l kifoly\u00f3lag az enzimet k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9n megdupl\u00e1z\u00f3dik,
\nimm\u00e1r k\u00e9t enzim (A \u00e9s B) lesz k\u00e9pes a v\u00e1laszreakci\u00f3t el\u0151seg\u00edteni.
\nA megjelen\u0151 redundancia miatt az egyik\u00fck (B) ak\u00e1r meg is v\u00e1ltozhat,
\na m\u00e1sik (A) tov\u00e1bbra is k\u00e9pes lesz v\u00e9grehajtani az eredeti feladat\u00e1t.
\n\u00cdgy B enzim lassan \u00e1talakulhat a v\u00e1laszreakci\u00f3 kataliz\u00e1tor\u00e1b\u00f3l
\nolyan enzimm\u00e9, amely meggyors\u00edtja A enzim aktiv\u00e1l\u00e1s\u00e1t az omin\u00f3zus
\nhat\u00e1s eset\u00e9n. \u00c9s innen m\u00e1r csak egyetlen l\u00e9p\u00e9s egy l\u00e1tsz\u00f3lag
\n"lecs\u00f6kkenthetetlen\u00fcl komplex" rendszer l\u00e9trej\u00f6tte: v\u00e9g\u00fcl
\nA enzim is megv\u00e1ltozik oly m\u00f3don, hogy ezent\u00fal csak B enzim tudja
\naktiviz\u00e1lni, a k\u00fcls\u0151 hat\u00e1s pedig nem, de ugyanakkor a mut\u00e1ci\u00f3knak
\nk\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a v\u00e1laszreakci\u00f3t sokkal hat\u00e9konyabban kataliz\u00e1lja.
\n\u00cdgy az eredeti egyetlen enzimet egy k\u00e9tkomponens\u0171 rendszer v\u00e1ltja
\nfel. Ez jobb hat\u00e9konys\u00e1ggal m\u0171k\u00f6dik, mint a kiindul\u00e1si rendszer
\n\u00e9s b\u00e1r nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zheti egyik \u00f6sszetev\u0151j\u00e9t sem, m\u00e9gis, amint
\nl\u00e1ttuk, l\u00e9p\u00e9senk\u00e9nt is l\u00e9trej\u00f6hetett. A p\u00e9lda elvontnak
\nt\u0171nhet, de nem az: a gerincesek v\u00e9ralvad\u00e1si rendszere nagyon hasonl\u00f3
\nm\u00f3don alakult ki.\n<\/p>\n

\n
\nA Darwin \u00e1ltal felismert evol\u00faci\u00f3s mechanizmus l\u00e9nyege az, hogy
\naz apr\u00f3 \u00e9s fokozatos v\u00e1ltoz\u00e1sok, ha elegend\u0151 id\u0151 \u00e1ll rendelkez\u00e9s\u00fckre,
\nkomplex strukt\u00far\u00e1k alkot\u00f3r\u00e9szeiv\u00e9 v\u00e1lhatnak, \u00f6sszetett v\u00e1ltoz\u00e1sokat
\nid\u00e9zhetnek el\u0151. A k\u00f6zkelet\u0171 f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9ssel ellent\u00e9tben azonban
\nez a folyamat \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben egy\u00e1ltal\u00e1n nem v\u00e9letlenszer\u0171. A term\u00e9szetben
\nnincs olyan faj, amelynek egyedei t\u00f6k\u00e9letesen egyform\u00e1k lenn\u00e9nek
\n\u00e9s ez a term\u00e9szetes vari\u00e1ci\u00f3, amelyet a genetikai anyag val\u00f3ban
\nv\u00e9letlenszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sai, mut\u00e1ci\u00f3i hoznak l\u00e9tre, a t\u00e1rgya \u00e9s
\negyik eszk\u00f6ze az evol\u00faci\u00f3nak. A folyamat sor\u00e1n egyes v\u00e1ltoz\u00e1sok
\nmegmaradnak, m\u00e1sok pedig elvesznek, de annak az eld\u00f6nt\u00e9se, hogy mely
\nmut\u00e1ci\u00f3k r\u00f6gz\u00fclnek egy-egy faj genetikai \u00e1llom\u00e1ny\u00e1ban, m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n
\nnem a vakszerencs\u00e9n m\u00falik. A term\u00e9szetes szelekci\u00f3 csak olyan v\u00e1ltoz\u00e1sokat,
\nvari\u00e1ci\u00f3kat "hagy j\u00f3v\u00e1", amelyek adott k\u00f6zegben n\u00f6velik
\naz egyed szaporod\u00e1si siker\u00e9t. Ezen az elven r\u00f6gz\u00fcl\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok
\nr\u00e9v\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre \u00e9s v\u00e1ltozik m\u00e9g ma is a galapagoszi pintyek
\ncs\u0151re, alkalmazkodva a szigeteken \u00e9ppen rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kforr\u00e1shoz,
\nde hasonl\u00f3 logika alak\u00edtotta ki t\u00f6bb milli\u00f3 \u00e9v alatt a cetek \u00e1ramvonalas
\ntest\u00e9t is egy sz\u00e1razf\u00f6ldi \u0151sb\u0151l.**\n<\/p>\n

\n
\nAz evol\u00faci\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kor\u00e1bban megmagyar\u00e1zhatatlan jelens\u00e9gek
\nis \u00e9rtelmet nyertek, \u00e9s ez forradalmas\u00edtotta a biol\u00f3giai gondolkod\u00e1st,
\nmegteremtve a tudom\u00e1ny\u00e1g 20. sz\u00e1zadi robban\u00e1sszer\u0171 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek
\nalapjait. Theodosius Dobzahnsky, a m\u00falt sz\u00e1zad egyik legjelent\u0151sebb
\nevol\u00faci\u00f3biol\u00f3gus\u00e1nak szavaival \u00e9lve: "a biol\u00f3gi\u00e1ban mindennek
\ncsak az evol\u00faci\u00f3 f\u00e9ny\u00e9ben van \u00e9rtelme", \u00e9s val\u00f3ban, ma nem
\nlelni olyan ter\u00fclet\u00e9t e tudom\u00e1ny\u00e1gnak, ahol a darwini gondolat ne
\nlenne fontos. Csak az evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9let k\u00e9pes megmagyar\u00e1zni,
\nhogy a test\u00fckben halszer\u0171, de v\u00e9gtagjaikban m\u00e1r n\u00e9gyl\u00e1b\u00faakra
\neml\u00e9keztet\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek maradv\u00e1nyai mi\u00e9rt adott f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti
\nr\u00e9tegekb\u0151l ker\u00fclnek el\u0151. Vagy azt, hogy mik\u00e9ppen tette lehet\u0151v\u00e9
\na k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9l\u0151helyek kihaszn\u00e1latlans\u00e1ga eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nleges
\n\u00e9letm\u00f3d\u00fa madarak kialakul\u00e1s\u00e1t \u00daj-Z\u00e9land szigetein, ahova az els\u0151
\nsz\u00e1razf\u00f6ldi eml\u0151s\u00f6k (lesz\u00e1m\u00edtva k\u00e9t bennsz\u00fcl\u00f6tt denev\u00e9r fajt)
\ncsak b\u0151 ezer \u00e9ve \u00e9rkeztek meg az ember form\u00e1j\u00e1ban. Ha pedig ezek
\na p\u00e9ld\u00e1k t\u00fal egzotikusnak t\u0171nn\u00e9nek, b\u00e1tran fel\u00fcthetj\u00fck a napi
\nsajt\u00f3t, abban a biztos tudatban, hogy a biol\u00f3giai vonatkoz\u00e1s\u00fa h\u00edrek
\nkimondva vagy kimondatlanul mind az evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9letre t\u00e1maszkodnak.
\nSikeres eg\u00e9rk\u00eds\u00e9rleteket k\u00f6vet\u0151en a kutat\u00f3k az\u00e9rt nyilatkozhatnak
\noptimist\u00e1n arr\u00f3l, hogy hamarosan k\u00e9pesek lesznek \u0151ssejtek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel
\nvisszaadni s\u00e9r\u00fclt retin\u00e1j\u00fa emberek l\u00e1t\u00e1s\u00e1t, mert a k\u00f6zeli evol\u00faci\u00f3s
\nrokons\u00e1g miatt nagy es\u00e9lye van az eg\u00e9rben megszerzett tud\u00e1s \u00e1t\u00fcltet\u00e9s\u00e9nek.
\nJ\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi szakemberek az\u00e9rt nyilatkoznak homlokukat r\u00e1ncolva
\naz \u00fajabb influenzav\u00edrus- \u00e9s tuberkul\u00f3zis bakt\u00e9rium-t\u00f6rzsekr\u0151l,
\nmert tudj\u00e1k, hogy ezen szervezetek molekul\u00e1ris evol\u00faci\u00f3ja, feh\u00e9rj\u00e9iknek
\napr\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sai lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl kicselezz\u00e9k
\nimmunrendszer\u00fcnket, illetve rezisztens\u00e9 v\u00e1ljanak leg\u00fajabb gy\u00f3gyszereinkre
\nis. \u00c9s az\u00e9rt \u00f6vezi mindig nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s az egy\u00e9bk\u00e9nt gyakran obskurusnak t\u0171n\u0151 l\u00e9nyek genom projektjeinek
\nbefejez\u00e9s\u00e9t, mert ezek r\u00e9v\u00e9n egyre m\u00e9lyebb betekint\u00e9st nyerhet\u00fcnk
\nminden id\u0151k egyik legl\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3bb t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be, az \u00e9l\u0151vil\u00e1g
\nkialakul\u00e1s\u00e1ba.\n<\/p>\n

\n
\nAk\u00e1rcsak a gravit\u00e1ci\u00f3, az evol\u00faci\u00f3 is az \u00e1ltalunk megismerhet\u0151
\nfizikai vil\u00e1g egy aspektus\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l \u00e9s nem vonatkozik (mert nem
\nis vonatkozhat) a tudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra vizsg\u00e1lhatatlan transzcendensre.
\nAzonban sikeress\u00e9ge j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi, hogy milyen fantasztikus eredm\u00e9nyeket
\n\u00e9rhet el a racion\u00e1lis gondolkod\u00e1s \u00e9s a tudom\u00e1nyos m\u00f3dszer k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151
\nprobl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1ban. \u00c1m ez csak akkor lehets\u00e9ges, ha a tudom\u00e1ny
\nkez\u00e9t nem k\u00f6tj\u00fck meg dogm\u00e1kkal. M\u00e1rpedig a Bibli\u00e1t sz\u00f3 szerint
\n\u00e9rtelmez\u0151 fundamentalista kereszt\u00e9nyek, a radik\u00e1lis muszlimok \u00e9s
\na devol\u00faci\u00f3ban h\u00edv\u0151 krisn\u00e1sok val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen kavalk\u00e1dj\u00e1b\u00f3l
\nfel\u00e9p\u00fcl\u0151 antievolucionista szek\u00e9rt\u00e1bort egy f\u0151 k\u00f6zponti vez\u00e9relv
\ntartja \u00f6ssze: az \u00e1ltaluk elfogadhatatlan megfigyel\u00e9sekre, k\u00eds\u00e9rletekre
\n\u00e9s racionalit\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 tudom\u00e1nyos elm\u00e9let helyettes\u00edt\u00e9se egy
\ndogmatikus vil\u00e1gk\u00e9ppel. \u00cdgy az evol\u00faci\u00f3 oktat\u00e1sa elleni t\u00e1mad\u00e1s
\negyben a tudom\u00e1nyos megismer\u00e9s elleni t\u00e1mad\u00e1s is, ez\u00e9rt nem hagyhatjuk
\nsz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl. <\/p>\n

A Szputnyik-kr\u00edzist k\u00f6vet\u0151 reformok nemcsak azt tett\u00e9k lehet\u0151v\u00e9,
\nhogy 1969-re az Egyes\u00fclt \u00c1llamok visszaszerezze vezet\u0151 poz\u00edci\u00f3j\u00e1t
\naz \u0171rkutat\u00e1s ter\u00e9n, hanem egy\u00fattal az orsz\u00e1g m\u00e1ig tart\u00f3
\ntudom\u00e1nyos dominanci\u00e1j\u00e1hoz is jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rultak. Ebben
\npedig nemcsak a kutat\u00e1sra t\u00e1mogat\u00e1sa j\u00e1tszott fontos szerepet, hanem
\naz is, hogy Amerika oktat\u00f3i \u00e9s kutat\u00f3i k\u00f6z\u00f6s er\u0151vel l\u00e1ttak neki,
\nhogy min\u00e9l jobban elmagyar\u00e1zz\u00e1k a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nynek a leg\u00fajabb kutat\u00e1si
\neredm\u00e9nyeket, hogy megismertess\u00e9k az di\u00e1kokat a tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s
\nlogik\u00e1j\u00e1val. Mivel az eredm\u00e9nyek maguk\u00e9rt besz\u00e9lnek, legyen ez
\negy megsz\u00edvlelend\u0151 \u00e9s k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9lda mindannyiunk sz\u00e1m\u00e1ra.\n<\/p>\n

\n
\n(Epil\u00f3gus gyan\u00e1nt: Ahogy az '50-'60-as \u00e9vek Szputnyik-reformjai el\u0151seg\u00edtett\u00e9k
\na tudom\u00e1nyok gyors fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t Amerik\u00e1ban, \u00fagy felvizez\u00e9s\u00fck a
\n'70-es \u00e9vekben lehet\u0151v\u00e9 tette a kreacionista mozgalmak \u00fajra\u00e9led\u00e9s\u00e9t.
\nHa a reformokr\u00f3l k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9ldak\u00e9nt besz\u00e9ltem, akkor legyen ez
\na felvizez\u00e9s int\u0151 p\u00e9lda mindenki sz\u00e1m\u00e1ra, aki a tudom\u00e1nyos oktat\u00e1s
\nsz\u00ednvonal\u00e1t sz\u00edv\u00e9n viseli.)\n<\/p>\n

\n
\n* A Egyes\u00fclt \u00c1llamok Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g\u00e1nak 1987-es d\u00f6nt\u00e9se
\nalapj\u00e1n (Edward vs. Aguillard) a kreacionizmus oktat\u00e1sa egy bizonyos
\nvall\u00e1sos hitrendszer n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9vel egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171, \u00e9ppen
\nez\u00e9rt k\u00f6zoktat\u00e1s keret\u00e9n bel\u00fcl tan\u00edt\u00e1sa az Alkotm\u00e1nyba \u00fctk\u00f6zik. <\/p>\n

** A molekul\u00e1ris embriol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egyre
\nt\u00f6bbet tudunk arr\u00f3l is, hogy mik\u00e9ppen v\u00e1ltozott meg egyes g\u00e9nek
\nm\u0171k\u00f6d\u00e9se a folyamat sor\u00e1n.\n<\/p>\n

\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A kar\u00e1csonyi uborkaszezonra (egy\u00e9bk\u00e9nt kellemes \u00fcnnepeket mindenkinek ;-)), itt van egy r\u00e9gebbi irom\u00e1ny, amikor az EFOK konferenci\u00e1j\u00e1n pr\u00f3b\u00e1ltam okosakat \u00e9s sz\u00e9peket mondani.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5005523","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005523","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005523"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005523\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005523"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005523"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005523"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}