{"id":5005519,"date":"2006-12-14T12:48:31","date_gmt":"2006-12-14T11:48:31","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/12\/14\/latni_es_lattatni"},"modified":"2006-12-14T12:48:31","modified_gmt":"2006-12-14T11:48:31","slug":"latni_es_lattatni","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005519","title":{"rendered":"L\u00e1tni \u00e9s l\u00e1ttatni"},"content":{"rendered":"

\"neochromis_omnicaeruleus.jpg\"A kelet afrikai Nagytavakban (Malawi, Vikt\u00f3ria \u00e9s Tanganyika) \u00e9l\u0151 s\u00fcg\u00e9rfajok mindig is az evol\u00faci\u00f3 kirakat\u00e1llatainak sz\u00e1m\u00edtottak. A tavakban ma megfigyelhet\u0151 t\u00f6bb sz\u00e1z b\u00f6lcs\u0151sz\u00e1j\u00fa s\u00fcg\u00e9rfaj (cichlid) egyetlen k\u00f6z\u00f6s \u0151sb\u0151l alakult ki, de m\u00e1ra a tavak biztos\u00edtotta \u00f6sszes \u00e9l\u0151helyet kihaszn\u00e1lj\u00e1k. Algaev\u0151 aljzatlak\u00f3k \u00e9s plaktonev\u0151 felsz\u00edni fajok sz\u00ednes kavalk\u00e1dja j\u00f6tt l\u00e9tre \u00e9l\u0151vil\u00e1g egyik legnagyobb adapt\u00edv radi\u00e1ci\u00f3ja sor\u00e1n.<\/p>\n

A h\u00e1rom t\u00f3 k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n a Vikt\u00f3ria t\u00f3 esete a legelk\u00e9peszt\u0151bb, mert m\u00edg a Malawi \u00e9s Tanganyika tavak eset\u00e9ben a radi\u00e1ci\u00f3ra k\u00f6zel 700,000 \u00e9v \u00e1llt rendelkez\u00e9sre, 15,000 \u00e9vvel ezel\u0151tt a Vikt\u00f3ria t\u00f3nak nyoma sem volt. \u00c9s m\u00e9gis m\u00e1ra fajdiverzit\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l nem marad el t\u00e1rsait\u00f3l, pedig itt is egyetlen \u0151si fajra vezethet\u0151 vissza a jelen lev\u0151 cichlidek csal\u00e1df\u00e1ja.<\/p>\n

A Vikt\u00f3ria t\u00f3 pikkelyes lak\u00f3inak evol\u00faci\u00f3ja azonban kor\u00e1nt sem egy lez\u00e1rult folyamat, hanem m\u00e9g most is jav\u00e1ban tart (hogy meddig, arr\u00f3l majd a v\u00e9g\u00e9n ejtek sz\u00f3t). A fajokat form\u00e1l\u00f3 folyamatok egyik fontos form\u00e1ja a szexu\u00e1lis szelekci\u00f3, ez alak\u00edtotta ki a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajok h\u00edmeinek tarka mint\u00e1zat\u00e1t. A n\u0151st\u00e9nyek vonz\u00f3dnak az \u00e9l\u00e9nk sz\u00ednekhez, amelyek nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggek eg\u00e9szs\u00e9ges h\u00edmeket jel\u00f6lnek. Ezekkel meg\u00e9ri \u00f6sszesz\u0171rni a levet, hiszen \u00edgy nagy az es\u00e9ly arra is, hogy a k\u00f6z\u00f6s ut\u00f3dok is sikeresek lesznek. Persze ahhoz, hogy ez a logika m\u0171k\u00f6dj\u00f6n, nem el\u00e9g rik\u00edt\u00f3 ruh\u00e1zatot viselni, azt \u00e9szre is kell venni.<\/p>\n

M\u00e1rpedig ez b\u00e1rmennyire egyszer\u0171nek is hangzik (\u00e9s val\u00f3ban, a t\u00f3 m\u00e9lyebb \u00e9s tiszt\u00e1bb r\u00e9szeiben az is), bonyolultt\u00e1 v\u00e1lhat, ha a v\u00edzben a l\u00e1t\u00f3t\u00e1vols\u00e1g a null\u00e1hoz k\u00f6zel\u00edt, mint p\u00e9ld\u00e1ul a partk\u00f6zeli vizekben. Itt a felkavart szerves \u00e9s szervetlen anyag sz\u00e9tsz\u00f3rja \u00e9s elnyeli az alacsony hull\u00e1mhossz\u00fa f\u00e9nysugarakat, s \u00edgy eltolja a v\u00edzen \u00e1thalad\u00f3 f\u00e9ny spektrum\u00e1t a hosszabb (azaz pirosabb) hull\u00e1mhosszok fel\u00e9. Ennek megfelel\u0151en nem t\u0171nik rossz adapt\u00e1ci\u00f3nak az, ha az itt \u00e9l\u0151 fajok fotoreceptorai alkalmazkodnak a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez.<\/p>\n

A mind a partk\u00f6zelben, mind a m\u00e9lyebb vizekben el\u0151fordul\u00f3 Neochromis greenwoodi<\/i> \u00e9s Mbipia mbipi<\/i> hossz\u00fa hull\u00e1mhossz\u00fa f\u00e9nyre r\u00e9rz\u00e9keny opszin feh\u00e9rj\u00e9j\u00e9nek (LWS) t\u00f6bb all\u00e9lja l\u00e9tezik. Mindk\u00e9t fajban van egy olyan all\u00e9l (L ill. M3), amely a hom\u00e1lyos vizekben seg\u00edti a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1st, \u00e9s egy olyan (H), ami a tiszta v\u00edzben m\u0171k\u00f6dik optim\u00e1lisan. (Az N. greenwoodi<\/i> eset\u00e9ben l\u00e9tezik k\u00e9t \u00e1tmeneti all\u00e9l is, az \u00e1tmeneti z\u00f3n\u00e1kban.)<\/p>\n

<\/center><\/p>\n

A szelekci\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra, a partk\u00f6zeli popul\u00e1ci\u00f3kban szinte csak az L \u00e9s M3 all\u00e9lokkal tal\u00e1lkohatunk, m\u00edg a t\u00f3 k\u00f6zep\u00e9n, ahol ezek az LWS vari\u00e1nsok semmi el\u0151nyt nem ny\u00fajtanak, a H all\u00e9lok az elterjedtebbek.<\/p>\n

\u00c9rtelemszer\u0171en, az \u00e9lesebb l\u00e1t\u00e1s mellett, egy h\u00edm es\u00e9lyeit az is n\u00f6velheti, ha d\u00edszruh\u00e1zat\u00e1t \u00fagy alak\u00edtja, hogy az a lehet\u0151 legfelt\u00fcn\u0151bb legyen. M\u00edg a tiszta v\u00edzben a „hagyom\u00e1nyos” feket\u00e9sk\u00e9k testsz\u00edn \u00e9s piros \u00fasz\u00f3k kombin\u00e1ci\u00f3ja megfelel a k\u00edv\u00e1nalmaknak, a zavarosban m\u00e1r kor\u00e1nt sem annyira el\u0151ny\u00f6s. Itt a k\u00e9k sz\u00edn a m\u00e1r eml\u00edtett okok miatt nem l\u00e1tszik messzire, \u00edgy el\u0151ny\u00f6sebb valami m\u00e1s sz\u00ednt v\u00e1lasztani. Pl. s\u00e1rg\u00e1t, ami a pirossal kombin\u00e1lva, ak\u00e1r a szigor\u00fa tekintet\u0171 n\u0151st\u00e9nyek kedvence lehet.<\/p>\n

Legal\u00e1bb is erre utal az, hogy a t\u00f3 azon (sek\u00e9ly v\u00edzi) popul\u00e1ci\u00f3iban, ahol az LWS L (vagy M3) all\u00e9lja az elterjedt (fekete p\u00f6tty a baloldalon), ott a h\u00edmek teste sokkal gyakrabban lesz s\u00e1rga sz\u00edn\u0171 (piros p\u00f6tty), mint a H all\u00e9lban b\u0151velked\u0151 m\u00e9lyebb r\u00e9gi\u00f3kban (itt gyakorlatilag nem is tal\u00e1lkozunk s\u00e1rga sz\u00ednnel).<\/p>\n

A l\u00e1t\u00e1s evol\u00faci\u00f3ja mellett k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a Vikt\u00f3ria t\u00f3 halai m\u00e9g az evol\u00faci\u00f3 ezer m\u00e1s titk\u00e1r\u00f3l tudn\u00e1nak mes\u00e9lni, k\u00e9rd\u00e9s lesz-e alkalmuk erre. Ugyanis az emberi beavatkoz\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en es\u00e9lyes, hogy n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva a Vikt\u00f3ria t\u00f3 a Kaszpi-tenger mellett a legnagyobb mesters\u00e9gesen el\u0151id\u00e9zett \u00f6kol\u00f3giai katasztr\u00f3f\u00e1k egyikek\u00e9nt lesz elk\u00f6nyvelve. A n\u00edlusi s\u00fcg\u00e9r<\/a> (Lates niloticus<\/i>) \u00f6tven \u00e9vvel ezel\u0151tti betelep\u00edt\u00e9se \u00f3ta a t\u00f3 domin\u00e1ns \u00e9l\u0151l\u00e9ny\u00e9v\u00e9 avanzs\u00e1lt, \u00e9s b\u00e1r remek hal\u00e1szati lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edt ideig-\u00f3r\u00e1ig a t\u00f3 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9l\u0151knek, id\u0151k\u00f6zben teljesen t\u00f6nkretette a t\u00f3 \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1j\u00e1t, felzab\u00e1lva a kisebb halakat (l\u00e1sd m\u00e9g „Darwin r\u00e9m\u00e1lma”<\/a> c. filmet, aminek Darwinhoz ugyan nincs k\u00f6ze, de ezt a folyamatot j\u00f3l mutatja be). Ha ezt a pikkelyes csap\u00e1st nem siker\u00fcl hamarosan meg\u00e1ll\u00edtani, p\u00e1r \u00e9v m\u00falva Vikt\u00f3ria tavi cichlidekkel csak akvarisztika szak\u00fczletek akv\u00e1riumaiban tal\u00e1lkozhatunk.<\/p>\n

\n

Terai Y, Seehausen O, Sasaki T, Takahashi K, Mizoiri S, et al.<\/strong> (2006) Divergent Selection on Opsins Drives Incipient Speciation in Lake Victoria Cichlids. PLoS Biol<\/i> 4(12)<\/strong>: e433 DOI: 10.1371\/journal.pbio.0040433<\/a> <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A kelet afrikai Nagytavakban (Malawi, Vikt\u00f3ria \u00e9s Tanganyika) \u00e9l\u0151 s\u00fcg\u00e9rfajok mindig is az evol\u00faci\u00f3 kirakat\u00e1llatainak sz\u00e1m\u00edtottak. A tavakban ma megfigyelhet\u0151 t\u00f6bb sz\u00e1z b\u00f6lcs\u0151sz\u00e1j\u00fa s\u00fcg\u00e9rfaj (cichlid) egyetlen k\u00f6z\u00f6s \u0151sb\u0151l alakult ki, de m\u00e1ra a tavak biztos\u00edtotta \u00f6sszes \u00e9l\u0151helyet kihaszn\u00e1lj\u00e1k. Algaev\u0151 aljzatlak\u00f3k … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3,1],"tags":[5,128],"class_list":["post-5005519","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-evolucio","category-uncategorized","tag-evodevo","tag-sugerek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005519","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005519"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005519\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005519"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005519"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005519"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}