![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200611\/indigosnake-sex.jpg\")
Ha a nemek m\u00f6g\u00f6tt lev\u0151 genetikai faktorokr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, els\u0151sorban az X \u00e9s Y kromosz\u00f3m\u00e1ra gondolunk. Pedig az eml\u0151s\u00f6kre olyan jellemz\u0151 „XY” szexdetermin\u00e1ci\u00f3s rendszer (egy\u00e9bk\u00e9nt vannak kiv\u00e9telek, azokr\u00f3l majd m\u00e1skor) csak logik\u00e1j\u00e1ban tekinthet\u0151 viszonylag elterjedtnek az \u00e1llatvil\u00e1gban, mechanizmus\u00e1ban egy\u00e1ltal\u00e1n nem.<\/p>\n
Gondolom, f\u00f6l\u00f6sleges hangs\u00falyozni, de az eml\u0151s\u00f6k eset\u00e9ben a homogametikus, azaz k\u00e9t db. X kromosz\u00f3m\u00e1val rendelkez\u0151 egyedek n\u0151st\u00e9nyek lesznek, a heterogametikus, azaz X \u00e9s Y kromosz\u00f3m\u00e1t egyar\u00e1nt hordoz\u00f3 t\u00e1rsaik pedig h\u00edmek. Azonban m\u00e1s magzatburkos gerincesekben (az egyszer\u0171s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt maradjunk most ilyen sz\u0171k k\u00f6rben) ez nem felt\u00e9tlen\u00fcl van \u00edgy: pl. madarakban \u00e9ppen ford\u00edtott a helyzet. Itt a homogam\u00e9t\u00e1s nem tagjai (ezeket ZZ-vel jel\u00f6lj\u00fck) v\u00e1lnak h\u00edmekk\u00e9, m\u00edg a heterogam\u00e9t\u00e1s (ZW) t\u00e1rsaik n\u0151st\u00e9nyekk\u00e9. \u00c9s ez m\u00e9g viszonylag kis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edt, mert h\u00fcll\u0151k \u00e9s k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek k\u00f6z\u00f6tt egyar\u00e1nt lel\u00fcnk olyan fajokat, amelyekben az XY-, vagy a ZW-rendszer alapj\u00e1n m\u0171k\u00f6dik a szexdetermin\u00e1ci\u00f3, vagy \u00e9ppen k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok alapj\u00e1n (a klasszikus p\u00e9lda itt a krokodilokra \u00e9s tengeri tekn\u0151s\u00f6kre jellemz\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletf\u00fcgg\u00e9s – a kicsit magasabb h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten fi\u00fak kelnek ki a toj\u00e1sokb\u00f3l, m\u00edg alacsonyabban l\u00e1nyok). S\u0151t, \u00f3 irgalom atyja ne hagyj el, k\u00e9t\u00e9lt\u0171ekn\u00e9l van, amikor egyetlen faj (!!) k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 popul\u00e1ci\u00f3i k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szexdetermin\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1t alkalmaznak, vagy \u00e9ppen valami k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sra megv\u00e1ltoztatj\u00e1k a nem\u00fcket.<\/p>\n
<\/p>\n
Sz\u00f3val bonyolult ez. L\u00e1that\u00f3, hogy a genetikai szexdetermin\u00e1ci\u00f3 t\u00f6bbsz\u00f6r, t\u00f6bb-m\u00f3don kialakult, ami nem teljesen v\u00e9letlen. Egy \u00e1lland\u00f3 k\u00f6rnyezet\u0171 vil\u00e1gban sz\u00e9p \u00e9s j\u00f3 a h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletf\u00fcgg\u0151 megold\u00e1st alkalmazni: ilyenkor a homokpadban megb\u00fav\u00f3 toj\u00e1srak\u00e1s k\u00f6zep\u00e9b\u0151l kisfi\u00fak, sz\u00e9l\u00e9b\u0151l meg kisl\u00e1nyok kelnek ki. Azonban el\u00e9g egy hirtelen j\u00f6tt kl\u00edmaingadoz\u00e1s \u00e9s m\u00e1ris gebasz van: n\u00e9h\u00e1ny fok ide, vagy oda \u00e9s csak fi\u00fak\/l\u00e1nyok l\u00e1tnak napvil\u00e1got. Ez pedig nem \u00e9ppen adapt\u00edv strat\u00e9gia. Azaz a genetikai determin\u00e1ci\u00f3 (legyen az XY vagy ZW alap\u00fa) vitathatatlanul el\u0151ny\u00f6s, hiszen az <\/span>ide\u00e1lis fele-fele ar\u00e1nyt lehet vele bel\u0151ni.<\/span><\/p>\n A legelfogadottab felt\u00e9telez\u00e9sek szerint \u00e9ppen ezzel magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy a magzatburkosok el\u0151szeretettel cser\u00e9lt\u00e9k le a (feltehet\u0151en \u0151si) k\u00f6rnyezeti faktorokon alapul\u00f3 megold\u00e1st. Az\u00e9rt besz\u00e9lhet\u00fcnk a l\u00e1tsz\u00f3lag k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rendszerek k\u00f6z\u00f6s eredet\u00e9r\u0151l, mert a v\u00e9gs\u0151 szerepl\u0151k minden fajban ugyanazok: Dmrt1, Sox9, WT1, SF1, AMH – csupa olyan feh\u00e9rje, amely az emberi nem-meghat\u00e1roz\u00e1sban is<\/a> kulcsszerepet j\u00e1tszik. \u00dagy t\u0171nik, hogy csak az eg\u00e9sz folyamatot szab\u00e1lyoz\u00f3 kulcsg\u00e9n mibenl\u00e9te k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik fajr\u00f3l fajra. (Ennek az lehet az oka, hogy az \u0151si, t\u00f6bbl\u00e9p\u00e9ses k\u00f6rnyezetihat\u00e1s-f\u00fcgg\u0151 rendszert k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don szak\u00edtott\u00e1k meg, beiktatva egy genetikai f\u0151szab\u00e1lyoz\u00f3t.) Annyiban azonban k\u00f6z\u00f6s az XY \u00e9s ZW logik\u00e1ja, hogy ez a kulcsg\u00e9n azon a nemi kromosz\u00f3m\u00e1n helyezkedik el, amelyik a heterozig\u00f3t\u00e1s nem kialakul\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges (Y ill. W).<\/p>\n S b\u00e1r a kromosz\u00f3ma\u00e1trendez\u0151d\u00e9s sikeresen kimentette kulcsg\u00e9n\u00fcnket a rekombin\u00e1ci\u00f3 karmaib\u00f3l, ennek \u00e1ra is van: rekombin\u00e1ci\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1ban felhalmoz\u00f3dnak a mut\u00e1ci\u00f3k, \u00edgy ez a kromosz\u00f3ma az id\u0151k folyam\u00e1n fokozatosan elsatnyul, (a kulcsg\u00e9n kiv\u00e9tel\u00e9vel) egyre t\u00f6bb g\u00e9n v\u00e1lik m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9. Ez\u00e9rt olyan satnya \u00e9s g\u00e9nszeg\u00e9ny saj\u00e1t Y kromosz\u00f3m\u00e1nk<\/a> is.<\/p>\n A k\u00edgy\u00f3k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben hab a tort\u00e1n, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajokban nyomon k\u00f6vethetj\u00fck a heterogam\u00e9t\u00e1s W kromosz\u00f3ma elsatnyul\u00e1s\u00e1t (ez nem unikum, a madarakn\u00e1l is lehet l\u00e1tni, de az\u00e9rt sz\u00e9p p\u00e9lda). Az \u0151si pitonf\u00e9l\u00e9k csal\u00e1dj\u00e1ba tartoz\u00f3 burmai piton (Python molurus<\/i>) eset\u00e9ben a W kromosz\u00f3m\u00e1n ugyanazon a g\u00e9neket fedezhetj\u00fck fel, mint a Z-n. A l\u00e9nyegesebben fiatalabb, viperaf\u00e9l\u00e9k csoportj\u00e1ba tartoz\u00f3 habu (Trimeresurus flavoviridis<\/i>) eset\u00e9ben, a W nemcsak hogy szemmel l\u00e1that\u00f3lag kisebb, de el is vesztette a vizsg\u00e1lt 11 g\u00e9n mindegyik\u00e9t. A k\u00f6ztes n\u00e9gycs\u00edk\u00fa patk\u00e1nysikl\u00f3 (Elaphe quadrivirgata<\/i>) W kromosz\u00f3m\u00e1ja egy \u00e1tmeneti \u00e1llapotot k\u00e9pvisel m\u00e9retben is \u00e9s genetikai inform\u00e1ci\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l is: a 11 g\u00e9nb\u0151l 3 m\u00e9g mindig megtal\u00e1lhat\u00f3 benne.<\/p>\n (Az els\u0151 k\u00e9p a www.indigosnakes.com<\/a> oldalr\u00f3l sz\u00e1rmazik.<\/i>)<\/p>\n Matsubara, K, Tarui, H, Toriba, M, Yamada, K, Nishida-Umehara, C, Agata, K, Matsuda, Y<\/strong> (2006) Evidence for different origin of sex chromosomes in snakes, birds, and mammals and step-wise differentiation of snake sex chromosomes. PNAS<\/i> 103<\/strong>: 18190-18195. Ha a nemek m\u00f6g\u00f6tt lev\u0151 genetikai faktorokr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, els\u0151sorban az X \u00e9s Y kromosz\u00f3m\u00e1ra gondolunk. Pedig az eml\u0151s\u00f6kre olyan jellemz\u0151 „XY” szexdetermin\u00e1ci\u00f3s rendszer (egy\u00e9bk\u00e9nt vannak kiv\u00e9telek, azokr\u00f3l majd m\u00e1skor) csak logik\u00e1j\u00e1ban tekinthet\u0151 viszonylag elterjedtnek az \u00e1llatvil\u00e1gban, mechanizmus\u00e1ban egy\u00e1ltal\u00e1n nem. Gondolom, … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200611\/evo-sex-determination.jpeg\")
Az eg\u00e9sz folyamat kezdet\u00e9n a k\u00e9t nemi kromosz\u00f3map\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l, val\u00f3j\u00e1ban egy teljesen h\u00e9tk\u00f6znapi autosz\u00f3ma-p\u00e1rt alkotnak, amelyeken a nem-meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s g\u00e9nek (vagy azokat befoly\u00e1sol\u00f3 faktorok) is helyet foglalnak (a jobb oldali \u00e1br\u00e1n, amely a Schartl cikk egyik illusztr\u00e1ci\u00f3ja nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, ezt D jel\u00f6li). Egy adott ponton azonban a kromosz\u00f3map\u00e1r egyik tagj\u00e1n az egyik ilyen g\u00e9n \u00f6sszeszed egy domin\u00e1ns mut\u00e1ci\u00f3t, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben akkor is akt\u00edv lesz, ha egy\u00e9bk\u00e9nt erre nem kap utas\u00edt\u00e1st. \u00cdgy annak az ut\u00f3dnak a neme, amelyik ezt a kromosz\u00f3m\u00e1t \u00f6r\u00f6kli, f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1lik a k\u00f6rnyezett\u0151l (az eml\u0151s\u00f6k eset\u00e9ben ez a h\u00edm, ill. Y kromosz\u00f3ma). Ekkor a rendszer m\u00e9g el\u00e9g labilis, hiszen egy „rosszul siker\u00fclt” rekombin\u00e1ci\u00f3 meiotikus sejtoszt\u00f3d\u00e1s sor\u00e1n vissza\u00e1ll\u00edthatja az eredeti \u00e1llapotot. Azonban ha miel\u0151tt ez bek\u00f6vetkezne, a domin\u00e1ns g\u00e9n r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban egy inverzi\u00f3, vagy m\u00e1s kromosz\u00f3maszint\u0171 \u00e1talakul\u00e1s zajlik le, t\u00f6bb\u00e9 nem \u00e1ll fenn a rekombin\u00e1ci\u00f3 vesz\u00e9lye, hiszen megsz\u0171nnek a homol\u00f3g r\u00e9gi\u00f3k. Az all\u00e9l megmenek\u00fclt \u00e9s folytat\u00f3dhat az \u00faj mechanizmus tuningol\u00e1sa. Ennek keret\u00e9ben olyan „apr\u00f3s\u00e1gok” kell kialakuljanak, mint annak a biztos\u00edt\u00e1sa, hogy a homogam\u00e9t\u00e1s egyedek ellenkez\u0151 nem\u0171ekk\u00e9 v\u00e1ljanak, mint a (domin\u00e1ns all\u00e9lt hordozva determin\u00e1ci\u00f3jukat m\u00e1r bebiztos\u00edtott) heterogam\u00e9t\u00e1sak.<\/p>\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200611\/snake_sex_chr_origins.jpeg\")
Na, akkor lassan v\u00e9gre el\u00e9rt\u00fcnk oda, hogy mi\u00e9rt is volt sz\u00fcks\u00e9g erre a r\u00f6pke bevezet\u0151re. Mivel a k\u00edgy\u00f3k eset\u00e9ben is a ZW determin\u00e1ci\u00f3 m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s a k\u00edgy\u00f3k \u00e9s madarak viszonylag k\u00f6zeli rokonok, els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra elk\u00e9pzelhet\u0151nek t\u0171nik, hogy valami t\u00e1voli k\u00f6z\u00f6s \u0151sben alakult ki egy k\u00f6z\u00f6s szexdetermin\u00e1ci\u00f3s rendszer. Ennek term\u00e9szetesen az lenne a felt\u00e9tele, hogy a k\u00edgy\u00f3 \u00e9s mad\u00e1r Z (ill. W) kromosz\u00f3m\u00e1k val\u00f3di homol\u00f3gok legyenek, vagyis ugyanazon g\u00e9nek helyezkedjenek el rajtuk. A helyzet azonban nem ez, a k\u00edgy\u00f3k Z kromosz\u00f3m\u00e1j\u00e1n lev\u0151 g\u00e9nek a madarak 2-es autosz\u00f3m\u00e1j\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3k \u00e9s vice versa, a csirk\u00e9k Z kromosz\u00f3m\u00e1j\u00e1ra jellemz\u0151 markerek a k\u00edgy\u00f3 autosz\u00f3m\u00e1kon vannak. (Hasonl\u00f3an, az emberi X kromosz\u00f3ma sem a mad\u00e1r nemi kromosz\u00f3m\u00e1kkal rokon, hanem az 1. \u00e9s 4. autosz\u00f3m\u00e1kkal<\/a>.) Vagyis a madarak \u00e9s k\u00edgy\u00f3k nagyon hasonl\u00f3 mechanizmus\u00fa szexdetermin\u00e1ci\u00f3s mechanizmusa egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl alakult ki az \u00e9vmilli\u00f3k sor\u00e1n.<\/p>\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200611\/cgen_map_of_snake_zw_chr.gif\")
<\/center>M\u00e1r csak annyi a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi lehet a szexdetermin\u00e1ci\u00f3 kulcsg\u00e9nje a k\u00edgy\u00f3k eset\u00e9ben, mert ez egyel\u0151re hom\u00e1lyban maradt.<\/p>\n
\n
\nVallender, EJ, Lahn, BT<\/strong> (2006) Multiple independent origins of sex chromosomes in amniotes. PNAS<\/i> 103<\/strong>: 18031-18032.
\nSchartl, M<\/strong> (2004) Sex chromosome evolution in non-mammalian vertebrates. Curr Opin Gen Dev<\/i> 14<\/strong>: 634-641.
\n<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"