{"id":5005506,"date":"2006-11-19T19:15:17","date_gmt":"2006-11-19T18:15:17","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/11\/19\/a_volgylako"},"modified":"2021-04-09T18:30:30","modified_gmt":"2021-04-09T18:30:30","slug":"a_volgylako","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005506","title":{"rendered":"A v\u00f6lgylak\u00f3"},"content":{"rendered":"

Az emberis\u00e9g b\u00f6lcs\u0151je Afrika, m\u00e9ghozz\u00e1 (a jelenleg legelfogadottabb elm\u00e9let szerint) t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is. A k\u00e9tl\u00e1bra emelked\u0151 Homo<\/i> genus el\u0151sz\u00f6r \u00fagy 1 milli\u00f3 \u00e9ve koloniz\u00e1lta az eur\u00e1zsiai kontinenst a Homo erectus <\/i>form\u00e1j\u00e1ban, majd ezt \u00fajabb hull\u00e1mok k\u00f6vett\u00e9k. El\u0151sz\u00f6r f\u00e9l milli\u00f3 \u00e9ve a Homo heidelbergensis<\/i> egy csoportja kelt \u00fatra, majd \u00fagy 75-100,000 \u00e9ve a modern ember \u0151se, a Homo sapiens<\/i>.<\/p>\n

Az afrikai szavann\u00e1kr\u00f3l el\u0151bb a K\u00f6zel Keletre v\u00e1ndorl\u00f3 (anat\u00f3miailag) modern emberek egy hosszabbacska \u00e1zsiai kit\u00e9r\u0151 ut\u00e1n \u00e9rkeztek meg \u00fagy 41,000 \u00e9ve Eur\u00f3p\u00e1ba. Itt pedig t\u00e1voli rokonokkal futottak \u00f6ssze: az Afrik\u00e1b\u00f3l kor\u00e1bban kiv\u00e1ndorl\u00f3 H. heidelbergensis<\/i> popul\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l kifejl\u0151d\u0151 neanderv\u00f6lgyi emberekkel, azaz Homo neanderthalis<\/i>-szal. Hogy pontosan mi k\u00f6vetkezett ezut\u00e1n, az b\u0151sz tal\u00e1lgat\u00e1sok \u00e9s vita t\u00e1rgya, mind a szak-, mind a bulv\u00e1rirodalomban, mindenesetre t\u00e9ny, hogy 13,000 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r csak az ib\u00e9riai f\u00e9lszigeten l\u00e9tezett n\u00e9h\u00e1ny neanderv\u00f6lgyi enkl\u00e1v\u00e9 \u00e9s azok sem sok\u00e1ig. Sokak szerint a modern emberek brut\u00e1lisan lem\u00e9sz\u00e1rolt\u00e1k a neanderv\u00f6lgyieket, m\u00e1sok szerint (\u00e9s ha engem k\u00e9rdeznek ez a hihet\u0151bb) a jobban alkalmazkod\u00f3 H. sapiens<\/i> sz\u00e9p csendben (\u00e9s viszonylag b\u00e9k\u00e9sen) szor\u00edtotta ki unokatestv\u00e9r\u00e9t.<\/p>\n

Az egyik leg\u00e9rdekesebb \u00e9s j\u00f3csk\u00e1n vitatott k\u00e9rd\u00e9s, hogy mennyire voltak csapod\u00e1rok a k\u00e9t Homo<\/i> popul\u00e1ci\u00f3 tagjai, vagyis volt-e kevered\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt\u00fck.<\/p>\n

<\/p>\n

Puszt\u00e1n morfol\u00f3giai jelek alapj\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ezt lehetetlen eld\u00f6nteni, \u00e9ppen ez\u00e9rt kap\u00f3ra j\u00f6n egy j\u00f3 kis genom project<\/a>. Nameg, arra is alkalmas lehet a neanderv\u00f6lgyi ember genomja, hogy m\u00e9g pontosabb k\u00e9p\u00fcnk legyen arr\u00f3l, hogy melyek lehettek azok a genetikai v\u00e1ltoz\u00e1sok, amelyek az emberek \u0151seit v\u00e9g\u00fcl elv\u00e1lasztott\u00e1k a csimp\u00e1nzok \u0151seit\u0151l (az sem ment \u00e9ppen ripsz-ropsz<\/a>), illetve mely v\u00e1ltoz\u00e1sok tett\u00e9k igaz\u00e1n k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9 a H. sapiens<\/i> vonal\u00e1t. (Csak arra nem kaphatunk pontos v\u00e1laszt, hogy mely v\u00e1ltoz\u00e1sok tett\u00e9k a H. neanderthalis<\/i> vonalat k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9, de ezt l\u00e1sd k\u00e9s\u0151bb.)<\/p>\n

A genom projecthez egy horv\u00e1t (vindijai<\/a>) fossz\u00edli\u00e1t haszn\u00e1ltak, \u00e9s ebb\u0151l izol\u00e1lt mindk\u00e9t kutat\u00f3 csoport DNS mint\u00e1t. A neheze azonban ezut\u00e1n k\u00f6vetkezett: a szolid 38,000 f\u00f6ldben t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9v a csontot mindenf\u00e9le bakt\u00e9riumok, gomb\u00e1k \u00e9s m\u00e1s mikroszk\u00f3pikus \u00e9l\u0151l\u00e9nyek koloniz\u00e1lt\u00e1k be. R\u00e1ad\u00e1sul a DNS egy t\u00f6r\u00e9keny j\u00f3sz\u00e1g, \u00edgy az egykori genom m\u00e1r apr\u00f3 50-100 b\u00e1zisp\u00e1r hossz\u00fa darabokra hullott sz\u00e9t. \u00cdgy az izol\u00e1lt \u00f6ssz DNS apr\u00f3 darabjait megszekven\u00e1lva el kellett d\u00f6nteni, hogy az \u00e9rdekes-e a kutat\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l, vagy csak valami szennyez\u0151d\u00e9s. V\u00e9g\u00fcl a DNS kb. 6,2%-a bizonyult igaz\u00e1n \u00e9rdekesnek, mert ez hasonl\u00edtott legjobban a k\u00e9t referencia genomhoz, az ember\u00e9hez \u00e9s a csimp\u00e1nz\u00e9hoz. Ezeket egy\u00e9bk\u00e9nt egyfajta v\u00e1zk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k, hogy megtal\u00e1lj\u00e1k az apr\u00f3 neanderv\u00f6lgyi DNS darabok genomon bel\u00fcli hely\u00e9t (hiszen ez a genom is nagyon hasonl\u00f3 kell legyen az egyms\u00e1hoz is hasonl\u00edt\u00f3 referencia genomokhoz).<\/p>\n

A szekven\u00e1l\u00e1shoz k\u00e9t csapat l\u00e1tott hozz\u00e1, az egyik egy hagyom\u00e1nyos m\u00f3dszert alkalmazva kl\u00f3nozta az apr\u00f3 darabokat mesters\u00e9ges bakteri\u00e1lis vektorokba \u00e9s ezt k\u00f6vet\u0151en szekven\u00e1lta meg (\u0151k 65,250 b\u00e1zisp\u00e1rig jutottak \u00edgy), a m\u00e1sik t\u00e1rsas\u00e1g azonban igazi technol\u00f3giai tour de force mutatv\u00e1nnyal rukkolt el\u0151. Ennek sor\u00e1n egy \u00f6tletes elj\u00e1r\u00e1ssal<\/a> apr\u00f3 goly\u00f3khoz k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k egyenk\u00e9nt a DNS darabokat \u00e9s a goly\u00f3k felsz\u00ednen sokszoros\u00edtott\u00e1k, majd szekven\u00e1lt\u00e1k \u0151ket. Mivel az elj\u00e1r\u00e1s teljes eg\u00e9sz\u00e9ben automatiz\u00e1lhat\u00f3, l\u00e9nyegesen impoz\u00e1nsabb 1 milli\u00f3 b\u00e1zisp\u00e1rt siker\u00fclt \u00edgy meghat\u00e1rozni (becsl\u00e9seik szerint az eg\u00e9sz genomot siker\u00fcl 2 \u00e9ven bel\u00fcl lefedni\u00fck ezzel a m\u00f3dszerrel).<\/p>\n

Az eredm\u00e9nyek egy r\u00e9sze nem meglep\u0151, szinte elv\u00e1rt volt: ilyen pl., hogy a mi genomunk \u00e9s alacsony homlok\u00fa, de nagy kopony\u00e1j\u00fa rokonaink\u00e9 99.5%-ban azonos (a csimp\u00e1nz eset\u00e9ben ez a sz\u00e1m 95% k\u00f6r\u00fcl van). \u0150k is, ak\u00e1rcsak j\u00f3magunk viszonylag kism\u00e9ret\u0171 (p\u00e1r ezer f\u0151s) kiindul\u00e1si popul\u00e1ci\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaznak. Amire azonban m\u00e9g mindig nincs egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1lasz az az esetleges fl\u00f6rt\u00f6l\u00e9sek k\u00e9rd\u00e9se. Ennek eld\u00f6nt\u00e9s\u00e9re az elm\u00falt \u00e9vekben t\u00f6bb neanderv\u00f6lgyi fossz\u00edlia mitokondri\u00e1lis DNS-\u00e9t szekven\u00e1lt\u00e1k meg. A mitokondriumok sejtjeink apr\u00f3 energiagy\u00e1rai, \u00e9s jellemz\u0151 tulajdons\u00e1guk, hogy apr\u00f3 saj\u00e1t genetkai \u00e1llom\u00e1nyuk van, \u00e9s csak anyai \u00e1gon \u00f6r\u00f6kl\u0151dnek. Nos, az eddig megszekven\u00e1lt 12 fosszilis H. neanderthalis<\/i> mitokondrium DNS (mtDNS) genom, jellemz\u0151 helyeken k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt az emberi genomt\u00f3l, de egym\u00e1shoz ugyanott meg nagyon hasonl\u00edtottak. Ez a megfigyel\u00e9s cs\u00f6kkentette a kevered\u00e9s es\u00e9ly\u00e9t, ha nem is z\u00e1rta ki teljesen. Nem z\u00e1rhatta ki, ugyanis pont az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9si mechanizmus amiatt, az esetleges neadnerv\u00f6lgyi mtDNS kih\u00edgulhatott, hiszen ha valahol megszakad a l\u00e1ny lesz\u00e1rmaz\u00e1s \u00e1g ez a genetikai anyag nem ad\u00f3dik \u00e1t, vagyis elvesz\u0151dik. A vita v\u00e9gleges lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz \u00edgy sz\u00fcks\u00e9g van a sejtmagban megh\u00faz\u00f3d\u00f3 \u00e9s “mendelien” \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u0151 genetikai \u00e1llom\u00e1ny vizsg\u00e1lat\u00e1hoz.<\/p>\n

Akad azonban egy m\u00e1sik nehez\u00edt\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny: a DNS nemcsak fragment\u00e1l\u00f3dik az id\u0151k folyam\u00e1n a csontokban, de egyes b\u00e1zisp\u00e1rok el\u0151szeretettel elkezdenek mut\u00e1l\u00f3dni is (a legagykoribb a C->T, ill. G->A \u00e1talakul\u00e1s). Ez igaz az mtDNS-re is, de mivel sejtenk\u00e9nt t\u00f6bb ezer mitokondrium van, az egyes hib\u00e1k k\u00f6nnyen kisz\u0171rhet\u0151k. A sejtmagban megh\u00faz\u00f3d\u00f3 DNS eset\u00e9ben azonban nincs ilyen luxus. \u00c9ppen ez\u00e9rt azok a b\u00e1zisp\u00e1rok, ahol a neanderv\u00f6lgyi DNS mind a homol\u00f3g csimp\u00e1nz, mind a homol\u00f3g sapiens<\/i> DNS szakaszokt\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, nehezen \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151ek, hiszen nem tudhatjuk, hogy a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a leboml\u00e1snak tudhat\u00f3 be, vagy val\u00f3ban l\u00e9tez\u0151 elt\u00e9r\u00e9s okozta. \u00cdgy azt\u00e1n marad annak vizsg\u00e1lata, hogy adott helyeken a csimp\u00e1nz-, vagy a modern emberi genommal egyezik meg a neanderv\u00f6lgyi DNS szekvencia.<\/p>\n

Ez azonban nem lebecs\u00fclend\u0151, hiszen rengeteg inform\u00e1ci\u00f3t hordoz. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azok a helyek izgalmasak, ahol az emberi genomban is polimorfizmusok fordulnak el\u0151, vagyis k\u00e9t ma \u00e9l\u0151 ember k\u00f6z\u00f6tt is j\u00f3 es\u00e9llyel k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egy-egy b\u00e1zisp\u00e1rban az adott DNS szakasz. Ezeket az apr\u00f3 elt\u00e9r\u00e9seket nevezz\u00fck SNP-nek (single nucleotide polymorphism), \u00e9s ezek vizsg\u00e1lat\u00e1ra, vagyis az emberi diverzit\u00e1s felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9sre ind\u00edtott\u00e1k anno a HapMap projectet<\/a>. Egy-egy SNP-nek l\u00e9tezik “\u0151si” v\u00e1ltozata, amikor a v\u00e1ltoz\u00e9kony b\u00e1zisp\u00e1r kv\u00e1zi megegyezik a csimp\u00e1nzban el\u0151fordul\u00f3val, m\u00e1skor azonban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik att\u00f3l, ez az \u00fan. “sz\u00e1maztatott” form\u00e1ja. Hogy a sz\u00e1rmaztatott forma mennyire gyakori az eg\u00e9sz emberis\u00e9gen bel\u00fcl, az sok mindent\u0151l f\u00fcgg, de legf\u0151k\u00e9ppen att\u00f3l, hogy milyen hamar jelent meg a csimp\u00e1nz-ember sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n. Minn\u00e9l hamarabb, ann\u00e1l elterjedtebb lesz. J\u00f3, de hogy j\u00f6n ez a dolog a neanderv\u00f6lgyiekkel val\u00f3 esetleges unga-bung\u00e1hoz, k\u00e9rdezheti a ny\u00e1jas olvas\u00f3? H\u00e1t itt \u00e9ppen \u00fagy, hogy megvizsg\u00e1lt\u00e1k, h\u00e1ny esetben fordul el\u0151 a sz\u00e1rmaztatott forma a neanderv\u00f6lgyi genomban, mintegy ezer SNP eset\u00e9ben. A kapott 30% pedig t\u00f6bb, mint amit egy egyszer\u0171 f\u00e9lmilli\u00f3 \u00e9ves v\u00e9gleges sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s eset\u00e9ben felt\u00e9telezhetn\u00e9nk. (Els\u0151sorban az eur\u00f3paiakban gyakori SNP-kre kell koncentr\u00e1lni, hiszen az esetleges kevered\u00e9s vel\u00fck t\u00f6rt\u00e9nhetett, az afrikaiak azon anat\u00f3miailag modern emberek lesz\u00e1rmazottai akik a legutols\u00f3 nagy kiv\u00e1ndorl\u00e1si hullmhoz nem csatlakoztak, \u00edgy \u00e9rtelemszer\u0171en az nekik fizikailag nem volt es\u00e9ly\u00fck szerelmi l\u00e9gyottokat folytatni a neanderv\u00f6lgyiekkel.)<\/p>\n

<\/center>Az adatok alapj\u00e1n ink\u00e1bb t\u0171nik val\u00f3sz\u00edn\u0171nek, hogy m\u00e9gis volt valami egym\u00e1sba gabalyod\u00e1s a k\u00e9t Homo<\/i> faj egyedei k\u00f6z\u00f6tt. \u00c9s mivel a neanderv\u00f6lgyi X kromosz\u00f3ma jobban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, mint az autosz\u00f3m\u00e1i a mi genetikai \u00e1llom\u00e1nyunkt\u00f3l, elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a kavarod\u00e1s\u00e9rt els\u0151sorban, khmmm, a H. sapiens<\/i> f\u00e9rfiak voltak a felel\u0151sek…<\/p>\n

Egy m\u00e1sik, kicsit indirektebb bizony\u00edt\u00e9k a microcephalin<\/i> g\u00e9nhez kapcsol\u00f3dik. Ennek a g\u00e9nnek fontos szerepe van az agym\u00e9ret szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban, ugyanis ha valami miatt nem m\u0171k\u00f6dik, az az agy drasztikus cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t okozza (b\u00e1r \u00e9rdekes m\u00f3don szerkezetileg nem lesz benne sok v\u00e1ltoz\u00e1s). Tal\u00e1n nem t\u00fal meglep\u0151 m\u00f3don a csimp\u00e1nz-ember vonalak egykori sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n a g\u00e9n er\u0151teljes v\u00e1ltoz\u00e1sba kezdett az emberi vonalon, \u00e9s ez a felt\u00e9telezhet\u0151 (egyik) oka annak, hogy az emberi agy l\u00e9nyegesen nagyobb, mint legk\u00f6zelebbi \u00e9l\u0151 rokonunk\u00e9.<\/p>\n

Ugyanakkor az emberi popul\u00e1ci\u00f3kban sem tot\u00e1l egyforma a microcephalin<\/i> g\u00e9n, k\u00e9t all\u00e9ja ismert: az egyik az \u00fan. D haplot\u00edpus, a m\u00e1sik pedig a non-D haplot\u00edpus, amelyek szekvenci\u00e1jukban egyetlen aminosavban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek. Eur\u00e1zsi\u00e1ban \u00e9s az Amerikai kontinensen egyar\u00e1nt a D haplot\u00edpus az elterjedt, m\u00edg Afrik\u00e1ban a non-D. Emiatt, amikor az eredeti cikk megjelent n\u00e9h\u00e1ny zseni igyekezett felhaszn\u00e1lni beteges rasszista elm\u00e9let\u00e9nek megt\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra. \u00c9ppen ez\u00e9rt hangs\u00falyoznom kell, hogy jelenleg fogalmunk sincs mi a m\u0171k\u00f6d\u00e9sbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a k\u00e9t all\u00e9l k\u00f6z\u00f6tt, semmi alapunk azt hinni, hogy az egyiket hordoz\u00f3 egy\u00e9n okosabb mint a m\u00e1sikkal rendelkez\u0151 t\u00e1rsa. Ugyanakkor k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a non-D haplot\u00edpusnak valamilyen szelekci\u00f3s el\u0151nye van az eml\u00edtett ter\u00fcleteken, m\u00e1sk\u00e9pp nem magyar\u00e1zhat\u00f3 az elterjedts\u00e9ge (a teljes emberi n\u00e9pess\u00e9gben 30%-70% a non-D – D ar\u00e1ny).<\/p>\n

<\/center>A D-haplot\u00edpus tov\u00e1bbi \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy ha a microcephalin<\/i> g\u00e9n nem k\u00f3dol\u00f3 r\u00e9szeit is megvizsg\u00e1ljuk az eml\u00edtett aminosav elt\u00e9r\u00e9st okoz\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, sz\u00e1mos tov\u00e1bbi SNP-t fedezhet\u00fcnk fel, amelyek specifikusak a D-haplot\u00edpusra n\u00e9zve. Olyannyira, hogy ha eg\u00e9szen elt\u00e9r\u0151 popul\u00e1ci\u00f3kban \u00f6sszehasonl\u00edtjuk az eml\u00edtett szakaszokat, azok alig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek (m\u00e1rpedig hossz\u00fa id\u0151 alatt a nem k\u00f3dol\u00f3 r\u00e9szekben viszonylagos szabads\u00e1ggal jelenhetnek meg apr\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok), ami arra utal, hogy ez a haplot\u00edpus mind\u00f6ssze ~37,000 \u00e9ve jelent meg. A kor\u00e1bban elmondottak f\u00e9ny\u00e9ben ez m\u00e1r eleve gyan\u00fas lehet, de m\u00e9g semmit sem bizony\u00edt :-). Az azonban fokozza a gyan\u00fat, hogy ha mag\u00e1t a teljes D-haplot\u00edpus specifikus DNS szakaszt (k\u00f3dol\u00f3 \u00e9s nem k\u00f3dol\u00f3 r\u00e9szeket egyar\u00e1nt) hasonl\u00edtj\u00fck \u00f6ssze a non-D megfelel\u0151j\u00e9vel rengeteg k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get lelhet\u00fcnk, mondhatni meglep\u0151en sokat. Sokkal t\u00f6bbet, mint amit az \u0151si \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e9konyabb non-D haplot\u00edpuson bel\u00fcl tal\u00e1lunk. Ez pedig csak \u00fagy magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy a k\u00e9t all\u00e9l eredetileg t\u00f6bb mint f\u00e9lmilli\u00f3 \u00e9ve k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lt, \u00e9s elszigetelt Homo<\/i> popul\u00e1ci\u00f3kban fejl\u0151d\u00f6tt (az egyik, a non-D-hez kapcsol\u00f3d\u00f3, az a modern ember\u0151s\u00f6k csoportja, a m\u00e1sik pedig k\u00e9rd\u0151jel), majd sokkal k\u00e9s\u0151bb a popul\u00e1ci\u00f3k \u00fajb\u00f3l tal\u00e1lkoztak \u00e9s keveredtek. Ekkor egy introgresszi\u00f3nak nevezett jelens\u00e9g sor\u00e1n a microcephalin<\/i> D all\u00e9lja visszaker\u00fclt a H. sapiens<\/i> popul\u00e1ci\u00f3ba. S mivel a m\u00e1r eml\u00edtett, egyel\u0151re titokzatos szelekci\u00f3s el\u0151nyt biztos\u00edtotta a sz\u00f3banforg\u00f3 ter\u00fcleteken, gyorsan r\u00f6gz\u00fclt \u00e9s el is terjedt.<\/p>\n

Persze nem \u00e1rt kiemelni, hogy a microcephalin<\/i> kicsit kakukktoj\u00e1s, a legt\u00f6bb g\u00e9n eset\u00e9ben nem tal\u00e1lkozunk hasonl\u00f3 kacif\u00e1ntos t\u00f6rt\u00e9nettel. De \u00e9ppen ett\u0151l v\u00e1lik ez a g\u00e9n \u00e9rdekess\u00e9.<\/p>\n

\u00c9s hogy helyileg hol zajlott vajon a neanderv\u00f6lgyiek \u00e9s modern emberek kevered\u00e9se? Erre szekvencia adatunk kev\u00e9s van, viszonyt sz\u00e1mos olyan csontmaradv\u00e1ny ker\u00fclt el\u0151 Eur\u00f3pa szerte, amelyek k\u00e9t Homo<\/i> faj jegyeinek \u00e9rdekes kevered\u00e9s\u00e9t mutatj\u00e1k. Legut\u00f3bb p\u00e9ld\u00e1ul (hogy egy mind id\u0151ben, mind t\u00e9rben k\u00f6zeli p\u00e9ld\u00e1t hozzak) a rom\u00e1niai Gorzs megy\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 V\u00e9nasszony barlangban (Pestera Muierii) bukkantak olyan kopony\u00e1ra, amelynek arckopony\u00e1ja ink\u00e1bb modern emberre, agykopony\u00e1ja pedig ink\u00e1bb neanderv\u00f6lgyire eml\u00e9keztet.<\/p>\n

Persze, ak\u00e1rcsak a “hobbitok” eset\u00e9ben<\/a>, a morfol\u00f3giai jegyek \u00e9rtelmez\u00e9se sz\u00e9les vitaalapot biztos\u00edt, ez\u00e9rt v\u00e9gleges v\u00e1laszt arr\u00f3l, hogy a koponya egykori tulajdonosa mennyire volt neanderv\u00f6lgyi csak a DNS vizsg\u00e1latok adhatnak majd.<\/p>\n

A neanderv\u00f6lgyi genom titkai m\u00e9g csak most kezdtek felt\u00e1rulni \u00e9s biztos, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t \u00e9vben hallani fogunk olyan g\u00e9njeikr\u0151l, amelyek nagyon fontosak a modern emberek sz\u00e1m\u00e1ra, pl. a besz\u00e9dk\u00e9szs\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen FOXP2<\/i> g\u00e9nr\u0151l. Vajon milyen volt ez t\u00e1voli unokatestv\u00e9reinkben…?<\/p>\n

B\u0151vebben: nature:neanderthaldna<\/a> \u00e9s John Hawks blogja<\/a>.<\/p>\n

\n

Green RE, Krause J, Ptak SE, Briggs AW, Ronan MT, Simons JF, Du L, Egholm M, Rothberg JM, Paunovic M, P\u00e4\u00e4bo S.<\/strong> (2006) Analysis of one million base pairs of Neanderthal DNA. Nature<\/i> 444<\/strong>: 330-336.
\nNoonan JP, Coop G, Kudaravalli S, Smith D, Krause J, Alessi J, Chen F, Platt D, P\u00e4\u00e4bo S, Pritchard JK, Rubin EM. <\/strong> (2006) Sequencing and analysis of Neanderthal genomic DNA. Science<\/i> 314<\/strong>: 1113-1118.
\nPlagnol V, Wall JD<\/strong>(2006) Possible ancestral structure in human populations. PLoS Genet<\/i> 2(7)<\/strong>: e105. DOI: 10.1371\/journal.pgen.0020105<\/i><\/a>
\nEvans PD, Gilbert SL, Mekel-Bobrov N, Vallender EJ, Anderson JR, Vaez-Azizi LM, Tishkoff SA, Hudson RR, Lahn BT.<\/strong> (2005)Microcephalin<\/i>, a gene regulating brain size, continues to evolve adaptively in humans. Science<\/i> 309<\/strong>: 1717-1720.
\nEvans PD, Mekel-Bobrov N, Vallender EJ, Hudson RR, Lahn BT.<\/strong> (2006) Evidence that the adaptive allele of the brain size gene microcephalin<\/i> introgressed into Homo sapiens<\/i> from an archaic Homo<\/i> lineage. PNAS<\/i> DOI: 10.1073\/pnas.0606966103
\nSoficaru A, Dobos A, Trinkaus E.<\/strong> (2006) Early modern humans from the Pestera Muierii, Baia de Fier, Romania. PNAS<\/i> 103(46)<\/strong>: 17196-17201.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az emberis\u00e9g b\u00f6lcs\u0151je Afrika, m\u00e9ghozz\u00e1 (a jelenleg legelfogadottabb elm\u00e9let szerint) t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is. A k\u00e9tl\u00e1bra emelked\u0151 Homo genus el\u0151sz\u00f6r \u00fagy 1 milli\u00f3 \u00e9ve koloniz\u00e1lta az eur\u00e1zsiai kontinenst a Homo erectus form\u00e1j\u00e1ban, majd ezt \u00fajabb hull\u00e1mok k\u00f6vett\u00e9k. El\u0151sz\u00f6r f\u00e9l milli\u00f3 \u00e9ve a … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3],"tags":[11,332,30,64,9],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005506"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005506"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005506\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16324845,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005506\/revisions\/16324845"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005506"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005506"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005506"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}