{"id":5005504,"date":"2006-11-15T22:27:13","date_gmt":"2006-11-15T21:27:13","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/11\/15\/tuskesboru_barataink"},"modified":"2006-11-15T22:27:13","modified_gmt":"2006-11-15T21:27:13","slug":"tuskesboru_barataink","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005504","title":{"rendered":"T\u00fcsk\u00e9sb\u0151r\u0171 bar\u00e1taink"},"content":{"rendered":"<p>\n<img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200611\/sea_urchin.jpg\" align=\"left\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/>A tengeri s\u00fcn\u00f6k k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy messze nem a legfontosabb \u00e9s legn\u00e9pszer\u0171bb \u00e1llatok (tengerparton ejt\u0151z\u0151k szimp\u00e1tiaindex\u00e9n valahol egy homokba f\u00far\u00f3dott \u00fcvegcser\u00e9p \u00e9s egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9les k\u0151darab k\u00f6z\u00f6tt helyezkednek el), de megvan a maguk helye mind a tengerek \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1iban, mind a laborat\u00f3riumok asztalain. El\u0151bbiekben alg\u00e1val t\u00e1pl\u00e1koz\u00f3 primer konzumensek, amelyeket a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1nc fels\u0151bb szintjeinek k\u00e9pvisel\u0151i fogyasztanak (szic\u00edliai ismer\u0151seim esk\u00fcsznek a tengeri s\u00fcn past\u00e1ra), ut\u00f3bbiakon pedig fontos fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai modell-szervezetek.\n<\/p>\n<p>\nB\u00e1r els\u0151 pillant\u00e1sra \u00fagy t\u0171nhet, hogy t\u00f6bb k\u00f6z\u00fcnk van egy ecetmuslic\u00e1hoz, mint egy agressz\u00edv t\u00fcsk\u00e9kkel \u00e9kes\u00edtett g\u00f6mbh\u00f6z (el\u0151bbieknek legal\u00e1bb van feje, l\u00e1ba, eleje, h\u00e1tulja, jobb \u00e9s baloldala), de a l\u00e1tszat n\u00e9ha csal. Mind a genetikai anyagunk, mind korai embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s\u00fcnk egy\u00e9rtelm\u0171en arr\u00f3l \u00e1rulkodik, hogy k\u00f6zelebbi rokonaink t\u00fcsk\u00e9sb\u0151r\u0171ek (<em>Echinodermata<\/em>), mint a rovarok, f\u00e9rgek vagy \u00e9ppen a puhatest\u0171ek. Ugyanis mind mi gerincesek, mind k\u00f6zel(ebb)i rokonaink az f\u00e9l-, el\u0151- \u00e9s fejgerinch\u00farosok egy nagy fejl\u0151d\u00e9stani csoportba tartozunk a tengeri s\u00fcn\u00f6kkel \u00e9s csillagokkal: az \u00dajsz\u00e1j\u00faak (Deuterostomia) k\u00f6z\u00e9. (A csoport onnan kapta a nev\u00e9t, hogy az embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s kezdeti szakasz\u00e1ban kialakul\u00f3 \u0151sb\u00e9l\u00fcreg (archenteron) eredeti ny\u00edl\u00e1sa v\u00e9gb\u00e9lny\u00edl\u00e1ss\u00e1 alakul, \u00e9s a test m\u00e1sik oldal\u00e1n alakul ki a sz\u00e1jny\u00edl\u00e1s.) Ez persze azt is jelenti egyben, hogy a k\u00fcls\u0151 k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s szimmetria ellen\u00e9re, a <a href=\"http:\/\/virtualurchin.stanford.edu\/urchinanatomy.swf\">k\u00fcl\u00f6nleges anat\u00f3mi\u00e1j\u00fa<\/a> kis tengeri s\u00fcn\u00f6k alapvet\u0151en k\u00e9toldali szimmetri\u00e1j\u00faak. Ez ut\u00f3bbi m\u00e9g evidens a l\u00e1rv\u00e1kban \u00e9s csak <a href=\"http:\/\/www.stanford.edu\/group\/Urchin\/p2ma.htm\">k\u00e9s\u0151bb vesztik el<\/a>.\n<\/p>\n<p><center><br \/>\n<img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200611\/phyl_tree.jpeg\" vspace=\"5\" \/><br \/>\n<\/center><br \/>\n<!--more--><\/p>\n<p>\n<img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200611\/sea_urchin.jpg\" align=\"left\" hspace=\"5\" vspace=\"5\" \/>A tengeri s\u00fcn\u00f6k k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy messze nem a legfontosabb \u00e9s legn\u00e9pszer\u0171bb \u00e1llatok (tengerparton ejt\u0151z\u0151k szimp\u00e1tiaindex\u00e9n valahol egy homokba f\u00far\u00f3dott \u00fcvegcser\u00e9p \u00e9s egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9les k\u0151darab k\u00f6z\u00f6tt helyezkednek el), de megvan a maguk helye mind a tengerek \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1iban, mind a laborat\u00f3riumok asztalain. El\u0151bbiekben alg\u00e1val t\u00e1pl\u00e1koz\u00f3 primer konzumensek, amelyeket a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1nc fels\u0151bb szintjeinek k\u00e9pvisel\u0151i fogyasztanak (szic\u00edliai ismer\u0151seim esk\u00fcsznek a tengeri s\u00fcn past\u00e1ra), ut\u00f3bbiakon pedig fontos fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai modell-szervezetek.\n<\/p>\n<p>\nB\u00e1r els\u0151 pillant\u00e1sra \u00fagy t\u0171nhet, hogy t\u00f6bb k\u00f6z\u00fcnk van egy ecetmuslic\u00e1hoz, mint egy agressz\u00edv t\u00fcsk\u00e9kkel \u00e9kes\u00edtett g\u00f6mbh\u00f6z (el\u0151bbieknek legal\u00e1bb van feje, l\u00e1ba, eleje, h\u00e1tulja, jobb \u00e9s baloldala), de a l\u00e1tszat n\u00e9ha csal. Mind a genetikai anyagunk, mind korai embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s\u00fcnk egy\u00e9rtelm\u0171en arr\u00f3l \u00e1rulkodik, hogy k\u00f6zelebbi rokonaink t\u00fcsk\u00e9sb\u0151r\u0171ek (<em>Echinodermata<\/em>), mint a rovarok, f\u00e9rgek vagy \u00e9ppen a puhatest\u0171ek. Ugyanis mind mi gerincesek, mind k\u00f6zel(ebb)i rokonaink az f\u00e9l-, el\u0151- \u00e9s fejgerinch\u00farosok egy nagy fejl\u0151d\u00e9stani csoportba tartozunk a tengeri s\u00fcn\u00f6kkel \u00e9s csillagokkal: az \u00dajsz\u00e1j\u00faak (Deuterostomia) k\u00f6z\u00e9. (A csoport onnan kapta a nev\u00e9t, hogy az embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s kezdeti szakasz\u00e1ban kialakul\u00f3 \u0151sb\u00e9l\u00fcreg (archenteron) eredeti ny\u00edl\u00e1sa v\u00e9gb\u00e9lny\u00edl\u00e1ss\u00e1 alakul, \u00e9s a test m\u00e1sik oldal\u00e1n alakul ki a sz\u00e1jny\u00edl\u00e1s.) Ez persze azt is jelenti egyben, hogy a k\u00fcls\u0151 k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s szimmetria ellen\u00e9re, a <a href=\"http:\/\/virtualurchin.stanford.edu\/urchinanatomy.swf\">k\u00fcl\u00f6nleges anat\u00f3mi\u00e1j\u00fa<\/a> kis tengeri s\u00fcn\u00f6k alapvet\u0151en k\u00e9toldali szimmetri\u00e1j\u00faak. Ez ut\u00f3bbi m\u00e9g evidens a l\u00e1rv\u00e1kban \u00e9s csak <a href=\"http:\/\/www.stanford.edu\/group\/Urchin\/p2ma.htm\">k\u00e9s\u0151bb vesztik el<\/a>.\n<\/p>\n<p><center><br \/>\n<img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200611\/phyl_tree.jpeg\" vspace=\"5\" \/><br \/>\n<\/center><\/p>\n<p>\nA tengeri s\u00fcn\u00f6k minetgy b\u0151 150 \u00e9ve kedvelt \u00e1llatai a fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3gusoknak is, r\u00e9szint mert k\u00f6nnyen gy\u0171jthet\u0151k (nem fut\/rep\u00fcl\/ugrik el a k\u00eds\u00e9rleti alany), m\u00e1sr\u00e9szt, mert az embri\u00f3 viszonylag nagy \u00e9s \u00e1ttetsz\u0151 sejtjeit k\u00f6nny\u0171 manipul\u00e1lni. Az sem elhanyagolhat\u00f3, hogy massz\u00edv mennyis\u00e9g\u0171 ivarsejtet termelnek (ezek kibocs\u00e1jt\u00e1s\u00e1t a laborban egy kis KCl szurival lehet \u00f6szt\u00f6k\u00e9lni), amelyek \u00f6sszeolvad\u00e1sa a test\u00fck\u00f6n k\u00edv\u00fcl, a tengerv\u00edzben t\u00f6rt\u00e9nik.\n<\/p>\n<p>\n\u00c9s a 150 \u00e9v k\u00edv\u00e1ncsiskod\u00e1s\u00e1nak meg is lett az eredm\u00e9nye: ezek az obskurus kis l\u00e9nyek szolg\u00e1ltatt\u00e1k az els\u0151 inform\u00e1ci\u00f3kat a DNS \u00f6sszecsomagol\u00e1s\u00e1ban jelesked\u0151 hiszton feh\u00e9rj\u00e9kr\u0151l, illetve az \u0151 korai sz\u00f6vet-differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1suk genetikai h\u00e1l\u00f3zata a legjobban f\u00f6lt\u00e9rk\u00e9pezett. A fentiek miatt a <em>Strongylocentrotus purpuratus<\/em> is ki\u00e9rdemelte a saj\u00e1t genom-preojectj\u00e9t, amelynek most \u00e9rtek a v\u00e9g\u00e9re \u00e9s az eredm\u00e9nyeket a <em>Science<\/em> k\u00f6z\u00f6lte. Ezek pedig t\u00f6m\u00f6ren \u00f6sszefoglalva a k\u00f6vetkez\u0151k:\n<\/p>\n<ul>\n<li>\n\tA genomjuk m\u00e9rete kb 814 milli\u00f3 b\u00e1zisp\u00e1r, azaz kv\u00e1zi negyede az emberi genom\u00e9nak. De ez a DNS mennyis\u00e9g 23000 g\u00e9nt k\u00f3dol, ami m\u00e1r igencsak \u00f6sszem\u00e9rhet\u0151 az emberi g\u00e9nek sz\u00e1m\u00e1val; a genom m\u00e9retek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge ui. legink\u00e1bb a r\u00f6videbb intronoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151.<\/li>\n<p><\/p>\n<li>Megtal\u00e1lhatjuk a m\u00e1s t\u00f6bbsejt\u0171ekben is el\u0151fordul\u00f3 \u00f6sszes fontosabb feh\u00e9rje csal\u00e1dot. Ami \u00e9rdekes (de ink\u00e1bb v\u00e1rt, mint v\u00e1ratlan), hogy ezeken bel\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny olyan alcsal\u00e1dot is lel\u00fcnk, amelyeknek nem ismert gerinch\u00faros homol\u00f3gja (de pl. \u00edzeltl\u00e1b\u00fa igen) &#8211; ilyen a Wnt csal\u00e1dba tartoz\u00f3 WntA. Ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, azonban a genom eg\u00e9sze sokkal k\u00f6zelebb \u00e1ll a gerincesek genomj\u00e1hoz, mint a <em>Drosophila<\/em>, vagy <em>C. elegans<\/em> genomokhoz. (A WntA-hoz hasonl\u00f3 \u00ednyencs\u00e9gek csak m\u00e9gt\u00f6bb s\u00falyt adnak a k\u00f6z\u00f6s eredet gondolat\u00e1nak.)\n\t<\/li>\n<p><\/p>\n<li>\n\tMegd\u00f6bbent\u0151en fejlett term\u00e9szetes immunit\u00e1suk van. B\u00e1r ez ut\u00f3bbi csak \u00e1ltal\u00e1nos patog\u00e9n mint\u00e1zatok felismer\u00e9s\u00e9re k\u00e9pes (\u00e9ppen ez\u00e9rt kev\u00e9sb\u00e9 szofisztik\u00e1lt \u00e9s rugalmas, mint a B- \u00e9s T-sejtekhez k\u00f6thet\u0151 adapt\u00edv immunit\u00e1s, ami gyorsan megtanul felismerni \u00faj k\u00f3rokoz\u00f3kat), de az ilyen t\u00edpus\u00fa receptoraik sz\u00e1ma nagys\u00e1grendileg t\u00f6bb mint ami benn\u00fcnk tal\u00e1lhat\u00f3, \u00edgy valszleg lesz egy-k\u00e9t hasznos tr\u00fckk, amit elleshet\u00fcnk t\u0151l\u00fck et\u00e9ren.\n\t<\/li>\n<p><\/p>\n<li>\n\tB\u00e1r nincsenek se szemeik, se f\u00fcleik, sz\u00e1mos olyan g\u00e9n el\u0151fordul benn\u00fck, ami a gerincesekben ezen \u00e9rz\u00e9kszervek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez ill. m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez kell. Ilyen a szemkialakul\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l elengedhetetlen <em>pax6<\/em> g\u00e9n, vagy a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u00e9st v\u00e9gz\u0151 opszinok. Hogy mi a pontos szerep\u00fck a tengeri s\u00fcnben, az m\u00e9g nem tudott, de izgalmas dolgokat \u00e1rulhatnak el az \u00e9rz\u00e9kszervek evol\u00faci\u00f3j\u00e1r\u00f3l.\n\t<\/li>\n<p><\/p>\n<li>\n\tSz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nleges (\u00e9s specifikus) g\u00e9nj\u00fck van, amelyek a k\u00e1lcium-karbon\u00e1t alap\u00fa v\u00e1zuk kialakul\u00e1s\u00e1hoz n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen. Ezek a gerincesekben nem fordulnak el\u0151 (a mi bels\u0151 v\u00e1zunkat kialak\u00edt\u00f3 csontok k\u00e1lcium-hidroxiapatitb\u00f3l \u00e1llnak), ugyanakkor m\u00e1r eg\u00e9szen kor\u00e1n megjelenhettek az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n: a leg\u0151sibb t\u00fcsk\u00e9sb\u0151r\u0171ek \u00fagy 485 milli\u00f3 \u00e9ve bukkannak fel a K\u00f6z\u00e9p-Kambriumban, \u00e9s nagyon hasonl\u00f3 szerkezet\u0171 v\u00e1zakkal rendelkeznek. (Hogy ezekr\u0151l t\u00f6bbet megtudjunk m\u00e9g sz\u00fcks\u00e9g lesz n\u00e9h\u00e1ny egy\u00e9b t\u00fcsk\u00e9sb\u0151r\u0171 genomra is, a tengeri s\u00fcn\u00e9n k\u00edv\u00fcl, de most annak kell \u00f6r\u00fclni ami van ;-).)<\/li>\n<p>\n<\/ul>\n<p><center><br \/>\n<img src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200611\/echinoderm_fossils.gif\" vspace=\"5\" \/><br \/>\n<\/center><\/p>\n<hr \/>\n<p><font size=\"1\"><br \/>\n<strong>Samanta MP, Tongprasit W, Istrail S, Cameron RA, Tu Q, Davidson EH,et al.<\/strong> (2006) The Genome of the Sea Urchin <em>Strongylocentrotus purpuratus<\/em>. <em>Science<\/em> <strong>314<\/strong>: 941-952.<br \/>\n<strong>Rast, JP, Smith, LC, Loza-Coll, M, Hibino, T, Litman, GW<\/strong> (2006) Genomic Insights into the Immune System of the Sea Urchin. <em>Science<\/em> <strong>314<\/strong>: 952-956.<br \/>\n<strong>Bottjer DJ, Davidson EH, Peterson KJ, Cameron RA<\/strong> (2006) Paleogenomics of Echinoderms. <em>Science<\/em> <strong>314<\/strong>: 956-960.<br \/>\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A tengeri s\u00fcn\u00f6k k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy messze nem a legfontosabb \u00e9s legn\u00e9pszer\u0171bb \u00e1llatok (tengerparton ejt\u0151z\u0151k szimp\u00e1tiaindex\u00e9n valahol egy homokba f\u00far\u00f3dott \u00fcvegcser\u00e9p \u00e9s egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9les k\u0151darab k\u00f6z\u00f6tt helyezkednek el), de megvan a maguk helye mind a tengerek \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1iban, mind a laborat\u00f3riumok &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005504\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005504"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005504"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005504\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005504"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005504"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005504"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}