{"id":5005496,"date":"2006-11-04T21:17:36","date_gmt":"2006-11-04T20:17:36","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/11\/04\/a_testverek_kulon_utja"},"modified":"2006-11-04T21:17:36","modified_gmt":"2006-11-04T20:17:36","slug":"a_testverek_kulon_utja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005496","title":{"rendered":"A testv\u00e9rek k\u00fcl\u00f6n \u00fatja"},"content":{"rendered":"

\nHa kez\u00fcnkbe vesz\u00fcnk egy giliszt\u00e1t, m\u00e1r aki
\na kez\u00e9be veszi, l\u00e1thatjuk, hogy nagyon sok majdnem egyforma gy\u0171r\u0171b\u0151l,
\nszelv\u00e9nyb\u0151l \u00e1ll. \u0150si testfel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 \u00e1llatokn\u00e1l az ism\u00e9tl\u0151d\u0151 testr\u00e9szek
\nel\u0151fordul\u00e1sa nagyon gyakori. Ahogyan az \u00e1llatok specializ\u00e1l\u00f3dtak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151
\n\u00e9l\u0151helyekre \u00e9s \u00e9letform\u00e1kra, egyes szelv\u00e9nyeik \u00faj feladatokra adapt\u00e1l\u00f3dtak. A
\nszelv\u00e9nyek adapt\u00e1ci\u00f3ja m\u00f6g\u00f6tt legt\u00f6bbsz\u00f6r, a blogban is sokat emlitett, Hox
\ng\u00e9nek v\u00e1ltozatoss\u00e1ga felel\u0151s. A mai p\u00e9ld\u00e1ban olyan Hox jelleg\u0171 g\u00e9nekr\u0151l \u00e9s
\nkialakul\u00e1sukr\u00f3l is lesz sz\u00f3, mely a rovarok egy kisebb, b\u00e1r ann\u00e1l kutatottabb
\ncsoportj\u00e1ra (pl. h\u00e1zi l\u00e9gy, ecetmuslica) jellemz\u0151, \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edtva a
\nr\u00e9gebben kialakult, de ma is jelen lev\u0151 rovarokkal, sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1t mutatnak arra,
\nhogy hogyan vesznek fel \u00faj funkci\u00f3t egy g\u00e9n megkett\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9b\u0151l ered\u0151 ut\u00f3d-g\u00e9nek
\n(paral\u00f3gok).<\/span>\n<\/p>\n

\n <\/span>\n<\/p>\n

\nAz <\/span>\u0151<\/span>sibbnek tekintett \u00e1llapotban, melybe p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00fanyogok
\ncsoportja is tartozik, a szegment\u00e1ci\u00f3t meghataroz\u00f3 egyik legfontosabb g\u00e9nt caudal<\/em>-nak
\nhivjak. Ennek a g\u00e9nnek a term\u00e9ke, a caudal mRNS, asszimmetrikusan, az embri\u00f3 h\u00e1tuls\u00f3
\np\u00f3lus\u00e1n helyezkedik el. Az asszimetrikus mint\u00e1zatot az mRNS \u2013 r\u00e9szleteiben m\u00e9g
\nnem ismert \u2013 ir\u00e1ny\u00edtott lokaliz\u00e1ci\u00f3ja okozza. A caudal<\/em> mRNS ilyen, h<\/span>\u00e1ts\u00f3, azaz <\/span>posterior elhelyezked\u00e9se
\nval\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Caudal feh\u00e9rje hasonl\u00f3, gradiens szer\u0171 eloszl\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezi
\n(ld. \u00e1bra). Ez gradiens azt\u00e1n a hosszanti tengely ment\u00e9n \u201cleford\u00edt\u00f3dik\u201d s az
\negyes szelv\u00e9nyekben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, szelv\u00e9nyspecifikus g\u00e9neket kapcsol be.<\/span>\n<\/p>\n

\n <\/span>\"a\n<\/p>\n

\nHa az evol\u00faci\u00f3san kes\u0151bb kialakult rovarok
\n(pl. ecetmuslica) fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t n\u00e9zz\u00fck, akkor megfigyelhetj\u00fck, hogy a caudal <\/em>mRNS
\negyenletesen oszlik el az embri\u00f3kban, azonban a Caudal feh\u00e9rje, az \u0151si
\ncsoporthoz hasonl\u00f3an m\u00e1r ugyan\u00fagy gradiens szer\u0171en a h\u00e1tuls\u00f3 p\u00f3lusban tal\u00e1lhato
\nmeg a legnagyobb koncentr\u00e1ci\u00f3ban.<\/span>\n<\/p>\n

\n <\/span>\n<\/p>\n

\nAhhoz, hogy ezt a jelens\u00e9get meg\u00e9rts\u00fck, a k\u00e9s\u0151bb
\nkialakult rovarcsoport egy \u00faj g\u00e9nj\u00e9t kell megvizsg\u00e1lnunk. Val\u00f3j\u00e1ban ez nem egy
\nhirtelen, \u00fajonnan kialakult g\u00e9n, hiszen az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n ilyen r\u00f6vid id\u0151 alatt
\nez nem is fordulhat el\u0151, hanem egy r\u00e9gi g\u00e9n megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak eredm\u00e9nye. A
\nkor\u00e1bban kialakult rovarokban az embri\u00f3ban \u00e9s az embri\u00f3n k\u00edv\u00fcli sz\u00f6vetekben
\n\u00e1ltal\u00e1nosan kifejez\u0151dik a Hox3 <\/em>g\u00e9n. A Hox3 <\/em>g\u00e9n term\u00e9k\u00e9t az anyai
\nsejtek is kifejezik, mely azut\u00e1n egyenletesen eloszlik a pet\u00e9kben. A Hox3 <\/em>g\u00e9n
\nduplik\u00e1ci\u00f3ja k\u00f6vetkezt\u00e9ben k\u00e9t g\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre, melyek kezdetben azonos funkci\u00f3t
\nl\u00e1ttak el.<\/span>\n<\/p>\n

\n <\/span> \n<\/p>\n

\nElt\u00e9r\u0151 mut\u00e1ci\u00f3ik eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a paral\u00f3g
\ng\u00e9nek k\u00f6z\u00fcl az egyik, melyet bicoid<\/em>-nak h\u00edvnak, "ragad\u00f3s" lett,
\nazaz szerkezet\u00e9nek megv\u00e1ltoz\u00e1sa miatt nem oszlik el egyenletesen a pet\u00e9kben,
\nhanem az anyai sejtekb\u0151l val\u00f3 szekret\u00e1l\u00f3d\u00e1s hely\u00e9n halmoz\u00f3dik fel. Ennek a
\ng\u00e9nnek a term\u00e9ke ezut\u00e1n koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en m\u00e1s-m\u00e1s g\u00e9neket kapcsol be.
\nP\u00e9ld\u00e1ul a fej kialak\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s g\u00e9nt a Bicoid magas koncentr\u00e1ci\u00f3ja
\nkapcsolja be, ez\u00e9rt a Bicoid feh\u00e9rje beinjekt\u00e1l\u00e1sa m\u00e1s testt\u00e1jakba szint\u00e9n fej
\nkifejl\u0151d\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezi. A duplik\u00e1ci\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 m\u00e1sik g\u00e9n, zerkn\u00fcllt<\/em>,
\ngyakorlatilag <\/span>minden<\/span> m\u00e1s feladatot tov\u00e1bbra is ell\u00e1t, \u00e9s a bicoid kieg\u00e9sz\u00edt\u0151jek\u00e9nt
\nviselkedik. A zerkn\u00fcllt <\/em>nem fejez\u0151dik ki a pete kialakit\u00e1s\u00e1ban r\u00e9szt
\nvev\u0151 anyai sejtekben, de embrion\u00e1lis expresszi\u00f3ja meghat\u00e1rozza az embri\u00f3t
\nk\u00f6r\u00fclvev\u0151 membr\u00e1n h\u00e1ti oldal\u00e1t. A bicoid<\/em>, mint a Hox3 <\/em>g\u00e9n
\nparal\u00f3gja \u00e9s a zerkn\u00fcllt <\/em>testv\u00e9re, igy – az zigotikus feladatokt\u00f3l megszabadulva
\n– egy teljesen \u00faj szerepet kapott.<\/span>\n<\/p>\n

\n <\/span>\n<\/p>\n

\nItt t\u00e9r\u00fcnk vissza a Caudal feh\u00e9rj\u00e9nek a
\nmint\u00e1zat\u00e1ra, hiszen a Bicoid transzl\u00e1ci\u00f3s represszork\u00e9nt is fontos szerepet j\u00e1tszik.
\nAhol a Bicoid jelen van, nem engedi hogy feh\u00e9rje \u00edr\u00f3djon \u00e1t a caudal mRNS-\u00e9r\u0151l,
\nez\u00e9rt a Caudal feh\u00e9rje, a kor\u00e1bban kialakult rovarok embri\u00f3j\u00e1hoz hasonl\u00f3an csak
\na h\u00e1tuls\u00f3 p\u00f3luson helyezkedik el (ld. \u00e1bra).<\/span>\n<\/p>\n

\n <\/span>\n<\/p>\n

\nA duplik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s specifikus mut\u00e1ci\u00f3k
\nhat\u00e1s\u00e1ra a bicoid <\/em>egy \u00e1ltal\u00e1nosan kifejez\u0151d\u0151 g\u00e9nb\u0151l a fej \u00e9s a szegment\u00e1ci\u00f3
\nkialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz d\u00f6nt\u0151en hozz\u00e1j\u00e1rul\u00f3 g\u00e9nn\u00e9 alakult, illusztr<\/span>\u00e1lva, hogy egy g\u00e9n megkett\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9nek
\nk\u00f6vetkezt\u00e9ben, hossz\u00fa t\u00e1von<\/span> egy \u00faj szab\u00e1lyoz\u00f3 h\u00e1l\u00f3zat
\nfejl\u0151dhet ki. Ehhez nemcsak a bicoid-<\/em>nak kellett megv\u00e1ltoznia, hanem a
\nkor\u00e1bban fontos, a szelv\u00e9nyek kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez elengedhetetlen g\u00e9nek (pl. caudal<\/em>)
\nszab\u00e1lyoz\u00f3-r\u00e9gi\u00f3ja is \u00fagy v\u00e1ltozott, hogy bicoid<\/em> hozz\u00e1juk tudjon k\u00f6tni
\n\u00e9s ez\u00e1ltal a kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l f\u00fcggjenek.<\/span>\n<\/p>\n

\n <\/span>\n<\/p>\n

\nOlesnicky<\/span><\/strong> EC et al. (2006) Development <\/em>133, 3973-3982<\/span><\/font>
\nhttp:\/\/pharyngula.org\/index\/weblog\/comments\/bicoid_evolution\/<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ha kez\u00fcnkbe vesz\u00fcnk egy giliszt\u00e1t, m\u00e1r aki a kez\u00e9be veszi, l\u00e1thatjuk, hogy nagyon sok majdnem egyforma gy\u0171r\u0171b\u0151l, szelv\u00e9nyb\u0151l \u00e1ll. \u0150si testfel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 \u00e1llatokn\u00e1l az ism\u00e9tl\u0151d\u0151 testr\u00e9szek el\u0151fordul\u00e1sa nagyon gyakori. Ahogyan az \u00e1llatok specializ\u00e1l\u00f3dtak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9l\u0151helyekre \u00e9s \u00e9letform\u00e1kra, egyes szelv\u00e9nyeik \u00faj feladatokra … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005496"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005496"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005496\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005496"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005496"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005496"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}