\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200610\/dolly-cartoon.gif\")
\nDolly, az els\u0151 kl\u00f3nozott eml\u0151s sz\u00fclet\u00e9se \u00f3ta m\u00e1r sz\u00e1mottev\u0151 v\u00edzmennyis\u00e9g vonult le a vil\u00e1g nagyobb foly\u00f3in \u00e9s a birk\u00e1kon t\u00fal sok m\u00e1s faj is kl\u00f3noz\u00e1sra ker\u00fclt, egy dolog azonban nem sokat v\u00e1ltozott: az eml\u0151s kl\u00f3noz\u00e1shoz haszn\u00e1lt technik\u00e1hoz logik\u00e1ja.\n<\/p>\n
\nEml\u0151s\u00f6ket az \u00fan. szomatikus sejtmagtranszfer (somatic cell nuclear transfer – SCNT<\/strong>) elj\u00e1r\u00e1ssal kl\u00f3noznak, ami leegyszer\u0171s\u00edtve annyit tesz, hogy egy testi (azaz szomatikus) sejtb\u0151l kiveszik a sejtmagot, s azt egy megterm\u00e9keny\u00edtetlen petesejtbe juttatj\u00e1k be (amelyb\u0151l el\u0151z\u0151leg kiveszik a benne lev\u0151 haploid genomot). Az \u00edgy l\u00e9trej\u00f6v\u0151 (diploid) sejtet azt\u00e1n egy kisebb \u00e1ram\u00fct\u00e9ssel "veszik r\u00e1" az oszt\u00f3d\u00e1sra.\n<\/p>\n \nEz el\u00e9g egyszer\u0171en hangzik, m\u00e9gis a kl\u00f3noz\u00e1s hat\u00e1sfoka el\u00e9g kicsinek bizonyult. Ugyanis a testi sejtek m\u00e1r "elk\u00f6telezettek", vagyis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 epigenetikai (a DNS b\u00e1zissorendj\u00e9t nem \u00e9rint\u0151) jeleket hordoznak (pl. metil\u00e1ci\u00f3), amelyek a differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1suk sor\u00e1n ker\u00fclnek bel\u00e9j\u00fck, s amelyek biztos\u00edtj\u00e1k, hogy a sejtmagban az adott "sejtsorsra" jellemz\u0151 g\u00e9nek \u00edr\u00f3djanak \u00e1t. Ahhoz, hogy egy ilyen szomatikus sejtmag seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9letk\u00e9pes kl\u00f3n j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre, arra van sz\u00fcks\u00e9g, hogy "\u00e1tprogramoz\u00f3djon", vagyis \u00fagy viselkedjen mint egy val\u00f3ban frissen megterm\u00e9keny\u00edtett petesejt. \n<\/p>\n \nMivel egy-egy sejtvonal differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1sa sor\u00e1n egyre t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb epigenetikai inform\u00e1ci\u00f3 ker\u00fcl a genomba, a "j\u00f3zan paraszti \u00e9sz" eddig azt dikt\u00e1lta, hogy minn\u00e9l kev\u00e9sb\u00e9 differenci\u00e1l\u00f3dott sejtekkel pr\u00f3b\u00e1lkozzanak kl\u00f3noz\u00e1s sor\u00e1n (hiszen elvileg ann\u00e1l k\u00f6nnyebb az "\u00fajraprogramoz\u00e1s"). A logika annyiban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, hogy embrion\u00e1lis \u0151ssejteket haszn\u00e1lva eg\u00e9szen j\u00f3 hat\u00e1sfokot siker\u00fclt el\u00e9rni. Ez azonban nyilv\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a klasszikus kl\u00f3noz\u00e1st\u00f3l, hiszen egy mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny sejtes embri\u00f3t haszn\u00e1lnak fel (ahol a sejtek t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e9g nem igaz\u00e1n k\u00f6telez\u0151d\u00f6tt el semerre) s nem egy kifejlett egyed valamelyik sejtj\u00e9t. Ut\u00f3bbiak eset\u00e9ben a hat\u00e1sfok n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zal\u00e9k maradt, pedig igyekeztek a legelk\u00f6telezetlenebbnek tartott feln\u0151tt \u0151ssejteket (adult stem cell) haszn\u00e1lni az elj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n.\n<\/p>\n \nA Nature Genetics<\/em>-ben megjelen\u0151 tanulm\u00e1ny szerint a rossz hat\u00e1sfok oka az, hogy a "j\u00f3zan paraszti \u00e9sz" ez esetben bedobta a t\u00f6r\u00fclk\u00f6z\u0151t. A feln\u0151tt \u0151ssejtek nem hogy nem pont olyanok mint az embrion\u00e1lisak (legal\u00e1bb is a kl\u00f3nozhat\u00f3s\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l), de m\u00e9g valami\u00e9rt kifejezetten kl\u00f3noz\u00e1s-ellenesek is. A v\u00e9rsejt differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 st\u00e1diumaiban lev\u0151 sejtek kl\u00f3noz\u00e1si potenci\u00e1lj\u00e1t vizslantva a szerz\u0151k arra jutottak, hogy \u00e9rdekes (\u00e9s abszol\u00fat nem v\u00e1rt) m\u00f3don minn\u00e9l ink\u00e1bb elk\u00f6telezett egy sejt, ann\u00e1l jobban kl\u00f3nozhat\u00f3. M\u00edg hematopoetikus \u0151ssejteket (HSC) haszn\u00e1lva max. 8%-os sikerig lehetett eljutni, addig a kifejlett granulocit\u00e1kkal (egy feh\u00e9rv\u00e9rsejt t\u00edpus) ez az ar\u00e1ny 35%-ot (!!) \u00e9rt el.\u00a0\n<\/p>\n \nA "mi\u00e9rt"-re egyel\u0151re nincs pontos v\u00e1lasz, de egy magyar\u00e1zat az lehet, hogy a feln\u0151tt \u0151ssejtekben olyan g\u00e9nek \u00edr\u00f3dhatnak \u00e1t, amelyek seg\u00edtik ugyan az \u0151ssejtet saj\u00e1t feladatainak teljes\u00edt\u00e9s\u00e9ben, de kifejezetten megnehez\u00edtik az "\u00fajraprogramoz\u00e1s\u00e1t" kl\u00f3noz\u00e1s eset\u00e9n. A j\u00f3 (\u00e9s aktu\u00e1lis) k\u00e9rd\u00e9s ez esetben, hogy melyek lehetnek ezek a g\u00e9nek…?\u00a0\n<\/p>\n Dolly, az els\u0151 kl\u00f3nozott eml\u0151s sz\u00fclet\u00e9se \u00f3ta m\u00e1r sz\u00e1mottev\u0151 v\u00edzmennyis\u00e9g vonult le a vil\u00e1g nagyobb foly\u00f3in \u00e9s a birk\u00e1kon t\u00fal sok m\u00e1s faj is kl\u00f3noz\u00e1sra ker\u00fclt, egy dolog azonban nem sokat v\u00e1ltozott: az eml\u0151s kl\u00f3noz\u00e1shoz haszn\u00e1lt technik\u00e1hoz logik\u00e1ja. Eml\u0151s\u00f6ket az … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….
\n
\nSung, L-Y, Gao, S, Shen, H, Yu, H, Song, Y, Smith, SL, Chang, C-C, Inoue1, K, et al.<\/strong> (2006) Differentiated cells are more efficient than adult stem cells for cloning by somatic cell nuclear transfer. Nat Gen<\/em> doi:10.1038\/ng1895
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"