{"id":5005471,"date":"2006-09-07T17:42:00","date_gmt":"2006-09-07T15:42:00","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/09\/07\/utanozo_kis_makako_majom"},"modified":"2006-09-07T17:42:00","modified_gmt":"2006-09-07T15:42:00","slug":"utanozo_kis_makako_majom","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005471","title":{"rendered":"Ut\u00e1noz\u00f3 kis (mak\u00e1k\u00f3)majom"},"content":{"rendered":"<p>\nAz emberszab\u00e1s\u00fa majmok \u00e9s az emberek eset\u00e9ben k\u00f6zismert az ut\u00e1noz\u00e1si hajland\u00f3s\u00e1g (s\u0151t, <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200609\/\">a jelek szerint<\/a> mi magunk m\u00e9gink\u00e1bb hajlamosak vagyunk erre, mint a csimp\u00e1nzok). Az ut\u00f3dok sz\u00fcleik modulatainak, mozg\u00e1s kombin\u00e1ci\u00f3inak megism\u00e9tl\u00e9s\u00e9vel gyakran olyan hasznos k\u00e9pess\u00e9geket tanulnak el, amelyek k\u00e9s\u0151bb seg\u00edthetik boldogul\u00e1sukat a popul\u00e1ci\u00f3 szoci\u00e1lis h\u00e1l\u00f3j\u00e1ban, vagy valamilyen m\u00e1s szempontb\u00f3l k\u00f6nny\u00edtik meg az \u00e9let\u00fcket. Sokak szerint ez az ut\u00e1noz\u00f3-hajlam az emberi kult\u00far\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak elengedhetetlen felt\u00e9tele volt.\n<\/p>\n<p>\nS b\u00e1r a komplex viselked\u00e9sek ut\u00e1nz\u00e1sa, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg val\u00f3ban legink\u00e1bb az ember (\u00e9s n\u00e9h\u00e1ny esetben az emberszab\u00e1s\u00faak) dom\u00e9niuma, t\u00f6bb jel mutat arra, hogy az ut\u00e1nz\u00e1si k\u00e9zs\u00e9g m\u00e1r a nem emberszab\u00e1s\u00fa majmokban is k\u00f3dolva van.\n<\/p>\n<p><center><br \/>\n<img decoding=\"async\" src=\"http:\/\/biology.plosjournals.org\/archive\/1545-7885\/4\/9\/figure\/10.1371_journal.pbio.0040311.g001-M.jpg\" vspace=\"5\" \/><br \/>\n<\/center><\/p>\n<p>\nA <em>PLoS Biology<\/em>-ban megjelent <a href=\"http:\/\/biology.plosjournals.org\/perlserv\/?request=get-document&amp;doi=10.1371\/journal.pbio.0040302\">cikk<\/a> p\u00e1r napos mak\u00e1k\u00f3k eset\u00e9ben mutat ki &quot;majmol\u00e1si&quot; hajland\u00f3s\u00e1got, amely azonban k\u00e9t hetes korra megsz\u0171nik. B\u00e1r a dolog val\u00f3ban \u00fajdons\u00e1g, nem teljesen v\u00e1ratlan, hiszen, mint arra a <a href=\"http:\/\/biology.plosjournals.org\/perlserv\/?request=get-document&amp;doi=10.1371\/journal.pbio.0040311\"><em>PLoS<\/em> komment\u00e1tora is utal<\/a>, m\u00e1r kor\u00e1bban ismert volt, hogy a nem emberszab\u00e1s\u00fa majmok is rendelkeznek \u00fan. &quot;t\u00fck\u00f6r-neuronokkal&quot; (mirror neurons), olyan k\u00fcl\u00f6nleges sejtcsoportokkal, amelyek nemcsak akkor aktiviz\u00e1l\u00f3dnak, ha az \u00e1llat egy adott mozg\u00e1st v\u00e9gez, hanem akkor is, ha egy t\u00e1rs\u00e1t n\u00e9zi, amint az a sz\u00f3banforg\u00f3 mozg\u00e1st v\u00e9gzi (kis t\u00falz\u00e1ssal olyan mintha az \u00e1llat elk\u00e9pzeln\u00e9, hogy \u0151 mozog). S b\u00e1r szinte k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy ezeknek a sejteknek fontos szerep\u00fck van az ut\u00e1nz\u00e1si viselked\u00e9s sor\u00e1n, pontosan m\u00e9g tiszt\u00e1zand\u00f3, hogy pontosan mi a funkci\u00f3juk.\n<\/p>\n<hr \/>\n<p><font size=\"1\"><br \/>\n<strong>Ferrari PF, Visalberghi E, Paukner A, Fogassi L, Ruggiero A, et al.<\/strong> (2006) Neonatal Imitation in Rhesus Macaques. <em>PLoS Biol<\/em> <strong>4(9)<\/strong>: e302.<br \/>\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az emberszab\u00e1s\u00fa majmok \u00e9s az emberek eset\u00e9ben k\u00f6zismert az ut\u00e1noz\u00e1si hajland\u00f3s\u00e1g (s\u0151t, a jelek szerint mi magunk m\u00e9gink\u00e1bb hajlamosak vagyunk erre, mint a csimp\u00e1nzok). Az ut\u00f3dok sz\u00fcleik modulatainak, mozg\u00e1s kombin\u00e1ci\u00f3inak megism\u00e9tl\u00e9s\u00e9vel gyakran olyan hasznos k\u00e9pess\u00e9geket tanulnak el, amelyek k\u00e9s\u0151bb seg\u00edthetik &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005471\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5005471","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005471","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005471"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005471\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005471"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005471"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005471"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}