{"id":5005470,"date":"2006-09-07T11:42:40","date_gmt":"2006-09-07T09:42:40","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/09\/07\/nemek_es_aranyok"},"modified":"2006-09-07T11:42:40","modified_gmt":"2006-09-07T09:42:40","slug":"nemek_es_aranyok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005470","title":{"rendered":"Nemek \u00e9s ar\u00e1nyok"},"content":{"rendered":"

\nRitk\u00e1n boncolgatott t\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edt, hogy a nemek a t\u00e1rsadalomban fele-fele ar\u00e1nyban k\u00e9pviseltetik magukat, pedig \u00e9rdemes feltenni a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi\u00e9rt is van ez \u00edgy? Most nem konkr\u00e9tan arra gondolok, hogy az X \u00e9s az Y kromosz\u00f3m\u00e1k szegreg\u00e1ci\u00f3ja mi\u00e9rt olyan amilyen (amely k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl megadja a mechanisztikus ok\u00e1t annak, hogy az emberek ill. \u00e1ltal\u00e1ban az eml\u0151s\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt mi\u00e9rt ez a h\u00edmek \u00e9s n\u0151st\u00e9nyek ar\u00e1nya), hanem hogy milyen evol\u00faci\u00f3s oka van annak, hogy az \u00e1llatvil\u00e1gban ez az ar\u00e1ny a legelterjedtebb.\n<\/p>\n

\nHiszen, mint arr\u00f3l m\u00e1r ejtettem sz\u00f3t<\/a>, ah\u00e1ny h\u00e1z annyi szok\u00e1s: sok fajban teljesen m\u00e1s a nemi determin\u00e1ci\u00f3 mechanizmusa. Van ahol a nemi kromosz\u00f3m\u00e1k \u00e9s autosz\u00f3m\u00e1k ar\u00e1nya a m\u00e9rvad\u00f3, m\u00e1shol pedig viselked\u00e9sbeli szab\u00e1lyoz\u00e1s alatt \u00e1ll a nemek ar\u00e1nya (egyes h\u00e1rty\u00e1ssz\u00e1rny\u00fa (Hymenoptera) fajok eset\u00e9ben az anya maga k\u00e9pes adagolni a spermiumokat a petesejtekhez: ha adagol, akkor egy diploid n\u0151st\u00e9ny ut\u00f3d keletkezik, ha pedig nem, akkor egy haploid h\u00edm).\n<\/p>\n

\nR\u00e1ad\u00e1sul (most a fent eml\u00edtett mechanisztikus r\u00e9szt\u0151l eltekintve) "j\u00f3zan paraszti \u00e9sszel" m\u00e9g csak-csak megracionaliz\u00e1lhat\u00f3, hogy monog\u00e1m fajok eset\u00e9ben az 1:1 nem-ar\u00e1ny mi\u00e9rt ide\u00e1lis, de azt hihetn\u00e9 az ember, hogy polig\u00e1m fajokn\u00e1l ann\u00e1l jobb minn\u00e9l t\u00f6bb n\u0151st\u00e9ny van, hiszen egyetlen h\u00edm sok n\u0151st\u00e9nyt k\u00e9pes megterm\u00e9keny\u00edteni. Csakhogy ebben az okfejt\u00e9sben egy alapvet\u0151 logikai buktat\u00f3 van: felt\u00e9telezi, hogy a szelekci\u00f3 a faj szintj\u00e9n zajlik, m\u00e1rpedig a helyzet nem eg\u00e9szen ez…\n<\/p>\n

<\/p>\n

\nRitk\u00e1n boncolgatott t\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edt, hogy a nemek a t\u00e1rsadalomban fele-fele ar\u00e1nyban k\u00e9pviseltetik magukat, pedig \u00e9rdemes feltenni a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi\u00e9rt is van ez \u00edgy? Most nem konkr\u00e9tan arra gondolok, hogy az X \u00e9s az Y kromosz\u00f3m\u00e1k szegreg\u00e1ci\u00f3ja mi\u00e9rt olyan amilyen (amely k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl megadja a mechanisztikus ok\u00e1t annak, hogy az emberek ill. \u00e1ltal\u00e1ban az eml\u0151s\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt mi\u00e9rt ez a h\u00edmek \u00e9s n\u0151st\u00e9nyek ar\u00e1nya), hanem hogy milyen evol\u00faci\u00f3s oka van annak, hogy az \u00e1llatvil\u00e1gban ez az ar\u00e1ny a legelterjedtebb.\n<\/p>\n

\nHiszen, mint arr\u00f3l m\u00e1r ejtettem sz\u00f3t<\/a>, ah\u00e1ny h\u00e1z annyi szok\u00e1s: sok fajban teljesen m\u00e1s a nemi determin\u00e1ci\u00f3 mechanizmusa. Van ahol a nemi kromosz\u00f3m\u00e1k \u00e9s autosz\u00f3m\u00e1k ar\u00e1nya a m\u00e9rvad\u00f3, m\u00e1shol pedig viselked\u00e9sbeli szab\u00e1lyoz\u00e1s alatt \u00e1ll a nemek ar\u00e1nya (egyes h\u00e1rty\u00e1ssz\u00e1rny\u00fa (Hymenoptera) fajok eset\u00e9ben az anya maga k\u00e9pes adagolni a spermiumokat a petesejtekhez: ha adagol, akkor egy diploid n\u0151st\u00e9ny ut\u00f3d keletkezik, ha pedig nem, akkor egy haploid h\u00edm).\n<\/p>\n

\nR\u00e1ad\u00e1sul (most a fent eml\u00edtett mechanisztikus r\u00e9szt\u0151l eltekintve) "j\u00f3zan paraszti \u00e9sszel" m\u00e9g csak-csak megracionaliz\u00e1lhat\u00f3, hogy monog\u00e1m fajok eset\u00e9ben az 1:1 nem-ar\u00e1ny mi\u00e9rt ide\u00e1lis, de azt hihetn\u00e9 az ember, hogy polig\u00e1m fajokn\u00e1l ann\u00e1l jobb minn\u00e9l t\u00f6bb n\u0151st\u00e9ny van, hiszen egyetlen h\u00edm sok n\u0151st\u00e9nyt k\u00e9pes megterm\u00e9keny\u00edteni. Csakhogy ebben az okfejt\u00e9sben egy alapvet\u0151 logikai buktat\u00f3 van: felt\u00e9telezi, hogy a szelekci\u00f3 a faj szintj\u00e9n zajlik, m\u00e1rpedig a helyzet nem eg\u00e9szen ez…\n<\/p>\n

\nA val\u00f3s\u00e1gban az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek fitnessz maximaliz\u00e1ci\u00f3t folytat\u00f3 t\u00fal\u00e9l\u0151g\u00e9pek. \u00c9s itt nem fel-al\u00e1 ugr\u00e1l\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, hanem az ut\u00f3dok sz\u00e1m\u00e1r\u00f3l. Minn\u00e9l t\u00f6bb gyereket \u00e9s unok\u00e1t k\u00f6nyvelhet el egy egyed mag\u00e1nak, ann\u00e1l sikeresebbnek sz\u00e1m\u00edt, ann\u00e1l nagyobb a fitnessze, hiszen ann\u00e1l t\u00f6bben hordozz\u00e1k majd a g\u00e9njeit. M\u00e1rpedig a szexu\u00e1lis szaporod\u00e1st folytat\u00f3 egyedekn\u00e9l minden esetben egy h\u00edm \u00e9s egy n\u0151st\u00e9ny kell az ut\u00f3dok nemz\u00e9s\u00e9he. Az unok\u00e1k sz\u00e1m\u00e1nak szempontj\u00e1b\u00f3l pedig t\u00f6k mindegy, hogy azok a fiakt\u00f3l vagy a l\u00e1nyokt\u00f3l sz\u00e1rmaznak, a l\u00e9nyeg, hogy minn\u00e9l t\u00f6bben legyenek.\n<\/p>\n

\nA matematika racion\u00e1lis nyelv\u00e9re mindezt leford\u00edtva: jel\u00f6lj\u00fck az unok\u00e1k sz\u00e1m\u00e1t U-val, a fiak\u00e9t F-el, a l\u00e1nyok\u00e9t pedig L-el. Ebben az esetben a l\u00e1nyok \u00e1tlagos reprodukci\u00f3s sikere nem m\u00e1s mint U\/L, a fiak\u00e9 pedig U\/F. K\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy ha t\u00f6bb l\u00e1ny van egy popul\u00e1ci\u00f3ban mint fi\u00fa (L>U), akkor jobban meg\u00e9ri fi\u00fa ut\u00f3dokat sz\u00fclni, hiszen azok reprodukci\u00f3s sikere nagyobb lesz mint a l\u00e1nyok\u00e9 (U\/L<U\/F). Ez persze vice versa is igaz, ez\u00e9rt azt\u00e1n el\u0151bb ut\u00f3bb kialakul egy egyens\u00falyi \u00e1llapot, ahol L=F (\u00e9s U\/L=U\/F). Ez az eleg\u00e1ns levezet\u00e9s Carl D\u00fcsing, 19. sz\u00e1zadi n\u00e9met biol\u00f3gus \u00e9s Sir Ronald Fisher<\/a>, angol evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gus nev\u00e9hez kapcsol\u00f3dik, ez\u00e9rt D\u00fcsing-Fisher modelk\u00e9nt ismert.\n<\/p>\n

\nZool\u00f3gi\u00e1ban j\u00e1ratos olvas\u00f3im ezen a ponton r\u00e1mpir\u00edthatn\u00e1nak, hogy az\u00e9rt akad egy-k\u00e9t faj a val\u00f3s\u00e1gban ahol nem 1:1 a nemek ar\u00e1nya, azokra nyilv\u00e1n nem lehet igaz ez a model. Ebben a form\u00e1ban val\u00f3ban nem, de a logik\u00e1ja m\u0171k\u00f6dik \u00e9s minim\u00e1lis m\u00f3dos\u00edt\u00e1ssal egy univerz\u00e1lisabb k\u00e9plethez jutunk. A fenti levezet\u00e9s Achilles-ina az a felt\u00e9telez\u00e9s, hogy ugyanakkora r\u00e1ford\u00edt\u00e1sba ker\u00fcl egy fi\u00fat \u00e9s egy l\u00e1nt l\u00e9trehozni. M\u00e1rpedig ez a term\u00e9szetben nincs mindig \u00edgy. P\u00e9ld\u00e1ul egyes m\u00e9hek eset\u00e9ben az \u00f6reg kir\u00e1lyn\u0151 maga \u00e1ll tov\u00e1bb \u00faj otthont l\u00e9tes\u00edteni amikor l\u00e1nya sz\u00fcletik, s az ut\u00f3bbi az aki \u00e1tveszi az eg\u00e9sz raj ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t. Azaz az anya sz\u00e1m\u00e1ra sokkal t\u00f6bbe ker\u00fcl egy l\u00e1ny, mint egy fi\u00fa: ennek megfelel\u0151en minden egyes l\u00e1nyut\u00f3dra t\u00f6bb sz\u00e1z fi\u00faut\u00f3d jut. Ha ezt a r\u00e1ford\u00edt\u00e1st bevezetj\u00fck a fenti k\u00e9pletbe (RF<\/sub> jel\u00f6li a fiak eset\u00e9ben a r\u00e1ford\u00edt\u00e1st, RL<\/sub> pedig a l\u00e1nyok eset\u00e9ben ugyanazt), akkor a k\u00f6vetkez\u0151 univerz\u00e1lisabb egyenlethez jutunk: U\/(RL<\/sub>*L)=U\/(RF<\/sub>*F).\n<\/p>\n

\nMi t\u00f6rt\u00e9nik azonban akkor, ha (\u00f3, irgalmak atyja ne hagyj el) az ut\u00f3dok csak egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt p\u00e1rosodnak, mint n\u00e9h\u00e1ny parazita dar\u00e1zsfaj eset\u00e9n. Nos ez esetben m\u00e1r \u00e9rv\u00e9nyes a polig\u00e1m fajok eset\u00e9n feljebb belengetett logika, hiszen az unok\u00e1k sz\u00e1m\u00e1t egy\u00e9rtelm\u0171en a t\u00f6bb l\u00e1ny – kevesebb fi\u00fa fel\u00e1ll\u00e1s maximaliz\u00e1lja. Azonban a D\u00fcsing-Fisher model \u00e1rnya itt is k\u00eds\u00e9rt: ha ugyanarra a kis helyre t\u00f6bb parazita dar\u00e1zsn\u0151st\u00e9ny is p\u00e1ly\u00e1zik, akkor kev\u00e9sb\u00e9 lesz a nemek ar\u00e1ny torzulva (s minn\u00e9l t\u00f6bb n\u0151st\u00e9n pet\u00e9zik oda, ann\u00e1l ink\u00e1bb k\u00f6zel\u00edt az 1:1-hez). Ez nem is meglep\u0151, hiszen egyre n\u0151 az es\u00e9lye annak, hogy a fiak m\u00e1s n\u0151st\u00e9nyek l\u00e1nyaival t\u00f6lthetnek egy r\u00f6pke p\u00e1sztor\u00f3r\u00e1t, ami pedig nem el\u0151nytelen az anya fitnessze szempontj\u00e1b\u00f3l.\n<\/p>\n

\n


\nQueller, DC<\/strong> (2006) Sex ratios and social evolution. Current Biology<\/em> 16<\/strong>: R664-R668
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ritk\u00e1n boncolgatott t\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edt, hogy a nemek a t\u00e1rsadalomban fele-fele ar\u00e1nyban k\u00e9pviseltetik magukat, pedig \u00e9rdemes feltenni a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi\u00e9rt is van ez \u00edgy? Most nem konkr\u00e9tan arra gondolok, hogy az X \u00e9s az Y kromosz\u00f3m\u00e1k szegreg\u00e1ci\u00f3ja mi\u00e9rt olyan amilyen … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5005470","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005470","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005470"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005470\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005470"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005470"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005470"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}