{"id":5005461,"date":"2006-08-20T11:55:37","date_gmt":"2006-08-20T09:55:37","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/08\/20\/hoxegyremegy"},"modified":"2006-08-20T11:55:37","modified_gmt":"2006-08-20T09:55:37","slug":"hoxegyremegy","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005461","title":{"rendered":"Hoxegyremegy"},"content":{"rendered":"

Nem igaz\u00e1n m\u00falhat el h\u00e9t valamilyen Hox<\/em> g\u00e9n sztori n\u00e9lk\u00fcl (max. az \u00e9n hib\u00e1mb\u00f3l ;-)), sz\u00f3val l\u00e1ssuk, mi is keltett az elm\u00falt napokban nagy h\u00edrver\u00e9st biol\u00f3gus berkekben (s mint a v\u00e9g\u00e9n l\u00e1tni fogjuk, nemcsak ott).<\/p>\n

A post t\u00e9m\u00e1jak\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 k\u00eds\u00e9rlet szellemes, ugyanakkor technikailag egy\u00e1ltal\u00e1n nem egyszer\u0171, s b\u00e1r sz\u00e1mos fontos dolgot sikeresen p\u00e9ld\u00e1z, a nemzetk\u00f6zi<\/a> \u00e9s hazai m\u00e9dia<\/a> kicsit t\u00fall\u0151tt a c\u00e9lon a cikk ismertet\u00e9sekor.<\/p>\n

Zanz\u00e1s\u00edtva, a k\u00eds\u00e9rlet sor\u00e1n azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, hogy mennyire fedhetnek \u00e1t a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 Hox-klaszterekben elhelyezked\u0151 paral\u00f3g g\u00e9nek funkci\u00f3i, illetve mi az, ami miatt m\u00e9gis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a szerep\u00fck a szervezet fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n. Mivel ez a nem szakmabeliek sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9g meredek\u00fcl hangozhat, l\u00e1ssuk csak egy kicsit b\u0151vebben, mir\u0151l is van sz\u00f3.<\/p>\n

<\/p>\n

A blog visszat\u00e9r\u0151 mot\u00edvumak\u00e9nt szuper\u00e1l\u00f3 Hox<\/em> g\u00e9nek a test hosszanti tagol\u00e1s\u00e1\u00e9rt felelnek \u00e9s ebben igen fontos szerepe van a kolline\u00e1ris kifejez\u0151d\u00e9s\u00fcknek, ami r\u00f6viden annyit tesz (mint a mell\u00e9kelt \u00e1bra is mutatja), hogy a g\u00e9nek kromosz\u00f3m\u00e1n megfigyelhet\u0151 sorrendje egyben azt is t\u00fckr\u00f6zi, hogy az embri\u00f3 fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n mik\u00e9nt fejez\u0151dnek ki az embrion\u00e1lis hossztengely ment\u00e9n. Ma m\u00e1r egyre jobb k\u00e9p\u00fcnk van arr\u00f3l, mik\u00e9nt is alakulhatott ki<\/a> ez a b\u0171v\u00f6s, kolline\u00e1ris Hox-klaszter (a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben m\u00e9g lesz err\u0151l sz\u00f3), de az\u00e9rt m\u00e9g rengeteg megv\u00e1laszolatlan k\u00e9rd\u00e9s is van. Pl. hogy mi\u00e9rt is k\u00fczdenek l\u00e1tsz\u00f3lag az \u00e1llkapcsos gerincesek a b\u0151s\u00e9g zavar\u00e1val, hiszen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 genomduplik\u00e1ci\u00f3k ok\u00e1n \u00e9s nyom\u00e1n n\u00e9gy darab Hox klaszter van genetikai \u00e1llom\u00e1nyukban, azaz kis t\u00falz\u00e1ssal olyan, mintha minden egyes Hox<\/em> g\u00e9nb\u0151l n\u00e9gy k\u00f3pia lenne (val\u00f3j\u00e1ban nem mindegyikb\u0151l van n\u00e9gy, de min. kett\u0151 az\u00e9rt el\u0151fordul). Holott az evol\u00faci\u00f3 szereti kisz\u00f3rni a redund\u00e1ns funkci\u00f3j\u00fa g\u00e9neket, vagyis az a fogas k\u00e9rd\u00e9s mer\u00fcl fel, hogy a l\u00e1tsz\u00f3lag egyforma Hox<\/em> g\u00e9nek val\u00f3j\u00e1ban teljesen egyform\u00e1k-e.<\/p>\n

Hogy lassan a l\u00e9nyegre t\u00e9rjek, az omin\u00f3zus cikk szerz\u0151i a Hox1<\/em> paral\u00f3gokat vizsg\u00e1lj\u00e1k. Pontosabban a ut\u00f3agyban kifejez\u0151d\u0151 (l\u00e1sd fenti \u00e1bra) \u00e9s annak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben szerepet j\u00e1tsz\u00f3 Hoxa1<\/em> \u00e9s Hoxb1<\/em> funkci\u00f3it hasonl\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze (az\u00e9rt csak ezt a kett\u0151t, mert Hoxc1 <\/em>nincs, ez a g\u00e9n elveszett a harmadik Hox-klaszterb\u0151l, a Hoxd1<\/em> pedig nem j\u00e1tszik szerepet az eml\u0151s-ut\u00f3agy fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben). A k\u00e9t g\u00e9nr\u0151l annyi volt tudott, hogy mut\u00e1ci\u00f3ik az ut\u00f3agy szegmenseinek, a rhombom\u00e9r\u00e1knak helytelen fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t okozz\u00e1k, amib\u0151l azt\u00e1n mindenf\u00e9le – sokszor let\u00e1lis – galiba ad\u00f3dik (a Hoxb1<\/em> mut\u00e1ci\u00f3ja egyes arcizmok mozgat\u00f3idegeinek elsorvad\u00e1s\u00e1t okozza). Illetve arra is r\u00e1j\u00f6ttek kor\u00e1bban, hogy a Hoxa1<\/em> r\u00e9szt vesz a Hoxb1<\/em> \u00e1t\u00edr\u00f3d\u00e1s\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

A k\u00eds\u00e9rlet sor\u00e1n “egyszer\u0171en” kicser\u00e9lt\u00e9k a k\u00e9t g\u00e9nt, a Hoxa1<\/em> feh\u00e9rje k\u00f3dol\u00f3 szekvenci\u00e1j\u00e1nak hely\u00e9re a Hoxb1<\/em> megfelel\u0151 szekvenci\u00e1j\u00e1t sz\u00fart\u00e1k, illetve vice versa (a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 mut\u00e1ns, a klasszikus nomenklat\u00fara \u00e9rtelm\u00e9ben a Hoxa1B1(g)\/B1(g)<\/sup><\/em>Hoxb1A1(g)\/A1(g)<\/sup><\/em> nevet nyerte a kereszts\u00e9gben). A keletkez\u0151 kisegerek v\u00edgan \u00e9lt\u00e9k vil\u00e1gukat, azaz a fel\u00fcletes szeml\u00e9l\u0151 k\u00f6nnyen arra a a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre juthatott, hogy a k\u00e9t feh\u00e9rje mind\u00f6ssze 49%-os hasonl\u00f3s\u00e1guk ellen\u00e9re (ami az\u00e9rt a kulcsfontoss\u00e1g\u00fa DNS k\u00f6t\u0151 r\u00e9gi\u00f3ban 85%-os) teljesen azonos funkci\u00f3t l\u00e1t el.<\/p>\n

<\/center><\/p>\n

De mialatt a k\u00e9t g\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 all\u00e9lkombin\u00e1ci\u00f3it vizsg\u00e1lgatt\u00e1k, n\u00e9h\u00e1ny dolog az\u00e9rt szemet sz\u00fart a k\u00eds\u00e9rletez\u0151knek. Ugyanis am\u00edg a Hoxa1+\/+<\/sup>Hoxb1+\/- <\/sup><\/em> genot\u00edpus\u00fa egerek j\u00f3form\u00e1n megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethetetlenek nem mut\u00e1ns (azaz Hoxa1+\/+<\/sup>Hoxb1+\/+<\/sup><\/em>) t\u00e1rsaikt\u00f3l, addig a Hoxa1+\/+<\/sup>Hoxb1A1(g)\/-<\/sup><\/em> eg\u00e9rfi\u00f3k\u00e1k a Hoxb1<\/em> mut\u00e1nsokhoz (Hoxa1+\/+<\/sup>Hoxb1-\/-<\/sup><\/em>) hasonl\u00f3 arcb\u00e9nul\u00e1ssal k\u00fczdenek (az ilyen egerek, ha egy sz\u00edv\u00f3sz\u00e1lon kereszt\u00fcl az arcukba f\u00fajunk, nem hunyor\u00edtanak), ugyancsak a mozgat\u00f3 arcideg hi\u00e1nya miatt (l\u00e1sd a fenti \u00e1bra m\u00e1sodik sor\u00e1t). \u00c9rdekes m\u00f3don a Hoxa1B1(g)\/B1(g)<\/sup>Hoxb1A1(g)\/-<\/sup><\/em> genot\u00edpus\u00fa egerek t\u00f6bbs\u00e9ge viszont norm\u00e1lis e t\u00e9ren, azaz a k\u00eds\u00e9rletek er\u0151sen azt sugallt\u00e1k, hogy a k\u00e9t g\u00e9n az\u00e9rt m\u00e9gsem teljesen egyenrang\u00fa.<\/p>\n

Hogy meg\u00e9rts\u00fck, miben rejlik a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, ahhoz n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t kell ejtsek a Hox1<\/em> g\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Alapvet\u0151en k\u00e9t szab\u00e1lyoz\u00f3 elem fontos, az egyik, amely a retinolsav gradiens ment\u00e9n aktiv\u00e1lja a Hoxa1<\/em> expresszi\u00f3j\u00e1t (RARE – retinoic acid regulatory element) – ezt a jobb oldali \u00e1br\u00e1n egy z\u00f6ld k\u00f6r jel\u00f6li -, a m\u00e1sik pedig egy \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00f3 elem (ARE – auto regulatory element), amely seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a Hoxa1<\/em> aktiv\u00e1lja a Hoxb1<\/em>-et illetve ut\u00f3bbi \u00f6nmaga \u00e1t\u00edr\u00f3d\u00e1s\u00e1t is el\u0151seg\u00edti – ez pedig a k\u00e9k rombusz. A Hoxa1<\/em> ut\u00e1n egy igen akt\u00edv RARE van, de az el\u0151tte lev\u0151 ARE elsatnyult, a Hoxb1<\/em> eset\u00e9ben pedig \u00e9ppen ford\u00edtott a helyzet. Summa summarum, a k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n arra der\u00fclt f\u00e9ny, hogy a Hoxb1<\/em> sokkal jobban k\u00e9pes az ARE elemen kereszt\u00fcli aktiv\u00e1l\u00e1sra, mint a Hoxa1<\/em>. Ez\u00e9rt n\u00e9znek ki viszonylag norm\u00e1lisan a Hoxa1B1(g)\/B1(g)<\/sup>Hoxb1A1(g)\/A1(g)<\/sup><\/em>egerek, ahol v\u00e9gs\u0151 soron megfelel\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 Hox1 g\u00e9nterm\u00e9k j\u00f6n l\u00e9tre a felcser\u00e9lt g\u00e9nek k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n, illetve ez\u00e9rt arcb\u00e9nul\u00e1sosak a Hoxa1+\/+<\/sup>Hoxb1A1(g)\/-<\/sup><\/em> t\u00e1rsaik – itt a Hoxb1<\/em> hely\u00e9n lev\u0151 Hoxa1<\/em> g\u00e9n hemizig\u00f3ta \u00e1llpotban nem k\u00e9pes saj\u00e1t \u00e1t\u00edr\u00e1s\u00e1t el\u00e9gg\u00e9 felp\u00f6rgetni.<\/p>\n

Na, akkor ezek ut\u00e1n j\u00f6jj\u00f6n az a k\u00eds\u00e9rlet, amire r\u00e1p\u00f6rg\u00f6tt a vil\u00e1gsajt\u00f3. Legv\u00e9g\u00fcl arra lettek k\u00edv\u00e1ncsiak a kutat\u00f3k, hogy mi lesz, ha a Hoxb1<\/em> helyett egyszer\u0171en az el\u0151tte lev\u0151 akt\u00edv ARE-t sz\u00farj\u00e1k be a Hoxa1<\/em> el\u00e9 (s k\u00f6zben a Hoxb1<\/em>-et sz\u00e9pen elrontj\u00e1k). Gondolom, m\u00e1r nem meglep\u0151, hogy a Hoxa1ARE(g)\/ARE(g)<\/sup>Hoxb1-\/-<\/sup><\/em>egerek teljesen norm\u00e1lisnak t\u0171ntek.<\/p>\n

Na, akkor hogy is j\u00f6n ez az eg\u00e9sz az evol\u00faci\u00f3hoz. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 genomszekven\u00e1lgat\u00e1sok \u00e9s m\u00e1s \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag-vizsg\u00e1latok egyik hozad\u00e9ka, hogy ma el\u00e9gg\u00e9 \u00fagy t\u0171nik, hogy az \u00e1llkapcsos gerincesek k\u00f6z\u00f6s \u0151s\u00e9ben mindenf\u00e9le kromosz\u00f3maduplik\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1n egyszerre n\u00e9gy, egyenrang\u00fa Hox1<\/em> g\u00e9n lehetett jelen, amelyek \u00e9ppen megfelel\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 Hox1 feh\u00e9rj\u00e9t hoztak l\u00e9tre retinolsav- \u00e9s \u00f6nregul\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n, hogy az ut\u00f3agy \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ut\u00f3agyi idegek norm\u00e1lisan kialakuljanak . Az eml\u0151s\u00f6kh\u00f6z vezet\u0151 evol\u00faci\u00f3s \u00faton azt\u00e1n az egyik Hox1<\/em> g\u00e9n (a Hoxc1<\/em>) elveszett, egy m\u00e1sik (Hoxd1<\/em>) szab\u00e1lyoz\u00e1sa elsatnyult, a marad\u00e9k kett\u0151 pedig ellenkez\u0151 ir\u00e1nyban vari\u00e1lgatta RARE \u00e9s ARE szab\u00e1lyoz\u00f3 elemeinek \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben a Hox1 feh\u00e9rjeszint alig v\u00e1ltozott, b\u00e1r kombinatorikusan teljesen m\u00e1s \u00faton j\u00f6n l\u00e9tre.<\/p>\n

Azaz a m\u00e9di\u00e1ban haszn\u00e1lt “visszaford\u00edtott\u00e1k eg\u00e9rben az evol\u00faci\u00f3t” c\u00edm abban az \u00e9rtelemben teljesen f\u00e9lrevezet\u0151, hogy sohasem l\u00e9tezett olyan eg\u00e9r, amelynek egyetlen Hox1<\/em> g\u00e9nje lett volna, ellenben a k\u00eds\u00e9rletsorozat nagyon sz\u00e9pen p\u00e9ld\u00e1zza azt, hogy genomduplik\u00e1ci\u00f3k ut\u00e1n az egyes g\u00e9nek a szab\u00e1lyoz\u00f3 elemeik v\u00e1ltoztatgat\u00e1s\u00e1val feloszthatnak maguk k\u00f6z\u00f6tt kezdetben k\u00f6z\u00f6s feladatokat, azaz szubfunkcionaliz\u00e1l\u00f3dhatnak.<\/p>\n

\n

Tvrdik P, Capecchi M.<\/strong> (2006) Reversal of Hox1<\/em> gene subfunctionalization in the mouse. Dev Cell<\/em> 11(2)<\/strong>: 239-250. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Nem igaz\u00e1n m\u00falhat el h\u00e9t valamilyen Hox g\u00e9n sztori n\u00e9lk\u00fcl (max. az \u00e9n hib\u00e1mb\u00f3l ;-)), sz\u00f3val l\u00e1ssuk, mi is keltett az elm\u00falt napokban nagy h\u00edrver\u00e9st biol\u00f3gus berkekben (s mint a v\u00e9g\u00e9n l\u00e1tni fogjuk, nemcsak ott). A post t\u00e9m\u00e1jak\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 k\u00eds\u00e9rlet … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3,1],"tags":[12],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005461"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005461"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005461\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005461"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005461"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005461"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}