{"id":5005460,"date":"2006-08-11T17:53:33","date_gmt":"2006-08-11T15:53:33","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/08\/11\/a_vilag_legosibb_sejtvonala"},"modified":"2006-08-11T17:53:33","modified_gmt":"2006-08-11T15:53:33","slug":"a_vilag_legosibb_sejtvonala","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005460","title":{"rendered":"A vil\u00e1g leg\u0151sibb sejtvonala"},"content":{"rendered":"<p><img src=\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/200608\/Cell-CTVT-cover.jpg\" alt=\"Cell-CTVT-cover.jpg\" class=\"imgleft\" \/>Ha r\u00e1kos daganatok, azaz rosszindulat\u00fa tumorok ker\u00fclnek sz\u00f3ba, akkor hajlamosak vagyunk szinte kiz\u00e1r\u00f3lag csak olyan sejtvonalakra gondolni, amelyek adott szervezeten bel\u00fcl ilyen-olyan m\u00f3don \u00f6sszeszednek bizonyos mut\u00e1ci\u00f3kat, amelyek azt\u00e1n lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy g\u00e1tl\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl oszt\u00f3djanak, kapill\u00e1risokat \u00e9desgessenek magukhoz (hogy \u00edgy t\u00e1panyagokhoz jussanak) \u00e9s ide-oda v\u00e1ndoroljanak a v\u00e9r\u00e1ramba, m\u00e1s sz\u00f6vetekben \u00e1tt\u00e9teket hozva l\u00e9tre. Az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9pbe azonban nem tartozik bele, hogy a dagantos sejteket, mint egy rag\u00e1lyos betegs\u00e9g \u00e1genseit l\u00e1ssuk, amelyek parazitak\u00e9nt m\u00e1s egyedekre is k\u00e9pesek \u00e1tterjedni. Pedig l\u00e9teznek ilyen r\u00e1kos megbeteged\u00e9sek (ha nem is t\u00fal sok), egyik pl. az ebekben Sticker szark\u00f3mak\u00e9nt ismert k\u00f3r.<\/p>\n<p>A betegs\u00e9g viszonylag r\u00e9g\u00f3ta ismert, \u00e1m eddig ink\u00e1bb csak indirekt bizony\u00edt\u00e9kok t\u00e1masztott\u00e1k al\u00e1 rag\u00e1lyos jelleg\u00e9t. \u00dagy t\u0171nt, hogy a kuty\u00e1k p\u00e1rz\u00e1s k\u00f6zben, vagy mind\u00f6ssze a betegs\u00e9g sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151 daganatok nyalogat\u00e1s\u00e1val k\u00e9pesek terjeszteni a k\u00f3rt. A friss <em>Cell<\/em> egyik cikke azonban el\u00e9g kem\u00e9ny bizony\u00edt\u00e9kot szolg\u00e1ltat arra, hogy egy\u00e9rtelm\u0171en rag\u00e1lyos betegs\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\n<p>A kutat\u00f3k a vil\u00e1g legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb pontjair\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Sticker szark\u00f3m\u00e1s kuty\u00e1k tumorjainak genetikai \u00e1llom\u00e1ny\u00e1t hasonl\u00edtott\u00e1k a kuty\u00e1k genetikai \u00e1llom\u00e1ny\u00e1hoz, illetve egym\u00e1shoz. Mint kider\u00fclt, a tumoroknak nem sok k\u00f6z\u00fck volt gazd\u00e1ikhoz, ann\u00e1l t\u00f6bb viszont egym\u00e1shoz. Minden vizsg\u00e1lat azt hozta ki, hogy a vil\u00e1g legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb pontjair\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 ebek tumorjai egy k\u00f6z\u00f6s \u0151st\u0151l sz\u00e1rmaznak, \u00e9s ez az \u0151si sejt valamikor 250-2500 \u00e9ve (vagyis l\u00e9nyegesen k\u00e9s\u0151bb mint a <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200608\/\">kutyaszel\u00edd\u00edt\u00e9s kezdete<\/a>) jelent meg. A t\u00fczetesebb vizsg\u00e1latok szerint az els\u0151 &#8220;gazda&#8221; feltehet\u0151leg egy farkas lehetett, vagy valamelyik, a farkassal k\u00f6zeli rokons\u00e1gban \u00e1ll\u00f3 \u00e1zsiai kutyafaj egyik egyede, \u00e9s ennek a harap\u00e1sa nyom\u00e1n indult vil\u00e1gk\u00f6r\u00fcli \u00fatj\u00e1ra a sejtvonal (azaz l\u00e9nyegesen \u00f6regebb mint a leg\u00f6regebb laborat\u00f3riumi &#8220;rokona&#8221;).<\/p>\n<p>Felmer\u00fcl persze, hogy fert\u0151z\u00e9skor az \u00faj gazdaszervezet mi\u00e9rt nem ismeri fel \u00e9s puszt\u00edtja el az idegen sejtet? Az\u00e9rt, mert a sejt egy olyan tr\u00fckk\u00f6t vet be, amely r\u00e9v\u00e9n az immunrendszer felismer\u00e9si mechanizmusai becsap\u00f3dnak. Ugyanis ezek a mechanizmusok azon alapulnak, hogy a szervezet sejtjei a felsz\u00edn\u00fck\u00f6n folyamatosan <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200608\/\">bemutatj\u00e1k<\/a> a benn\u00fck lev\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k apr\u00f3 darabjait egy speci\u00e1lis receptor (MHC I) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Az immunsejtek k\u00e9pesek a saj\u00e1t feh\u00e9rjedarabokat az idegent\u0151l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni \u00e9s csak azokat a sejteket puszt\u00edtj\u00e1k el, amelyek idegen feh\u00e9rj\u00e9t prezent\u00e1lnak a felsz\u00edn\u00fck\u00f6n. Azonban ha fert\u0151z\u00f6tt sejt egyszer\u0171en nem pakol a membr\u00e1nj\u00e1ba MHC I-et akkor \u00e9rtelemszer\u0171en a szervezet nem tudhatja, hogy mi folyik benne. A Sticker szark\u00f3ma sejtjei \u00e9ppen ezt a tr\u00fckk\u00f6t alkalmazz\u00e1k.<\/p>\n<p>Ami \u00e9rdekess\u00e9 teszi a dolgot az az, hogy ez a tr\u00fckk m\u00e1s dagantos sejtekre is jellemz\u0151, \u00edgy azt\u00e1n lassan tal\u00e1n az a fogasabb k\u00e9rd\u00e9s, hogy-hogy (szerencs\u00e9re) csak ilyen kev\u00e9s rag\u00e1lyos r\u00e1kos sejtvonal ismert&#8230;<\/p>\n<p>(Akit \u00e9rdekel, <a href=\"http:\/\/scienceblogs.com\/loom\/2006\/08\/09\/an_old_dog_lives_on_inside_new.php\">Carl Zimmer blogj\u00e1ban<\/a> b\u0151vebben olvashat a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l.)<\/p>\n<hr \/>\n<p><span size=\"1\" style=\"font-size: xx-small;\"> <strong>Murgia, C, Pritchard, JK, Kim, SY, Fassati, A, Weiss RA<\/strong> (2006) Clonal Origin and Evolution of a Transmissible Cancer. <em>Cell<\/em> <strong>126<\/strong>: 477-487. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Ha r\u00e1kos daganatok, azaz rosszindulat\u00fa tumorok ker\u00fclnek sz\u00f3ba, akkor hajlamosak vagyunk szinte kiz\u00e1r\u00f3lag csak olyan sejtvonalakra gondolni, amelyek adott szervezeten bel\u00fcl ilyen-olyan m\u00f3don \u00f6sszeszednek bizonyos mut\u00e1ci\u00f3kat, amelyek azt\u00e1n lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy g\u00e1tl\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl oszt\u00f3djanak, kapill\u00e1risokat \u00e9desgessenek magukhoz (hogy \u00edgy t\u00e1panyagokhoz &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005460\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[70,24],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005460"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005460"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005460\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005460"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005460"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005460"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}