<\/p>\n
\u00dagy t\u0171nik, hogy a galapagosi pintyek nehezen megunhat\u00f3 kutat\u00e1si „t\u00e1rgyat” jelentenek. Alig f\u00e9l h\u00f3nappal a Grant h\u00e1zasp\u00e1r<\/a> Science<\/em> cikke<\/a> ut\u00e1n, amelyben egy fontos evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9letet, a jelleg kiszor\u00edt\u00e1st igazolt\u00e1k ezeken a kis madarakon, itt van egy \u00fajabb sz\u00f6sszenet (ez\u00fattal a Nature<\/em>-ben jelent meg), amelyben Clifford Tabin<\/a> csoportja, \u00fajb\u00f3l a nyom\u00e1ba ered annak, hogy milyen molekul\u00e1ris okokra ezethet\u0151 vissza a cs\u0151rt\u00edpusok k\u00f6z\u00f6tti elt\u00e9r\u00e9s.<\/p>\n <\/p>\n Hogy lesz\u00e1moljanak a fenti a probl\u00e9m\u00e1val, \u00e9s egy\u00fattal v\u00e1laszt is kapjanak a cs\u0151rhegyess\u00e9g misztikus k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re, Tabin\u00e9k \u00fan. DNS-chip-ek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00f6sszehasonl\u00edtott\u00e1k hegyes cs\u0151r\u0171 kaktuszpintyek (G. conirostris<\/em> \u00e9s G. scandens<\/em>) \u00e9s tompa cs\u0151r\u0171 f\u00f6ldi pintyek (G. fortis<\/em> \u00e9s G. magnirostris<\/em>) fejl\u0151d\u0151 embri\u00f3inak cs\u0151rkezdem\u00e9nyeiben kifejez\u0151d\u0151 g\u00e9neket. A legkiemelked\u0151bb, k\u00f6zel \u00f6tsz\u00f6r\u00f6s kifejez\u0151d\u00e9si k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a calmodulin (CaM) nev\u0171 k\u00e1lcium-szenzor feh\u00e9rje g\u00e9nje mutatta. Mint azt a tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latok kimutatt\u00e1k, a CaM<\/em> val\u00f3ban szinte csak a katuszpintyek cs\u0151r\u00e9ben fejez\u0151dik ki kimutathat\u00f3an.<\/p>\n Vagyis jelen tud\u00e1sunk seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u00e1r lehet egy elm\u00e9letet fel\u00e1ll\u00edtani arr\u00f3l, hogy alapvet\u0151en melyik k\u00e9t g\u00e9n (bmp4<\/em> \u00e9s CaM<\/em>) j\u00e1rult hozz\u00e1 nagyban a cs\u0151rforma gazdags\u00e1g kialakul\u00e1s\u00e1hoz acs\u0151r vastags\u00e1gt illetve hegyess\u00e9g\u00e9t szab\u00e1lyozva.<\/p>\n Abzhanov, A, Kuo, WA, Hartmann, C, Grant, BR, Grant, PR, Tabin, CJ<\/strong> (2006) The calmodulin pathway and evolution of elongated beak morphology in Darwin’s finches. Nature<\/em> 442<\/strong>: 563-567. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" \u00dagy t\u0171nik, hogy a galapagosi pintyek nehezen megunhat\u00f3 kutat\u00e1si „t\u00e1rgyat” jelentenek. Alig f\u00e9l h\u00f3nappal a Grant h\u00e1zasp\u00e1r Science cikke ut\u00e1n, amelyben egy fontos evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9letet, a jelleg kiszor\u00edt\u00e1st igazolt\u00e1k ezeken a kis madarakon, itt van egy \u00fajabb sz\u00f6sszenet (ez\u00fattal a … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200608\/finchbeak-CaM.jpg\")
Mondom \u00fajb\u00f3l, hiszen Tabin nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik az a cikk is, amir\u0151l egyszer m\u00e1r tettem eml\u00edt\u00e9st<\/a>: ott a bmp4<\/em> nev\u0171 g\u00e9n expresszi\u00f3j\u00e1nak er\u0151ss\u00e9ge \u00e9s az egyes pintyfajok cs\u0151r\u00e9nek robusztuss\u00e1ga (\u00e1tm\u00e9r\u0151j\u00e9nek nagys\u00e1ga) k\u00f6z\u00f6tt mutattak ki \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st. Azonban a bmp4<\/em> (\u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 BMP-k) kipr\u00f3b\u00e1l\u00e1sa szinte trivi\u00e1lis volt, ismerve j\u00f3l dokument\u00e1lt \u00e1ltal\u00e1nos hat\u00e1s\u00e1t a csontozat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re. Ennek a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9snek term\u00e9szetesen az a nagy h\u00e1tr\u00e1nya, hogy annak alapj\u00e1n pr\u00f3b\u00e1l egy folyamat szempontj\u00e1b\u00f3l fontos g\u00e9neket tal\u00e1lni, hogy mit tudunk azok hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l egy\u00e9bk\u00e9nt. Azaz nem igaz\u00e1n alkalmas olyan faktorok nyakoncs\u00edp\u00e9s\u00e9re, amelyeket kor\u00e1bban m\u00e9g nem hoztak kapcsolatba a csontfejl\u0151d\u00e9ssel. R\u00e1ad\u00e1sul ez a klasszikus m\u00f3dszer egy\u00e1ltal\u00e1n nem adott v\u00e1laszt arra, hogy mit\u0151l hegyesebb egyes galapagosi pinty (Geospiza<\/em>) fajok cs\u0151re, mint m\u00e1s fajok\u00e9.<\/p>\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200608\/chick-CaM.jpg\")
Persze ez a t\u00e9ny \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem biztos\u00edt ja a k\u00e9t jelens\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti ok-okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st, erre val\u00f3 azonban a laborat\u00f3riumi egerek sz\u00e1rnyas megfelel\u0151je, a csirkeembri\u00f3. S val\u00f3ban, ha a CaM-hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 jel\u00e1tviteli \u00fatvonalt mesters\u00e9gesem aktiv\u00e1lt\u00e1k (egy CaMKII molekula \u00e1llan\u00f3dan akt\u00edv form\u00e1ja – CA-CaMKII – seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel), a csirkeembri\u00f3knak j\u00f3l l\u00e1that\u00f3an \u00e9s m\u00e9rhet\u0151en hegyesebb lett a cs\u0151re, mint nem kezelt t\u00e1rsaiknak.<\/p>\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200608\/finchbeak-evo.jpg\")
<\/center>Az persze tov\u00e1bbra is nyitott k\u00e9rd\u00e9s, hogy a CaM<\/em> expresszi\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sa \u00e1ltal\u00e1nos-e a mad\u00e1r cs\u0151r hegyess\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1ban, vagy csak egy t\u00f6bb alternat\u00edv \u00fatvonal k\u00f6z\u00fcl. Ehhez azonban m\u00e1s fajok vizsg\u00e1lat\u00e1ra is sort kell ker\u00edteni, a szerz\u0151k sugallnak is n\u00e9h\u00e1ny ilyen „jel\u00f6ltet”, ezek a kolibrik, n\u00e9h\u00e1ny parti mad\u00e1r nemzetts\u00e9g \u00e9s a hawaii m\u00e9zmadarak, amelyek maguk is igen v\u00e1ltozatos (de gyakran hegyes) cs\u0151r\u00f6k tulajdonosai.<\/p>\n
\n