![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200610\/whale-skeleton.gif\")
Egy-egy b\u00e1lnacsontv\u00e1zzal szembes\u00fclve az \u00e1tlagember els\u0151 (\u00e9s gyakran egyetlen) gondolata, hogy “h\u00e1t igen, ez val\u00f3ban bazi nagy”. Azonban a fizikai nagys\u00e1g el- \u00e9s felismer\u00e9se mellett gyakran hajlamosak vagyunk elsuhanni az apr\u00f3bb r\u00e9szletek mellett (persze n\u00e9ha kont\u00e1r prepar\u00e1torok is seg\u00edtenek ebben).<\/p>\n
\u00c9ppen egy massz\u00edv csontv\u00e1z kapcs\u00e1n besz\u00e9lni “apr\u00f3” r\u00e9szletekr\u0151l, furcs\u00e1nak t\u0171nhet (\u00e9s val\u00f3ban, minden relat\u00edv), de ez esetben m\u00e9gsem inadekv\u00e1t. Arr\u00f3l a k\u00e9t kism\u00e9ret\u0171 csontr\u00f3l lesz itt ugyanis (javar\u00e9szben) sz\u00f3, amelyek a test k\u00e9t oldal\u00e1n, a gerincoszlop alatt helyezkednek el a b\u00e1lna has\u00e1ban.<\/p>\n
A k\u00e9t csont annyira jelent\u00e9ktelennnek t\u0171nik, hogy kev\u00e9sb\u00e9 figyelmes szeml\u00e9l\u0151k gyakran \u00e9szre sem veszik \u0151ket (\u00e9s nota bene, a b\u00e1lna mindennapjai szempontj\u00e1b\u00f3l t\u00e9nyleg nem is b\u00edrnak jelent\u0151s\u00e9ggel), pedig evol\u00faci\u00f3s szempontb\u00f3l egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00e9rdektelenek: arr\u00f3l a korr\u00f3l tan\u00faskodnak, amikor a mai b\u00e1ln\u00e1k \u0151sei a sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n j\u00e1rtak. A k\u00e9t csont ugyanis a b\u00e1ln\u00e1k medence\u00f6v\u00e9nek \u00e9s h\u00e1ts\u00f3 v\u00e9gtagj\u00e1nak a marad\u00e9ka.<\/p>\n
<\/p>\n
A cetek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3l alkalmazkodtak a v\u00edzi \u00e9lethez, hiszen azon kev\u00e9s eml\u0151sfaj k\u00f6z\u00e9 tartoznak, amelyek k\u00e9pesek eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcket a v\u00edzben le\u00e9lni: itt t\u00e1pl\u00e1lkoznak, p\u00e1rzanak, s\u0151t itt hozz\u00e1k vil\u00e1gra ut\u00f3daikat is. Kev\u00e9s k\u00e9ts\u00e9g f\u00e9r ahhoz is, hogy a b\u00e1ln\u00e1k \u00e9s delfinek testalkata hidrodinamikailag szinte t\u00f6k\u00e9letes, olyan mintha erre az \u00e9letform\u00e1ra “teremtettek” volna.<\/p>\n
Persze “teremt\u0151 aktusr\u00f3l” nincs (\u00e9s nem is volt) sz\u00f3, de a cetek k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge az eml\u0151s\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt sok\u00e1ig komoly fejf\u00e1j\u00e1st okozott Darwinnak \u00e9s remek t\u00e1mad\u00f3 fel\u00fcletet k\u00edn\u00e1lt a kreacionista mozgalmaknak az evol\u00faci\u00f3val szemben. Az elm\u00falt \u00e9vtizedben azt\u00e1n minden megv\u00e1ltozott. Sz\u00e1mos olyan fossz\u00edlia ker\u00fclt napvil\u00e1gra, amelyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel egyre finomabb k\u00e9pet kaptunk arr\u00f3l, mik\u00e9nt is sz\u00e1nta r\u00e1 mag\u00e1t az eml\u0151s\u00f6k egy csoportja, hogy \u00e1tt\u00e9rjen a v\u00edzi \u00e9letre. S b\u00e1r nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy Drawin meg\u00e9rz\u00e9se, miszerint a cetek egy medveszer\u0171 ragadoz\u00f3 \u0151st\u0151l sz\u00e1maznak pontatlan, m\u00e9gsem t\u00e9vedett nagyot. A t\u00f6rt\u00e9net val\u00f3ban egy ragadoz\u00f3val kezd\u0151dik, egy pat\u00e1s ragadoz\u00f3val.<\/p>\n
A leg\u0151sibb sz\u00e1razf\u00f6ldi “cet” a Pakicetus<\/em>, amely cirka 50 milli\u00f3 \u00e9ve \u00f6rvendeztette meg jelenl\u00e9t\u00e9vel a k\u00f6rnyezet\u00e9t, \u00e9s a maradv\u00e1nyai alapj\u00e1n mindenapi zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1t a foly\u00f3kban hal\u00e1szva szerezte. \u0150t k\u00f6veti a sorban az Ambulocetus<\/em>, amely m\u00e1r ink\u00e1bb egy eml\u0151sbe oltott krokodilk\u00e9nt \u00edrhat\u00f3 le: \u00e1llkapcsa megny\u00falt \u00e9s hossz\u00fa farka volt, amelyet (feltehet\u0151leg) el\u0151szeretettel haszn\u00e1lt az \u00fasz\u00e1s sor\u00e1n.<\/p>\n Ezut\u00e1n ahogy k\u00f6zeled\u00fcnk korban napjainkhoz, \u00fagy v\u00e1lnak a fossz\u00edli\u00e1k is egyre delfin- \u00e9s b\u00e1lnaszer\u0171bb\u00e9. Egyre izomsabb farok\u00fasz\u00f3juk van, de ugyanakkor m\u00e9g mindegyiken j\u00f3l felismerhet\u0151 a h\u00e1ts\u00f3 v\u00e9gtag (b\u00e1r fokozatosan cs\u00f6kken a m\u00e9rete). \u00c9ppen ez\u00e9rt a legt\u00f6bb kutat\u00f3 azt val\u00f3sz\u00edn\u0171siti, hogy ak\u00e1rcsak ma a f\u00f3k\u00e1k \u00e9s rozm\u00e1rok, a Gaviocetus<\/em> \u00e9s rokonai m\u00e9g ki-kij\u00f6ttek a sz\u00e1razf\u00f6ldre, de ott egyre sut\u00e1bban mozogtak. A sorozat a Basilosaurus<\/em>n\u00e1l l\u00e1tszik megszakadni, ahol m\u00e1r csak eg\u00e9szen elsatnyult h\u00e1ts\u00f3 v\u00e9gtaggal tal\u00e1lkozunk – ennek m\u00e1r csak a p\u00e1rz\u00e1sban lehetett szerepe.<\/p>\n (A v\u00edzi \u00e9letm\u00f3dhoz t\u00f6rt\u00e9n\u0151 alkalmazkod\u00e1s sor\u00e1n a v\u00e1ltoz\u00e1s persze nem csak a h\u00e1ts\u00f3 v\u00e9gtagra korl\u00e1toz\u00f3dott. J\u00f3l nyomon k\u00f6vethet\u0151 a fogazat \u00e1talakul\u00e1sa, a l\u00e9gz\u0151ny\u00edl\u00e1s “v\u00e1ndorl\u00e1sa” az \u00e1llkapocs elej\u00e9t\u0151l a koponya k\u00f6z\u00e9ps\u0151 r\u00e9sz\u00e9re, vagy \u00e9ppen a k\u00f6z\u00e9pf\u00fcl \u00e1talakul\u00e1sa. Ut\u00f3bbi k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos lehetett, hiszen f\u0151leg rossz l\u00e1t\u00f3t\u00e1vols\u00e1g eset\u00e9n a v\u00edzben megn\u0151 a hall\u00e1s jelent\u0151s\u00e9ge (m\u00e9g echolok\u00e1ci\u00f3 hijj\u00e1n is), de a “hagyom\u00e1nyos” sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e9letm\u00f3dhoz alkalmazkodott eml\u0151s hall\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k felk\u00e9sz\u00fcletlen a v\u00edzben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1sra. A k\u00fcls\u0151 hall\u00f3j\u00e1rat jelent\u0151s\u00e9ge elveszt\u0151dik, mivel a v\u00edzben terjed\u0151 hanghull\u00e1m “berezgeti” az eg\u00e9sz kopony\u00e1t, ez pedig megnehez\u00edti a hang ir\u00e1ny\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t. Ez\u00e9rt a cetek hall\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ke egy p\u00e1rn\u00e1zott \u00fcregben helyezkedik el, ahova az \u00e1llkapocs k\u00f6r\u00fcl elhelyezked\u0151 k\u00fcl\u00f6nleges zs\u00edrp\u00e1rna vezeti a hangot.)<\/p>\n (Mivel lusta vagyok az alapokt\u00f3l elindulni ;-), a k\u00f6vetkez\u0151 bekezd\u00e9s tartalm\u00e1nak kisilabiz\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz meleg aj\u00e1nlom a v\u00e9gtagfejl\u0151d\u00e9ses post<\/a> (\u00fajra)olvas\u00e1s\u00e1t.)<\/p>\n A b\u00e1lna fossz\u00edli\u00e1k felkutat\u00e1s\u00e1ban is jelesked\u0151 Hans Thewissen csoportja pettyes delfinek fejl\u0151d\u0151 embri\u00f3iban kezdte vizsg\u00e1lni, hogy mely pontjain ment gallyra a v\u00e9gtagfejl\u0151d\u00e9s mechanizmusa.<\/p>\n Az m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta ismert volt, hogy a cetek embrion\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n megjelennek a h\u00e1ts\u00f3 v\u00e9gtagbimb\u00f3k is, \u00e1m ahelyett hogy teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 l\u00e1bat hozn\u00e1nak l\u00e9tre egy id\u0151 ut\u00e1n elsorvadnak. Az eml\u00edtett k\u00eds\u00e9rletsorozat sor\u00e1n kider\u00fclt, hogy ez egyebek mellett azzal magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy a v\u00e9gtagbimb\u00f3 legf\u0151bb “szervez\u0151 k\u00f6zpontjak\u00e9nt” m\u0171k\u00f6d\u0151 apik\u00e1lis ektoderm\u00e1lis red\u0151 (AER) csak id\u0151leges alakul ki, egy id\u0151 ut\u00e1n elt\u0171nik. Tov\u00e1bbi \u00e9rdekess\u00e9g, hogy a v\u00e9gtag polarit\u00e1s\u00e1nak kialkul\u00e1s\u00e1ban kulcsfontoss\u00e1g\u00fa ZPA sem j\u00f6n l\u00e9tre. Ez ut\u00f3bbi persze lehetne azzal is magyar\u00e1zhat\u00f3, hogy amiut\u00e1n az AER m\u00e1r nem alakult ki, a k\u00e9s\u0151bbi h\u00e1ts\u00f3 v\u00e9gtagfejl\u0151d\u00e9si folyamatokban zavartalanul felhalmoz\u00f3dhattak a mut\u00e1ci\u00f3k, de ha a fossz\u00edli\u00e1kat is megn\u00e9zz\u00fck, akkor m\u00e1s k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutunk.<\/p>\n Sokkal val\u00f3sz\u00edn\u0171bb ugyanis, hogy a ZPA hat\u00f3molekul\u00e1jak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 Sonic-hedgehog koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak lass\u00fa cs\u00f6kken\u00e9se okozta a h\u00e1ts\u00f3 v\u00e9gtag elsatnyul\u00e1s\u00e1t az \u00e9vmilli\u00f3k sor\u00e1n. Majd, amikor a h\u00e1ts\u00f3 v\u00e9gtag jelent\u0151s\u00e9ge teljesen elveszt\u0151d\u00f6tt bek\u00f6vetkezhetett az AER funkci\u00f3veszt\u00e9se is.<\/p>\n Mint minden evodevos cikkben, itt is fontos hangs\u00falyozni, hogy a v\u00e1ltoz\u00e1sok\/mut\u00e1ci\u00f3k nem els\u0151sorban a g\u00e9nek feh\u00e9rje k\u00f3dol\u00f3 r\u00e9gi\u00f3iban t\u00f6rt\u00e9ntek, hanem a g\u00e9nek expresszi\u00f3j\u00e1t szab\u00e1lyoz\u00f3 DNS szekvenci\u00e1kban. (Mivel ezek a g\u00e9nek rengeteg m\u00e1s fejl\u0151d\u00e9si folyamatban is kiemelten fontosak, ez \u00e9rthet\u0151 is.) Ez viszont egyszer\u0171bb\u00e9 teszi, hogy id\u0151nk\u00e9nt “visszaford\u00edthat\u00f3v\u00e1” v\u00e1ljon a v\u00e1ltoz\u00e1s, \u00e9s olyan b\u00e1ln\u00e1k sz\u00fclessenek, amelyeknek j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 l\u00e1ba van. Az ilyen r\u00e9g “elfelejtett” fejl\u0151d\u00e9si mechanizmusok \u00fajra\u00e9led\u00e9se vezet az atavizmusok<\/a> kialakul\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n B\u0151vebben: Thewissen JG, Cohn MJ, Stevens LS, Bajpai S, Heyning J, Horton WE Jr.<\/strong> (2006) Developmental basis for hind-limb loss in dolphins and origin of the cetacean bodyplan. PNAS<\/em> 103(22)<\/strong>: 8414-8418. El\u0151zm\u00e9nyek: Egy-egy b\u00e1lnacsontv\u00e1zzal szembes\u00fclve az \u00e1tlagember els\u0151 (\u00e9s gyakran egyetlen) gondolata, hogy “h\u00e1t igen, ez val\u00f3ban bazi nagy”. Azonban a fizikai nagys\u00e1g el- \u00e9s felismer\u00e9se mellett gyakran hajlamosak vagyunk elsuhanni az apr\u00f3bb r\u00e9szletek mellett (persze n\u00e9ha kont\u00e1r prepar\u00e1torok is seg\u00edtenek ebben). … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200610\/whales-graph.jpg\")
Ez a ragadoz\u00f3, a m\u00e1ra m\u00e1r kihalt, tartoz\u00f3 Mesonychia<\/a> csoportba tartozott. Egy farkas alkat\u00fa \u00e9s m\u00e9ret\u0171 p\u00e1ros-ujj\u00fa pat\u00e1sok volt, amelynek jellegzetes fogazata sokban hasonl\u00edtott a mai ragadoz\u00f3 cetek fogaihoz.<\/p>\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200610\/whale_hindlimb_evolution.gif\")
Egy fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3gus sz\u00e1m\u00e1ra persze a legizgalmasabb k\u00e9rd\u00e9s, hogy milyen molekul\u00e1ris \u00e9s genetikai okokra vezethet\u0151 vissza a h\u00e1ts\u00f3 v\u00e9gtag elveszt\u00e9se? Mivel sem b\u00e1lna-, sem delfin embri\u00f3kkal nem egyszer\u0171 dolgozni, a k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1sa sok\u00e1ig v\u00e1ratott mag\u00e1ra, de id\u00e9n tavasszal sz\u00fcletett egy magyar\u00e1zat.<\/p>\n
\n
Talk.Origins: The Origin of Whales and the Power of Independent Evidence<\/a>
Thewissen labor<\/a> | Edward Babinski honlapja<\/a>
Carl Zimmer: At the Water’s Edge<\/a><\/p>\n
\n
Nummela S, Thewissen JGM, Bajpal S, Hussain ST, Kumar K<\/strong> (2004) Eocene evolution of whale hearing. Nature<\/em> 430<\/strong>: 776-778.
Thewissen, J. G. M., Bajpai S.<\/strong> (2002) Whale origins as posterchild for macroevolution. BioScience<\/em> 5<\/strong>: 1037-1049. <\/span><\/p>\n
\n
\u201eK\u00edgy\u00f3nak l\u00e1bs\u00f3…\u201d – Cs\u00f6kev\u00e9ny szervek 1.<\/a> | Kil\u00f3g a k\u00edgy\u00f3l\u00e1b<\/a>
“… madaraknak fogsor” – Cs\u00f6kev\u00e9ny szervek 2.<\/a> | Re: “…madaraknak fogsor”<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"