![](\"http:\/\/www.greendiary.com\/images\/r_chimpanzee.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
Tegnap eml\u00edtettem<\/a>, hogy a csimp\u00e1nz genom<\/a> mennyire \u00e1rulkodhat az emberi faj kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l, s l\u00e1m, m\u00e1r itt is a bizony\u00edt\u00e9k :-). A Nature<\/i> online verzi\u00f3j\u00e1ban jelent meg egy cikk, amely a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 teljes hum\u00e1n \u00e9s csimp\u00e1nz genom alapj\u00e1n, a m\u00e1r meglev\u0151 gorilla, or\u00e1ngut\u00e1n \u00e9s mak\u00e1k\u00f3 genomok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel igyekszik rekonstru\u00e1lni kis fajunk kialakul\u00e1s\u00e1nak legv\u00e9gs\u0151 l\u00e9p\u00e9seit. \u00c9s a k\u00e9p kor\u00e1ntsem annyira tiszta, mint azt gondoln\u00e1nk. \ud83d\ude09<\/p>\n \nT\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6zmegegyez\u00e9s t\u00e1rgya, hogy a hominid\u00e1k evol\u00faci\u00f3j\u00e1ban az olyan dolgok, mint pl. a folyamatos k\u00e9t l\u00e1bon j\u00e1r\u00e1s igen fontos l\u00e9p\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtottak, \u00e9s ez logikusnak is t\u0171nik, hiszen az emberszab\u00e1s\u00fa majmok eset\u00e9n egy\u00e1ltal\u00e1n nem bevett szok\u00e1s az \u00fan. bipedalizmus. Ennek megfelel\u0151en a 6,5-7,4 milli\u00f3 \u00e9vesre dat\u00e1lt, sz\u00e1mos klasszikus hominida-jelleget hordoz\u00f3 Sahelanthropus tchadensis<\/i> csontv\u00e1z alapj\u00e1n az emberi \u00e9s csimp\u00e1nz-vonalak sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s\u00e1t kor\u00e1bban min. 7 milli\u00f3 \u00e9vesre dat\u00e1lt\u00e1k. A k\u00e9t faj genomja azonban m\u00e1st sugall. El\u0151sz\u00f6r is felt\u0171n\u0151, hogy a homol\u00f3g, azaz egym\u00e1snak megfeleltethet\u0151 kromosz\u00f3mar\u00e9gi\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti hasonl\u00f3s\u00e1g\/v\u00e1ltozatoss\u00e1g kor\u00e1ntsem egyenletes, \u00e9s ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a k\u00e9t faj teljes sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1sa nem ripsz-ropsz k\u00f6vetkezett be, hanem egy szolid 4 milli\u00f3 \u00e9ves intervallum alatt. Ez sokkal t\u00f6bb, mint amit eddig gondoltak, s mivel ennek az intervallumnak a mi korunkhoz k\u00f6zel es\u0151 hat\u00e1ra 6,3-5,4 milli\u00f3 \u00e9vre esik, m\u00e1r l\u00e1that\u00f3 is ennek a komolyabb k\u00f6vetkezm\u00e9nye: a speci\u00e1ci\u00f3 \u00e1tfed m\u00e1r ismert hominid-fossz\u00edli\u00e1k jelenl\u00e9t\u00e9vel. Ennek magyar\u00e1zat\u00e1ra a kutat\u00f3k egy igen provokat\u00edv elm\u00e9lettel \u00e1lltak el\u0151: az emberi \u00e9s csimp\u00e1nz-vonalak sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1sa k\u00e9t l\u00e9p\u00e9sben t\u00f6rt\u00e9nt. Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s sor\u00e1n a k\u00e9t vonal id\u0151szakosan intett csak b\u00facs\u00fat egym\u00e1snak, de m\u00e1r ekkor megjelentek az emberi vonalban a Sahelantropus<\/i>-ban is megfigyelt jellegezetes jegyek. \u00c1m k\u00e9s\u0151bb, ismeretlen okok miatt a k\u00e9t k\u00f6zeli rokon faj megint \u00f6sszej\u00f6tt, keresztez\u0151d\u00f6tt, hibrideket hozott l\u00e9tre. \nHa a felvet\u00e9s meger\u0151s\u00edt\u00e9st nyer, mindenestre m\u00e9g ink\u00e1bb m\u00e1s szemmel n\u00e9zegethetj\u00fck a j\u00f6v\u0151ben a „Majmok bolyg\u00f3j\u00e1t” illetve annak esetleges leend\u0151 koppint\u00e1sait…\n<\/p>\n \n\u00e1pd\u00e9jt<\/b>: Nem kellett sokat v\u00e1rni a kritik\u00e1ra sem, egy madisoni antropol\u00f3gus, John Hawks m\u00e1r szedi is le a szenteltvizet<\/a> a tanulm\u00e1nyr\u00f3l. F\u0151bb ellen\u00e9rvei: k\u00e9t szenz\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt be\u00e1ll\u00edtott \u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6z\u00fcl az egyik nem igaz\u00e1n \u00faj, a m\u00e1sik pedig nem igaz\u00e1n al\u00e1t\u00e1masztott. Ui. m\u00e1r kor\u00e1bban l\u00e9teztek cikkek arr\u00f3l, hogy a k\u00e9t faj sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1sa 5-7 milli\u00f3 \u00e9ve t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9s az sem meglep\u0151, hogy t\u00f6bb milli\u00f3 \u00e9vig tartott. (A szerz\u0151k nem veszik figyelembe a kiindul\u00f3 k\u00f6z\u00f6s \u0151sb\u0151l \u00e1ll\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3 m\u00e9ret\u00e9t, pedig azzal n\u00e9h\u00e1ny dolog leegyszer\u0171s\u00f6dne.) A kritika m\u00e1sodik r\u00e9sze pedig arra vonatkozik, hogy volt-e kezdeti sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s, majd azt k\u00f6vet\u0151 hibridiz\u00e1ci\u00f3. Itt Hawks arra mutat r\u00e1, hogy igaz ugyan, hogy a k\u00e9t genom egyes r\u00e9szei r\u00e9gebbi, m\u00e1s r\u00e9szei pedig \u00fajabb sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1sr\u00f3l \u00e1rulkodnak, de van k\u00f6zt\u00fck mindenf\u00e9le k\u00f6ztes \u00e1llapot is van, ami azt mutatja, hogy a fajkeletkez\u00e9s a popul\u00e1ci\u00f3 milyens\u00e9ge miatt egyszer\u0171en sok\u00e1ig tartott, de nem volt benne semmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6s (pl. sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s-hibridiz\u00e1ci\u00f3-sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s).\n<\/p>\n <\/p>\n Tegnap eml\u00edtettem, hogy a csimp\u00e1nz genom mennyire \u00e1rulkodhat az emberi faj kialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l, s l\u00e1m, m\u00e1r itt is a bizony\u00edt\u00e9k :-). A Nature online verzi\u00f3j\u00e1ban jelent meg egy cikk, amely a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 teljes hum\u00e1n \u00e9s csimp\u00e1nz genom alapj\u00e1n, a m\u00e1r … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….
\nAz \u00e1llatokra alkalmazott faj-defin\u00edci\u00f3 egyik fontos kit\u00e9tele, hogy k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 faj kevered\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 hibrid ut\u00f3d (pl. a k\u00f6zismert \u00f6szv\u00e9r<\/a>, vagy a grizzly- \u00e9s jegesmedve aff\u00e9rj\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 nanulak<\/a>) steril lesz, azaz maga nem k\u00e9pes ut\u00f3dokat nemzeni. Nos, ez h\u00edmek eset\u00e9ben \u00edgy is van, azonban a n\u0151st\u00e9nyek eset\u00e9ben nem mindig (ez is j\u00f3l mutatja, hogy a faj-defin\u00edci\u00f3ink mennyire m\u0171viek, mesterk\u00e9ltek \u00e9s figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyj\u00e1k, hogy a fajkeletkez\u00e9s egy el\u00e9g k\u00e9pl\u00e9keny folyamat, amelyben nem lehet beh\u00fazni pontosan, mikor is alakul ki t\u00e9nylegesen egy \u00faj faj) – pl. a n\u0151st\u00e9ny \u00f6szv\u00e9rek k\u00e9pesek mind szam\u00e1r, mind l\u00f3 h\u00edmekkel szaporodni. \u00c9s valami ilyesmi t\u00f6rt\u00e9nhetett itt is: a k\u00e9t, frissen k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lt faj keresztez\u0151d\u00e9s\u00e9nek eredm\u00e9nyek\u00e9nt term\u00e9keny n\u0151st\u00e9nyek \u00e9s steril h\u00edmek keletkezhettek, majd el\u0151bbiek vagy egyik, vagy m\u00e1sik popul\u00e1ci\u00f3 h\u00edmjeivel p\u00e1rosodtak. Ezt l\u00e1tszik al\u00e1t\u00e1masztani mind az, hogy a csimp\u00e1nz \u00e9s emberi Y kromosz\u00f3ma az autosz\u00f3m\u00e1k \u00e1tlag\u00e1n\u00e1l jobban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, mind az, hogy a k\u00e9t faj X-kromosz\u00f3m\u00e1ja (amely egy\u00e9bk\u00e9nt is lassan v\u00e1ltozna, de az\u00e9rt nem ennyire) az autosz\u00f3m\u00e1k \u00e1tlag\u00e1n\u00e1l l\u00e9nyegesen kev\u00e9sb\u00e9. Hiszen a hibrid n\u0151st\u00e9nyek r\u00e9v\u00e9n az X kromosz\u00f3m\u00e1k vid\u00e1man keveredhettek \u00e9s rekombin\u00e1l\u00f3dhattak a k\u00e9t faj k\u00f6z\u00f6tt, a szelekci\u00f3 hat\u00e1sa alatt, mik\u00f6zben a h\u00edmek sterilit\u00e1sa miatt az Y-kromosz\u00f3ma csereber\u00e9j\u00e9re nem volt lehet\u0151s\u00e9g.
\nA kis intermezzot k\u00f6vet\u0151en azt\u00e1n a k\u00e9t faj \u00fatjai ism\u00e9t elv\u00e1ltak \u00e9s tov\u00e1bb evolv\u00e1l\u00f3dva \u00e9vmilli\u00f3k m\u00falva kialakult az a k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9ny, amelyeket ma is ismer\u00fcnk. <\/p>\n
\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200605\/majomember.jpg\")
\n<\/center><\/p>\n
\n
\nPatterson, N, Richter DJ, Gnerre, S, Lander, ES, and Reich, D<\/b> (2006). Genetic evidence for complex speciation of humans and chimpanzees. Nature<\/i> (advance online publication) DOI: 10.1038\/nature04789
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"