![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200604\/Tiktaalikcast400.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
A m\u00e9g ma is n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend\u0151 hiedelemmel ellent\u00e9tben a n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa gerincesek nem f\u00e9lsivatagi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9l\u0151, egyik kisz\u00e1rad\u00f3 pocsoly\u00e1b\u00f3l a m\u00e1sikba \u00e1tk\u00fasz\u00f3 t\u00fcd\u0151s halakb\u00f3l alakultak ki, hanem \u00e9ppen ellenkez\u0151leg: tr\u00f3pusi f\u00e9lmocsaras ter\u00fcletek halaib\u00f3l. A sivatagos elgondol\u00e1s a m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9n akt\u00edv amerikai paleontol\u00f3gus, Alfred Romer<\/a> nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik \u00e9s val\u00f3ban hossz\u00fa ideig tartotta mag\u00e1t. Pontosabban eg\u00e9sz addig, am\u00edg v\u00e9gleg be nem bizonyosodott, hogy azok a devon kori r\u00e9tegek, amelyekb\u0151l a hal-n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa \u00e1tmenetet t\u00fckr\u00f6z\u0151 fosszili\u00e1k el\u0151ker\u00fcltek, nem a sz\u00e1raz id\u0151j\u00e1r\u00e1s miatt v\u00f6r\u00f6ses sz\u00edn\u0171ek, hanem pont a b\u0151s\u00e9ges csapad\u00e9k miatt kiold\u00f3d\u00f3 vas ok\u00e1n. Ezeken a ter\u00fcleteken sok helyen mangrove-szer\u0171, mocsaras \u00e9l\u0151helyek alakultak ki, \u00e9s alighanem az els\u0151 kialakul\u00f3 val\u00f3di v\u00e9gtagok, ezen mocsarak \u00e1gas-bogas rengeteg\u00e9ben k\u00f6nny\u00edtett\u00e9k meg hordoz\u00f3ik k\u00f6zleked\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n Annyiban azonban Romer nem t\u00e9vedett nagyot, hogy val\u00f3ban a t\u00fcd\u0151s halakkal rokon, bojtos\u00fasz\u00f3s halakhoz<\/a> hasonl\u00edtott legjobban az az \u0151si \u00e9l\u0151l\u00e9ny, melyb\u0151l n\u00e9h\u00e1ny r\u00f6pke t\u00edzmilli\u00f3 \u00e9v sor\u00e1n kialakultak a n\u00e9gyl\u00e1b\u00faak. Ezeknek a halaknak, az elterjedtebb sug\u00e1r\u00fasz\u00f3s (Actinopterygii<\/i>) halakkal ellent\u00e9tben, az \u00fasz\u00f3i apr\u00f3 csontocsk\u00e1kb\u00f3l \u00e1llnak (melyek t\u00f6rt\u00e9netesen a mi kez\u00fcnk \u00e9s l\u00e1bunk csontjainak megfelel\u0151i). Az \u00e1tmenetet dokument\u00e1l\u00f3 fosszilis gy\u0171jtem\u00e9ny pedig az elm\u00falt harminc \u00e9v sor\u00e1n egyre jobb \u00e9s pontosabb lett, egyre jobban k\u00f6vethet\u0151 volt mik\u00e9nt alakult ki a kezdeti \u00fasz\u00f3b\u00f3l az imm\u00e1r ujjakkal (m\u00e9gpedig n\u00e9ha ak\u00e1r nyolccal, mert b\u0171v\u00f6s \u00f6t\u00f6s sz\u00e1m mellett csak k\u00e9s\u0151bb tette le a term\u00e9szet a garast) ell\u00e1tott v\u00e9gtagok. (A t\u00f6rt\u00e9netet a legjobban tal\u00e1n Carl Zimmer dokument\u00e1lja At the Water’s Edge<\/a> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben, de a Devonian Times<\/a> \u00e9s a Tree of Life<\/a> is kitesznek maguk\u00e9rt. Az igaz\u00e1n \u00ednyenceknek pedig a PBS:The Missing Link<\/a> c. dokumentumfilmet aj\u00e1nlom.) Mivel azonban igaz\u00e1n j\u00f3 \u00e1tmeneti fosszili\u00e1k nem minden kupacban lelhet\u0151k fel, \u00e9rtelemszer\u0171en kissebb-nagyobb “lyukak” akadtak az \u00e1tmenet pontos le\u00edr\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n Tegnap \u00f3ta azonban a tudom\u00e1nyos port\u00e1lok<\/a> \u00e9s a biol\u00f3gus blogoszf\u00e9ra<\/a> \u00e9ppen egy \u00fajabb \u00e1tmeneti j\u00f3sz\u00e1g el\u0151ker\u00fcl\u00e9s\u00e9t\u0151l hangos. A kereszts\u00e9gben Tiktaalik roseae<\/i> nevet elnyer\u0151 j\u00f3sz\u00e1g (az inuktitut nyelv nagy, \u00e9desv\u00edzi halat jelent\u0151 szav\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik) egy kanadai szigetecsk\u00e9n bukkant a napvil\u00e1gra, \u00e9s \u00e9ppen az egyik leg\u00e9rdekesebb “lyukat” t\u00f6mi be: a csonttani kladisztikai vizsg\u00e1latok a jelleg\u00e9ben m\u00e9g ink\u00e1bb bojtos\u00fasz\u00f3s halra eml\u00e9keztet\u0151 Panderichthys<\/i> \u00e9s a m\u00e1r-m\u00e1r g\u0151t\u00e9kre eml\u00e9keztet\u0151 Acanthostega<\/i> k\u00f6z\u00e9 helyezik a t\u00f6rzsf\u00e1n.<\/p>\n <\/p>\n A Tiktaalik<\/i> \u00edzig-v\u00e9rig \u00e1tmeneti faj volt, keveredtek benne a halakra jellemz\u0151 tulajdons\u00e1gok (pl. m\u00e9g jellegzetes pikkelyei voltak), a n\u00e9gyl\u00e1b\u00faakra jellemz\u0151kkel. Ugyan m\u00e9g volt kopolty\u00faja, de azt m\u00e1r nem fedte csontos lemez, mint a ma is \u00e9l\u0151 halfajok eset\u00e9n. M\u00e9g nem alakult ki a k\u00f6z\u00e9pf\u00fcl, de egy \u00e1tmeneti \u00e1llapotot l\u00e1tunk a k\u00e9t “szomsz\u00e9d” k\u00f6z\u00f6tt<\/a>, azaz a fecskend\u0151ny\u00edl\u00e1s \u00e9s az azt hat\u00e1rol\u00f3 csontok egyre ink\u00e1bb “k\u00f6z\u00e9pf\u00fclesednek”; a megny\u00falt \u00e1llkapocs pedig j\u00f3l j\u00f6hetett a vad\u00e1sz\u00e1s sor\u00e1n. De a legfontosabb \u00e1tmeneti tulajdons\u00e1got (term\u00e9szetesen) az \u00fasz\u00f3iban l\u00e1tjuk.<\/p>\n Ezek az “\u00fasz\u00f3k” m\u00e1r t\u00f6bbre voltak hivatottak mint a v\u00edz egyszer\u0171 lap\u00e1tol\u00e1s\u00e1ra. Ezekre, a csontok tan\u00fas\u00e1ga alapj\u00e1n m\u00e1r t\u00e1maszkodni lehetett (b\u00e1r nincsenek igazi ujjaik, de j\u00f3l felismerhet\u0151 “csukl\u00f3ik” vannak), a tulajdonosuk ak\u00e1r k\u00e9pes lehetett a fej\u00e9t is kitolni a v\u00edzb\u0151l. (Azonban Tiktaalik<\/i> m\u00e9g semmi k\u00e9ppen nem lehetett egy sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e1llat, egyszer\u0171en nem alakultak ki olyan v\u00e1ll- \u00e9s a medence\u00f6ve amely meg tudta volna tartani a j\u00f3sz\u00e1got, ez\u00e9rt is marhas\u00e1g a NatGeo cikk\u00e9nek a c\u00edme<\/a>.) Mint arra az egyik komment\u00e1tor a Nature<\/i> honlapj\u00e1n utal, lehet, hogy a l\u00e9ny m\u00e1s halakhoz k\u00e9pest kicsit esetlen\u00fcl \u00faszott, de minden adva volt arra, hogy a lesz\u00e1rmazottai k\u00e9s\u0151bb elhagyhass\u00e1k a vizet.<\/p>\n Ami azonban azeg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9netben a legszebb, az az ahogy meglelt\u00e9k ezt a m\u00e9g-\u00e9ppen-csak-halat. Mint arra Martin Brazeau<\/a> is utal, a fosszilis leletben morfol\u00f3giailag lev\u0151 h\u00e9zag egyben id\u0151beni is volt. A fels\u0151-devonban egy cirka 14 milli\u00f3 \u00e9ves peri\u00f3dusr\u00f3l (377 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt\u0151l, 363 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151ttig) nem tudtunk szinte semmit, csak azt, hogy az eddigi leletek alapj\u00e1n, ott kell legyen egy ilyen fajta \u00e1tmeneti l\u00e9ny. Neil Shubin<\/a> \u00e9s Ted Daeschler<\/a> ennek tudat\u00e1ban utazott el a kis kanadai szigetre, ahol azt\u00e1n a megfelel\u0151 kor\u00fa r\u00e9tegekb\u0151l egyszerre h\u00e1rom Tiktaalik<\/i> csontv\u00e1z is el\u0151bukkant szersz\u00e1maik alatt. Azaz a darwini k\u00f6z\u00f6s lesz\u00e1rmaz\u00e1s elm\u00e9lete alapj\u00e1n, tettek egy predikci\u00f3t<\/b> \u00e9s ellen\u0151rizt\u00e9k azt (mint azt egy tudom\u00e1nyos<\/i> elm\u00e9let eset\u00e9n mindenki teszi…). A teszt a jelek szerint sz\u00e9pen m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, a tudom\u00e1nyos vil\u00e1g el\u00e9gedetts\u00e9g\u00e9re (m\u00e9g akkor is, ha a csak-az\u00e9rt-sem-hiszek-benne t\u00e1bor nyilv\u00e1n azt fogja most mondani, hogy az eddigi egy lyuk helyett, imm\u00e1r kett\u0151 van a Tiktaalik<\/i> k\u00e9t oldal\u00e1n a fosszilis anyagban…. ;-))<\/p>\n ui: Eln\u00e9z\u00e9st a hossz\u00e9rt, kicsit elragadtattam magam, de ez t\u00e9nyleg iszony\u00fa \u00e9rdekes t\u00e9ma. \ud83d\ude09 <\/span><\/p>\n Ahlberg, P.E. and Clack, J.A.<\/b> (2006) Palaeontology: A firm step from water to land. Nature<\/i> 440<\/b>: 747-749. A m\u00e9g ma is n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvend\u0151 hiedelemmel ellent\u00e9tben a n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa gerincesek nem f\u00e9lsivatagi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9l\u0151, egyik kisz\u00e1rad\u00f3 pocsoly\u00e1b\u00f3l a m\u00e1sikba \u00e1tk\u00fasz\u00f3 t\u00fcd\u0151s halakb\u00f3l alakultak ki, hanem \u00e9ppen ellenkez\u0151leg: tr\u00f3pusi f\u00e9lmocsaras ter\u00fcletek halaib\u00f3l. A sivatagos elgondol\u00e1s a m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9n … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200604\/tiktaalik_phylo.jpg\")
<\/center><\/p>\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200604\/tiktaalik_limb_lg.jpg\")
<\/center><\/p>\n
\n
Daeschler EB, Shubin NH, and Jenkins FA<\/b> (2006) A Devonian tetrapod-like fish and the evolution of the tetrapod body plan. Nature<\/i> 440<\/b>: 757-763.
Shubin NH, Daeschler EB, and Jenkins FA<\/b> (2006) The pectoral fin of Tiktaalik roseae<\/i> and the origin of the tetrapod limb. Nature<\/i> 440<\/b>: 764-771.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"