![](\"http:\/\/www.sandiegofamily.com\/graphics\/Recipes\/rice-cartoon.gif\")
<\/p>\n<\/p>\n
A f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9sre val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 volt az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, mely a rizik\u00f3s vad\u00e1sz\u00f3-gy\u0171jt\u00f6get\u0151 \u00e9letm\u00f3dot a biztosabb n\u00f6v\u00e9nytermeszt\u00e9sre \u00e9s \u00e1llatteny\u00e9st\u00e9sre felcser\u00e9lve egy stabilabb t\u00e1rsadalom alapjait teremtette meg. Az \u00e1tt\u00e9r\u00e9shez azonban a termeszt\u00e9s puszta \u00f6tlete m\u00e9g nem lett volna el\u00e9g, sz\u00fcks\u00e9g volt olyan n\u00f6v\u00e9ny (\u00e9s \u00e1llat) fajokra amelyek alkalmasak voltak a m\u00e1r eml\u00edtett c\u00e9lokra. Ha hinni lehet Jared Diamond elm\u00e9let\u00e9nek<\/a>, ezen fajok (de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a n\u00f6v\u00e9nyek) jelenl\u00e9te illetve hi\u00e1nya volt az a sz\u0171k keresztmetszet, amely meghat\u00e1rozta, hogy adott kontinensen a civiliz\u00e1ci\u00f3s fejl\u0151d\u00e9s neki tudott-e l\u00f3dulni vagy sem. \u00c1zsi\u00e1ban a rizs, Amerik\u00e1ban a kukorica, m\u00edg az eu\u00f3pai civiliz\u00e1ci\u00f3k b\u00f6lcs\u0151j\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 K\u00f6zel-Keleten a b\u00faza vad \u0151sei jelentett\u00e9k azt az ugr\u00f3deszk\u00e1t, amire alapozva egyre nagyobb \u00e9s nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek tudtak egy helyen meg\u00e9lni; majd k\u00e9s\u0151bb a t\u00e1rsadalmi interakci\u00f3ik r\u00e9v\u00e9n pedig megjelenhetett mindaz, amit ma \u00f3kori civiliz\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt emleget\u00fcnk.<\/p>\n A h\u00e1rom f\u0151 kult\u00farn\u00f6v\u00e9nyb\u0151l a rizs mindenk\u00e9ppen kiemelkedik, hiszen az emberis\u00e9g k\u00f6zel fel\u00e9nek ez az alapvet\u0151 \u00e9lelmiszere. A ma elterjedt rizs (Oryza sativa<\/i>)”szelid\u00edt\u00e9se”, azaz vad fajokb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kiteny\u00e9szt\u00e9se minden jel szerint sok szempontb\u00f3l egy klasszikus t\u00f6rt\u00e9net: az embereknek tetsz\u0151 vari\u00e1nsok fokozatos kiv\u00e1logat\u00e1s\u00e1val \u00e9s tov\u00e1bbteny\u00e9szt\u00e9s\u00e9vel fokozatosan k\u00f6vetkezett be. A folyamatra tal\u00e1n a legjobb anal\u00f3gia a kutyateny\u00e9szt\u00e9s, nemcsak el\u0151nyeivel (a k\u00edv\u00e1nt jelleg gyors elterjeszt\u00e9se egy adott popul\u00e1ci\u00f3ban), hanem h\u00e1tr\u00e1nyaival is. Ut\u00f3bbiak alatt azt \u00e9rtem, hogy a belteny\u00e9szt\u00e9s r\u00e9v\u00e9n egyre ink\u00e1bb olyan fajt\u00e1k ker\u00fclhetnek t\u00fals\u00falyba, amelyek term\u00e9szetes szelekci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n sosem j\u00f6hettek volna l\u00e9tre, egyes recessz\u00edv (nagyon gyakran m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen) all\u00e9lok olyan m\u00e9rt\u00e9kben terjedhettek el, amit a term\u00e9szet “laborat\u00f3rium\u00e1ban” a rekombin\u00e1ci\u00f3 nem tett volna lehet\u0151v\u00e9. Mindez k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy egy ehet\u0151bb n\u00f6v\u00e9nyt eredm\u00e9nyzett, de egyben ezt a n\u00f6v\u00e9nyt ki is szolg\u00e1ltatta az emberi tev\u00e9kenys\u00e9gnek. Mai \u00e9lettani jellemz\u0151ivel illetve a rizs popul\u00e1ci\u00f3k genetikai diverzit\u00e1s\u00e1nak, soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9nek lecs\u00f6kkent\u00e9se miatt a rizs nem termesztett k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt kudarcra lenne \u00edt\u00e9lve.[1]<\/p>\n A domesztik\u00e1ci\u00f3 egyik k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy a termesztett rizs nem sz\u00f3rja szerte a magjait. Ennek sz\u00e1munkra nyilv\u00e1nval\u00f3 fontoss\u00e1ga van (kicsit f\u00e1raszt\u00f3 lenne szemenk\u00e9nt begy\u0171jteni a v\u00edz al\u00f3l), de term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fcm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt h\u00e1tr\u00e1ny, hiszen a f\u00f6ldre nem ker\u00fcl\u0151 magokb\u00f3l nehezen alakulhat ki \u00faj n\u00f6v\u00e9ny. Amint az a Science<\/i> aktu\u00e1lis sz\u00e1m\u00e1b\u00f3l kider\u00fcl, ez\u00e9rt az sh4<\/i> nev\u0171 g\u00e9n mut\u00e1ci\u00f3ja a felel\u0151s. [2] (A teljes objektivit\u00e1s miatt az\u00e9rt \u00e1lljon itt, hogy nem egyed\u00fcl, de legink\u00e1bb.) Ez a g\u00e9n az\u00e9rt keltette fel a kutat\u00f3k figyelm\u00e9t, mert amikor a termesztett rizst keresztezt\u00e9k vad \u0151s\u00e9vel, az Oryza nivara<\/i>-val, csak azok az ut\u00f3dok sz\u00f3rt\u00e1k el a magjaikat, amelyek az eml\u00edtett g\u00e9nnek a vad v\u00e1ltozat\u00e1t hordozt\u00e1k. Amint az az ezt k\u00f6vet\u0151 vizsg\u00e1latokb\u00f3l kider\u00fclt, az Sh4 egy eddig ismeretlen transzkripci\u00f3s faktor, amelynek kulcsfontoss\u00e1g\u00fa szerepe van a kocs\u00e1nyt \u00e9s a magot elv\u00e1laszt\u00f3 r\u00e9teg kialakul\u00e1s\u00e1ban. S ha ez a r\u00e9teg nem j\u00f6n l\u00e9tre, a mag nem fog sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dni. Ami k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen figyelemrem\u00e9lt\u00f3 az az, hogy az eredeti, O. nivara<\/i>-ban fellelhet\u0151 sh4<\/i> g\u00e9n szekvenci\u00e1ja, mind\u00f6ssze egyetlen nukleotidban (G->T) k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az O. sativa<\/i> azonos g\u00e9nj\u00e9nek szekvenci\u00e1j\u00e1t\u00f3l. Ez az egyetelen b\u00e1zisp\u00e1rnyi elt\u00e9r\u00e9s egy aminosav k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get eredm\u00e9nyez (Asn -> Lys) a k\u00e9t feh\u00e9rje k\u00f6z\u00f6tt, ami nem t\u0171nik soknak, de \u00e9ppen el\u00e9g: mivel a transzkripci\u00f3s faktor DNS-k\u00f6t\u0151 r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ba esik, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg azt eredm\u00e9nyezi, hogy az Sh4 kev\u00e9sb\u00e9 hat\u00e9konyan kapcsol be m\u00e1s g\u00e9neket (mivel m\u00e9g nem ismerj\u00fck, hogy pontosan mely g\u00e9neket szab\u00e1lyozza, \u00edgy ez egyel\u0151re csak felt\u00e9telez\u00e9s marad). A f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9sre val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 volt az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, mely a rizik\u00f3s vad\u00e1sz\u00f3-gy\u0171jt\u00f6get\u0151 \u00e9letm\u00f3dot a biztosabb n\u00f6v\u00e9nytermeszt\u00e9sre \u00e9s \u00e1llatteny\u00e9st\u00e9sre felcser\u00e9lve egy stabilabb t\u00e1rsadalom alapjait teremtette meg. Az \u00e1tt\u00e9r\u00e9shez azonban a termeszt\u00e9s puszta \u00f6tlete m\u00e9g nem lett volna el\u00e9g, sz\u00fcks\u00e9g … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….
\nA rizs-genom legt\u00f6bb r\u00e9sz\u00e9n egyetlen b\u00e1zisp\u00e1rnyi elt\u00e9r\u00e9s egyszer\u0171 polimorfizmusk\u00e9nt lett volna elk\u00f6nyvelve. De pont itt egy kulcsfontoss\u00e1g\u00fa fiziol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1st okozott a n\u00f6v\u00e9ny \u00e9letciklus\u00e1ban, amely k\u00f6zvetve ak\u00e1r hozz\u00e1j\u00e1rulhatott az \u00e1zsiai kult\u00far\u00e1k k\u00e9s\u0151bbi kialakul\u00e1s\u00e1hoz is.\n<\/p>\n
\n
\n[1] Lu J, Tang T, Tang H, Huang J, Shi S, Wu CI.<\/b> (2006) The accumulation of deleterious mutations in rice genomes: a hypothesis on the cost of domestication. Trends Genet.<\/i> 22(3)<\/b>: 126-131.
\n[2] Li C, Zhou A, Sang T.<\/b> (2006) Rice domestication by reducing shattering. Science.<\/i> 311<\/b>: 1936-1939.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"