{"id":5005380,"date":"2006-03-28T18:54:23","date_gmt":"2006-03-28T16:54:23","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/03\/28\/mit_tehet_a_sejt_aki_mit_se_sejt"},"modified":"2006-03-28T18:54:23","modified_gmt":"2006-03-28T16:54:23","slug":"mit_tehet_a_sejt_aki_mit_se_sejt","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005380","title":{"rendered":"Mit tehet a sejt, aki mit se sejt…?"},"content":{"rendered":"


\nNapjaink sok indulatot kiv\u00e1lt\u00f3, biol\u00f3giai vonatkoz\u00e1s\u00fa t\u00e1mainak egyike az embrion\u00e1lis \u0151ssejtek k\u00e9rd\u00e9se. Az embrion\u00e1lis \u0151ssejtek, olyan sejtek amelyek k\u00f6zel v\u00e9gtelen oszt\u00f3d\u00e1si k\u00e9pess\u00e9ggel rendelkeznek, \u00e9s amelyekb\u0151l m\u00e9g b\u00e1rmi lehet, azaz ha megfelel\u0151en noszogatjuk \u0151ket, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 molekul\u00e1ris kokt\u00e9lokkal, akkor a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb sejtt\u00edpusokk\u00e1 differenci\u00e1l\u00f3dhatnak. Viszont a differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s folyamata sor\u00e1n fokozatosan besz\u0171k\u00fcl az, hogy miv\u00e9 is v\u00e1lhatnak, minden egyes l\u00e9p\u00e9s ut\u00e1n egyre kevesebb \u00e9s kevesebb sejtt\u00edpust hozhatnak l\u00e9tre. \u00c9rtelemszer\u0171en bizonyos szempontb\u00f3l a k\u00f6zb\u00fcls\u0151 \u00e1llapotok is \u0151ssejtnek min\u0151s\u00fclnek, de a mindenre kaphat\u00f3, “totipotens” embion\u00e1lis \u0151ssejtekkel ellent\u00e9tben ezek m\u00e1r csak “multipotens” \u0151ssejteknek min\u0151s\u00fclnek.
\nMivel eleddig val\u00f3di embrion\u00e1lis \u0151ssejteket csak p\u00e1r sejtes embri\u00f3kb\u00f3l siker\u00fclt izol\u00e1lni, napjainkban t\u00falf\u0171t\u00f6tt vit\u00e1k t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezi, hogy mennyire etikus a vel\u00fck val\u00f3 kutat\u00e1s, h\u00e1ny embri\u00f3 elpuszt\u00edt\u00e1sa engedhet\u0151 meg t\u00f6bb milli\u00f3 ember gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1nak rem\u00e9ny\u00e9ben. A szab\u00e1lyoz\u00e1s szinte orsz\u00e1gonk\u00e9nt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, a nagyonszigor\u00fa amerikait\u00f3l, a nagyon megenged\u0151 d\u00e9l-koreaiig terjed. A azonban k\u00f6z\u00f6s, hogy fok kutat\u00f3 m\u00e1r egy kicsit belef\u00e1radt a magas r\u00f6pt\u0171 vit\u00e1kba \u00e9s \u00f6r\u00fclne, ha l\u00e9tezne egy kev\u00e9sbe vitatott technika embiron\u00e1lis \u0151ssejtvonalak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. N\u00e9h\u00e1ny ilyen \u00f6tletr\u0151l, m\u00e9g a Hwang-f\u00e9le \u0151ssejtbotr\u00e1ny kit\u00f6r\u00e9se el\u0151tt \u00edrtam<\/a>, s a napokban l\u00e1tott vil\u00e1got egy egyel\u0151re szint\u00e9n ig\u00e9retesnek t\u0171n\u0151 k\u00eds\u00e9rletsorozat.
\nP\u00e1r \u00e9ve tele volt a tudom\u00e1nyos vil\u00e1gsajt\u00f3 “transzdifferenci\u00e1l\u00f3d\u00f3” \u0151ssejtekkel, amelyekre mint az \u0151ssejt kutat\u00e1s Szent-Gr\u00e1ljaira tekintenek, mert megker\u00fcln\u00e9 (vagy m\u00e9gsem, l\u00e1sd a legv\u00e9g\u00e9n) a legnehezebb etikai k\u00e9rd\u00e9st, az embri\u00f3k elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1t. A differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s sor\u00e1n el\u0151bb elk\u00fcl\u00f6n\u00fclnek a k\u00e9s\u0151bbi szapor\u00edt\u00f3 sejteket l\u00e9trehoz\u00f3 \u0151ssejtek \u00e9s a test\u00fcnk t\u00f6bbi sejtj\u00e9\u00e9rt felel\u0151s szomatikus \u0151ssejtek, majd ut\u00f3bbiak l\u00e9trehozz\u00e1k a h\u00e1rom cs\u00edravonal\u00e9rt<\/a> felel\u0151s \u0151ssejteket. A h\u00e1rom cs\u00edravonal (ektoderm, mezoderma, entoderma) mind j\u00f3l meghat\u00e1rozhat\u00f3 szerveket hoz l\u00e9tre, \u00e9s k\u00f6zt\u00fck nincs \u00e1tj\u00e1r\u00e1s, azaz pl. egy ektoderm\u00e1lis \u0151ssejtb\u0151l (norm\u00e1lis k\u00f6r\u00fcl\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt) nem j\u00f6n l\u00e9tre mezoderm\u00e1lis szerv. De speci\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00fagy t\u0171nt, hogy m\u00e9gis siker\u00fcl a lehetetlen \u00e9s pl. csontvel\u0151i (mezoderm\u00e1lis) \u0151ssejtekb\u0151l idegsejteket (ektoderma) siker\u00fclt var\u00e1zsolni. Ezt nevezt\u00e9k el transzdifferenci\u00e1l\u00f3d\u00e1snak<\/b> \u00e9s hatalmos felhajt\u00e1s vette k\u00f6r\u00fcl. Sorra jelentek meg a hasonl\u00f3 cikkek, m\u00edgnem j\u00f6tt egy hatalmas zak\u00f3: kider\u00fclt, hogy az \u00f6sszes addigi eredm\u00e9ny artefaktum volt. M\u00e9gpedig az\u00e9rt, mert csontvel\u0151i \u0151ssejteket embrion\u00e1lis \u0151ssejtek (ES) k\u00f6z\u00f6tt teny\u00e9sztett\u00e9k (az elgondol\u00e1s az volt, hogy ut\u00f3bbiak biztos termelnek olyan anyagokat, amelyek az el\u0151bbiekb\u0151l is ES sejteket csin\u00e1lnak. Csak ami transzdifferenci\u00e1l\u00f3d\u00e1snak t\u0171nt egyszer\u0171 sejtf\u00fazi\u00f3nak bizonyult: a csontvel\u0151i \u0151ssejtek \u0151sszeolvadtak az embrion\u00e1lisakkal, tetraploid sejteket hozva l\u00e9tre, \u00e9s ezek alakultak azt\u00e1n idegsejtt\u00e9 megfelel\u0151 stimulus eset\u00e9n. Sokk \u00e9s horror, majd 4 \u00e9vig nem is igen lehetett transzdifferenci\u00e1l\u00f3d\u00e1sr\u00f3l hallani. Eg\u00e9szen m\u00falt h\u00e9tig, amikor egy csoport azzal \u00e1llt el\u0151, hogy a h\u00edmivarsejteket l\u00e9trehoz\u00f3 \u0151ssejtek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val siker\u00fclt transzdifferenci\u00e1ci\u00f3t megfigyelni\u00fck. A k\u00eds\u00e9rlet \u00edg\u00e9retes, mert egyr\u00e9szt logikus, hogy a legkor\u00e1bban differenci\u00e1l\u00f3d\u00f3 sejtvonalat pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k “visszal\u00e9p\u00e9sre” b\u00edrni, m\u00e1sr\u00e9szt pedig nincsenek teny\u00e9sz-sejtek, azaz a sejtf\u00fazi\u00f3 gyan\u00faja is ki van k\u00fcsz\u00f6b\u00f6lve. Egyel\u0151re m\u00e9g csak egerekben pr\u00f3b\u00e1lkoztak, de a k\u00f6vekez\u0151 l\u00e9p\u00e9s a hum\u00e1n k\u00eds\u00e9rletek lesznek, s ha bev\u00e1lnak, az kisebb Hawaii, mert legal\u00e1bb az emberi popul\u00e1ci\u00f3 (h\u00edm) fele eset\u00e9ben lehets\u00e9ges lesz testre szabott \u0151ssejtvonalakat l\u00e9trehozni.<\/p>\n

A transzdifferenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s a Vatik\u00e1n szerint is teljesen etikus, akkor mi is az ami\u00e9rt egy kicsit \u00e9n m\u00e9gis zs\u00e9mbeskedem? Mint az logikusan l\u00e1tszik transzdifferenci\u00e1l\u00f3d\u00e1skor a sejtek vissza kell ker\u00fcljenek egy “totipotens” f\u00e1zisba. M\u00e1rpedig az \u00e9n \u00e9rtelmez\u00e9semben, ez olyan mintha a k\u00eds\u00e9rleti alanyt kl\u00f3nozn\u00e1nk: elvileg (gyakorlatilag nem ilyen egyszer\u0171) ebb\u0151l a totipotens sejtb\u0151l a donor kl\u00f3nja lenne l\u00e9trehozhat\u00f3. \u00cdgy azt\u00e1n transzdifferenci\u00e1ci\u00f3kor kis t\u00falz\u00e1ssal igaz\u00e1b\u00f3l a hagyom\u00e1nyos embrion\u00e1lis \u0151ssejtkutat\u00e1s kritikusainak k\u00e9t mumusa is v\u00e9grehajt\u00e1sra ker\u00fcl: embert kl\u00f3nozunk, \u00e9s m\u00e9g el is puszt\u00edtjuk. \u00cdgy aki a transzdifferenci\u00e1ci\u00f3t elfogadja, de a m\u00e1sik k\u00e9t elj\u00e1r\u00e1st nem, az egy kicsit hipokrita helyzetbe ker\u00fcl. (Hangs\u00falyozn\u00e1m, hogy szerintem, de meggy\u0151zhet\u0151 vagyok, hogy mi\u00e9rt nincs is \u00edgy esetleg.)<\/p>\n

\n


\nGuan, K, Nayernia, K, Maier, LS, Wagner, S, Dressel, R, Lee, JH, Nolte, J, Wolf, F, Li, M, Engel, W, and Hasenfuss, G.<\/b> (2006) Pluripotency of spermatogonial stem cells from adult mouse testis. Nature<\/i> doi:10.1038\/nature04697
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Napjaink sok indulatot kiv\u00e1lt\u00f3, biol\u00f3giai vonatkoz\u00e1s\u00fa t\u00e1mainak egyike az embrion\u00e1lis \u0151ssejtek k\u00e9rd\u00e9se. Az embrion\u00e1lis \u0151ssejtek, olyan sejtek amelyek k\u00f6zel v\u00e9gtelen oszt\u00f3d\u00e1si k\u00e9pess\u00e9ggel rendelkeznek, \u00e9s amelyekb\u0151l m\u00e9g b\u00e1rmi lehet, azaz ha megfelel\u0151en noszogatjuk \u0151ket, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 molekul\u00e1ris kokt\u00e9lokkal, akkor a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb sejtt\u00edpusokk\u00e1 … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005380"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005380"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005380\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005380"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005380"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005380"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}