{"id":5005365,"date":"2006-03-09T13:43:26","date_gmt":"2006-03-09T12:43:26","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/03\/09\/mi_mi_mi_mi_mi_mi_kri"},"modified":"2006-03-09T13:43:26","modified_gmt":"2006-03-09T12:43:26","slug":"mi_mi_mi_mi_mi_mi_kri","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005365","title":{"rendered":"Mi-mi-mi-mi-mi-mi-kri"},"content":{"rendered":"

Poty\u00e1zni egy eg\u00e9szen kifizet\u0151d\u0151 dolog (am\u00edg rajta nem kapj\u00e1k az embert), s nincs ez nagyon m\u00e1sk\u00e9ppen az \u00e1llatok k\u00f6z\u00f6tt sem. Sz\u00e1mos faj komoly er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket tesz, hogy pl. m\u00e9rget termelve \u00e9s ezt felt\u0171n\u0151 mint\u00e1zattal rekl\u00e1mozva elriassza ragadoz\u00f3it, amelyek \u00e1ltal\u00e1ban a m\u00e9reg okozta kellemetlen \u00e9lm\u00e9nyt igen hamar megtanulj\u00e1k a mint\u00e1zattal \u00f6sszekapcsolni. (\u00e9s k\u00e9s\u0151bb elker\u00fcni) Gyakran ezt haszn\u00e1lja ki n\u00e9h\u00e1ny, ugyanazon a ter\u00fcleten lak\u00f3 pr\u00e9dafaj, amelyek egyszer\u0171en “lem\u00e1solj\u00e1k” a val\u00f3ban m\u00e9rgez\u0151 t\u00e1rsaik mint\u00e1zat\u00e1t, s \u00edgy \u00e9lvezik az ahhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 v\u00e9delem j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1s\u00e1t (ezt nevezz\u00fck Bates-i mimikrinek).
\nK\u00e9rd\u00e9s, azonban hogy kit \u00e9rdemes ut\u00e1nozni, ha t\u00f6bbfajta m\u00e9rgez\u0151 rokonaj is \u00e9l a k\u00f6rny\u00e9ken. A j\u00f3zan \u00e9sz azt mondatn\u00e1, hogy a legm\u00e9rgez\u0151bbet, hiszen a ragadoz\u00f3k azt ker\u00fclik majd el a legnagyobb \u00edvben, vagyis ez biztos\u00edtja a legnagyobb v\u00e9delmet …. vagy esetleg n\u00e9ha m\u00e9gsem, \u00e9s erre vil\u00e1g\u00edt r\u00e1 a Nature<\/i> egyik cikke.
\nAz ecuadori Amazonban k\u00e9t \u00e9l\u0151 sz\u00e1mos b\u00e9kafaj k\u00f6z\u00fcl h\u00e1romra koncentr\u00e1ltak a cikk szerz\u0151i: a m\u00e9rgez\u0151 Epipedobates bilinguis<\/i>-re illetve Epipedobates parvalus<\/i>-ra (mindkett\u0151nek piros p\u00f6tty\u00f6s h\u00e1ta van, de az el\u0151bbi s\u00e1rga k\u00f6ny\u00f6kkel \u00e9s cs\u00edp\u0151vel is rendelkezik), valamint az \u0151ket ut\u00e1noz\u00f3, de egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e1rtalmatlan Allobates zaparo<\/i>-ra. Azokon a ter\u00fcleteken, ahol a k\u00e9t m\u00e9rgez\u0151 faj \u00e9lettere nem fed \u00e1t, az A. zaparo<\/i> mimikrije (v\u00e1rhat\u00f3 m\u00f3don) a ter\u00fcletre jellemz\u0151 Epipedobates<\/i> faj mint\u00e1zat\u00e1t ut\u00e1nozza. Azonban van egy sz\u0171k r\u00e9gi\u00f3, ahol a k\u00e9t m\u00e9rgez\u0151 b\u00e9ka egyar\u00e1nt el\u0151fordul. Itt azt v\u00e1rn\u00e1nk, hogy az ut\u00e1noz\u00f3 faj is “\u00e1tfed”, azaz mindk\u00e9t mint\u00e1t mutatja (net\u00e1n valami \u00e1tmenetet), vagy ha m\u00e9gsem akkor a fent eml\u00edtett okok miatt a m\u00e9rgez\u0151bb fajt ut\u00e1nozza. (1. \u00c1bra) Meglepet\u00e9sre, nem \u00edgy van, hanem az A. zaparo<\/i> egyedek egy\u00f6ntet\u0171en a kevesb\u00e9 m\u00e9rgez\u0151 E. bilinguis<\/i> mint\u00e1zat\u00e1t vett\u00e9k fel.<\/p>\n


\n
\n1. \u00c1bra:<\/b>: a.) A sz\u00f3banforg\u00f3 b\u00e9k\u00e1k f\u00f6ldrajzi elterjed\u00e9se. b.) A model fajok mint\u00e1zata \u00e9s az A. zaparo<\/i> mimikrije. c.) A mint\u00e1zatot sz\u00e1mszer\u0171s\u00edt\u0151 grafikon, amelyen j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl a k\u00e9t modelfaj (Eb \u00e9s Ep), illetve l\u00e1that\u00f3, hogy a vel\u00fck egy\u00fctt el\u0151fordul\u00f3 A. zaparo<\/i> popul\u00e1ci\u00f3k (AzN ill. AzS) mimikrije szinte teljes eg\u00e9sz\u00e9ben megegyezik az adott ter\u00fcletre jellemz\u0151 m\u00e9rgez\u0151 faj mint\u00e1zat\u00e1val. \u00c9rdekes m\u00f3don az \u00e1tfed\u0151 ter\u00fcleten tal\u00e1lhat\u00f3 A. zaparo<\/i> popul\u00e1ci\u00f3k (AzO) nem \u00e1tmeneti mint\u00e1zatot mutatnak, hanem a kev\u00e9sb\u00e9 m\u00e9rgez\u0151 E. bilinguis<\/i>-t ut\u00e1nozz\u00e1k.
\n<\/font>
\n<\/center><\/p>\n

\nA k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t adott: mi\u00e9rt? Az\u00e9rt mert kifizet\u0151d\u0151bb, ugyanis nagyobb v\u00e9delmet ny\u00fajt. A k\u00e9t m\u00e9rgez\u0151 b\u00e9kafaj egyedeit naiv csirk\u00e9kkel \u00f6sszeengedve azt vizsg\u00e1lt\u00e1k mennyire k\u00e9pes a csirke megtanulni a mint\u00e1zat \u00e9s a kellemetlen \u00e9lm\u00e9ny \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1t, \u00e9s milyen “m\u00e9ly nyomokat” hagy benne a tanul\u00e1s. A kev\u00e9sb\u00e9 m\u00e9rgez\u0151 E. bilinguis<\/i>-en kondicion\u00e1lt egyedekkel tan\u00edtott csirk\u00e9k, mint az v\u00e1rhat\u00f3 volt, a tanul\u00e1s ut\u00e1n nemcsak az E. bilinguis<\/i>, de az \u0151t ut\u00e1nz\u00f3 A. zaparo<\/i> b\u00e9k\u00e1kat is ker\u00fclt\u00e9k, de a mint\u00e1zatban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 E. parvalusokat<\/i> nem. (2. \u00c1bra a.) Ellenben (\u00e9s ez a kulcsmegfigyel\u00e9s) a m\u00e9rgez\u0151bb E. parvalus<\/i>-al “kik\u00e9pzett” csirk\u00e9k k\u00e9s\u0151bb mindent messzir\u0151l elker\u00fcltek, ami csak egy kicsit is eml\u00e9keztetett a b\u00e9k\u00e1ra: az E. bilinguis<\/i>-t (\u00e9s az \u0151t ut\u00e1nz\u00f3 A zaparo<\/i>-t) is! (2. \u00c1bra b.) Vagyis, mivel a m\u00e9rgez\u0151bb fajjal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s sokkal \u00e1ltal\u00e1nosabb szenzitiz\u00e1ci\u00f3t (\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get) v\u00e1lt ki a ragadoz\u00f3ban, jobban meg\u00e9ri a kev\u00e9sb\u00e9 m\u00e9rgez\u0151 fajt ut\u00e1nozni, mert annak a mint\u00e1zata egyszerre ny\u00fajt v\u00e9delmet mind a m\u00e9rgez\u0151bb, mind a kev\u00e9sb\u00e9 m\u00e9rgez\u0151 fajokhoz szokott ragadoz\u00f3kkal szemben. Ha csak a m\u00e9rgez\u0151bb fajt ut\u00e1nozn\u00e1k, v\u00e9detlenek lenn\u00e9nek az olyan ragadoz\u00f3kkal szmeben, akik kor\u00e1bban csak a kev\u00e9sb\u00e9 m\u00e9rgez\u0151 fajt ismert\u00e9k.\n<\/p>\n


\n
\n2. \u00c1bra:<\/b>: Ragadoz\u00f3 “v\u00e1lasz”. a.) A kev\u00e9sb\u00e9 m\u00e9rgez\u0151 E. bilinguis<\/i>-el kondicion\u00e1lt \u00e1llatok megtanulj\u00e1k ugyan a sz\u00f3banforg\u00f3 b\u00e9k\u00e1t illetve az \u0151t ut\u00e1nz\u00f3 A. zaparo<\/i> egyedeket elker\u00fclni, de az \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1s nem terjed ki az E. parvalus<\/i>-ra. b.) Ezzel sz\u00f6ges ellent\u00e9tben, a m\u00e9rgez\u0151bb E. parvalus<\/i>-al tan\u00edtott csirk\u00e9k nemcsak az \u0151ket ut\u00e1nz\u00f3 b\u00e9k\u00e1kat ker\u00fclik k\u00e9s\u0151bb el, hanem a r\u00e1 hasonl\u00edt\u00f3 E. bilinguis<\/i>-t is.
\n<\/font>
\n<\/center><\/p>\n
\n


\nDarst C. R. and Cummings M. E.<\/b> (2006) Predator learning favours mimicry of a less-toxic model in poison frogs. Nature<\/i> 440<\/b>: 208 – 210.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Poty\u00e1zni egy eg\u00e9szen kifizet\u0151d\u0151 dolog (am\u00edg rajta nem kapj\u00e1k az embert), s nincs ez nagyon m\u00e1sk\u00e9ppen az \u00e1llatok k\u00f6z\u00f6tt sem. Sz\u00e1mos faj komoly er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket tesz, hogy pl. m\u00e9rget termelve \u00e9s ezt felt\u0171n\u0151 mint\u00e1zattal rekl\u00e1mozva elriassza ragadoz\u00f3it, amelyek \u00e1ltal\u00e1ban a m\u00e9reg … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005365"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005365"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005365\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005365"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005365"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005365"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}