{"id":5005354,"date":"2006-02-16T06:25:00","date_gmt":"2006-02-16T05:25:00","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/02\/16\/nagy_labon_elnek"},"modified":"2006-02-16T06:25:00","modified_gmt":"2006-02-16T05:25:00","slug":"nagy_labon_elnek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005354","title":{"rendered":"Nagy l\u00e1bon \u00e9lnek"},"content":{"rendered":"<p><img align=\"left\" hspace=\"5\" src=\"http:\/\/www.cane-toad.com\/images\/gallery\/bazLost600x300.jpg\" vspace=\"3\" width=\"250\" \/><br \/>\nHa keresni kellene valami jelk\u00e9pet arra, hogy az emberis\u00e9g milyen tehets\u00e9ges teljes \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1k vesz\u00e9lybe sodr\u00e1s\u00e1ban, invaz\u00edv fajok betelep\u00edt\u00e9s\u00e9vel, a cukorn\u00e1d varany (<em>Bufo marinus<\/em>) t\u00f6rt\u00e9nete j\u00f3 es\u00e9llyel dobog\u00f3s helyez\u00e9st \u00e9rne el. Mint annyi m\u00e1s hasonl\u00f3 esetben a helysz\u00edn Ausztr\u00e1lia (eg\u00e9sz pontosan Queensland), ahova a sz\u00f3banforg\u00f3 k\u00e9t\u00e9lt\u0171eket a m\u00falt sz\u00e1zad elej\u00e9n telep\u00edtett\u00e9k be a karibi t\u00e9rs\u00e9gb\u0151l. Mint neve is utal r\u00e1, a varangy azokon a ter\u00fcleteken \u00e9rzi j\u00f3l mag\u00e1t ahol a cukorn\u00e1d is terem, \u00e9s (elvileg) remek\u00fcl karban tartja a n\u00e1dat puszt\u00edt\u00f3 rovarok popul\u00e1ci\u00f3inak m\u00e9ret\u00e9t. Ebb\u0151l a megfontol\u00e1sb\u00f3l azt\u00e1n orrba-sz\u00e1jba export\u00e1lt\u00e1k szerte a vil\u00e1gban a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 cukorn\u00e1d \u00fcltetv\u00e9nyekre, an\u00e9lk\u00fcl, hogy valamilyen hat\u00e1stanulm\u00e1ny k\u00e9sz\u00fclt volna valaha a v\u00e1rhat\u00f3 hat\u00e1sukr\u00f3l. \u00cdgy ker\u00fclt 100 db. varangy 1935-ben Gordonvale-be, ahol azt\u00e1n hamar kider\u00fclt, hogy a k\u00e1rt\u00e9kony rovarokat ott ugyan nem puszt\u00edtj\u00e1k el, de elk\u00e9peszt\u0151 \u00fctemben tudnak szaporodni (egy-egy n\u0151st\u00e9ny 8-30 ezer (!) pet\u00e9t rak). S mivel hatalmasra megn\u0151nek, kissebb helyi \u00e1llatokat k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl elfogyasztanak, ugyanakkor mivel \u00f6nmaguk m\u00e9rgez\u0151ek, nincs ragadoz\u00f3, ami a sz\u00e1mukat kord\u00e1ban tartan\u00e1. Ausztr\u00e1li\u00e1ban manaps\u00e1g t\u0171zzel-vassal pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k \u00edrtani \u0151ket, egyel\u0151re azonban kev\u00e9s eredm\u00e9nnyel.<\/p>\n<p><img align=\"right\" hspace=\"5\" src=\"http:\/\/www.agric.wa.gov.au\/ikmp\/images\/cane_toad_map.jpg\" vspace=\"3\" \/><br \/>\nEg\u00e9szen enyhe \u00f6r\u00f6m az \u00fcr\u00f6mben, hogy a nagy\u00fctem\u0171 terjeszked\u00e9s\u00fck k\u00f6vetkezt\u00e9ben (ism\u00e9t) el lehetett cs\u00edpni az evol\u00faci\u00f3t m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6zben. R\u00e1ad\u00e1sul a logika pofon egyszer\u0171: term\u00e9szetes intu\u00edci\u00f3nk is azt mondja, hogy azok a b\u00e9k\u00e1k amelyeknek nagyobb l\u00e1buk van, gyorsabban fognak haladni, \u00edgy elvileg hamarabb terjeszkednek \u00e1t m\u00e9g nem &quot;belakott&quot;, t\u00e1panyagban gazdag ter\u00fcletekre. Ausztr\u00e1l kutat\u00f3k pont ezt figyelt\u00e9k meg (mik\u00f6zben a varangy-terjeszked\u00e9s &quot;frontvonala&quot; \u00e1thaladt a k\u00f6zel\u00fckben). Val\u00f3ban, a nagyobb l\u00e1b\u00fa egyedek jelentek meg el\u0151sz\u00f6r, mi t\u00f6bb, ha a k\u00e9s\u0151bb koloniz\u00e1lt ter\u00fcleteken \u00e9l\u0151 k\u00e9t\u00e9lt\u0171eket hasonl\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze a kor\u00e1n koloniz\u00e1lt ter\u00fcleteken \u00e9l\u0151kkel, akkor is egy\u00e9rtelm\u0171 volt, hogy a queenslandi kiindl\u00e1si pontt\u00f3l t\u00e1volodva egyre nagyobb l\u00e1b\u00fa varangyok fordulnak el\u0151. Ha belegondolunk, ez sem meglep\u0151, hiszen akik hamarabb \u00e9rnek egy \u00faj helysz\u00ednre, sokkal jobb es\u00e9llyel szaporodnak sikeresen, mert m\u00e9g nem kell t\u00e1rsaikkal versengeni a forr\u00e1sok\u00e9rt. S a l\u00e1bukkal egy\u00fctt (sajnos), v\u00e1rhat\u00f3 m\u00f3don a sebess\u00e9g\u00fck is n\u0151tt: m\u00edg 1945-64 k\u00f6z\u00f6tt kb \u00e9vi 10 km\/es sebess\u00e9ggel terjeszkedtek, addig a legut\u00f3bbi felm\u00e9r\u00e9sek szerint, napjainkban m\u00e1r 50 km\/\u00e9v k\u00f6r\u00fcl j\u00e1rnak&#8230;<br \/>\nKlasszikus p\u00e9ld\u00e1ja annak, hogy az evol\u00faci\u00f3 mik\u00e9nt alak\u00edtja egy faj jellegeit, b\u00e1r gondolom az ausztr\u00e1lok meglettek volna ezen bizony\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl is.<\/p>\n<hr \/>\n<p><font size=\"1\"><br \/>\n<strong>Phillips BL, Brown GP, Webb JK, Shine R<\/strong> (2006) Invasion and the evolution of speed in toads. <em>Nature<\/em> <strong>439<\/strong>: 803.<br \/>\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Ha keresni kellene valami jelk\u00e9pet arra, hogy az emberis\u00e9g milyen tehets\u00e9ges teljes \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1k vesz\u00e9lybe sodr\u00e1s\u00e1ban, invaz\u00edv fajok betelep\u00edt\u00e9s\u00e9vel, a cukorn\u00e1d varany (Bufo marinus) t\u00f6rt\u00e9nete j\u00f3 es\u00e9llyel dobog\u00f3s helyez\u00e9st \u00e9rne el. Mint annyi m\u00e1s hasonl\u00f3 esetben a helysz\u00edn Ausztr\u00e1lia (eg\u00e9sz pontosan &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005354\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005354"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005354"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005354\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005354"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005354"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005354"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}