{"id":5005324,"date":"2006-01-11T05:20:13","date_gmt":"2006-01-11T04:20:13","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2006\/01\/11\/test_alkat_2"},"modified":"2006-01-11T05:20:13","modified_gmt":"2006-01-11T04:20:13","slug":"test_alkat_2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005324","title":{"rendered":"Test, alkat – 2."},"content":{"rendered":"

A m\u00e1r eml\u00edtett<\/a> tavaly decemberi Nature Reviews Genetics<\/i>
\nmell\u00e9klet egy m\u00e1sik cikke a testfel\u00e9p\u00edt\u00e9s l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben kulcsszerepet
\nj\u00e1tsz\u00f3 homeobox (Hox) g\u00e9nekkel foglalkozik, pontosabban azzal, hogy
\nmik\u00e9nt is vari\u00e1l\u00f3dhat ezek funkci\u00f3ja.[1]
\nA Hox g\u00e9nek a test hosszanti feloszt\u00e1s\u00e1\u00e9rt felelnek, expresszi\u00f3juk
\n(illetve k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 Hox g\u00e9nek expresszi\u00f3j\u00e1nak kombin\u00e1ci\u00f3ja)
\nmeghat\u00e1rozza, hogy adott poz\u00edci\u00f3ban milyen strukt\u00far\u00e1k (pl. v\u00e9gtagok)
\nfejl\u0151dnek. K\u00e9t igen \u00e9rdekes tulajdons\u00e1guk van: egyr\u00e9sz a t\u00f6bbsejt\u0171
\n\u00e1llatokban szinte univerz\u00e1lisak \u00e9s ugyanazt a funkci\u00f3t l\u00e1tj\u00e1k el (1.
\n\u00c1bra), m\u00e1sr\u00e9szt a kromosz\u00f3m\u00e1kon egym\u00e1s mellett tal\u00e1lhat\u00f3ak \u00e9s
\njellegezetes id\u0151beli \u00e9s t\u00e9rbeli kollinearit\u00e1st mutat a genomban val\u00f3
\nelhelyezked\u00e9s\u00fck: vagyis az a g\u00e9n amelyik a “sorban” el\u0151r\u00e9bb tal\u00e1lhat\u00f3
\n\u00e1ltal\u00e1ban hamarabb \u00e9s a fejhez k\u00f6zelebbi ter\u00fcleten jut kifejez\u0151d\u00e9sre.<\/p>\n


\n<\/a>
\n
1. \u00c1bra<\/b>: A homebox g\u00e9nek mind a testtengely
\nment\u00e9n val\u00f3 expresszi\u00f3ja, mind a kromosz\u00f3m\u00e1kon val\u00f3 helyzete igen
\nhasonl\u00f3 a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb fajok k\u00f6z\u00f6tt.[1] <\/font>
\n<\/center><\/p>\n

Annak ellen\u00e9re, hogy rengetegen foglalkoznak ezekkel a g\u00e9nekkel,
\nhossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta, a szab\u00e1lyoz\u00e1sukr\u00f3l illetve a kollinearit\u00e1s ok\u00e1r\u00f3l m\u00e9g
\nmindig csak halv\u00e1ny sejt\u00e9seink vannak. Tudjuk, hogy az egyes Hox g\u00e9nek
\nk\u00e9pesek egym\u00e1s expresszi\u00f3j\u00e1t szab\u00e1lyozni, \u00e9s nemr\u00e9g arra is f\u00e9ny
\nder\u00fclt, hogy r\u00f6vid, nem k\u00f3dol\u00f3, de egyes g\u00e9nek v\u00e9gs\u0151 szakasz\u00e1val
\nkomplementer mRNS molekul\u00e1k (miRNA) is szab\u00e1lyozhatj\u00e1k a
\nkifejez\u0151d\u00e9s\u00fcket (ezek a g\u00e9nr\u0151l \u00e1t\u00edr\u00f3dott mRNS-hez k\u00f6t\u0151dve serkentik<\/p>\n

annak lebont\u00e1s\u00e1t) (2. \u00c1bra). A kollinearit\u00e1s oka egyesek szerint a
\nkromosz\u00f3m\u00e1k, pontosabban az \u00fan. kromatin szerkezet\u00e9ben kereshet\u0151. A DNS
\nmolekula ugyanis jellegzetes m\u00f3don \u00f6sze van csomagolva, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban
\ncsak az \u00e9ppen \u00e1t\u00edr\u00f3d\u00f3 g\u00e9nek k\u00f6r\u00fcl lazul fel ez a csomagol\u00e1s (az ilyen
\nlaza csomagol\u00f3d\u00e1s\u00fa DNS alkotja az \u00fan. eukromatint). Mivel a Hox g\u00e9nek
\nfizikailag egym\u00e1s ut\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3k a kromosz\u00f3m\u00e1n, elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy
\namikor ezen g\u00e9nek \u00e1t\u00edr\u00e1sra ker\u00fclnek a csomagol\u00e1s legel\u0151l ny\u00edlik el\u0151sz\u00f6r
\nfel, \u00e9s az eukromatinn\u00e1 val\u00f3 alakul\u00e1s csak fokozatosan terjed tova, ami
\nid\u0151beli eltol\u00f3d\u00e1st okoz a h\u00e1tr\u00e9bb lelhet\u0151 g\u00e9nek kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9ben. <\/p>\n


\n
\n
2. \u00c1bra<\/b>: A homebox g\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00e1sa is
\nevol\u00faci\u00f3san konzerv\u00e1lt: mind a zebrahal, mind a muslica fejl\u0151d\u0151
\negyedeiben igen hasonl\u00f3 expresszi\u00f3ja miRNA molekul\u00e1k szab\u00e1lyozz\u00e1k egyes
\nHox g\u00e9nek \u00e1t\u00edr\u00e1s\u00e1nak hely\u00e9t.[1] <\/font>
\n<\/center><\/p>\n

A Hox g\u00e9nek expresszi\u00f3j\u00e1nak b\u00fctyk\u00f6l\u00e9se az evol\u00faci\u00f3 kedvelt id\u0151t\u00f6lt\u00e9se, mint azt l\u00e1ttuk a k\u00edgy\u00f3k eset\u00e9ben<\/a>,
\nde sz\u00e1mos egy\u00e9b p\u00e9lda is akad: az egyik legeleg\u00e1nsabb a r\u00e1kf\u00e9l\u00e9k
\ncsoportj\u00e1hoz kapcsolhat\u00f3, ahol kimutatt\u00e1k, hogy az Ubx-Antp homeobox
\ng\u00e9nek expresszi\u00f3ja befoly\u00e1ssal van arra, hogy egyes rendekben a torhoz
\nkapcsol\u00f3d\u00f3 v\u00e9gtagok az \u00e9tkez\u00e9sben haszn\u00e1latos szerv\u00e9 \u00fan. maxillap\u00e9di\u00e1v\u00e1
\nm\u00f3dosulnak vagy l\u00e1bk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek (3. \u00c1bra).[2]<\/p>\n


\n
\n
3. \u00c1bra<\/b>: A r\u00e1kf\u00e9l\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt az Ubx-Antp g\u00e9nek
\nexpresszi\u00f3ja pontosabban annak hi\u00e1nya szab\u00e1lyozza a tor egyes
\nszelv\u00e9nyein lelhet\u0151 ny\u00falv\u00e1nyok identit\u00e1s\u00e1t: ahol az eml\u00edtet g\u00e9nek
\nhi\u00e1nyoznak (feh\u00e9r) vagy csak igen alacsony szinten vannak jelen
\n(narancss\u00e1rga), ott a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sn\u00e1l haszn\u00e1lt maxillap\u00e9di\u00e1k alakulnak
\nki, szemben a magas expresszi\u00f3j\u00fa szelv\u00e9nyekkel (piros), ahol l\u00e1bakat
\ntal\u00e1lunk.[2] <\/font>
\n<\/center><\/p>\n

V\u00e9gezet\u00fcl ugyancsak az \u00edzeltl\u00e1b\u00faak j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l, arra is tudunk p\u00e9ld\u00e1t
\nmutatni, hogy homeobox g\u00e9n elveszti a homeotikus funkci\u00f3j\u00e1t \u00e9s m\u00e1s
\nszerepet kap. A Drosophila bicoid<\/i> (bcd<\/i>) g\u00e9nje p\u00e9ld\u00e1ul
\ngazd\u00e1ja hossztengely\u00e9nek legfontosabb szab\u00e1lyoz\u00f3ja: m\u00e1r az mRNS is a
\npete egyik (leend\u0151 el\u00fcls\u0151) v\u00e9g\u00e9ben koncentrl\u00f3dik, amely r\u00e9v\u00e9n egy
\ngradiens j\u00f6n l\u00e9tre a feh\u00e9rje szinten. Ez a gradiens szab\u00e1lyozza azt\u00e1n
\nk\u00e9s\u0151bb m\u00e1s, a testfel\u00e9p\u00edt\u00e9sben fontos transzkripci\u00f3s faktorok
\nm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Azonban, mint az m\u00e1r r\u00e9gebben kider\u00fclt ez egy kicsit k\u00fcl\u00f6nc
\ntulajdons\u00e1ga a muslic\u00e1knak \u00e9s a legt\u00f6bb t\u00f6bbi rovarban m\u00e1s rendszer
\nfelel\u0151s a fent le\u00edrt szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e9rt. A bcd<\/i> eredetileg egy Hox3
\ng\u00e9n duplik\u00e1ci\u00f3j\u00e1val j\u00f6tt l\u00e9tre (err\u0151l helyzete is \u00e1rulkodik, 1. \u00c1bra),
\nmajd fokozatosan elvesztette eredeti funkci\u00f3j\u00e1t \u00e9s \u00fajat vett fel
\n(r\u00e9szletesebben a Pharyngul\u00e1n<\/a> olvashat err\u0151l, akit \u00e9rdekel).
\nA m\u00e1sik p\u00e9lda, szint\u00e9n Drosikb\u00f3l a fushi-tarazu<\/i> (ftz<\/i>)
\ng\u00e9n esete, amely a Hox6 g\u00e9nb\u0151l sz\u00e1rmaztathat\u00f3, \u00e9s amely fokozatos
\ndom\u00e9ncsereber\u00e9vel egy klasszikus homebox g\u00e9nb\u0151l, egy a szegment\u00e1ci\u00f3t
\nbefoly\u00e1sol\u00f3 g\u00e9nn\u00e9 alakult (4. \u00c1bra) [3,4].<\/p>\n


\n
\n
4. \u00c1bra<\/b>: Az \u00edzeltl\u00e1b\u00faakon bel\u00fcl j\u00f3l k\u00f6vethet\u0151 amint a fushi-tarazu<\/i> g\u00e9n homeotikus g\u00e9nb\u0151l, szegment\u00e1ci\u00f3t szab\u00e1lyoz\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik.[4] <\/font>
\n<\/center><\/p>\n
\n


\n[1] Pearson JC, Lemons D, McGinnis W.<\/b> (2005) Modulating Hox gene functions during animal body patterning. Nat Rev Genet.<\/i> 6(12)<\/b>: 893-904.
\n[2] Averof M, Patel NH.<\/b> (1997) Crustacean appendage evolution associated with changes in Hox gene expression. Nature<\/i> 388<\/b>: 682-6.
\n[3] Damen WG.<\/b> (2002) fushi tarazu: a Hox gene changes its role. Bioessays<\/i> 24(11)<\/b>: 992-5.
\n[4] Lohr U, Pick L.<\/b>
\n(2005) Cofactor-interaction motifs and the cooption of a homeotic Hox
\nprotein into the segmentation pathway of Drosophila melanogaster.Curr Biol.<\/i> 15(7)<\/b>:643-9.
\n<\/font><\/p>\n

\n

El\u0151zm\u00e9ny: Test, alkat – 1.<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A m\u00e1r eml\u00edtett tavaly decemberi Nature Reviews Genetics mell\u00e9klet egy m\u00e1sik cikke a testfel\u00e9p\u00edt\u00e9s l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben kulcsszerepet j\u00e1tsz\u00f3 homeobox (Hox) g\u00e9nekkel foglalkozik, pontosabban azzal, hogy mik\u00e9nt is vari\u00e1l\u00f3dhat ezek funkci\u00f3ja.[1] A Hox g\u00e9nek a test hosszanti feloszt\u00e1s\u00e1\u00e9rt felelnek, expresszi\u00f3juk (illetve k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005324"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005324"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005324\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005324"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005324"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005324"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}