{"id":5005321,"date":"2005-12-28T16:34:22","date_gmt":"2005-12-28T15:34:22","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2005\/12\/28\/egerek_es_jellemek"},"modified":"2005-12-28T16:34:22","modified_gmt":"2005-12-28T15:34:22","slug":"egerek_es_jellemek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005321","title":{"rendered":"Egerek \u00e9s jellemek"},"content":{"rendered":"<p><img decoding=\"async\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200512\/prairie_voles.jpg\" align=\"left\" width=\"150\"><\/p>\n<p>N\u00e9h\u00e1ny hete m\u00e1r esett sz\u00f3 arr\u00f3l, hogy a di- \u00e9s trinukleotid<br \/>\nism\u00e9tl\u0151d\u00e9seknek (mikroszatellit\u00e1knak) milyen kulcsszerepe lehet az<br \/>\nevol\u00faci\u00f3s folyamatokban. Az akkori postban ut\u00f3bbiakra kerestem p\u00e9ld\u00e1t,<br \/>\nbemutatva, hogy milyen hat\u00e1sa lehet annak, ha ezen ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sek sz\u00e1ma a<br \/>\nfeh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dol\u00f3 DNS szekvenci\u00e1n bel\u00fcl v\u00e1ltozik. Azonban sz\u00e1mos fajban a<br \/>\ngenomot alkot\u00f3 DNS nagy r\u00e9sze nem k\u00f3dol feh\u00e9rj\u00e9ket, \u00edgy logikus, hogy<br \/>\nsz\u00e1mos mikroszatellita n\u00f6veked\u00e9se vagy cs\u00f6kken\u00e9se nem \u00e9rinti<br \/>\nk\u00f6zvetlen\u00fcl a k\u00f3dol\u00f3 r\u00e9gi\u00f3kat. \u00c9rintheti ellenben az egyes g\u00e9nek<br \/>\nszab\u00e1lyoz\u00f3 r\u00e9szeit, mint hamarosan kider\u00fcl.<\/p>\n<p>Logikus okokb\u00f3l ahhoz, hogy a genomban megjelen\u0151 kism\u00e9rt\u00e9k\u0171<br \/>\nv\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9s g\u00e9nexpresszi\u00f3s vagy viselked\u00e9sbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt<br \/>\negy\u00e9rtelm\u0171 megfeleltet\u00e9st tal\u00e1lhassunk, arra van sz\u00fcks\u00e9g, hogy a<br \/>\nvizsg\u00e1lt egyedek k\u00f6z\u00f6tti genetikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket minimaliz\u00e1ljuk, azaz<br \/>\nezek lehet\u0151s\u00e9g szerint azonos vagy k\u00f6zeli rokon fajokhoz tartozzanak.<br \/>\nJ\u00f3 p\u00e9lda erre, hogy m\u00edg egyes amerikai eg\u00e9r (<i>Microtus<\/i>) fajok<br \/>\n(pl. pr\u00e9rieg\u00e9r) \u00e9let\u00fck v\u00e9g\u00e9ig tart\u00f3 monog\u00e1m kapcsolatban \u00e9lnek, addig<br \/>\nk\u00f6zeli rokonaikra (hegyi egerek) ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem jellemz\u0151, s\u0151t<br \/>\nel\u0151bbiekkel sz\u00f6ges ellent\u00e9tben az ap\u00e1k egy\u00e1ltal\u00e1n nem vesznek r\u00e9szt az<br \/>\nut\u00f3dgondoz\u00e1sban. Azt m\u00e1r korai vizsg\u00e1latok kider\u00edtett\u00e9k, hogy a k\u00e9t faj<br \/>\nk\u00f6z\u00f6tt az egyik k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a <i>vazopresszin-1a receptor (v1ar)<\/i><br \/>\nexpresszi\u00f3j\u00e1ban rejlik, s ennek egyik lehets\u00e9ges oka a szab\u00e1lyoz\u00f3<br \/>\nr\u00e9gi\u00f3ban tal\u00e1lhat\u00f3 mikroszatellita hossz\u00e1ban felfedezhet\u0151 elt\u00e9r\u00e9s lehet<br \/>\n(a szoci\u00e1lis fajokban hosszabb, m\u00edg az antiszoci\u00e1lis fajokban<br \/>\nr\u00f6videbb). Mivel azonban a vizsg\u00e1lt fajok k\u00f6z\u00f6tt term\u00e9szetesen m\u00e1s<br \/>\ngenetikai elt\u00e9r\u00e9sek is voltak, nem lehetett kijelenteni, hogy a<br \/>\nviselked\u00e9sbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g teljesen egy\u00e9rtelm\u0171en ehhez a dinukleotida<br \/>\nism\u00e9tl\u0151d\u00e9shez k\u00f6thet\u0151-e.<\/p>\n<p><center><br \/>\n<img decoding=\"async\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200512\/fig1.jpg\"><br \/>\n<br \/>\n<font size=\"1\"><br \/>\n<b>1. \u00c1bra<\/b>: A <i>v1ar<\/i> g\u00e9n szab\u00e1lyoz\u00f3 szekvenci\u00e1j\u00e1ban egy mikroszatellita tal\u00e1lhat\u00f3. <\/font><br \/>\n<\/center><\/p>\n<p>A kutat\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9re sietett azonban a term\u00e9szetes variabilit\u00e1s,<br \/>\nhiszen, mint kider\u00fclt, a pr\u00e9riegerek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00f6ldrajzi popul\u00e1ci\u00f3i<br \/>\nk\u00f6z\u00f6tt is megfigyelhet\u0151k k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek a V1aR szab\u00e1lyoz\u00f3 szekvenci\u00e1j\u00e1nak<br \/>\nsz\u00f3ban forg\u00f3 r\u00e9sz\u00e9ben, m\u00e9g ha nem is annyira drasztikusak, mint az<br \/>\negyes fajok k\u00f6z\u00f6tt. S \u00edgy ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel term\u00e9szetesen ki lehetett<br \/>\nsz\u0171rni a genetikai &#8222;h\u00e1tt\u00e9rzajt&#8221; \u00e9s azt vizsg\u00e1lni, hogy milyen hat\u00e1sa<br \/>\nvan \u00f6nmag\u00e1ban a mikroszatellita m\u00e9ret\u00e9nek a g\u00e9n kifejez\u0151d\u00e9si ter\u00fclet\u00e9re<br \/>\n\u00e9s az egerek viselked\u00e9s\u00e9re.<br \/>\n<img decoding=\"async\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200512\/fig2.jpg\" align=\"right\" width=\"200\"><br \/>\n<font size=\"1\"><b>2. \u00c1bra<\/b>: A hosszabb dinukelotida ism\u00e9tl\u0151d\u00e9st hordoz\u00f3 h\u00edm egerek gondosabbak az ut\u00f3dgondoz\u00e1sban, mint r\u00f6vid ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u0171 t\u00e1rsaik.<\/font><\/p>\n<p>Mint<br \/>\naz kider\u00fclt, a hosszabb ism\u00e9tl\u0151d\u00e9ssel rendelkezo h\u00edmek sokkal<br \/>\nszoci\u00e1lisabbak \u00e9s szignifik\u00e1nsan t\u00f6bb id\u0151t t\u00f6ltenek mind p\u00e1rjukkal,<br \/>\nmind az ut\u00f3dok p\u00e1tyolgat\u00e1s\u00e1val, mint r\u00f6vid ism\u00e9tl\u0151d\u00e9ssel rendelkez\u0151<br \/>\nrokonaik (2. \u00e1bra). S\u0151t, a V1aR expresszi\u00f3ja is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az egyes<br \/>\np\u00e9ld\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt (3. \u00e1bra), az egyik fontos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g pont a r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k<br \/>\nviselked\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l fontos szagl\u00f3gum\u00f3ban figyelheto meg.<\/p>\n<p>Ezen adatok miatt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes lehet, hogy az emberi V1aR g\u00e9n<br \/>\nszab\u00e1lyoz\u00f3 r\u00e9sz\u00e9ben n\u00e9gy mikroszatellita is tal\u00e1lhat\u00f3, amelyek k\u00f6z\u00fcl<br \/>\nketto egy del\u00e9ci\u00f3 k\u00f6vetkezt\u00e9ben hi\u00e1nyzik a csimp\u00e1nzokb\u00f3l, de jelen van<br \/>\na p\u00e1rkapcsolatuk szoross\u00e1g\u00e1r\u00f3l ismert bonob\u00f3kban. S\u0151t, n\u00e9h\u00e1ny<br \/>\nmegfigyel\u00e9s szerint valamif\u00e9le \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s l\u00e9tezhet az autizmus \u00e9s az<br \/>\neml\u00edtett ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt. Term\u00e9szetesen \u00f3vatosan kell b\u00e1nni a<br \/>\nnagy\u00edv\u0171 k\u00f6vetkeztet\u00e9sek levon\u00e1s\u00e1val, de \u00e9rdekes tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latok<br \/>\nt\u00e1rgya lehet, hogy mennyiben befoly\u00e1solja a V1aR szab\u00e1lyoz\u00e1sa az emberi<br \/>\ninterakci\u00f3kat. <\/p>\n<p><center><br \/>\n<img decoding=\"async\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200512\/fig3.jpg\"><br \/>\n<br \/>\n<font size=\"1\"><br \/>\n<b>3. \u00c1bra<\/b>: A mikroszatellita hossz \u00e9s a g\u00e9nexpresszi\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt er\u0151s<br \/>\n\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s van. A hosszabb szekvencia intenz\u00edvebb expresszi\u00f3t okoz a<br \/>\nszagl\u00f3gum\u00f3ban (B vs E) \u00e9s a dorzolater\u00e1lis septumban (dLS) (C vs F),<br \/>\nk\u00e9t olyan agyi ter\u00fcleten, melyeket kor\u00e1bbi megfigyel\u00e9sek a<br \/>\nviselked\u00e9shez kapcsoltak. Ugyanakkor egyes kortik\u00e1lis ter\u00fcleteken \u00e9s az<br \/>\namygdal\u00e1ban cs\u00f6kken az expresszi\u00f3 (D vs G). <\/font><br \/>\n<\/center><\/p>\n<hr>\n<p><font size=\"1\"><br \/>\n<b>Hammock EAD and Young LJ<\/b> (2005) Microsatellite instability generates diversity in brain and sociobehavioural traits. <i>Science<\/i> <b>308<\/b>: 1630-1634.<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>N\u00e9h\u00e1ny hete m\u00e1r esett sz\u00f3 arr\u00f3l, hogy a di- \u00e9s trinukleotid ism\u00e9tl\u0151d\u00e9seknek (mikroszatellit\u00e1knak) milyen kulcsszerepe lehet az evol\u00faci\u00f3s folyamatokban. Az akkori postban ut\u00f3bbiakra kerestem p\u00e9ld\u00e1t, bemutatva, hogy milyen hat\u00e1sa lehet annak, ha ezen ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sek sz\u00e1ma a feh\u00e9rj\u00e9t k\u00f3dol\u00f3 DNS szekvenci\u00e1n &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005321\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5005321","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005321","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005321"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005321\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005321"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005321"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005321"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}